Hivatásos csapatsportágak értékteremtése - számokban (Magyarországon)

Az előadások a következő témára: "Hivatásos csapatsportágak értékteremtése - számokban (Magyarországon)"— Előadás másolata:

1

2 Hivatásos csapatsportágak értékteremtése - számokban (Magyarországon)
Budapest, Stocker Miklós

3 Tartalom Értékteremtés Jelenlegi gazdálkodás eredményessége
Jelenlegi gazdálkodás következményei Az értékteremtés integratív modellje Fejlődéshez szükséges akciók

4 Értékteremtés a vállalatoknál
Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. (Chikán 2008) Kettős értékteremtés Tulajdonosi érték: alapvetően pénzügyi jellegű, szabad cash flow alapján Fogyasztói érték: olyan termék vagy szolgáltatás előállítása, amely a fogyasztó számára értéket képvisel és ezért hajlandó fizetni

5 Értékteremtés eszközei és eredményei
Az értékteremtés a vállalatban materiális és immateriális erőforrások által történik. Az értékteremtés eredményét a jövőbeni szabad cash flow-k alapján mérjük

6 Az értékteremtés eszközei a tudásalapú vállalat felfogás alapján
Eszközök Források Immateriális javak (Szoftverek, vagyonértékű jogok, stb.) Tárgyi eszközök (Számítógépek, helységek, stb.) Vevőállomány Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Részvényesek látható saját tőkéje Látható vagyon Vállalat eladások esetén goodwillként láthatóvá válik Kapcsolati tőke (A vevőkkel, a beszállítókkal és a kör-nyezettel kiépített tartós ügyfélkapcso-latok, a kialakított piaci arculat, stb. Részvényesek láthatatlan saját tőkéje (Ki nem mutatott eredmény) Láthatatlan (felszín alatti) vagyon Szervezeti eszközök (A menedzsment színvonala, jobb módszerek, szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és admi-nisztratív rendszerek, vállalati kultúra, új termékek tervei, stb.) Munkatársak kompetenciája (Az a képesség, hogy az emberek dologi, vagy eszmei vagyont hozzanak létre) Immateriális kötelezettségek (Peres ügyek, tartós foglalkoztatás kötelezettségei, termék és szolgáltatásminőség iránti elkötelezettség, népszerűsítési és hirdetési kényszer.)

7 Jelenlegi gazdálkodás eredményessége
Látvány-csapatsportban szereplő vállalkozások gazdálkodási eredménye 2011. évi LXXXII. törvény alapján: látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer: a) legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy sportvállalkozás, vagy b) alsóbb osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy sportvállalkozás abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót is alkalmaz; látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong sportág;

8 Labdarúgás gazdálkodási jellemzői – összesen
‘000 HUF Forrás: saját számítás Stocker [2012] alapján

9 Kosárlabda gazdálkodási jellemzői – összesen
‘000 HUF Forrás: Stocker [2012]

10 Kézilabda gazdálkodási jellemzői – összesen
‘000 HUF Forrás: Stocker [2012]

11 Jégkorong gazdálkodási jellemzői – összesen
‘000 HUF Forrás: Stocker [2012]

12 Összesített gazdálkodási teljesítmény
‘000 HUF Forrás: Stocker [2012]

13 A jelenlegi gazdálkodás következményei
A magyar sportvállalkozások együttesen 2010-re korábbi működésük eredményeként több mint 10 milliárd forint veszteséget halmoztak fel. Ennek ellenére mindössze 11 sportvállalkozást számoltak fel! Vannak olyan érintettek, akik számára a sportvállalkozások működése teremt annyi – szerződésen felüli – értéket, hogy a veszteségesség ellenére mégis fenntartsák a sportvállalatok működését Kérdés azonban, hogy a jelenlegi működés mellett meddig lesznek hajlandók erre

14 Az értékteremtés integratív modellje

15 Szükséges akciók A sportvállalatok vezetőinek fel kell mérniük, hogy:
a sportvállalatuk milyen érintett számára milyen értékeket tud teremteni? milyen erőforrások alapján teremtik ezeket az értékeket és ez mennyibe kerül számukra? az érintettek ezeket az értékeket észlelik-e és milyen ellenszolgáltatást képesek nyújtani cserébe? Hogyan tudják a modell mindhárom elemében (értékteremtés, erőforrások és monetarizáció) a hatékonyságot növelni?

16 Várom a kérdéseket és az észrevételeket!
Köszönöm a figyelmet! Várom a kérdéseket és az észrevételeket! Felhasznált irodalom: Chikán Attila [2008]: Vállalatgazdaságtan. Budapest. Aula. 2008 Stocker Miklós [2012]: Tudásintenzív vállalatok értékteremtése – A hivatásos magyar sportvállalkozások esete. Ph.D. értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem 2011. évi LXXXII. törvény a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról