Kormányzás a felsőoktatásban A felsőoktatás modernizációja workshop 2007 október 10.

Az előadások a következő témára: "Kormányzás a felsőoktatásban A felsőoktatás modernizációja workshop 2007 október 10."— Előadás másolata:

1 Kormányzás a felsőoktatásban A felsőoktatás modernizációja workshop 2007 október 10

2 A kontextus/1 •A felsőoktatási terület sajátossága az Európai Unióban: - az Uniónak 2005-ig nem volt saját felsőoktatási politikája, - ugyanakkor a Bologna folyamaton belül már zajlott egy korábban elképzelhetetlen mértékű harmonizálás •A 2005-ben elfogadott új felsőoktatási politika: három pillérének egyike a felsőoktatás kormányzásának (governance) modernizálása

3 A kontextus/2 •A kormányzás modernizálásának célja új: ez nem volt része a Bologna folyamatnak •Előzmények: –„The role of the universities in the Europe of knowledge” (2003) – a bolognai célok megvalósításának (kiválóság és a vonzóvá tétel) feltétele a hatékonyabb kormányzás és menedzsment –A 2003/04-ben lefolytatott vita eredménye: az állam új szabályozó szerepe + felelős és elszámoltatható intézmények

4 A kontextus/3 • Előzmények (folyt): • A vita nyomán született EU bizottsági felhívás: „Európa szellemi tőkéjének mozgósítása: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához!” (2005) • DIAGNÓZIS: állami túlszabályozás (mikro- menedzsment) és gyenge intézményi vezetés • JAVASLAT: mind a rendszerszintű, mind intézményi szintű irányítás modernizálása

5 A 2005-ös célok: rendszerszint • Új társadalmi szerződés: „Az egyetemek egy alapjaiban új megegyezést (vagy „szerződést”) szeretnének kötni a társadalommal, amelynek értelmében programjaikért, személyzetükért és erőforrásaikért felelősek és elszámoltathatók lennének, míg az állami hatóságok a rendszer egészének stratégiai irányítását vállalnák magukra.” • Nem gyengébb, hanem másmilyen állam • Az állami irányításnak új, hatékonyabb eszközrendszerre van szüksége (pl. átfogó szabályozás, stratégiaalkotás, ösztönzés, szerződéselv, támogatás, fejlesztés, konzultáció)

6 A 2005-ös célok: intézményi szint „Az egyetemeknek felelősséget kell vállalniuk a következő négy ügyért: 1. stratégiai menedzsment: „konkrét középtávú prioritások meghatározása (többek között olyan kutatási, tanítási és szolgáltatási típusok/területek meghatározása révén, amelyeken kiváló minőséget kívánnak elérni), és a személyzet közös erejének e célok szolgálatába állítása”; 2. humán erőforrás menedzsment: az „emberi erőforrásaik irányítása és fejlesztése”

7 A 2005-ös célok: intézményi szint 3. képzési tartalom menedzselése: a „tantervek meghatározása a belső minőségbiztosítás függvényében és az Európai Felsőoktatási Térség közös alapelveivel összhangban”; 4. tulajdon-menedzselés: „a létesítmények (amelyekben tulajdonosi, fenntartói és fejlesztői szerepet látnak el), a pénzügyi erőforrások (beleértve a költségvetést, a befektetéseket és kölcsönöket) és a külső kommunikáció (image-építés) professzionális irányítása”.

8 Tanácsi döntés és végrehajtás •A bizottsági javaslatokat 2005-ben elfogadják a tagországok miniszterei (Resolution of the Council … on mobilising the brainpower of Europe: enabling higher education to make its full contribution to the Lisbon Strategy (2005/C 292/01)) •A tanácsi döntés végrehajtásáról rendelkező a 2006-os bizottsági dokumentum („Delivering on the modernisation agenda for universities”) – A 9 konkrét feladat egyike a kormányzásról szól: (1) indirekt állami reguláció; (2) önálló, elszámoltatható egyetem; (3) menedzsment-fejlesztés

9 A kormányzással foglalkozó PLA-k tapasztalatai/1 •Európa a felsőoktatási kormányzás és menedzsment számára rendkívüli tanulási lehetőségeket tud nyújtani •A kormányzási/vezetés reformban az általános elvekről való viták helyett célravezetőbb lehet a sikeres gyakorlatokat érzékletesen bemutató példák elemzése •Az elkészült PLA jelentések a vezetők képzésében is jól használható gazdag esettanulmányok

10 A kormányzással foglalkozó PLA-k tapasztalatai/2 •A tagországok jelentős hányada belső politikájában már hosszabb ideje közösségi politika prioritásait követi •A rendszerszintű és az intézményi szintű folyamatok (az intelligens és támogató stratégiai kormányzás és a felelős intézményi menedzsment) feltételezik és erősítik egymást •A három pillér (minőség, finanszírozás és menedzsment) nem szétválasztható

11 A kormányzással foglalkozó PLA-k tapasztalatai/3 •Az oktatás és a gazdaság közötti hatékony kapcsolatok építése feltételezi az intézményi menedzsment megújulását •A hatékony egyetemi kormányzás és a regionális szerep erősíti egymást •A menedzsment és az akadémiai értékek nem feltétlenül kerülnek ellentétbe (az üzleti menedzsment elvei szerint hatékonyan vezetett egyetem az alapfeladatait – minőségi oktatás, kutatási kiválóság, tudásszolgáltatás – is eredményesebben ellátja)

12 A vita lehetséges célja a kormányzás szekcióban •Az új uniós felsőoktatási politika kormányzással kapcsolatos céljainak megismerése •Az uniós tagországokban ténylegesen zajló kormányzási/intézményirányítási változások jobb megismerése •Az uniós és a hazai célok és folyamatok összevetése, a hazai folyamatok értékelése a közösségi célok perspektívájában •Az uniós folyamatok ismeretében javaslatok megfogalmazása hazai teendőkre e területen •A kormányzással kapcsolatos közösségi politikát érintő nemzeti álláspont megfogalmazásának segítése

13 Köszönöm a figyelmet!