A termelésmenedzsment folyamatai

Az előadások a következő témára: "A termelésmenedzsment folyamatai"— Előadás másolata:

1 A termelésmenedzsment folyamatai
3. előadás

2 A. Gyártást megelőző folyamatok
A Megrendelés, ajánlatkérés Véleményező lap kitöltése és határidőzése - lényeges adatok kitöltése = műszaki paraméterek = mennyiségi adatok = minőségi adatok = elvárt határidők = költségek + dokumentumok - műszaki felülvizsgálat = termék = technológia = fejlesztési igények - mennyiségi vizsgálat = kapacitás és határidők - minőségi feltételek teljesíthetősége - költség kalkuláció = fedezet számítás

3 Megrendelés, ajánlatkérés 2.
Véleményező lap értékelése Ajánlat megadása / visszaigazolás Szerződés létrejötte rendelés visszaigazolással konkrét szerződéskötéssel Munkaszám nyitása

4 2. Termelés tervezés melyik erőforráson? Mikor? Mit? milyen anyagból?
mennyi idő alatt? várhatóan milyen költséggel állítunk elő?

5 3. Termelés előkészítés Tágan: a feltételek biztosítása
vagy gyártás előkészítés GYEK Tágan: a feltételek biztosítása A feladat végzéséhez szükséges anyag, alkatrész, részegység megfelelő mennyiségben megfelelő határidőre történő biztosítása és a megfelelő erőforrásokhoz rendelése a szerződések – belső rendelések figyelembevételével

6 4. Gyártási bizonylatok a) anyag utalvány b) bér utalvány
c) gyártmány kísérő jegy d) bevételezési bizonylat

7 a) Anyag utalvány Típusai: Nincs mindig anyagutalvány
anyag kivitelezés jogosultságának bizonyítása elszámolás alapja Típusai: Egyedi egyedi gyártás, ismétlődő egyedi Csoportos kis sorozat , sorozat Nincs mindig anyagutalvány nagy sorozat, folyamatos gyártás Az anyagutalványok tartalmi elemei Munkaszám Anyagszám Anyagminőség Méret Mennyiség Mennyiségi egység Raktár költséghely szám Stb.

8 b) Bér utalvány Tipusai: Nincs mindig bér utalvány
A feladathoz rendelt technológiai idő megadása közvetlen bérelszámolás alapja Tipusai: Egyedi egy termék bére vagy ideje Csoportos akkordbér Nincs mindig bér utalvány nagy sorozat, folyamatos gyártás Az bérutalványok tartalmi elemei Munkaszám rajzszám technológiai utasítás száma, főidő, mellékidő, szerszámok számai, mérőeszközök számai, költséghely szám Stb.

9 c) Gyártmány kísérő jegy
Gyártmány megmunkálásának követésére és bizonylatolására szolgál. d) Bevételezési bizonylat Mennyiségi átvétel Minőségi átvétel Leltár: pénzügyi következmények

10 5. Teljesítés Az elkészült terméket a raktárból szállító levél használatával viszi ki a megrendelő, ha teljesítés helye a telephelyünk volt. A leigazolt szállítólevél alapján a leszállított tételekről számlát küldünk a megrendelőnek, aki korrekt üzleti kapcsolat esetén határnapra kiegyenlít.

11 B. Anyag rendelés és bevitelezés folyamata
Feltétel : Munkaszám nyitása Több rendelés együtt (rendelésszám) relatív sorozatnagyság Anyagnormák ellenőrzése, felülvizsgálata Nettó anyagnorma Bruttó anyagnorma Raktárkészlet ellenőrzése rendelések feladása 3. Anyag beérkezés mennyiségi átvétel minőségi átvétel reklamáció nyilvántartásba vétel műbizonylat, anyaglap (kötelező)

12 4. A "Gördülő" tervezés 1. operatív megbeszélés 2. operatív megbeszélés 3. operatív megbeszélés 2. konkrét 3. előkészítés 3. konkrét 4. előkészítés 4. konkrét 5. előkészítés 1. időszak 2. időszak 3. időszak 4. időszak A fenti ábra szemlélteti sematikusan a gördülő tervezés működési mechanizmusát.

13 A működés leírása: A gördülő vagy rullírozó tervezési módszer célja, hogy csak olyan feladatok kerüljenek végrehajtásra, amelyekhez minden erőforrás (anyag, gép, ember, stb.) rendelkezésre áll. A tervezés két időszakot különböztet meg: közelebbi időszak távolabbi időszak

14 A közelebbi időszakra vonatkozóan meghatározásra és ütemezésre kerülnek az elvégzendő feladatok. Ide csak olyan feladatok kerülhetnek betervezésre, amelyek erőforrásai rendelkezésre állnak. A távolabbi időszakra tervezhetők olyan feladatok, amelyek valamilyen kényszerből adódóan - szállítási határidő - végrehajtandók. A betervezett feladatok erőforrásigényét számba kell venni és tisztázni kell az erőforrások rendelkezésre állását. Intézkedési feladattervet - határidők, felelősök - kell kidolgozni a hiányzó erőforrások pótlására. A tervek az operatív megbeszélések alkalmával vagy azok eredményeként jönnek létre. Ezeken a megbeszéléseken az érintett területek vezetői vesznek részt.

