Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT

Az előadások a következő témára: "Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT"— Előadás másolata:

1 Vállalati pénzügyek FORGÓTŐKE MENEDZSMENT
IV. előadás Vállalati pénzügyek IV.

2 A FORGÓTŐKE MENEDZSMENT HELYE A PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK RENDSZERÉBEN
Befektetés Finanszírozás Befektetett eszközök Saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettségek Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Hosszú táv Rövid táv Vállalati pénzügyek IV.

3 RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK
Forgóeszközök Rövid lejáratú források a forgó a tartós és rövid eszközök lejáratú források nagysága és aránya összetétele a rövid lejáratú források szerkezete Vállalati pénzügyek IV.

4 A RÖVID TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK JELLEMZŐJE
Kisebb hozam és kisebb kockázat Oka: a befektetett eszközök és a forgóeszközök megtérülése likviditása közötti különbség kockázata Vállalati pénzügyek IV.

5 A MŰKÖDÉSI (ÜZLETI ) CIKLUS ÖSSZETVEŐI
PÉNZ 5. lépés lépés követelések anyagok behajtása beszerzése, kötelezett- ségek keletkezése 4. lépés lépés késztermék értékesítése, befejezetlen termelés követelések keletkezése 3. lépés késztermékek előállítása Vállalati pénzügyek IV.

6 FORGÓTŐKE MENEDZSMENT FONTOSSÁGÁNAK OKAI
A forgótőke mérete és változékonysága jelentős vezetői törődést igényel. Az értékesítés növekedése és a forgótőke közötti kapcsolat szoros és közvetlen. A problémák először a vállalkozás forgótőke számláin jelennek meg. A forgótőke különösen fontos a kisvállalatok számára, túlélésük sokkal inkább függ a hatékony forgótőke menedzsmenttől. Vállalati pénzügyek IV.

7 A MŰKÖDÉSI CIKLUS IDŐBELI LEFOLYÁSA
Szállítói számlák kifizetése Termékek eladása hitelben Anyagok beszerzése Követelések befolyása Vevő futamidő Készletezési periódus Szállítói futamidő Forgási idő használata esetén azonos forgalmi adat szükséges! Pénz konverziós ciklus Működési ciklus Vállalati pénzügyek IV.

8 PÉNZCIKLUS (pénz konverziós ciklus)
A cég finanszírozási szükségletét fejezi ki Függ: a szállítói hitel hosszúságától a készletek átlagos forgási idejétől a vevőkövetelések átlagos befolyási gyorsaságától Vállalati pénzügyek IV.

9 Vállalati pénzügyek IV.
A LIKVIDITÁS KÖLTSÉGE Likviditás fenntartása tényleges költségek elmaradt haszon Likviditás hiánya vevők elvesztése (árbevétel kiesés) finanszírozási költségek növekedése (hitelképesség romlása) Vállalati pénzügyek IV.

10 A FORGÓESZKÖZÖK ELMÉLETI OPTIMUMA
A likviditás hiányának költsége A likviditás fenntartásának költsége Költség optimális CA/TA arány CA/TA arány Vállalati pénzügyek IV.

11 BEFEKTETÉS A KÉSZLETEKBE

12 Vállalati pénzügyek IV.
Főbb elemei: VÁSÁROLT KÉSZLETEK ANYAGOK ÁRUK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK BEFEJEZETLEN TERMELÉS FÉLKÉSZTERMÉKEK KÉSZTERMÉKEK Vállalati pénzügyek IV.

13 BEFEKTETÉS A KÉSZLETEKBE
a forgóeszközök tárgyiasult része A készlettartás alapvető célja: A beszerzés, a termelés és az értékesítés közötti térbeli, időbeli, választékbeli különbségek áthidalása. Vállalati pénzügyek IV.

14 DÖNTÉSI PROBLÉMA Mennyit fektessen a cég készletekbe?
Költség – haszon elemzés Rendelési költség: a rendelés összeállításától a raktárra vételig felmerülő költségek Készlettartási költség: raktározási, tárolási ktg., értékvesztés stb. Készlethiányból adódó költség: termelés leállása, vevők elvesztése stb. Rendelési költség ≠ beszerzési költség! Vállalati pénzügyek IV.

