Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vértes-Gerecse
"Vértes–Gerecse Általél(r)ünk, kéz a kézben célhoz érünk!" Budapest, 2008 Március 14. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Helyi gazdaságfejlesztési terv Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Vértes-Gerecse – Összefoglaló a térségről
A(z) Vértes-Gerecse területe 38 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 64,207 fő, a városokban élő lakosok száma 683 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 0 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat %-a, db – a(z) szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 0 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 0 db IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – db – a(z) IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési témához kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Vértes-Gerecse – Általános áttekintés
A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vértes-Gerecse – Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 64,207 Csákvár 5,283 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 38 Környe 4,587 fő Városok száma 1 Vértesszőlős 2,938 fő Legnagyobb fogl. szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 33 leghátrányosabb kistérség közé tartozó települések száma Baj 2,732 fő Települések száma, ahol... Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok ...nincs szélessávú internet 2 Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 14 ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 7 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 2 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 3 IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési javaslatok száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Vértes-Gerecse - Legfontosabb probléma és lehetőség
A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Vértes-Gerecse - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség A vállalkozások zöme nem tőkeerős, a KKV-k nehéz helyzetben vannak. Egyre inkább a városok a legfőbb munkaadók, a falvak lassan csupán alvó településekké válnak. A klasszikus vidéki életformák iránti igény egyre nagyobb, de nincs mögöttük tőke vagy vállalkozó kedv. A civil szektor „leült”, humán és anyagi erőforráshiány nyomja rá bélyegét. A lakosság aktivitása, közéletben vállalt szerepe ezáltal csökken. A Tatabánya–Székesfehérvár tengely a hazai GDP előállítás szempontjából meghatározó, aminek köszönhetően a térség foglalkoztatottsági helyzete kedvező és egyúttal erős gazdasági potenciált képvisel az „Innováció Régióján” belül. Ezt kell kihasználni a helyi munkalehetőségek megteremtésénél, szolgáltatások fejlesztésénél. Gazdag természeti és építészeti örökség, mely megfelelő marketinggel, a Gerecsei Natúrpark kialakításával és a Vértesi Natúrpark további működtetésével jelentős vonzerő lehet. Új integrált közösségi terek létrehozása, ezáltal a közösségi élet felélesztése. Sport, ifjúsági és általános igényeken alapuló szabadidős programok szervezése. A térség iparosodottságának pozítív hatása, hogy jelentős a térségben a magas iskolai végzettségűek aránya. Erre alapozva - ösztönzőkkel - jelentős civil mozgalmak indíthatók be és szakértői hálózat alakítható ki. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Vértes-Gerecse – A stratégia alapvető célja
"A Vértes–Gerecse–Által-ér térség erőforrásainak fenntartható hasznosításával egy olyan vidéki élettér megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes." A térséget alkotó tájegységek közös természeti, történelmi és kulturális örökségére alapozva egy olyan vidékfejlesztési modell kidolgozása és megvalósítása, amely alkalmas arra, hogy a térséget körülölelő nagyvárosok globalozációs folyamatokat gerjesztő hatásának alternatívájaként ismét vonzóvá és értékkéssé tegye a vidéki életet úgy, hogy közben kiemelt hangsúlyt fektet a rendelkezésre álló erőforrások hosszú távú, tartamos hasznosítására, valamint a települések lakosságmegtartó-képességének erősítése érdekében a helyiek társadalmi és gazdasági előnyökhöz való juttatására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Helyi gazdaságfejlesztési terv Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Helyzetelemzés

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2
A Vértes-Gerecse térség területe 2 megyét (Komárom-Esztergom és Fejér), 6 kistérséget (Bicskei, Móri, Oroszlányi, Székesfehérvári, Tatai, Tatabányai), 38 települést és lakost érint. A Vértes és Gerecse hegységek, az Által-ér völgye és a Mezőföld révén érintett térségek közötti kapocs mind természetföldrajzi-ökológiai, mind pedig történelmi-gazdasági-kulturális szempontból igen erős annak ellenére, hogy az ember alkotta mesterséges határok (közigazgatási egységek, nyomvonalas létesítmények) kisebb-nagyobb egységekre szabdalják. Természetföldrajzi-ökológiai szempontból nézve az összetartozást fejezi ki, hogy: •A 4 kistáj (így a 6 kistérség) ugyanazon tektonikai törésvonal (Tatai-árok, Bicskei-árok) mentén helyezkedik el; •A térséget észak-déli irányban átszelő madárvonulási útvonal szintén összeköti e tájakat a Dunától az Által-ér völgyén és a Zámolyi-medencén át a Sárvíz völgyéig (ezek egyúttal Érzékeny Természeti Területek is); •A kiemelkedő természeti értékek révén a legtöbb település határában országos vagy helyi jelentőségű védett területek, valamint NATURA 2000 területek találhatók. A történelmi-gazdasági-kulturális egységet jelentő közös pontok: •A Sopianae felől Brigetioba (délről észak felé), valamint az Aquincumból Savariába (keletről nyugat felé) vezető ókori hadi- és kereskedelmi utak a térségen haladtak keresztül, egymást Csákváron (Floriana) keresztezték. Egykori nyomvonalaikon mai is utak vezetnek; •A század között az Eszterházy-uradalom szerves kapcsolatot jelentett a térség északi és déli területei (Tata és Csákvár), így a vértesi és gerecsei falvak között; •A mai tatai, tatabányai és oroszlányi kistérségeket összefűző Tatai-medence az 1930-as évek közigazgatás-szervezésének országos modellterülete volt (Magyary Zoltán munkássága); •Napjainkban az Által-ér Szövetség és Vértesi Natúrpark működési területe számos település tekintetében átfedésben van egymással. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2
A sorsközösség ma a közös példakeresésben is nyomon követhető: míg a térség „északi” területei a LEADER+ során gyűjtött tapasztalataikat tudják hozományként a többiek részére átadni, addig a „déli” települések az ország első hivatalos natúrparkjának, a Vértesi Natúrparknak a létrehozása és működtetése során szerzett ismereteikkel szolgálnak példaként mások számára; •A térség turizmusa két pólus köré szerveződik: a Velencei-tó-Vértes térség és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi potenciállal rendelkező városa, Tata köré. A két királyi városon (Tata és Székesfehérvár) túl a térségben számos várrom, kastély, vallási emlékhely várja újból felvirágzását; •A „regélő kövek” mellett az elmúlt korok népeinek máig élő szellemi hagytéka; a magyar, német és szlovák ajkú lakosság által őrzött kulturális értékek, hagyományok gazdagsága az, ami a térség egésze számára meghatározza az identitáserősítő törekvéseket. A két megyén átívelő összefogás így jelképes értékkel is bír, amely révén a „hely szelleme” valóban láthatóvá, érzékelhetővé válik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 1/2
