Környezetvédelmi szempontok: Energiahatékonyság, hazai e-hulladékos fejlesztési tervek, Zöld Beruházási Rendszer Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi.

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelmi szempontok: Energiahatékonyság, hazai e-hulladékos fejlesztési tervek, Zöld Beruházási Rendszer Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi."— Előadás másolata:

1 Környezetvédelmi szempontok: Energiahatékonyság, hazai e-hulladékos fejlesztési tervek, Zöld Beruházási Rendszer Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Nemzetközi Energiahatékonysági Nap, 2010. március 5.

2 Nemzetközi Energiahatékonysági Nap
A Energiahatékonyság Világnap (március 6.) a környezetkímélő és hatékony energiafelhasználás ünnepe, amely felhívja a figyelmet a hagyományos energiahordozók felhasználásából eredő szén-dioxid kibocsátás és az éghajlati változások közti szoros összefüggésre. A hatékonyabb energia felhasználásra, és az alternatív energiaformák bevezetésére ösztönöz.

3 Nemzetközi Energiahatékonysági Nap
A Energiahatékonyság Világnap a felhívja a figyelmet a hatékonyabb energia felhasználásra, és annak finanszírozhatóságára/ támogathatóságára. Energiahatékonysági támogatási lehetőségek – KEOP 5-ös prioritás

4 Energiahatékonysági támogatási lehetőség - KEOP 5-ös prioritás
Kedvezményezettek: központi költségvetési intézmények, önkormányzatok és társulásaik, vállalkozások, non-profit szervezetek, köz- és felsőoktatási intézmények Konstrukció Keret ( , milliárd HUF) Támogatás intenzitás (%) Támogatás összege (millió HUF) Eljárás 5.2.0/A Harmadik feles finanszírozás 4 20-25% 1 - 50 Automatikus 5.2.0/B Harmadik feles finanszírozás (megújulóval kombinált) Egyfordulós 5.3.0/A Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás fejlesztése 6 (a keret emelése folyamatban) 10-80% (100%) 5.3.0/B Épületenergetikai fejlesztések (megújuló energiafelhasználással kombinált) 10-70% 5.4.0 Távhő szektor energetikai korszerűsítése 8 10 – 50% 7.4.0 Egészségügyi intézmények energetikai racionalizálása 0,5 Max. 100% Max 50 Egyedi KEOP-5.2.0/A és KEOP-5.2.0/B pályázatok a költségvetési szervek fenntartóinak intézményeiben, az egyházak és alapítványok intézményeiben található, jelenleg elavult és pazarló elektromos, világítási, és fűtési rendszereinek korszerűsítését támogatja. Olyan „harmadik feles finanszírozást” végző szervezetek és ESCO szervezetek (vállalkozások) pályázhatnak, amelyek saját finanszírozásban hajtanak végre energiakorszerűsítési beruházást a költségvetési szervek, alapítványok, valamint egyházak intézményeiben, oly módon, hogy a beruházás hasznosításaként felszámított szolgáltatási díj, a szolgáltatást igénybe vevőnél elsődlegesen a beavatkozás által elért megtakarításból finanszírozható legyen. KEOP konstrukció Olyan vállaozások pályázhatnak erre a konstrukcióra, amelyek rendelkeznek távhőszolgáltatói működési engedéllyel. KEOP konstrukció Ez a kiírás adott pályázói kör elérését, a KEOP 4 és KEOP 5 prioritásaihoz kapcsolódó pályázatainak előkészítését támogatja. Az Egészségügyi Minisztérium fenntartása és irányítása alatt álló, központi költségvetésből finanszírozott, önállóan működő és gazdálkodó, országos hatáskörű egészségügyi ellátó intézmények számára nyílik meg ez a konstrukció. Támogatható tevékenységek: A KEOP 4 és/vagy 5. prioritásainak pályázati kiírásaihoz kapcsolódó dokumentáció kidolgozása, megszerzése: Energetikai audit elkészítése Fejlesztési koncepció elkészítése (ennek kötelező része a megújuló energiaforrások alkalmazásának vizsgálata) Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Tervezés, engedélyes tervek elkészítése Engedélyeztetés Projektmenedzsment A projektjavaslatok benyújtása január 4-től március 31-ig lehetséges az Energia Központ Nonprofit Kft-hez. A projekt előkészítésekor a pályázó vállalja, hogy annak elnyerése esetén a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül a projekt megvalósítására benyújtja a pályázati dokumentációt. A pályázati kiírás keretében támogatandó tevékenység (projekt előkészítés) elszámolható költsége nem haladhatja meg a tervezett beruházás, azaz előkészítési költségek nélküli költségvetés 6%-át. A támogatás összege a kizárólag megújuló energiaforrások felhasználását célzó projektek esetében nem haladhatja meg az 50, egyéb esetben a 48 millió Ft-ot.