15 Az operatív értekezleten
a felelősök beszámolnak a korábban meghatározott intézkedési tervben foglaltak teljesüléséről, illetve a nem teljesülés objektív okairól, melyek alapján helyesbítő tevékenységeket határoznak meg. meghatározzák a közelebbi időszak végrehajtásra kerülő feladatait és annak ütemezését meghatározzák a távolabbi időszak terveit és az ebből adódó intézkedési feladattervet. Az időszak többnyire egy hét szokott lenni. Célszerű lehet egy a távolabbi időszakon túlmutató harmadik időszak alkalmazása, illetve ennek rendszeres áttekintése is az operatív értekezleteken.

16 Termelési feladatok előrejelzése

17 Az igény regionális változásai – üzem telepítés
1. Az előrejelzés eredményeinek alkalmazási területei a termelésmenedzsmentben: Kapacitás tervezés Készletgazdálkodás Beszerzési politika Az igény regionális változásai – üzem telepítés Az igény nagysága – gyártási mód

18 2. Az előrejelzési módszerek osztályozása az időhorizont alapján:
Hosszú távú előrejelzés – stratégiai tervezés- Beruházási döntések Középtávú előrejelzés – taktikai döntések – Termeléstervezés Rövid távú előrejelzések – operatív döntések – Termelésprogramozás

19 3. Az előrejelzési módszerek osztályozása a módszerek alapján:
Kvalitatív módszerek: Szakértői becslés Csoportmunka módszerek Piackutatás Történelmi analógiák Delphy módszer Kvantitatív módszerek: Projektív módszerek: az igény múltbeli alakulását vizsgálja és a tapasztalt tendenciát kivetíti a jövőbe. (Mozgó átlagok, exponenciális simítások, stb.) Kauzális módszerek: az igény okát vizsgálja és abból következtet a jövőbeli igényre (regresszió számítás).

20 4. Az igény komponensei: átlagos igény trend szezonalítás ciklikusság
autokorreláció véletlen változások Az igény pillanatnyi értéke = az igény jellege véletlen változások

21 Konstans +állandó amplitúdójú változások
Trend komponens Szezonalitás nincs additív multiplikativ konstans Konstans +állandó amplitúdójú változások konstans +növekvő amplitúdójú változások additiv lineáris lineáris +állandó amplitúdójú változások lineáris +növekvő amplitúdójú változások hatvány függvény hatvány függvény +állandó amplitúdójú változások hatvány függvény +növekvő amplitúdójú változások

22

23 A múltbeli adatok hat alapvető komponensre bonthatók:
Ha a növekedés és érettség szakaszában levő termékek múltbeli fogyását vizsgáljuk, akkor jellegzetes formákat vehetünk észre az igény alakulásában, ezek az igényminták. A múltbeli adatok hat alapvető komponensre bonthatók: Konstans elem. Minden piaci igénynek van egy alapszintje, ami különösebb piaci stimuláció nélkül is állandóan jelen van. Trendelem. A népesedés, a fogyasztás vagy a beruházások változása vagy a technikai fejlődés miatt bekövetkező egyirányú igényváltozás.

24 3. Ciklus. A gazdaság és a politika ciklikusságához köthetően hol növekvő, hol csökkenő irányú igényváltozás. 4. Szezonalítás. Az igény éves ciklusú változását írja le, ami elsősorban a naptári ünnepekhez, az adózás rendjéhez, a szabadságolásokhoz és az időjáráshoz köthető. 5. Tranziens elem. Az igény mértékére lényegi hatással bíró egyszeri esemény. Általában mind a mértéke, mind bekövetkezésének időpontja véletlenszerű. 6. Véletlen elem. Az igény zaja, azaz a tranziens elemet leszámítva minden olyan változása, amelyet nem tudunk, vagy kisebb jelentősége miatt nem akarunk determinisztikus módon leírni.

25 A szezonalítás értelmezése
Szezon: egyedi jellemzőkkel rendelkező időszak. A szezonokból áll össze a periódus. Periódusnak nevezzük a valamennyi szezont csak egyszer tartalmazó időtartamot. Például, egy év a periódus ha a szezonok száma a négy évszak. A perióduson belüli szezonok száma: N. Szezonalítási faktor az átlagosnak tekinthető (konstans jellegű, vagy trenddel is rendelkező) igény körüli ingadozást fejezi ki. Definíció: a szezonalítási faktor, ct az igény aktuális értékének és az átlagos igénynek a normalizált hányadosa: ct = Dt / Dátlag ∑ci = N i = t –N ; t