A Vértes és a Gerecse hegységek a Dunántúli-középhegység egymás melletti tagjai. Mindkettő tájvédelmi körzettel rendelkezik: A Vértesi Tájvédelmi Körzetre alapozva a Vértesi Natúrpark 2005-ben már megalakult, a Gerecsei Natúrpark pedig megalakulásra vár. Az országos védelem alatt álló természeti területek mellett sok az önkormányzatok által védetté nyilvánított, valamint a Natura 2000 területek száma. A térség erdősültsége a Vértes és Gerecse „rengetegeinek” köszönhetően magas, míg a Kisalföld és a Mezőföld vidékein a mezőgazdasági művelés a meghatározó. Mind a Vértes, mind a Gerecse mészkőhegysége bővelkedik – nem egy esetben ókori eredetű – kőbányákban, melyek bár tájsebek, de számos közülük már a táj szerves részévé vált, illetve a környezeti nevelés, bemutatás fontos színtere. A térség infrastruktúrája általában fejlettnek tekinthető, és ez környezeti értelemben is igaz. Mind a csatornázottság, mind a hulladékgazdálkodás tekintetében (egyelőre) jó helyzetben van a térség, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lennének sürgető tennivalók: gondoljunk itt a rekultiválandó (ma már jórészt bezárt) szeméttelepekre, de az Európai Unió Víz Keretirányelve is számos konkrét lépést vár el tőlük a vizek védelme érdekében. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a települések zöme jó adottságúnak tekinthető, csupán a Komárom-Tatabánya-Esztergom légszennyezettségi agglomeráció érinti a térség néhány települését. Míg az oroszlányi erőmű néhány évvel ezelőtt Magyarország egyik legnagyobb kén-dioxid kibocsátójának számított, addig az elmúlt években elvégzett retrofit programja révén ez már a múlté, és ezáltal a környező vértesi települések levegőminősége is sokat javult. A Gerecse és Vértes karsztos kőzetei a térség fontos ivóvízbázisát jelentik. A felszín alatt rejlő hatalmas karsztvízkincs mellett a térség bővelkedik tavakban, vízfolyásokban is. A nemzeti és nemzetközi ökológiai hálózathoz nagy kiterjedésű területek tartoznak, ami részben fokozott felelősséget, körültekintést követel meg, részben pedig óriási lehetőségeket nyújt egy értékközpontú, fenntartható vidékfejlesztés számára. A térség településeinek java része csatlakozott a regionális hulladékgazdálkodási rendszerekhez (Duna-Vértes Köze illetve Közép-Duna Vidéke), amelyek keretében számos környezetvédelmi beruházás megvalósítását tervezik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 2/2
Zajvédelmi tekintetben szintén változatos a térség, hiszen miközben Vértesszőlős, Dunaalmás, Neszmély, Környe, Mór, Sárkeresztes számára a forgalmas főútvonalak közlekedési eredetű zajszennyezése nem kevés problémát jelent, addig a települések nagyobb részén még élvezhető az igazi csend. A települések egy másik – viszonylag szűk – körének a tatai NATO-lőtér is jelentős zajszennyezést okoz. Napjaink mind gyakrabban előtérbe kerülő problémája az ún. vizuális szennyezés, hiszen az átjátszó állomások, erősítő tornyok, magasfeszültségű vezetékek, kémények és egyéb objektumok mind meghatározóbb tájképi elemmé válnak. Ez alól térségünk sem mentesül, de szerencsére akadnak még tájak, ahol az „ég a földdel összeér”, ahol a tájképet nem bontják meg ilyen építmények. A térség mezőgazdasága fejlettnek (értsd: intenzívnek) tekinthető, elsősorban a Kisalföld, Bársonyos és Vértesalja magas aranykoronájú mezőgazdasági területein, de mind több vidéken (pl. Zámolyi-medence) láthatók az extenzív, tájfenntartó gazdálkodási formák is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 1/2
A Vértes–Gerecse Akciócsoportra nem vonatkozik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó települések bemutatása 2/2
Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat
Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben
A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Vállalkozások szektor szerinti megoszlása
A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 18% Építőipar 21% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 19% Egyéb szolgáltatás 8% Egyéb tevékenység 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*
A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 36%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 36% 8% Építőipar 12% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% Egyéb szolgáltatás 2% Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül
Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3%, ami 0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3% Változás 2003-hoz képest 0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2
A rendszerváltást követő nagy munkanélküliségi robbanás után mostanra a munkanélküliségi ráta az akciócsoport területén évről-évre csökkent és már 1995-től folyamatosan alacsonyabb volt az országosnál. A régióban az 1990-es évek elején megindult gazdasági növekedés következtében mára magasabb a foglalkoztatottak aránya és a gazdaságilag aktív népesség aránya az országosnál. Kedvezően alakulnak a foglalkoztatottsági lehetőségek, bár a helyi munkahelyekből nincs elegendő, sokan ingáznak. Az ingázás jelentős az akciócsoport területével határos városokba, melyek közül a jelentősebbek közé tartozik Komárom (Nokia, Perlos, Foxconn), Nyergesújfalu (Viscosa), Tatabánya (SCI, Vértesi Erőmű, Grundfos), Tata (Güntner). Az ingázás leginkább a fizikai dolgozókat érinti, főleg férfiakat, de sok összeszerelő üzem jelentős létszámban foglalkoztat nőket is. A munkaerőpiaci helyzetet tehát érzékenyen érintik az ingázó övezetbe tartozó városok egyes üzemeinél bekövetkező létszámleépítések (ezek főként ipari beszállító üzemek, melyek betanított, szakmunkásokat szívnak el a térségből). A térségben meghatározó a mezőgazdasági kistermelés szerepe. A termesztett növények: gabonák, cukorrépa, burgonya, szőlő. Az állattenyésztés területén minden húsállat megtalálható: marha, sertés és a szárnyasok. A családok megélhetéséhez nagymértékben hozzájárulnak a kertben megtermelt élelmiszerek. A térségben a lakosság 6%-a roma származású, foglalkoztatottságuk csupán 10 %. Elsősorban fizikai munkát tudnak vállalni, mely általában az alacsony iskolázottságnak tudható be. Nagyrészük szakképzettsége nem áll összhangban a térségi ipari nagyfoglalkoztatók igényeivel. A nők helyzetét az ingázás mellett az a tényező is nehezíti, hogy a nők munkaerőpiacra visszajutása a GYES után alig 30%. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2
A családi feladatok, a gyereknevelés nehezen összeegyezethető a munkavállalással, főleg ha nem helyben történik, hanem akár napi 2-3 órát is utazással kell tölteni. A fiatalok – főként a felsőfokú végzettségűek – számára kevés helyi munkalehetőség nyílik – ezt jól mutatja a pályakezdő fiatalok viszonylag magas aránya a regisztrált munkanélkülieken belül, ezért vagy ingázni kényszerülnek, vagy az elvándorlók számát növelik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település Környe székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 3,659 fő Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 15% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 Gyermely Zrt. Gyermely 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2,265 2 AGC Autóipari Magyarország Kft. Környe 440 3 Bridgestone Tatabánya Kft. Környe 2511 Gumiabroncs, gumitömlő gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 200 4 Aranykocsi Zrt. Kocs 1561 Malomipari termék gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 188 1,467,664 5 Max-Magyar Kft. Tarján 2524 Egyéb műanyag termék gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 160 2,624,604 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 Eurotrade Kft. Dad 5010 Gépjármű-kereskedelem Kereskedelem, javítás 100 7 L&P Magyarország Kft. Tarján 2873 Huzaltermék gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 97 1,378,186 8 TB.ONE Kft. (Mc Donalds) Vértesszőlős 5530 Étkezőhelyi vendéglátás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 76 9 Dolomit Kőbányászati Kft. Gánt 1413 Pala bányászata Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 68 10 Agricola Zrt. Vértesszőlős 65 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2