15 OPTIMÁLIS KÉSZLETSZINT
PROBLÉMÁK Bizonytalan utánpótlás Statikus problémák: a termékek nem vihetők át a következő periódusra: pl. karácsonyfa Dinamikus problémák: a termékeknek a kezdő perióduson túl is van értéke Heterogenitás =>ABC analízis A statikus készletezési problémákra az a jellemző, hogy a termékek élettartama csak egy periódus, tehát a termékek nem vihetők át a következő periódusra. A dinamikus készletezési problémákban a termékeknek a kezdő perióduson túl is van értéke, tehát az idő múlásával nem veszítik el az értéküket teljesen. Vállalati pénzügyek IV.

16 A KÉSZLETSZINT OPTIMALIZÁLÁSA
Egy lehetséges megoldás: A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (Economic Order Quantity, EOQ) Valamely termékből adott szükséglet és adott költségek mellett alkalmanként milyen tételnagyságot kell rendelni, hogy az időszak összes készletezési költsége minimális legyen? Vállalati pénzügyek IV.

17 A KIINDULÓ MODELL ALAPFELTÉTELEZÉSEI
a szállítás azonnali a szükséglet teljes bizonyossággal ismert a felhasználás egyenletes a rendelési költség fix (független a rendelt mennyiségtől) a készletek egy egységére jutó tartási költsége konstans Vállalati pénzügyek IV.

18 A KÉSZLETEK IDŐBELI ALAKULÁSA
készletfeltöltés Q szintre Q átlag-készlet Q/2 A valóságban biztonsági készletet is tartanak a cégek. t Vállalati pénzügyek IV.

19 A MODELLBEN SZEREPLŐ JELÖLÉSEK
D = (demand) összes évi szükséglet természetes mértékegységben  konstans Q = (quantity) rendelésenként beszerzendő mennyiség O = (ordering cost) egyszeri rendelési költség  konstans C = (carrying cost) egységnyi készlet éves tartási költsége  egységre vetítve konstans TC = (total cost) évi összes készletezési költség Q/2 = átlagkészlet D/Q = évi rendelések száma Vállalati pénzügyek IV.

20 Vállalati pénzügyek IV.
Írjuk fel ezek ismeretében a teljes költség függvényét! D, O és C konstans  TC egyedül az alkalmankénti rendelés mennyiségének (Q-nak) lesz a függvénye. Meg kell keresni a TC (Q) függvény minimumát! A képlet ilyen formájú felírásához természetesen Q-szerint kellene deriválni a TC függvényt, majd inflexiós pontot, ill. a második deriváltnál zérushelyet keresni. Vállalati pénzügyek IV.

21 Vállalati pénzügyek IV.

22 Vállalati pénzügyek IV.
1. feladat – a) Egy lézernyomtatókat forgalmazó vállalkozás évente átlagosan edb nyomtatót értékesít. A következő évre vonatkozó értékesítési terv alapján jövőre db nyomtató értékesíthető. A nyomtatók beszerzési ára Ft/db. A rendelések költsége alkalmanként Ft. A nyomtatókkal kapcsolatos tartási költség éves szinten átlagosan a beszerzési ár 8%-a. Hány darabot kellene egy alkalommal rendelnie a vállalkozásnak, hogy a készletekkel kapcsolatos költségei éves szinten minimálisak legyenek? Hány alkalommal kellene a vállalkozásnak rendelnie? Mekkora ebben az esetben a vállalat készletezési költsége? Vállalati pénzügyek IV.

23 Vállalati pénzügyek IV.
1. feladat – a) megoldás = 2500 db C = 27000×0,08 = 2160 Beszerzések száma: 45000/2500 = 18 alkalom Beszerzések gyakorisága: 360/18 = 20 naponta Évi készletezési költség: Rendelési költség: * = Készletezési költség: (2500÷2)* = Összesen: Az évet 360 naposnak tekintjük! Vállalati pénzügyek IV.