5 Támogatható tevékenységek általánosan a KEOP 5 kiírásokra
Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségének csökkentése (utólag külső hőszigetelés, külső nyílászáró-csere, hővisszanyerő szellőzés létesítése) Intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerinek korszerűsítése (kazánok cseréje, hulladékhő felhasználás, távhőrendszerre való csatlakozás megteremtése, technológiai berendezések energetikai korszerűsítése vagy cseréje a meglevőnél jobb energetikai hatásfok és kisebb energiafelhasználás biztosítása céljából Világítási rendszerek korszerűsítése A fenti tevékenységek egymással kombinálhatók!

6 Támogatások jelenlegi állása
322 db beérkezett pályázat, melyből 112 db áll értékelés alatt és 78 db került az eddigiekben támogatásra összesen 1,5 Mrd Ft értékben A döntés előtt álló pályázatok igényelt támogatási igénye mintegy 16 Mrd Ft. A jövőben a nagy érdeklődésre való tekintettel megemelik a támogatási kereteket ahol erre szükség van (elsősorban a KEOP-5.3.0/A kiírásnál.

7 TOVÁBBI INFORMÁCIÓK – KEOP energiás támogatásokra
Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 06 40  Pályázatkezeléssel kapcsolatos speciális információk Energia Központ Nonprofit Kft. 1134 Budapest, Váci út 45. A. ép. 6. em. Tel.: Fax:

8 Nemzetközi Energiahatékonysági Nap
A Energiahatékonyság Világnap a felhívja a figyelmet a hagyományos energiahordozók felhasználásából eredő szén-dioxid kibocsátás és az éghajlati változások közti szoros összefüggésre. Zöld Beruházási Rendszer

9 A Zöld Beruházási Rendszer alapjai
ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve → kvótakereskedelem Kvótakereskedelem = ÜHG-kibocsátási jogok nemzetközi kereskedelme Magyarország mint Eladó, a kvótaértékesítés bevételét klímavédelmi célokra költi: Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) A teljes hazai széndioxid-kibocsátás 30%-áért lakóépületek felelősek A lakóépületek energiahatékony felújítása = az egyik leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszköz ZBR Klímabarát Otthon Program Hazánkban először speciális klímavédelmi elem (szigorú szén-dioxid emisszió számítás) az épületfelújítások támogatásában

10 A Zöld Beruházási Rendszer programjai
ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram Iparosított technológiával készült lakóépületek klímavédelmi célú felújítása Pályázatok benyújtása: aug dec. 31. Mintegy másfél ezer pályázat került benyújtásra, több milliárd Ft értékben Eddig jóváhagyott pályázatok : több mint 34 ezer tonna CO2-csökkenés/év További – értékelés alatt lévő – pályázatok potenciálja : több mint 76 ezer tonna CO2-csökkenés/év ZBR Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram Lakóépületek klímavédelmi célú felújítása, megújuló energiaforrások alkalmazása, új energiatakarékos épületek Pályázatok benyújtása folyamatos: dec. 14-e óta További tervezett programok (például: háztartási készülék csere program, busz rekonstrukciós program, stb. )

11 „Legyen zöldebb E világunk!” KEOP 6.1.0/B kampány
Célja az háztartások energia-hatékonyságának növeléséről szóló társadalmi tudatformálás mellett az elektronikai hulladékok gyűjtéséről és környezetbarát feldolgozásáról való tájékoztatás közel ember interaktív bevonásával és több mint embert elérő média kampánnyal. EU támogatás mellett valósul meg (95%-os támogatás intenzitás