Az akciócsoport területét körülölelő régió Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a Vértes-Gerecse közösséget a gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes helyzet jellemzi. A külső kapcsolatok, a közlekedési helyzetkép szempontjából a terület adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a nagyvárosok (a Tatabánya-Komárom-Székesfehérvár ipari háromszög és egyben foglalkoztatási központ) munkaerőelszívó hatásának köszönhetően. A városok szélére települő ipari parkok munkahelyteremtő szerepe azonban nem elhanyagolható. Az ipari parkokban megtelepülő nagyobb cégek mellett jelen vannak a kisebb léptékű (régiós vagy helyi) működési területen tevékenykedő közepes és kisvállalkozások is mind a mezőgazdasági, az ipari és a szolgáltatói szektorban. A beszállítói feladatokat ellátó KKV-k általában kedvező helyzetben vannak. A mezőgazdaságból élők száma azonban évről-évre kevesebb, amelynek oka részben a jól ismert piacvesztésük, illetve támogatottságuk csökkenése, valamint kiszámíthatatlansága. A regisztrálásra kerülő adatokból ennek ellenére kitűnik, hogy a térségben egy igen erős őstermelő közösség működik. A kisebb vállalkozások nagy része a szolgáltató szektorban próbál érvényesülni. A helyi igényeket kielégítő méretű és színvonalú ipari tevékenységet végző, valamint szolgáltatásokat nyújtó szakvállalkozások sok esetben hiányoznak a településekről, mivel a munkavállalók nagy része a közeli városokba jár dolgozni. Aggodalomra ad okot a viszonylag nagy számban megtalálható kényszervállalkozások helyzete, ezért piaci esélyeik erősítése az egyik kiemelt feladat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

Non-profit szervezetek a térségben
A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 38 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység 8 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 37 Sporttal kapcsolatos tevékenység 54 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 62 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 44 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 22 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 3 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 14 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 15 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2
A térségben bejegyzett civil szervezetek száma több mint 300. Ezen szervezetek kb. 50%-a valamely helyi település, iskola, óvoda fejlődése érdekében létrehozott alapítvány, egyesület; további 40%-a sportegyesület, nyugdíjasklub, természetvédelmi egyesület; kb. 10%-a helyi népdalkör, táncegyesület, melyek fő célja a hagyományápolás. A településeken számos olyan civil kezdeményezés található, melyek ugyan fontos szerepet töltenek be a településeken, de csak klubszerűen működnek, nincsenek bejegyezve. Összességében tehát elmondható, hogy a civil szerveződések magas aktivitást mutatnak, de többségüknek még meg kell erősödni. A térségben működő, már jelentős múlttal rendelkező civil szervezetek működési területe széles palettát ölel fel. Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség az Által-ér vízgyűjtő tágabb (mintegy 800 km2 nagyságú és csaknem 160 ezer lakosú) térségének 1994-ben megalakult érdekérvényesítő közhasznú civil szervezete. Tagságát 21 önkormányzat, 13 non-profit szervezet és 21 gazdasági társaság alkotja. Fő célkitűzése a tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtőjének rehabilitációja, összehangolt környezetorientált vidék- és gazdaságpolitika kialakítása. A LEADER+ programban az Által-ér Völgye Helyi Akciócsoport megalakulásának kezdeményezője, a helyi vidékfejlesztési terv kidolgozója, a gesztori feladatok ellátója. A Pro Vértes Közalapítvány 1991-ben alakult meg. Alapítói között a civil és az önkormányzati szféra is képviselteti magát. Céljai között a Vértes és térségének természeti értékeinek átfogó védelme, a természetvédelmi kutatás, az oktatás és szemléletformálás, a műemlékvédelem, az ökoturizmus, valamint ezeken keresztül a térség gazdaságának fenntartható módon történő előmozdítása szerepelnek. A Vértesi Natúrpark létrehozásával és működtetésével turisztika-orientált térségfejlesztést valósít meg. A Zámolyi-medencében működő mintagazdaság, valamint a környezeti nevelési program révén hozzájárul a térségben a környezettudatosság erősítéséhez mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében. A Szép Jelen Alapítványt 1991-ben egy magánszemély hozta létre. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2
A sérült, egészségkárosodott és idős személyek életminőségének javítása, a hozzátartozók és szakemberek képzése, az esélyegyenlőség, szolidaritás, integráció elvének térségi erősítése szerepel a célkitűzések között. A Vértes-Gerecse területén, Gánt településen működik a Fecskepalota – az ország egyetlen alapítványi fenntartású üdülője –, mely évente 1600 fő sérült, fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személy számára nyújt szolgáltatást. A Természetes Életmód Alapítvány hitvallása: a természet jobban tudja. A Magyar Humánökológus Társaság és magánszemélyek által alapított civil szervezet a Tatai-medencét és a Gerecse peremvidékét reprezentáló művelési ágakból, élőhelyekből mintegy 130 ha terület kezelését végzi, erdei iskolát működtet, táborokat, pedagógus továbbképzéseket szervez. Célja a humánökológiai alapelvekre építve a természetes életmód egyéni lehetőségeinknek, közösségi és regionális formáinak megteremtése a természeti-környezeti nevelés, oktatás és képzés eszközeivel egy önfenntartó rendszer keretein belül. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 1995-ben alakult meg azzal a céllal, hogy őrizze és ápolja Magyary Zoltán szellemi hagyatékát, és újraindítsa a népfőiskolai képzést. Elsődleges feladatának tekinti az önkormányzati képviselők és a civil szervezetek vezetőinek képzését, amelyet igyekszik kiterjeszteni a munkanélküliekre is. Célja a széles körű és sokrétű tájékoztatás. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben
A térség összesített lakossága között 1,066 fővel nőtt, ami arányosítva 2%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 63,141 63,281 63,755 64,096 64,207 Éves változás 139 474 341 111 A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,066 fővel nőtt A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A lakosság kor szerinti összetétele a térségben
A térségben az aktív korú lakosság aránya 66%, ami 6 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 0-2 év 3% 3% 3-5 év 3% 3% 6-14 év 10% 13% 15-59 év 66% 60% 59 év felett 19% 21% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele
A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 28% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 11% 12% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 6% 10% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 1/2
A Vértes-Gerecse akciócsoport 38 településén a évi KSH adatok alapján a népesség száma fő. A települések lakossága jellemzően fő között mozog, de előfordul 200 és 5000 fős település is. A térségben a népesség száma ugyan kis mértékben, de folyamatosan nő. A települések sokat tesznek azért, hogy népességvonzó és -megtartó képességüket megteremtsék, illetve erejét növeljék. Új lakótelkek kialakításával, közterületeinek megújításával érnek el eredményeket mindamellett, hogy a települések adottságaik jellemzően jók. A lakosság életkora jellemzően fiatal, a évesek aránya közel 65%. Magyar, roma, szlovák és német színezetű települések egyaránt megtalálhatók a 38 település e téren igazán színes palettáján. Nagyszámú, hagyományait hűen őrző német és szlovák kisebbség található a térségben. A kevesebb lelket számláló településeken gyakran magasabb a kisebbség aránya, mint a magyaroké, ezért ott kisebbségi települési önkormányzatok működnek. A térség lakosságának becslések szerint 6%-át alkotja roma kisebbség. Nagyobb arányban 3-4 településen élnek, megélhetésük rendkívül megnehezedett. A romák aránya tehát jellemzően kicsi, az országos problémák azonban itt is jelentkeznek. A nők helyzetét nehezíti az ingázás és a gyerekvállalással összefüggő feladatok megoldatlansága. A fiatalok jelenleg a városban jobban megtalálják az elképzeléseiknek megfelelő munkát és lakóhelyet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 2/2