24 Vállalati pénzügyek IV.
1. feladat – a) megoldás = 2500 db C = 27000×0,08 = 2160 Beszerzések száma: 45000/2500 = 18 alkalom Beszerzések gyakorisága: 360/18 = 20 naponta Évi készletezési költség: Rendelési költség: * = Készletezési költség: (2500÷2)* = Összesen: Vállalati pénzügyek IV.

25 Vállalati pénzügyek IV.
1. feladat – b) A vállalat szállítója a következő évben technológiai okok következtében a nyomtatók szállítását csak 10 napos határidővel tudja vállalni. Mekkora készlettel kell ebben az esetben rendelkeznie a vállalkozásnak a rendelés feladásakor? Befolyásolja-e ez az alkalmankénti rendelés mennyiségét? A b) részben az eredeti modell azon korlátozást oldjuk fel, miszerint az utánpótlás azonnali. Vállalati pénzügyek IV.

26 Vállalati pénzügyek IV.
1. feladat – b) megoldás Az alkalmankénti rendelés mennyiségét a nem azonnali beszerzési idő nem befolyásolja, pusztán arról van szó, hogy a beszerzési idő figyelembe vételével kell a vállalatnak rendelnie. A rendelés feladásakor a vállalatnak 10 napra elegendő készlettel kell rendelkeznie. vagy Vállalati pénzügyek IV.

27 Vállalati pénzügyek IV.
1. feladat – c) A vállalat szállítója a következő lehetőséget ajánlja fel a cégnek: amennyiben az alkalmankénti rendelési mennyiség legalább 7500 db, akkor 1%-os árengedményt biztosít a nyomtatók árából. Érdemes-e a vállalkozásnak eltérnie az EOQ modell szerinti rendelési mennyiségtől, és igénybe vennie az árengedményt? Vállalati pénzügyek IV.

28 Vállalati pénzügyek IV.
1. feladat – c) megoldás Készletezési és beszerzési költségek az EOQ esetén: Rendelési ktg: × = Tartási ktg: (2500÷2)×2160 = Beszerzési ktg.: (27000×45000) = Összesen: Készletezési és beszerzési költségek rabatt esetén: Rendelési ktg: × = Tartási ktg: (7500÷2)×(27000×0,99×0,08) = Beszerzési ktg.: (27000×0,99×45000) = Összesen: Vállalati pénzügyek IV.

29 Vállalati pénzügyek IV.
1. feladat – c) megoldás Döntés: – =  megtakarítás Érdemes a mennyiségi diszkontot igénybe venni. Részletekben: Változás a készletezési költségekben: – = Változás a beszerzési költségekben: – = Változás a cég összes költségében: – =  megtakarítás Vállalati pénzügyek IV.

30 A készlet optimalizálás az alapanyagoknál jellemző
Ʃ egyedi optimum ≠ vállalati optimum => SZTR => JIT Vállalati pénzügyek IV.

31 Vállalati pénzügyek IV.
VEVŐKÖVETELÉSEK Vállalati pénzügyek IV.

32 VEVŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK
MENEDZSMENTJE Ott kezdődik ahol a készletek menedzsmentje véget ér Ott ér véget, ahol a cash menedzsment elkezdődik Vállalati pénzügyek IV.

33 VEVŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK
Fizetési szokások az üzleti életben: készpénzfizetés előre történő fizetés (vagy előlegfizetés) fizetés teljesítés után szállító cég hitelt nyújt a vevőnek Kereskedelmi hitel (trade credit, commercial credit): vállalat nyújtja vállalatnak, alapját termékek (szolgáltatások) értékesítése képezi Vállalati pénzügyek IV.

34 A VEVŐKÖVETELÉSEK KÉT OLDALA
„A” vállalat ELADÓ (Szállító) Vevővel szembeni követelés FORGÓESZKÖZ „B” vállalat VEVŐ Szállítóval szembeni tartozás (kötelezettség) RÖVID LEJÁRATÚ FORRÁS Vállalati pénzügyek IV.