12 E-hulladékos fejlesztési tervek
Alap → jogi szabályozás EU-s irányelv jelenlegi felülvizsgálata előkészülőben az OHT II → új cél: 7-8 kg/fő/év begyűjtendő E-hulladék 2014-re → jelenlegi helyzet és prognózisok 4,2 kg/fő/2008 a begyűjtött e-hulladék várható hulladékképződés: 98 ezer tonna 2014-re Terv: Az új irányelv megjelenése után 18 hónapon belül a magyar jogszabályokat harmonizálni kell! Az E-hulladékos fejlesztési tervek alapját elsősorban a jogszabályok határozzák meg. A jelenleg felülvizsgálat alatt lévő EU-s irányelvben meghatározott célok és feltételek határozzák majd meg a magyar jogszabály módosításának a kereteit. Az EU-s irányelv előírásainak megfelelően a 4 kg/fő/év hulladékká vált háztartási elektromos és elektronikai berendezés begyűjtését Magyarországnak december 31-ig kellett teljesítenie, amit sikeresen teljesített is. Az irányelv felülvizsgálata kapcsán az EU új célokat fog kitűzni többek között a begyűjtésre, melynek mértéke valószínűsíthetően 7-8 kg/fő/év mennyiség lesz 2014-re. Ennek megfelelően az OHT II is ezzel begyűjtendő mennyiséggel számol az elektromos és elektronikai berendezésekből keletkező hulladékok célkitűzéseiben. A jelenlegi állapot elemzése kapcsán az elért eredmények között fontos kiemelni a 2008-ra elért 4,2 kg begyűjtött e-hulladék mennyiséget. Az Elektro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. előrejelzései szerint 2014-re 98 ezer tonna lesz a keletkezett e-hulladék mennyisége. Viszonyításképpen 2008-ban a begyűjtött e-hulladék 42 ezer tonna volt.

13 E-hulladékos fejlesztési tervek
Alapelvek → megelőzés Gyártás - kiterjesztett gyártói felelősség: minimalizálni a gyártás során felhasznált veszélyes anyagokat illetve a keletkező hulladékmennyiséget Termékpolitika – élettartam, tartósság növelése, illetve a javíthatóság és bonthatóság előtérbe helyezése a tervezés során Fogyasztói szokások – szemléletformálás: tudatos vásárló népszerűsítése Terv: Növelni a környezetbarát termékek tervezésének és piacképes forgalmazásának arányát! Kampányok szervezése a szemlélet megváltoztatása érdekében! Az E-hulladékos fejlesztési tervek kidolgozásához szükséges és elengedhetetlen az alapelvekre való támaszkodás. Az első és legfontosabb alapelv a megelőzés. A megelőzésnek már a gyártás pillanatában érvényre kell jutnia. Erősíteni kell a kiterjesztett gyártói felelősséget, mely magában foglalja, hogy az új termék minél kevesebb veszélyes anyagot tartalmazzon, illetve minél kevesebb hulladékot eredményező technológiával lehessen előállítani a terméket. A termékpolitika révén növelni kell az elektromos és elektronikai termékek használati idejének meghosszabbítását, tartósságát, javíthatóságát és bonthatóságát. Továbbá nagy figyelmet kell fordítani a fogyasztói szokások megváltoztatására, szemléletformálásra: népszerűsíteni kell a tudatos vásárló példaképet. Előtérbe kell helyezni a javíttatást, szervizelést, kölcsönzést, népszerűsíteni kell a használt cikk kereskedelmet.

14 E-hulladékos fejlesztési tervek
Alapelvek → hasznosítás Újra használat – újra használati központok létrehozása, intézményesített használt cikk kereskedelem kialakítása Újrafeldolgozás – kiváló minőségű másodnyersanyag előállítása és értékesítése a gyártók felé (visszaforgatás) Terv: Újra feldolgozó társadalom megalapozása! Másodsorban fontos alapelv és kiemelkedő jelentőséget kell teremteni a hasznosításnak az újra feldolgozó társadalom létrehozásával. Olyan gyűjtőrendszer, hasznosításra előkészítő technológiák, szabványok és tanúsító rendszerek, piaci környezet, gyűjtő-előkészítő-újrafeldolgozó kapacitások kialakítása szükséges, amely lehetővé teszi az elektromos és elektronikai berendezések újra használatát és szükség esetén az újrafeldolgozását a minél kevesebb hulladék keletkezése érdekében. A hulladékkezelési rendszerekhez kapcsolódva ki kell alakítani az ún. újra használati központokat, ahol biztosítani lehet a még használható tárgyak leadásának, a szükséges javítások elvégzésének és a biztonságos újra forgalomba hozásnak a feltételeit. Az így kialakított központokat össze kell kapcsolni az intézményesített használt cikk kereskedelem kialakításával. Az újrafeldolgozás során elsődleges hangsúlyt kell fektetni a másodnyersanyag kinyerésére és megfelelő minőségű előállítására annak érdekében, hogy visszaforgathatók legyenek a termelésbe. A megfelelő hasznosítási kapacitások kialakítása, valamint az elérendő célok és megvalósítandó tervek érdekében támogatásokat kell biztosítani a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP), Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP), Regionális Operatív Program (ROP) forrásokból.

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Köszönöm megtisztelő figyelmüket!