A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége
Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság Szélessávú Internet 2 5% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a Mindhárom mobilhálózat 18% 7 Helyközi autóbusz-megállóhely 2 5% Közművesített, közúton elérhető ipari park 31 82% Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Gazdaságfejlesztési szervezet Ipari kamara Agrárkamara Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség infrastrukturális adottságai 1/2
A Vértes-Gerecse térségre vonatkozó infrastruktúra megítélése csak elfogadhatónak minősíthető, ami elsősorban a kül- és belterületi utak rossz állapotának köszönhető. A térség földrajzi fekvése több szempontból is kedvezőnek tekinthető. A Tatai-árok már a középkorban az Észak-Dunántúl kulcsfontosságú közlekedési és kereskedelmi folyosója volt, amelyen át a Budáról Győr és Bécs felé irányuló áruforgalom jelentős hányada bonyolódott. A Vértes-Gerecse területét átszeli az M1-es, Bécs és Budapest közötti (E60, E75) autópálya és az 1-es számú országos főút is. A térség településeinek szempontjából fontos autópálya-lejárók: a két tatabányai, a zsámbéki, a bicskei és a tatai lejáró. Településközi úthálózati kapcsolatok az adottságokhoz képest fejlettnek mondhatók, bár vannak e téren kifejezetten hátrányos helyzetű települések is (pl. a székesfehérvári kistérségen belül Pátka). Tatabányától 10 km-re, Kecskéd határában található egy füves repülőtér, amely belföldi személy- és teherforgalom lebonyolítására alkalmas A Budapest-Bécs vasútvonal is keresztülhalad az akciócsoporttal érintett területen. Tatabányáról indul a vasúti szárnyvonal Pápa és Oroszlány irányába. A térség déli részét, a Vértesi Natúrpark területét elkerülik a fontosabb főközlekedési útvonalak, de ott a vonzerőt éppen ez az érintetlenség jelenti. A szolgáltató szektorban működtetett vonalas infrastruktúrák jelentős része kiépült, számos esetben megvalósult a teljes közművesítettség. A közműhálózatok hossza az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott, csak az igénybe vevő háztartások száma emelkedett. Örvendetes tény, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötések száma is minden településen jelentősen emelkedett, mutatva a lakosság növekvő környezettudatosságát és csökkentve a derítők okozta talaj és élővíz szennyezéseket. Ezen hálózatok bővítése a közeljövő feladata. A külterületek infrastrukturális fejlesztése elsősorban a mezőgazdaságban és a turizmusban érdekeltek helyzetét erősítheti. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség infrastrukturális adottságai 2/2
A belterületi illetve üdülőövezetek vonalas szolgáltatásit szintén bővíteni, illetve felújítani szükséges ahhoz, hogy a kistelepülések népességmegtartó ereje erősödhessen. Elsősorban a kistelepüléseken a humán infrastruktúra szektor is hiányos, ezért szintén fejlesztésre, korszerűsítésre, felújításra szorul. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus
A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.04 0.12 1.57 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 19% 94% 6% 230% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Települések főbb jellemzői 1/6
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Baj Község 2,732 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 5.00% 635,741 0.000 0.000 Bodmér Község 250 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 0.40% 484,090 0.000 0.000 Bokod Község 2,270 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.27% 680,592 0.000 0.000 Csákberény Község 1,221 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.97% 590,320 0.000 0.147 Csákvár Nagyközség 5,283 Közszféra 2.90% 590,155 0.000 0.123 Csókakő Község 1,243 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 1.97% 657,475 0.000 3.225 Dad Község 1,097 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.16% 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Dunaalmás Község 1,523 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.13% 620,285 0.000 1.066 Dunaszentmiklós Község 416 Kereskedelem, javítás 2.00% 653,278 0.000 22.615 Gánt Község 829 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 1.80% 482,299 0.000 7.396 Gyermely Község 1,388 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.91% 777,990 0.000 0.919 Héreg Község 1,073 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.82% 522,321 0.000 0.000 Kecskéd Község 1,982 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 0.000 1.219 Kocs Község 2,694 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 3.07% 552,916 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kömlőd Község 1,105 Közszféra 3.61% 530,004 0.000 0.000 Környe Község 4,587 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.04% 649,345 0.358 0.000 Magyaralmás Község 1,538 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 0.36% 698,538 0.000 0.000 Naszály Község 2,397 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.90% 532,929 0.000 0.000 Neszmély Község 1,424 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.56% 548,476 0.594 2.342 Pátka Község 1,663 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.33% 528,669 0.000 0.000 Pusztavám Község 2,554 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.60% 699,476 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Sárkeresztes Község 1,571 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.56% 768,970 0.000 0.000 Söréd Község 504 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 0.72% 568,722 0.000 0.000 Szákszend Község 1,573 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.16% 597,286 0.000 0.000 Szár Község 1,693 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.40% 616,053 0.000 0.107 Szárliget Község 2,255 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.86% 602,817 0.000 0.000 Szomód Község 2,079 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.20% 684,436 0.000 0.075 Szomor Község 1,114 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.60% 655,522 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Tardos Község 1,679 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.88% 463,085 0.000 0.019 Tarján Község 2,661 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.32% 618,904 0.986 0.020 Tata Város 683 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 5.10% 739,027 1.533 1.037 Újbarok Község 397 Építőipar 0.19% 142,806 0.000 0.000 Várgesztes Község 586 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.50% 703,426 0.000 Vértesboglár Község 976 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 0.40% 627,989 0.000 0.000 Vértessomló Község 1,388 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 2.69% 600,080 0.000 0.442 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/6 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vértestolna Község 526 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.32% 517,334 0.000 0.249 Vértesszőlős Község 2,938 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 1.80% 16,585 0.437 0.363 Zámoly Község 2,315 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.43% 540,935 0.000 0.000 {TelFoJell.3.Nev} {TelFoJell.3.M355} {TelFoJell.3.M354} {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.3.M115} {TelFoJell.3.M440} {TelFoJell.3.Magas} {TelFoJell.3.Alacsony} {TelFoJell.4.Nev} {TelFoJell.4.M355} {TelFoJell.4.M354} {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.4.M115} {TelFoJell.4.M440} {TelFoJell.4.Magas} {TelFoJell.4.Alacsony} {TelFoJell.5.Nev} {TelFoJell.5.M355} {TelFoJell.5.M354} {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.5.M115} {TelFoJell.5.M440} {TelFoJell.5.Magas} {TelFoJell.5.Alacsony} {TelFoJell.6.Nev} {TelFoJell.6.M355} {TelFoJell.6.M354} {TelFoJell.6.Szektor} {TelFoJell.6.M115} {TelFoJell.6.M440} {TelFoJell.6.Magas} {TelFoJell.6.Alacsony} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Települések egy mondatos jellemzése 1/13