35 FIZETÉSI FELTÉTELEK ÉRTÉKELÉSE
MÓDSZEREK 1.) EGY PERIÓDUSÚ MEGKÖZELÍTÉS Lépések: Engedmény miatt bevétel csökkenés Vevőállomány (tőke lekötés) változása Többlethozam Változás az AEE-ben Vállalati pénzügyek IV.

36 Vállalati pénzügyek IV.
Közelítő képlete: ΔS = értékesítési forgalom V = egy termékre jutó változó költség P = eladási ár ΔI = vevőállomány növekmény r = vevőállomány (tőkelekötés) elvárt hozama Elfogadás, ha ΔAEE > 0 Vállalati pénzügyek IV.

37 Vállalati pénzügyek IV.
2.) TÖBBPERIÓDUSÚ MEGKÖZELÍTÉS Diszkontált nettó cash flow módszer Képlete: Elfogadjuk: ha a vevőállomány növekménynél magasabb értéket kapunk Vállalati pénzügyek IV.

38 Vállalati pénzügyek IV.
3. HITELNYÚJTÁSI DÖNTÉSEK Kérdés: kinek adok el hitelben és kinek készpénzért? Szempontok: Tapasztalatok Hitelügynökségek minősítése Személyes kapcsolatok Vevőlátogatás Stb. Vállalati pénzügyek IV.

39 Vállalati pénzügyek IV.

40 HITELELEMZÉS INFORMÁCIÓI
A vásárlónak a céggel kapcsolatos fizetési előtörténete. Pénzügyi jelentések. Referenciák. Publikált jelentések. Vállalati pénzügyek IV.

41 Vállalati pénzügyek IV.

42 A „2/10 nettó 30” fizetési szokvány értelmezése Vevő
igénybe veszi a diszkontot nem veszi igénybe a diszkontot 10. napon kifizeti a számlát napon fizeti ki a számla 2% engedményt kap a számla teljes összegét összegéből napos hitelhez jut Kamata: 2÷(100-2) = 0, ,04% Évi kamat: (365/20)×2,04 = ,23% Vállalati pénzügyek IV.

43 Mikor érdemes módosítani a fizetési feltételeket, vagyis
a fizetési határidőt változtatni? az engedményeken változtatni? a hitelben történő értékesítést növelni? Vállalati pénzügyek IV.

44 Vállalati pénzügyek IV.
2. feladat Egy vállalat jelenlegi fizetési feltételei: fizetési határidő „nettó 30” várható árbevétel 81 MFt követelések átlagos beszedési ideje 55 nap befektetéstől elvárt hozam 20%. Tervezett módosítás: „2/10 nettó 30” Becslések szerint a vevők 45%-a venné igénybe az engedményt, és a követelések átlagos beszedési ideje 40 napra csökkenne. Érdemes-e módosítani a fizetési feltételeket? Vállalati pénzügyek IV.

45 Vállalati pénzügyek IV.
2. feladat – megoldás A vevőállományban lekötött tőke változása: 9 000 – = – eFt 2. A felszabaduló tőke elvárt hozama: 3 375×0,2 = eFt 3. Az árengedmény költsége: 81 000×0,45×0,02 = – 729 eFt A fizetési feltételek módosításának nettó hatása: +675 – 729 = – 54 eFt Nem érdemes változtatni! Vállalati pénzügyek IV.

46 Vállalati pénzügyek IV.
PÉNZGAZDÁLKODÁS Vállalati pénzügyek IV.

47 A VÁLLALATOK PÉNZGAZDÁLKODÁSA
A forgóeszközök leglikvidebb elemei: pénzeszközök forgatási célú értékpapírok A likvid eszközök jellemzői: hozamuk alacsony, vagy egyáltalán nincs fizetésre közvetlenül felhasználhatók Vállalati pénzügyek IV.

48 A PÉNZESZKÖZÖK TARTÁSÁNAK MOTÍVUMAI
üzleti vagy tranzakciós motívum óvatossági vagy biztonsági motívum spekulációs motívum pénzfelhalomzás Vállalati pénzügyek IV.

