A szövegösszetartó erő

Az előadások a következő témára: "A szövegösszetartó erő"— Előadás másolata:

1 A szövegösszetartó erő
Kohézió

2 Keresse meg a mondatokat jelentésükben egymáshoz kapcsoló szavakat, kifejezéseket!
Nagyon szeretem az állatokat. A kutyákat különösen kedvelem. Az oroszlán Afrikában él. A szavanna az otthona. Rengeteg ember tart macskát az otthonában. Ezek a négylábú, hegyes fülű, égnek álló bajuszú, nyávogó teremtmények sok gondoskodást igényelnek. Sokszor szaladok a busz után. A futás ugyanis egészséges. A fizika a legszélesebb értelemben vett természettudomány. A fizikusok az anyag tulajdonságait és kölcsönhatásait tanulmányozzák. A fizikai jelenségeket matematikai modelleken keresztül írják le. Ezért jó, ha a fizikus fizikából és matematikából is jól teljesít.

3 Nemes Nagy Ágnes: Jácint
Egy cserép kék jácint áll az ablakomban. Megérkezett tehát újra kisded budai lakásomba a télutó növénye. Az idei példány ugyan nem tartozik a tökéletesek közé. A virágszár hajlamos rá, hogy oldalt dőljön, meg kell kötözgetni, óvatosan egy barkaághoz közelítve, és maga a tömött virágzat is itt-ott kihagyásos, mint egy molyrágta plüsspárna. De ha valaki azt képzelné, hogy mindezzel együtt nem gyönyörű, az tévedne. Mert gyönyörű. A színe, az a kéknél kékebb, amelybe csak azért vegyül egy leheletnyi sötétebb árnyalat, hogy elválassza az égszínkéktől. A szaga, az a letaglózó. A pompázása, tartásának az a fejedelmisége egy ablakközben. Mindenképpen veszedelmes szépség.

4 Töltse ki az alábbi táblázatot
Virággal kapcsolatos szavak és kifejezések Lakhellyel kapcsolatos szavak és kifejezések Szépséggel kapcsolatos szavak és kifejezések Tökéletlenséggel kapcsolatos szavak és kifejezések

5 Kohézió 1. Jelentésbeli (szemantikai) 2. Nyelvtani (grammatikai)
1.1 Szavak jelentésének összefüggései 1.2 A mondatok tartalmi-logikai összefüggései 1.3 A mondatok elrendezése 1.4 Hiány 2. Nyelvtani (grammatikai) 2.1 Jellegzetes szófajok 2.2 Toldalék 2.3 Nyelvtani-szerkezeti hiány

6 1. Jelentésbeli kapcsolóelemek a bekezdésben

7 1.1 A szavak jelentésének összefüggései
Ugyanarra a valóságdarabra vonatkozó szavak, kifejezések Szóismétlések Rokon értelmű szavak körülírás Egymással jelentésbeli kapcsolatban (mezőösszefüggésben) lévő szavak Szavak közötti képzettársítás

8 1.1 A szavak jelentésének összefüggései
Édesapám anyja, az ezüsthajú nagyanya, szikár, törékeny és tiszta. Amikor kedves könyvemet olvasgattam, Andersent, rá kellett gondolnom. „A nagyanya nagyon öreg, arca redős, haja egészen ősz, de a szeme olyan, mint két csillag.” Az ő szeme is csillag volt. Két óriási, fekete csillag. Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig

9 Kosztolányi Dezső: Bölcsőtől a koporsóig
Édesapám anyja, az ezüsthajú nagyanya, szikár, törékeny és tiszta. Amikor kedves könyvemet olvasgattam, Andersent, rá kellett gondolnom. „A nagyanya nagyon öreg, arca redős, haja egészen ősz, de a szeme olyan, mint két csillag.” Az ő szeme is csillag volt. Két óriási, fekete csillag.