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Baj „A fiatalok, gyerekek és a Tóvárosi úti lakótelepen élők számára nincs megfelelő közösségi tér (játszóterek), szabadtéri és fedett sportlétesítmények, kultúrált vendéglátóhelyek (fiataloknak is). A túristautak megfelelő kiépítettségének hiánya, tájékoztató táblák hiánya.” „A település az Ászár-Neszmélyi borvidék tagja, nagy hagyományai voltak a borászatnak, kedvező, kiváló bortermő vidék ma is. Jó lehetőséget kínál borutak kialakításához. A Gerecse kirándulási, túrázási, horgászási lehetőséget rejt magában.” Bodmér „A település kereskedelmi ellátása nincs megoldva, szolgáltatási szektor tevékenységi köre szűk, melynek egyik oka a település kis lélekszáma (256 fő). Felszíni vízelvezetés nem megoldott. Turisztikai lehetőségek kihasználatlanok.” „Rendezvények: Óceánrepülők emlékünnepsége, több önkormányzat összefogásával; Falunap, helytörténeti kiállítás. A lakótelkek kialakításához az önkormányzat rendelkezik földterülettel. Fiatalok részére a Faluháza tetőterében teleház kialakítása. Díjak a településért: Kultúrált lakókörnyezetért díj, Közösségi munkában részvételi díj.” Bokod „A főúthálózat rossz minősége, a csökkenő gyermeklétszám, idősek és csonka családok körében jelentkező szociális problémák, közbiztonság, vagyonvédelem, fiatalok szabadidős foglalkoztatása. Egészségház létrehozása, faluház felújítása, kistérségek településeit összekötő kerékpárút kiépítése” „A település jó elhelyezkedéséből adódó lehetőségek, környező városok elérhetősége, környező ipari parkok elérhetősége, nagy kiterjedésű erdőterület, közeli horgásztó, vadászház, bakancsos turizmus, lovastúrák, szekérút, bortúrák, kirándulás lehetőségei.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Csákberény „A község úthálózata elöregedett, gyalogjárdák tönkrementek, középülete állapota leromlott, üzemeltetésük gazdaságtalan /fűtés, világítás, nagy hőveszteség/. Belterületi vízelvezetés nincs megbízhatóan kiépítve. A Vértesi Tájvédelmi Körzet, a Natura 2000 terület és a Vértesi Natúrparknak csak negatív hatásai érik a lakosságot és az önkormányzatot. Ezért a népesség állandóan csökken.” „A turisztikai vonzerő fokozása (bor, bakancsos, falusi turizmus), (golfpálya, villapark és rekreációs üdülőközpont építése folyamatban), valamint környezetbarát ipar telepítése. A falufejlesztés (belterületi utak, járdák felújítása, középületek és vízelvezetés korszerűsítése) is fontos, valamint a lakótelkek és ipari telkek kialakítása. Virágosításra és parkosításra is szükség van.” Csákvár „Zárt szennyvízcsatorna hálózat hiányzó 20 %-ának kiépítése, nem szilárd burkolatú utak fedése, felszíni vízelvezetés és járdahálózat kiépítése- felújítása, külterületi lakott részek vízellátása, külterületi utak felújítása, kerékpárutak kiépítése, elkerülő út építése. Vállalkozói infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások hiánya. Játszóterek rossz állapota.” „Foglalkoztatottság növekedéséhez külterületen iparterület kialakítása /logisztikai raktárbázis, stb./, alternatív energia biztosítása kisebb szélerőműpark létrehozásával.” Csókakő „Elöregedés, az ingázók nagy száma, a humán infrastuktúra részleges hiánya, kül és belterületi utak elavult állaga. Járdák, árkok kiépítése. A gasztronómiai és vendégfogadók hiánya. A vár teljes rekonstukciója. A Jordán Parkerdő és az ahhoz kapcsolódó tájrehabilitáció, ehhez kapcsolódó infrastruktúra hiánya. Sportlétesítmények bővítése, és az ehhez szükséges építmények hiánya.” „Elöregedés, az ingázók nagy száma, a humán infrastuktúra részleges hiánya, kül és belterületi utak elavult állaga. Járdák, árkok kiépítése. A gasztronómiai és vendégfogadók hiánya. A vár teljes rekonstukciója. A Jordán Parkerdő és az ahhoz kapcsolódó tájrehabilitáció, ehhez kapcsolódó infrastruktúra hiánya. Sportlétesítmények bővítése, és az ehhez szükséges építmények hiánya.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Dad „Településünk a kis létszámú települések közé tartozik, szűkös anyagi lehetőségekkel. Ami hiányzik: Nincs megfelelő tornacsarnok, a sportpálya és környéke is felújításra vár, hiányzik egy központi rendezvénytér és pihenőparkok. Az utca és közterületek állapota is javításra szorul. Hiányzik vendégfogadásra alkalmas szálláshely, nyári táborokhoz szükséges infrastrutúra.” „A település szép és csendes környezetben van, több műemlékkel,lovaglási lehetőséggel. Fejlesztésre érdemes: falusi és kerékpárosturizmus, ifjúsági turizmus (nyári táborok). A falu központjában olyan ingatlanrészekkel rendelkezünk, ahová közösségi épületet szeretnénk építeni és köréje különböző kikapcsolódási lehetőséget biztosítani.” Dunaalmás „A nagy hagyományokkal rendelkező dunaalmási fürdőkultúra, strandfürdő 1986 óta nem működik, ezáltal csökkent a helyben foglalkoztatottak száma és a község vonzereje. A községi utak rossz állapota, tornaterem hiánya.” „Kénes langyos forrásvízre épülő fürdő kiépítése és turizmus fejlesztése, energia központ létrehozása (bioetanol üzem, bio erőmű, krakkoló üzem, KEG fejlesztései stb.), fejlett civil szféra és sok kulturális program a helyben élők számára. A kedvező természeti adottságok fenntartható hasznosítása.” Dunaszentmiklós „Kistelepülésből és zsáktelepülésből adódó problémák: nehezen megközelíthető a település; kevés a vállalkozó, ezért az önkormányzat bevételi forrása is kevés, valamint nincs elegendő munkahely a településen. A település lakosság létszáma is kevés, fiatalok nem találnak helyben megfelelő munkát.” „A település fekvése jó lehetőséget kínál. A működő és új turisztikai szolgáltatások fejlesztése, befektetők településre csábítása és vállalkozások elindítása, a természeti adottságok fenntartható hasznosítása a turizmus fellendítéséhez vezethet, jövedelem kiegészítő tevékenység folytatására ad lehetőséget, új munkahelyeket teremt, valamint a település számára is bevételi forrás.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Gánt „Helyi kis és középvállalkozások hiánya. Szakemberek, mesteremberek hiánya (lakatos, asztalos, ács stb.). Nagysebességű átmenő forgalom. Természeti értékek védtelensége. Fiatalok inaktivitása. Nem megfelelő felszíni csapadékvíz elvezetés. Szennyvíztisztítómű rossz kibocsátási értékei. Néprajzi értékeknek nincs gyűjtőhelye. Település erős megosztottsága. Üdülőteleppé válás veszélye.” „Természeti környezet turisztikai hasznosítása. Német nemzetiségi kultúra és hagyományok lehetőségei. Történelmi emlékek és helyek, mondavilág. Település jó infrastruktúrális helyzete. Erős lakhelyhez kötődés és identitástudat. Szép falukép. Lovarda, éves lovasrendezvények. Erdei iskola, bakancsosturizmus. Civil mozgalmak (polgárőrség, kerekasztal társaság).” Gyermely „Községi belterületi utak felőjítása a hozzá kapcsolódó csapadékvíz-elvezetési problémák megoldása. A falut átszelő országos közút állapotának helyzete.” „A helyi ipar erőssége, a vállalkozások nagy száma. A Gerecse hegység nyúlványai által adott természeti szépség. A falu környezetében lévő 3 területegységen található Szőlőhegy. Vadászati, horgászati lehetőség.” Héreg „Belvíz elvezetés, belterületi és külterületi utak, középületek állapota, új építési telkek közművesítése.” „,A Főváros és a megyeszékhely közelsége. A települést körbe ölelő erdőségek, a Gerecse hegység a turizmus kiépítését tenné lehetővé. Az itt lévő természeti értékek és látnivalók az erdőkben lévő gazdag vadállomány nagy lehetőséget jelenthet a jövőben.