49 Vállalati pénzügyek IV.
DÖNTÉSI PROBLÉMÁK Mennyit fektessen be a cég pénzeszközökbe és forgatási célú értékpapírokba? A cég forgótőke politikájától függ (pl. konzervatív) Hogyan ossza meg a befektetéseit a pénzeszközök és az értékpapírok között? Vállalati pénzügyek IV.

50 A PÉNZESZKÖZÖK SZEREPE
A pénzeszközök a bevételek és a kiadások átmeneti összhang-hiányait hivatottak áthidalni. A likvid pénzeszközök tervezésekor azt a minimális pénzállományt szokás keresni, amely ezt az áthidaló szerepet még képes betölteni, de annál semmivel sem több! Szélsőségek: túlságosan alacsonyra méretezett likviditási tartalék túl bőre méretezett likviditási tartalék Tervezés tapasztalati alapon iparági differenciák Vállalati pénzügyek IV.

51 A PÉNZESZKÖZÖK MENEDZSELÉSE
Értékpapírok pénzzé konvertálása Pénzeszközök befektetése forgatási célú értékpapírokba A cég pénzállománya a készletekhez hasonlóan viselkedik. EOQ modell (William Baumol) Vállalati pénzügyek IV.

52 Vállalati pénzügyek IV.
A BAUMOL MODELL (1952) Baumol (vagy Baumol-Allais-Tobin, BAT modell) feltételezései: cash flow-k teljes bizonyossággal ismertek, a pénzkiáramlások egyenletesek Képlete: C* = alkalmankénti értékpapír-vásárlás vagy -eladás összege D = kifizetések évi összege O = értékpapírok adásvételének tranzakciós költsége r = értékpapírok évi (éves) hozama Vállalati pénzügyek IV.

53 Vállalati pénzügyek IV.
A MILLER-ORR MODELL (1966) (a pénzállomány bizonyos határok között fluktuálhat) A pénzállomány optimalizálásának főbb lépései: jövőbeni cash flow-k becslése, várható cash flow-k besorolása biztos és bizonytalan kategóriákba, nettó cash flow-k valószínűségének becslése, és a pénzáramlások napi ingadozásának (szórásának) kiszámítása, az intervallum meghatározása, amely között a vállalat pénzkészlete ingadozhat. Vállalati pénzügyek IV.

54 A PÉNZÁLLOMÁNY VÁLTAKOZÁSA
pénzeszköz állomány felső korlát visszatérési pont alsó korlát idő A kérdés csak az, hogy milyen mértékben engedje a vállalkozás pénzeszközei ingadozását: Pénzáramlások napi ingadozásának nagysága Értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciós költségek Kamatláb nagysága Vállalati pénzügyek IV.

55 A MODELLBEN SZEREPLŐ JELÖLÉSEK
m = alsó korlát (minimális pénzállomány) h = felső korlát h – m = eltérés r = napi kamatláb T = az értékpapírok adásvételével kapcsolatos tranzakciós költség σ = a napi pénzáramok varianciája z = visszatérési pont Vállalati pénzügyek IV.

56 Vállalati pénzügyek IV.
A MODELL BECSLÉSEI Eltérés: (h-m) = 3 × (0,75 × T × σ2/r)1/3 Felső korlát (h) = m + 3 × (0,75 × T × σ2/r)1/3 Visszatérési pont: (z) = m + (0,75 × T × σ2/r)1/3 Vállalati pénzügyek IV.

57 Vállalati pénzügyek IV.
3. feladat Egy vállalat becsült évi pénzkiáramlása (kifizetése) 288 millió forint (egyenletes kifizetéseket feltételezve havi 24 millió forint). A kincstárjegyek évi hozama 8%. A tranzakciós költség 5000 Ft/alkalom. Alkalmanként mekkora összegben kellene a vállalatnak kincstárjegyet eladnia, hogy a Baumol modell feltételezéseinek megfeleljen? Havonta 4 alkalommal (24/6=4) kellene 6 millió Ft kincstárjegyet eladni. Vállalati pénzügyek IV.