10 1.1 A szavak jelentésének összefüggései
Ugyanarra a valóságdarabra vonatkozó szavak, kifejezések Szóismétlések (nagyanya, szeme, csillag) Rokon értelmű szavak (ezüsthajú – ősz) Körülírás (nagyanya – édesapám anyja) Egymással jelentésbeli kapcsolatban (mezőösszefüggésben) lévő szavak Logikai kapcsolat (nagyanya – öreg, nagyanya – arca, haja – arca – szeme, öreg – redős – ősz) Szavak közötti képzettársítás Hasonlat, metafora (szeme – csillag)

11 1.2 Logikai kapcsolóelemek a mondatok között
Juhász Gyula: Milyen volt... Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt hangja selyme, sem tudom már, De tavaszodván, ha sóhajt a rét, Úgy érzem, Anna meleg szava szól át Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

12 1.3 A mondatok elrendezése
A szórend és a mondatrend A magyar mondat szórendje szabadabb más nyelvekhez képest, kevés grammatikai szabály köti (pl.: jelző és jelzett szó sorrendje) Nemcsak hangsúllyal, hanem szórenddel is jelezzük, mi a réma a mondatban (Akkor már nem sajnáljuk) A nyomatékos szórendű az állítmány elé kerül az a mondatrész, amelyet hangsúlyozni kívánunk, melynek hírértéke van (Fontosnak érezzük…) (Pl: Péter szereti Annát. ≠ Péter Annát szereti.) A szórenddel is jelezzük, hogy a mondatok nem önállóak, hanem egymáshoz kapcsolódnak Az összetett mondatok tagmondatainak sorrendje is függ a szövegelőzménytől, és sejteti a folytatást A mondatrendet is a kommunikációs céloknak és a szövegösszefüggés megteremtésének rendeljük alá

13 1.4 Jelentésbeli hiány János esztergomi érseknek tulajdonítják a következő üzenetet, melyet 1213-ban küldött a királynét, Gertrúdot megölni készülő összeesküvőknek: A királynét megölnötök nem kell félnetek jó lesz ha mindnyájan beleegyeznek én nem ellenzem. A királynét megölnötök nem kell félnetek, jó lesz ha, mindnyájan beleegyeznek, én nem ellenzem. A királynét megölnötök nem kell, félnetek jó lesz, ha mindnyájan beleegyeznek, én nem, ellenzem.

14 Volt, ahová lepecsételt marhakocsikban utaztak, dermedten s fegyvertelen álltak az aknamezőkön, s volt, ahová önként mentek, fegyverrel a kézben, némán, mert tudták, az a harc, az az ő ügyük ott lenn, s most a szabadság angyala őrzi nagy álmuk az éjben. S volt ahová ... mindegy. Hova tüntek a bölcs borozások? szálltak a gyors behivók, szaporodtak a verstöredékek, és szaporodtak a ráncok a szépmosolyú fiatal nők ajka körül s szeme alján; elnehezedtek a tündérléptü leányok a háboru hallgatag évei közben.

15 2. Nyelvtani kapcsolóelemek a bekezdésben

16 2.1 Jellegzetes szófajok Névelők a – egy Névmásítás a szövegben
A névmások biztosítják a szüntelen visszautalást, így összekapcsolják a mondatokat, és lehetővé teszik, hogy az olvasó folyamatosan követni tudja a szöveget Teremthetnek kapcsolatot tagmondatok, mondatok és szövegrészek között is

17 Beszédhelyzetre való utalás: deixis
Visszautalunk egy másik egy már ismert elemre: anafora (visszautaló névmások) Jele: ← Pl: tegnap voltam Magdinál, kölcsönkértem tőle a magnóját. Beszédhelyzetre való utalás: deixis Jele:↑ Pl: Így kell élni. Előre utalunk egy még ismeretlen elemre: katafora (előreutaló névmások) Jele: → Pl: Mindenkinek ajánljuk ezt a filmet, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. jellemzően előreutaló névmás a kérdő névmás

18 Határozószók Pl: délután 5-re legyél kész, akkor indulunk Kötőszó: tehát, ezért, így, úgy…. Pl. Péter gyűlöli Jánost, így Pista is.

19 2.2 Toldalék Az egyeztető toldalékok
Az igék tárgyas igei személyragjai szintén visszautalnak (gondolatban hozzákapcsoljuk a jelzős tárgyat) Az egyes szám 3. személyű igei személyragok egyértelművé teszik, hogy mivel kell kiegészíteni a mondatot A birtokos személyjel használata is kapcsolatot teremthet a többi mondattal Egyeztetés Pl: Pista meglátta Katit, messziről rámosolygott. Igei személyragok, birtokos személyjelek Pl: Karcsi gyengén szerepelt a felvételi vizsgán, így nem sok esélye van, hogy bejusson a főiskolára

20 2.3 Nyelvtani szerkezeti hiány
Hiányosság: hiányos mondatok. PL: elvesztettem tegnap 100 Ft-ot az utcán, Kati is.