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Kecskéd „Intézmények felújítása(energiaracionalizálás,akadálymentesítés) úthálózat és gyalogjárda felújítása és kiépítése,csapadékvíz elvezetés,közterületek szilárd burkolattal ellátása.Intézmények eszközfejlesztése. Ravatalozó építése.Templom felújítás. Rendezési terv felülvizsgálata.” „Az előzőekben felsorolt problémák megoldását elkezdtük,megtörtént azok felmérése, anyagi lehetőségekhez mérten részben a szükséges tervek elkészítettése. A település kedvező elhelyezkedése (optimális megközelíthetősége) alkalmas a továbbfejlesztésre (előny a városok közelsége). A település német nemzetiségi voltából adódóan nyelvi és kultúrális továbbfejlesztése.” Kocs „Egyoldalú a gazdaságszerkezet (mezőgazdasági termelés), egészségtelen ivóvízbázis, korlátozott tömegközlekedés (csak busz), nincs idegenforgalmi célú vállalkozás (szálláshely, vendéglátás).” „Tata és Komárom idegenforgalmi központok közlesége, autópálya közelsége, európai hírű hagyomány ("kocsi"), műemléki jellegű épület (Kúria), közösségi célokra hasznosítható zöldterület megléte, jó termőhelyi adottságok (virág, bor, malom, tejipar).” Kömlőd „Iskola fenntartása, mivel jelentős összeggel kell az önkormányzatnak kiegészítenie az állami normatívát. Ezért osztály összevonásra van szükség az iskola fenntartásáért. Az utak állapota nagyon rossz, ez egyrészt a közelmúltban elvégzett beruházásoknak is köszönhető (csatorna, gáz), az útfelbontások jelentős károkat okoztak. Az utcák utjainak állapota mára már veszélyes.” „Amennyiben földrajzi adottságainkat ki tudjuk használni a turizmus, előny még az autópálya közelsége is. A községben található egy fogyatékosokkal foglalkozó intézet is, amit szeretnénk továbbfejleszteni és bekapcsolni a turizmusba. Kerékpár turizmus.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Környe „Infrastrukturális hiányosságok: külterületi infrastruktúra hiányos, kerékpárutak hiánya a településen belül, illetve a térségben. Nagy az átmenő forgalom a településen, mivel országos főutak találkozásának központjában helyezkedik el.” „A legfőbb fejlesztési prioritás: turizmus, gazdaságfejlesztés. Ipari Park továbbfejlesztése. Turisztikai infrastruktúrafejlesztés (kerékpáros túraútvonalak kiépítése -térségi látnivalók felfűzése; Mária-út kiépítése -Környén található a mariazelli Mária-szobor másolata). Helyi kistermelők, vállalkozók támogatása, piacra segítése (pl. biotermékek előállítása (méhészet).” Magyaralmás „A település legfontosabb problémái a közterületek, intézmények fenntartása, üzemeltetése, karbantartása, felújítása. A településkép rendezetlen, az úthálózat elavult. A turizmus kihasználatlan, civil szervezetek működése eseti, még nem kiforrott. A játszótereink elavultak, parkosítás hiánya. Rendezvények szervezésére nincs elég forrásunk.” „A civil szervezeteket megerősítve, és velük összefogva terek, parkok kialalakítása, rendbetétele, hagyományok, rendezvények, (falunap, búcsú, Alkotó tábor) felkarolása, támogatása, lebonyolítása, így a helyiek identitástudata is erősödik. A turizmus adta lehetőségek kihasználása, fellendítése. A közintézmények, az utak korszerűsítése, a településkép rendezése.” Naszály „A vállalkozások alacsony száma és a helyben foglalkoztatottak száma kevés, ezért az embereknek ingázniuk kell és kevés a község ilyen forrásból származó bevétele. Kevés a megfelelő közösségi hely. A település belterületén kevés az építésre alkalmas terület, ez gátolja a falu fejlődését, új közösségi helyek kialakítását.” „Régi épületegyüttes felújítása, hasznosítása, a hagyományok felélesztése, egyedi tájértékek új funkcióval való felruházása, széles körű megismertetése, Gerecse Natúrpark, Natura 2000-es és védett területek fejlesztése, bevonása a község vérkeringésébe. Alternatív mezőgazdaság és ipar lehetőségeit megteremteni, és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát biztosítani.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Neszmély „A belterületi utak és járdák kritikus állapota, mely a korábban elvégzett közművesítésből fakadó helyreállítás elmaradásából fakad.” „A határmenti együttműködésből fakadó lehetőség az Európa Falu, a Wellness-szálló és a kompkikötő megépítése, mely megteremti a magasszintű turisztikai szolgáltatások lehetőségét.” Pátka „Funkciót vesztett közösségi épületek felújítása, hasznosítása /Ivánka Kúria, Művelődési Ház, Óvoda, Polgármesteri Hivatal, Sport öltöző/. Település zsákjellege /összekötő út Zámoly-Csákvár-Pákozd/. Kevés a településen a munkahely. Nincs melegkonyhás vendéglátás. Település természetes értékei nincsenek kihasználva /horgászat, vadászat, víztározó sportcélú hasznosítása/.” „A település kedvező földrajzi fekvésének kihasználása /Budapest közelsége, Székesfehérvár és Velencei-tó vonzása, Vértes-Gerecse természeti területe közelsége, valamint a település különleges természeti jelenségének bemutatása/. A település műemlékeinek bemutatása /Római kori kőgát, Ivánka Kúria/, a Natúra 2000 területek bemutatása. A Vértesi Natúrpark vonzásának kihasználása.” Pusztavám „A település kül- és belterületi úthálózata, járdái valamint a vízelvezetés felújításra, korszerűsítésre szorulnak. Az infrastruktúra nincs teljesen kiépítve. A középületek, műemlékek leromlott állapotban vannak, kevés a parkosított rész a településen. A turizmus egyes szegmensei kihasználatlanok. A civil szféra még nem tudott megerősödni.” „A biztonságos közlekedés megteremtése, a vízelvezetés korszerűsítése, a középületek rendbetétele az egyik legfontosabb feladatunk. A település lakosság megtartó erejének növelése érdekében új lakótelkek kialakítása lenne a megoldás, játszóterek, megfelelő közösségi életterek kialakítása is terveink között szerepel. Turizmus lehetőségeinek kiaknázása a civil szervezetek bevonásával.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Sárkeresztes „Nincs faluközpont, nem biztosított a kulturált szórakozás, szabadidő eltöltés, sportolás, kikapcsolódás. A községben szétszórtan elhelyezkedő, leromlott állapotú intézmények vannak. A település közepén mezőgazdasági üzem működik, ahol a leendő faluközpont kialakítását tervezzük. A terület megszerzése nehézségekbe ütközik. A közterületek, utak, járdák állapota rossz.” „A mezőgazdasági üzem kiköltözésének és egy új telephely létrehozásának támogatásával lehetőség nyílna az új faluközpont kialakítására, ahol helyet kapnának a sportolásra, művelődésre, pihenésre alkalmas multifunkcionális intézmények mellett az oktatást és közigazgatás szolgáló épületek is. Lakosságszám nő, közösségi rendezvények, borfesztiválok rendezése.” Söréd „Utak, járdák elhasználódtak, a közterületek és közintézmények rossz állapotban vannak. A településnek kevés a lakosságszáma, nincs a fiatal családok számára közösségi tér, játszótér, sport-és szabadidős létesítmények. Rendezvényekre, és pályázatokra kevés önerő marad, sokszor nem elég. A turizmus lehetőségei nagyon kezdetlegesek.” „Kedvező földrajzi helyzet, város közelsége, ebből adódóan új építési területeket lehet kialakítani a betelepülő családok számára. A lakosság megtartására a közintézmények, és közterületek felújítása, akadálymentesítése jelenthet megoldást. Ezen kívül a turizmus fellendítése a helyi értékekre alapozva, bor-, falusi- és bakancsos turizmus.” Szákszend „Nincsenek a fiatalok számára közösségi terek, programok, hiányzik egy központ a településen belül, ahol több fajta szolgáltatás is elérhető. A parkolás, csapadékvíz elvezetés sem megoldott, a járda és útburkolat rossz állapotban van. Nincsenek egyházi közösségi épületek (gyülekezeti terem).” „Önkormányzati ingatlanok gazdasági célra való hasznosítása, faluközpont kialakítása és új óvoda, sportpálya kialakítása öltözővel, rendezvények lebonyolításához színpad és fedett "épület", gyülekezeti terem kialakítása, mely a fiatalok, idősek és gyermekes családok számára jelentős életminőség javulást jelentene.