26 Az idő szerepe a termelésben

27 Átfutási idő elemek vállalkozás Szerződés kötés Gyártás kezdete
Műszaki előkészítés Gyártás Értékesítés Szerződés kötés Gyártás kezdete Gyártás vége Gyártási átfutási idő Termelési átfutási idő Teljes átfutási idő

28 Átfutási idő elemek kapcsolata
Vállalkozás Műszaki előkészítés Gyártás Értékesítés Vállalkozás Műszaki előkészítés Gyártás Értékesítés

29 Ráfordítás növekedési görbe
Ráfordított költségek Bevétel K 100 % Kiadás Készültségi fok Jó Jósz Jószág

30 Az átfutási idő ás a ráfordítás növekedési görbe kapcsolata
Adott termelési volumen előállításának forgóeszköz-szükségletét azonban nemcsak az átfutási idő hossza szabja meg, hanem a költségnövekedés rendje is. Valamely gyártmány önköltsége olyan ütemben emelkedik, ahogyan a gyártási folyamatban előrehaladva értéke a fokozatos ráfordítások eredményeképpen növekszik. Az önköltségnek az átfutás tartalma alatti halmozódását a ráfordítás-növekedési görbe jellemzi. A hosszú átfutású gyártmányok (s ugyanígy a beruházások) technológiájának előírásakor és programkészítésekor törekvésünk kell, hogy legyen a gyártás oly időrendi lefolyásának tervezése, amely a forgóeszköz lekötöttség szempontjából is legelőnyösebb.

31 Tőke lekötés } Hozzáadott érték ebből az eredmény
Követelés készlet n = forgási napok száma 1/n = forgások száma Késztermék készlet Input készlet Befejezetlen Termelési készlet Félkész }

32 Mire használható a ráfordítás növekedési görbe?
 ε Ráfordított költségek  Kts K F II. I. A Készültségi fok I O Átfutási idő

33 Átfutási idő szerkezete

34 Technológiai gráf végszerelés t1 részszerelés t1 t2 t1 t2 t3 t4
A alkatrész C alkatrész B alkatrész Gyártunk egy terméket, mely áll: - három (A,B,C) alkatrészből - szerelt egységből (A+B) - végszerelésből végszerelés t1 részszerelés t1 t2 t1 t t3 t4 t1 t t3 t t t3 t4 A alkatrész C alkatrész B alkatrész

35 Gyártási tétel és gyártási mód
z  Z   Megszakításos z  Z >  Átlapolásos z  Z =  Soros

36 Soros műveletkapcsolás
A műveleteknek ez a kapcsolási módja elsősorban kissorozatgyártásnál szokásos. Jellemzője, hogy a sorozatot csak akkor továbbítják a következő művelethez, amikor a sorozat minden egyes darabja elkészült.

37 Soros műveletkapcsolás
s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2 ∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = = 9 Ztech=s* ∑ti = 4*9=36

38 Párhuzamos műveletkapcsolás
A műveletek párhuzamos kapcsolása esetében a sorozat munkadarabjait azonnal továbbítják a következő munkahelyre, amint elkészültek. Ez tömeggyártás esetében szokásos. Ez esetben legrövidebb az átfutási idő. (Az alábbi ábra a párhuzamos kapcsolású műveleteket szemlélteti eltérő műveleti időkkel.)

39 Párhuzamos műveletkapcsolás
s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2 ∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = = 9 Ztech=∑ti +(s-1)*tmax= 9+3*3=18

40 Átlapolt műveletkapcsolás
Az átlapolásos műveletkapcsolás azt jelenti, hogy az első munkahely után azonnal továbbítják a munkadarabokat, de az utolsó (illetve esetenként egyes közbenső) munkahelyen úgy indítják a sorozatot, hogy az indítást követően ne legyen várakozási idő.

41 Átlapolt műveletkapcsolás
s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2 ∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = = 9 Ztech=∑ti +(s-1)*(∑th-∑tr)= 9+3*(7-2)=24 2 1 3

42 Kapacitás A vállalat teljesítőképessége
Kapacitást mindig csak a piac szempontjából szabad megítélni Kapacitás = Időalap Időnorma

43 A kapacitás az igénybevett időalap szempontjából
Tk = bk = nsz * msz * io * gsz* (1-v) Megnevezés Max. teljesítőképesség kapacitása: átbocsátó képesség Reális teljesítőképesség: kapacitás nsz Munkanapok száma 365 257 msZ Műszakszám 3 (4) tény (1,2) io Munkaórák száma 8 tény (7,2) gsz Homogén gépcsoport gépeinek száma minden gép Tény (amely gépek az adott termelési feladatban részt vesznek)  Műszak kihasználási tényezők 1 tény v Kieső idő

44 Vertikalitás Technológiai ágak szerinti mélységi kiépítése
öntöde kovács forgácsoló felületnemesítő stb. abszolút vertikalitás minden a gyártáshoz szükséges technológia fázis, kapacitástól függetlenül relatív vertikalitás csak azokat a vertikumokat építik ki, amelyet gazdaságosan tudnak üzemeltetni