58 Vállalati pénzügyek IV.
4. feladat Egy vállalat gazdálkodásáról az alábbi adatokkal rendelkezünk: Becsült minimális pénzállomány: 3,5 millió Ft A napi nettó pénzáramlás szórása: 5 millió Ft A kincstárjegyek évi hozama: 7,3% Tranzakciós költség alkalmanként: Ft Milyen intervallumban ingadozhat a vállalat napi pénzállománya? Mikor és milyen teendője van a vállalat pénzügyi vezetésének? Vállalati pénzügyek IV.

59 Vállalati pénzügyek IV.
4. feladat - megoldás Napi kamatláb: 7,3:365 = 0,02% = 0,0002 h-m = 3 × [(0,75 × 4,5 × )/0,0002]1/3 = ezer Ft h = = ezer Ft z = (0,75 × 4,5 × /0,0002)1/3 = = = ezer Ft Vállalati pénzügyek IV.

60 A napi pénzállomány 22500 ezer Ft-os intervallumban ingadozhat.
A pénzügyi vezetésnek akkor van teendője, ha a pénzállomány eléri a ezer forintos vagy a ezer forintos alsó korlátot felső korlátot Vállalati pénzügyek IV.

61 Vállalati pénzügyek IV.
alsó korlát felső korlát értékpapír eladás értékpapír vásárlás 7500 ezer Ft ezer Ft visszatérési pont 11000 ezer Ft Vállalati pénzügyek IV.

62 A PÉNZESZKÖZÖK INGADOZÁSA
A pénzeszközök ingadozása (az intervallum nagysága) függ: A nettó pénzáramok napi ingadozásától (szórás, variancia)  nagyobb szórás  tágabb határok Értékpapírok adásvételével kapcsolatos tranzakciós költségektől  magasabb tranzakciós költségek  tágabb határok A kamatláb nagyságától (diszkont kincstárjegyek hozamától)  magas kamatláb  szűkebb határok Vállalati pénzügyek IV.

63 Vállalati pénzügyek IV.
A STONE MODELL Vállalati pénzügyek IV.

64 Vállalati pénzügyek IV.
A STONE MODELL A Miller-Orr modell továbbfejlesztése Belső korlát bevezetése U – dU L + dL Figyelembe veszi a rövid távú tervezés kihasználhatóságát (k napra előretekint) Akkor állítja vissza a C szintre a pénzmennyiséget, ha az nem kerül vissza k nap alatt a belső korlátok közé Vállalati pénzügyek IV.

65 Vállalati pénzügyek IV.
A STONE MODELL A Stone modell jellegzetességei: Heurisztikus modell, nem törekszik optimumra Nem számszerűsíti a korlátokat (azok kialakítását a vezetők múltbeli tapasztalatára bízza) Egyetlen feltétele van: az értékpapírok vétele és eladása azonnali STONE MODEL. The Stone Model is somewhat similar to the Miller-Orr Model insofar as it uses control limits. It incorporates, however, a look-ahead forecast of cash flows when an upper or lower limit is hit to take into account the possibility that the surplus or deficit of cash may naturally correct itself. If the upper control limit is reached, but is to be followed by cash outflow days that would bring the cash balance down to an acceptable level, then nothing is done. If instead the surplus cash would substantially remain that way, then cash is withdrawn to get the cash balance to a predetermined return point. Of course, if cash were in short supply and the lower control limit was reached, the opposite would apply. In this way the Stone Model takes into consideration the cash flow forecast. The goals of these models are to ensure adequate amounts of cash on hand for bill payments, to minimize transaction costs in acquiring cash when deficiencies exist, and to dispose of cash when a surplus arises. These models assume some cash flow pattern as a given, leaving the task of cash collection, concentration, and disbursement to other methods. Vállalati pénzügyek IV.

66 Vállalati pénzügyek IV.
Figyelmüket köszönöm Vállalati pénzügyek IV.