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Szár „Infrastruktúrális lemaradás - közösségi hely hiánya, járdahálózat állapota, a felszíni csapadékvízelvezetés megoldatlansága.” „A település vasútvonal és közúti főközlekedési útvonal melletti fekvésének és természeti környezetének kihasználása: környezetbarát turisztikai, kereskedelmi, szolgáltató befektetések.” Szárliget „Alulfinanszírozottság. Magánvállalkozások hiánya, nincs tőke és lehetőségük az induláshoz. Fiatalok nem találnak megfelelő munkát a településen.” „Turisztikai fejlesztések a településen, vállalkozások helyzetbe hozása, természeti környezet fenntartható használata. Kék túra útvonal közelsége, Gerecse 50 végpontja. Jó a település megközelíthetősége.” Szomód „A településen élő fiatalok helyben tartása, az ő életfeltételeik megteremtése, kevés közösségi tér léte, óvoda, iskola már nem korszerű, nincs tornaterem, helyi étkeztetés nem megoldott.” „A település jó természeti adottságokkal(turista útvonalak, tavak, Natura 2000 területek) rendelkezik, közel van Tatához, érdemes kihasználni a földrajzi elhelyezkedést, új lakórészeket bevonni belterületbe, közösségi tereket létrehozni. Iskola és óvodabővítéssel a faluba csalogatni a környék fiatal családjait, és a helyieket maradásra bírni.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 10/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Szomor „Közintézményeink felújítása még nem fejeződött be, közterületeink - út, járda, buszmegálló, csapadékvíz elvezetés - rendbetétele még sok feladatot ró az önkormányzatra. A műemlékfelújítás - templom, szobor - és a közösségi helyek kialakítása is jelentős terhet ró a településen élőkre. A vállakozásaink erősítésére is szükség lenne a nagyobb foglalkoztatottság reményében.” „Településünk fekvése, földrajzi elhelyezkedése, természeti értékei mind kedvezőek a bakancsos és a falusi túrizmus fellendítésére.” Tardos „Elöregedés, több a halálozás, mint a születés. Oktatási intézmények létszámgondjai. Fiatalok elköltöznek, mert nincs számukra helyben megfelelő munkahely, nincs kultúrált szórakozóhely és vendéglátóipari egység.” „Természet adta lehetőségek kihasználása, bevonása a falu életéba: turizmus fellendítése, új rendezvények és a már meglévők fejlesztése, nyugodt környezet ideális a letelepedéshez. Ipari park beépítésre készen áll kisebb vállalkozók részére, új munkahelyeket teremthet helyben, a fiatalok helyben is munkát találnak.” Tarján „Tornyópuszta vízellátása már régóta húzódó probléma. Nincs a településen tájház. A településen keresztül halad a Tatabánya-Esztergom főútvonal. Az egészségügyi szolgáltatások a faluban szétszórva helyezkednek el, hiányzik egy egészségcentrum.” „A valamikor jól menő turizmus visszaállítása, ehhez kapcsolódóan a Fő tér felújítása a templom körül, tájház kialakítása, Héreggel közösen borút kialakítása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 11/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Tata „A település megtartó erejét jelentő fiatal korosztály számára a szabadidős tevékenységek helyszíne nem biztosított, nincs sportlétesítmény és sportpálya, valamint nagyobb tömeget megmozgató rendezvények helyszínéül szolgáló rendezvényház.” „A közigazgatásilag óta Tatához tartozó Agostyán, kedvező fekvésű és természeti adottságokkal rendelkező településrész a Gerecse kapujában, közkedvelt kirándulóhely. A településen található ökofaluból adódó ökoturizmus sok lehetőséget rejt és országszerte mind többször hivatkozott példája a természetszerű gazdálkodásnak és környezeti nevelésnek.” Újbarok „Sportolásra alkalmas területek kialakítása, egységes, környezetbeillő járda kiépítése, telekalakítás, faluház, közösségi helyiség építése (civil szervezetek részére is), kerékpárút kiépítése, önkormányzati területen idősek otthona létrehozása.” „A település infrastrukturális fejlettsége, rendezett, tiszta település, jó megközelíthetőség, Bicske és Tatabánya városok között azonos távolságra fekszik, német nemzetiségi csoportok működése, hagyományőrzés.” Várgesztes „Kistelepülésből és zsáktelepülésből adódó problémák: kevés a munkahelyek száma a településen, nehezen megközelíthető a település. Infrastruktúra nem megfelelő állapota, az utak nincsenek kiépítve, illetve rossz állapotban vannak. Az esővíz elvezetés nem megoldott, a környező hegyekből lezúduló csapadék rendszeresen elárasztja a települést.” „A természeti környezet páratlan lehetőséget kínál a falu számára, a természeti adottságok megfelelő, fenntartható hasznosítása, értékként történő kezelése hosszú távon a turizmus fellendítéséhez vezethet, és ezzel jövedelem kiegészítő tevékenység folytatására ad lehetőséget, új munkahelyeket teremt.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 12/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Vértesboglár „Turisztikai fejlesztések hiánya, építési telkek hiánya, község szintű közösségi tér-községház rossz állapota, csökkenő lakosságlétszám, és munkahelyek hiánya, kevés a helyi termelő és szolgáltató vállalkozások száma.” „Természeti adottságok jobb kihasználása, turisztikai célú infrastruktúra kiépítése, környezetbarát technológiájú üzemek szoltáltatások számára lehetőség biztosítása.” Vértessomló „Infrastrukturális hiányosságok. A félig mér rekultivált bányaterületek hasznosítása.” „Új építési területek kialakítása, üdülőfalu fejlesztése. Bányaterületek, (bányató) rekultivációja és hasznosítása. Sport és kulturális létesímények fejlesztése. Speciális mezőgazdasági termesztés (bio, gyógynövény, méhészet) ösztönzése. Tájház kialakítása.” Vértestolna „Helyi vállalkozások nem tőkeerősek, nincs befektető és munkahelyteremtő a településen. Elsősorban a nők számára nincs munkalehetőség. Nincs még kialakult szerkezete a helyben működő szolgáltatások, termelők összefogásának.” „A település fekvése, természeti környezete vonzóvá teheti a települést a befektetők és a turisták számára, megfelelő marketinggel. A helyi identitástudatot erősítő lenne a sváb hagyományok felélesztése, bemutatása a kialakításra kerülő Sváb-házban, valamint a helyi német dialektus megőrzése, továbbadása a fiatalok számára.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 13/13 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Vértesszőlős „Nagy az átmenő forgalom a településen az 1-es számú főúton; Budapest-Hegyeshalom vasúti forgalom zajhatása; Nincsen kerékpáros, gyalogos kapcsolat a kereskedelmi, szolgáltató területekhez; külterületi ingatlanokon lakók problémái; kevés az ingatlan gazdasági-kereskedelmi tevékenységhez.” „Elkerülő út építése; zajvédő fal a vasút mellett; kerékpárút építése; külterületi lakók szociális támogatása és infrastruktúra fejlesztés; gazdasági-kereskedelmi területek fejlesztése” Zámoly „Hiányzik a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer, szennyvíztisztítónál kapacitási és minőségi problémák jelentkeztek, a faluközpont leromlott állapotban van, nincs terület az újabb ingatlanok beépítésére.” „Szélerőműpark létesítése, az iskola és faluház bővítése, faluközpont fejlesztése, régi magtár épületének felújítása, majd többfunkciós kihasználtsága (kultúra, turisztika), új lakótelkek kialakítása.” {TelepulesJell.2.Nev} „{TelepulesJell.2.Ny248}” „{TelepulesJell.2.Ny249}” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Helyzetelemzés Helyi gazdaságfejlesztési terv Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1
