A TISZK-ek fenntarthatósága 1 Budapest, 2011. január 14.

Az előadások a következő témára: "A TISZK-ek fenntarthatósága 1 Budapest, 2011. január 14."— Előadás másolata:

1 A TISZK-ek fenntarthatósága 1 Budapest, 2011. január 14.

2 A kérdésfelvetés indokoltsága •A szak- és felnőttképzés, felnőttoktatás költséghatékony és munkaerő-piacközpontú szervezése közép-, illetve hosszútávon; •Átalakult szakképzési szerkezet (TISZK-ek); •A TÁMOP pályázati kiírásokban meghatározott fenntartási kötelezettség. 2

3 NFÜ kutatás Tanulmány a TÁMOP 2.2.3 projektek keretében létrehozott Térségi Integrált Szakképző Központok projektidőszak utáni fenntarthatóságáról 2010. március 31. 3

4 A fenntarthatóság Az 1083/2006 EK rendeletet alapján kötelező: •A TISZK-szintű szolgáltatások fenntartása 3 évig, azaz a „kialakított közösségi funkciók száma” indikátor további teljesítése; •A TISZK működtetése 5 éven keresztül  a jogi forma és az irányítási struktúra változhat, azaz a TISZK-modell és a menedzsment szervezet átalakítható; •Évente Projekt Fenntartási Jelentés benyújtása; •Dokumentáció őrzése 10 évig. 4

5 Az NFÜ kutatás módszertana •Dokumentumelemzés: o Jogszabályok;  A TISZK-ekre vonatkozó országos és helyi szabályozó dokumentumok elemzése; o Demográfiai adatok; o Beiskolázási trendek; o Helyi stratégiák, RFKB döntések; o Lehetséges támogatási források; o Projektek adatlapjai, PIK-ek. •Interjús és kérdőíves adatfelvétel: o Intézmények: teljes körű o Fenntartó, TISZK-vezető: 14 (modell-reprezentativitás) 5

6 TISZK-modellek •I. modell:Kizárólag önkormányzatok által létrehozott szakképzés-szervezési társulás; •II. modell:Nem önkormányzati fenntartó által létrehozott szakképzés-szervezési társulás; •III. modell:Alapozó és szakképző évfolyamok szétválasztásán alapuló modell; •IV. modell:Integrált intézmény (holland modell); •V. modell:Szakképzés-szervezési társaság; •VI. modell:Önkormányzati fenntartók által alapított szakképzés- szervezési társulás és többcélú kistérségi társulással és/vagy felsőoktatási intézménnyel és/vagy nem állami és/vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval között érvényes megállapodás alapján működő TISZK; •VII. modell:Önkormányzati fenntartók által alapított szakképzés- szervezési társulás és nem önkormányzati fenntartók által létrehozott nonprofit társaság között érvényes megállapodás alapján működő TISZK. 6

7 Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégiák •7 régióból 5-ben középtávon (2013-ig vagy 2015-ig) határozták meg a szakképzés-fejlesztés prioritási területeit, céljait, eszközeit és elvárt eredményeit. „A TISZK rendszer létrejötte – úgy tűnik – hosszú időre meghatározza a hazai szakképzés szerkezetét” (ÉM Stratégia) •A régiók nincsenek egy véleményen a TISZK-RFKB kapcsolatot illetően, csak egy ponton értenek egyet: o RFKB koordinációs szerepe (szakképzés irányainak és arányainak meghatározása) 7

8 Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok • Nem megfelelő az RFKB-k képzési kínálattal kapcsolatos jogosítványainak szabályozása (TISZK-vezetők, intézményvezetők, fenntartók szerint) • Nincs egységes döntési módszertan, és a döntések időben eltolódnak. 8

9 Jogszabályi felülvizsgálat szükséges! Csak új szakképzés-felnőttképzési stratégia alapján! 9

10 •Szakmacsoportos alapon szerveződő TISZK o (2-3) szakmacsoportban látnak el szak- és felnőttképzési feladatokat területi korlátozás nélkül (országos beiskolázással); o Elsősorban a drága, komoly technikai felszerelést igénylő és nem tömeges képzések esetében indokolt; o Nélkülözhetetlen a megfelelő kollégiumi ellátás. •Területi alapon szerveződő TISZK o Eredeti integrációs szándék szerint; o Szakmacsoportok száma nem korlátozott; o Minimális tanulólétszámot meg kell határozni. 10 A TISZK-ek „ideális” üzemmérete

11 A TISZK-ek mint fenntartók? •A TISZK-ek mint fenntartók: o A szakképzés feladatfinanszírozása a TISZK-hez kerül; o Piaci alapú, közös erőforrás-gazdálkodás a TISZK-en belül. •A TISZK-ek mint módszertani központok: o A TISZK az iskolái működését szakmailag felügyeli; o Emellett akkreditált vizsgaközpont is; o Nincsenek fenntartói jogosítványai a TISZK vezetésének. 11

12 A TISZK-ek jövőbeni szerepei Alternatívák a fejlesztéshez – Mit tudnak nyújtani a TISZK-ek a jövőben? • A TISZK, mint szabad erőforrás-felhasználó, hasznosító; • A TISZK, mint infrastruktúra és tárgyi eszköz szolgáltató; • A TISZK, mint felnőttképzési és felnőttoktatási szereplő (belső képzésszervezés is); • A TISZK, mint rendezvényszervező; •A TISZK, mint szakmai-pedagógiai szolgáltató. 12

13 TISZK-ek jövője az új Közoktatási törvény vitaanyaga szerint •TISZK – többcélú közoktatási intézményre vonatkozó szabályozás szerint működnének; •A szakképzési tevékenység koordinálása a kistérségi, megyei vagy régiós gazdasági szempontok szerint történne. Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatashttp://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas 13

14 14

15 Köszönöm a figyelmet! Bogdány Zoltán bogdany.zoltan@mondolat.hu www.mondolat.hu 15