A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 14 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás Fő fejlesztési prioritás „A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben” 2 db millió Ft „A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása” 2 db millió Ft „A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése” 3 db millió Ft „A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének növelése, valamint önellátó képességének” 2 db millió Ft „A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése” 3 db millió Ft „A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése” 2 db millió Ft „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” {FejlPrioritasok.6.Sz331} db {FejlPrioritasok.6.Sz332} millió Ft „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” {FejlPrioritasok.7.Sz331} db {FejlPrioritasok.7.Sz332} millió Ft „{FejlPrioritasok.8.Ny396}” {FejlPrioritasok.8.Sz331} db {FejlPrioritasok.8.Sz332} millió Ft „{FejlPrioritasok.9.Ny396}” {FejlPrioritasok.9.Sz331} db {FejlPrioritasok.9.Sz332} millió Ft „{FejlPrioritasok.10.Ny396}” {FejlPrioritasok.10.Sz331} db {FejlPrioritasok.10.Sz332} millió Ft Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – millió Ft – a(z) A Vértes–Gerecse térség mező- és erdőgazdálkodásának fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/2 Fő fejlesztési prioritás Fejlesztési intézkedés Allokált forrás A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben A Vértes–Gerecse térség társadalmi tőkéjének ... A Vértes–Gerecse térségben rendelkezésre álló... A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása A Vértes–Gerecse térség adottságira építő táj... Megújuló és megújítható energiaforrásokra épü... A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése A Vértes–Gerecse térség arculatát meghatározó... A Vértes–Gerecse térség turisztikai fogadókép... A Vértes–Gerecse térség turisztikai termékein... Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – millió Ft – a(z) A Vértes–Gerecse térség mező- és erdőgazdálkodásának fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/2 Fő fejlesztési prioritás Fejlesztési intézkedés Allokált forrás A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének növelése, valamint önellátó képességének A Vértes–Gerecse térség iparának fejlesztése A Vértes–Gerecse térség mező- és erdőgazdálko... A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése A Vértes–Gerecse térség épített örökségének m... A Vértes–Gerecse térség kulturális értékeinek... A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek... A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése A Vértes–Gerecse térség településeinek életmi... A Vértes–Gerecse térség településeinek infras... Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Támogatás intenzitása támogatott csoportonként
Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térségben rendelkezésre álló humán erőforrás fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A társadalmi kohézió és az érdekérvényesítő képesség erősítése a Vértes–Gerecse térségben fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség társadalmi tőkéjének erősítése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása fő fejlesztési prioritás Megújuló és megújítható energiaforrásokra épülő fejlesztések és hasznosítások támogatása a Vértes–Gerecse térségben fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes–Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség adottságira építő táj- és természetgazdálkodási programok támogatása fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség turisztikai termékeinek piacra vitelének támogatása fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség turisztikai fogadóképességének javítása fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes–Gerecse térség integrált turisztikai fejlesztése fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség arculatát meghatározó vonzerők turisztikai termékké fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének növelése, valamint önellátó képességének fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség mező- és erdőgazdálkodásának fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes–Gerecse térség jövedelemtermelő és versenyképességének növelése, valamint önellátó képességének fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség iparának fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség természeti értékeinek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség kulturális értékeinek megőrzése, a helyi identitástudat erősítése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes–Gerecse térség természeti, épített és kulturális értékeinek megmentése és hosszú távú megőrzése fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség épített örökségének megőrzése, helyreállítása, fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség településeinek infrastrukturális fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Az egyes fejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatási intenzitások támogatotti csoportonként eltérőek Támogatás intenzitása támogatott csoportonként A Vértes-Gerecse térségben vonzó települési környezet megteremtése fő fejlesztési prioritás A Vértes–Gerecse térség településeinek életminőség-javító fejlesztése fejlesztési intézkedés Támogatás intenzitása támogatotti csoportonként (százalék) Allokált forrás (millió Ft) Mezőgazdasági termelők és társulásaik Vállalkozások Egyéni vállalkozók Természetes személyek Nonprofit szervezetek Önkormányzatok és társulásaik Egyéb szervezetek Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Települések részletes helyzetelemzése Helyi gazdaságfejlesztési terv

A vidékfejlesztési kezdeményezések során a helyi szinten már meglévő adottságokra kell építeni a siker nagyobb valószínűsége érdekében Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – helyi gazdaság fejlesztése Adottságok Fejlesztési lehetőségek Legtöbb vállalkozást adó szektor Legnagyobb foglalkoztató szektor Azon szektor, amelyben a térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb tevékenykedik A(z) Kereskedelem, javítás szektorban, a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban történő kezdeményezések nagyobb eséllyel vezetnek sikerre abból adódóan, hogy a térségben már van gazdasági aktivitás az adott szektorban A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának valamelyikéhez kapcsolódó kezdeményezések nagyobb eséllyel lesznek sikeresek, mivel egy már működő vállalatra építenek Kereskedelem, javítás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta-tottság 10 legna-gyobb vállalk. 10 legfonto-sabb javaslat Szektor Javaslatok Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% 11% 0% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 43% 75% 18% 10% 0% Építőipar Kereskedelem, javítás 21% 14% 13% 7% 3% 13% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% 9% 0% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 4% 1% 0% Pénzügyi közvetítés 19% 6% 0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8% 3% 0% Egyéb szolgáltatás 0% 0% 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 1/5
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési probléma/lehetőség 1/5 Probléma/Lehetőség Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Szektor 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/5
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/5 Megoldási javaslat Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Szektor 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Helyi gazdaságfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – településhez kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési probléma/lehetőség 1/5 Probléma/Lehetőség Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Település 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – településhez kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/5 Megoldási javaslat Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Település 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Helyi gazdaságfejlesztési terv Helyi szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési terv IV. tengely forrásaira vonatkozó fejlesztési terv

A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési problémából/lehetőségből a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési probléma/lehetőség 1/5 Probléma/Lehetőség Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Fejlesztési téma 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb IV. tengelyre vonatkozó fejlesztési megoldási javaslat 1/5 Megoldási javaslat Kapcsolódó fejlesztési intézkedés Fejlesztési téma 1 „” „” „” 2 „” „” „” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/1

Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/1

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés