Határ menti társadalmi kapcsolatok a lakossági kérdőívek alapján „A határ mentiségtől az integrált határrégióig” konferencia Liszt Ferenc Konferencia és.

Az előadások a következő témára: "Határ menti társadalmi kapcsolatok a lakossági kérdőívek alapján „A határ mentiségtől az integrált határrégióig” konferencia Liszt Ferenc Konferencia és."— Előadás másolata:

1 Határ menti társadalmi kapcsolatok a lakossági kérdőívek alapján „A határ mentiségtől az integrált határrégióig” konferencia Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ Sopron, 2005. április 5 MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Csizmadia Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf. 420. Tel.: 96/516-573 Fax: 96/516-579 e-mail: cszoltan@rkk.hu

2 1) Milyen fokon realizálódik a régió és az osztrák határ túloldalán élő lakosság társadalmi életének összefonódása, a tágan értelmezett határon átnyúló kapcsolatok kialakítása, működtetése és kibővítése révén ? 2) Milyen háttérfaktorok segítik elő ezt a folyamatot? (nyelvtudás, turizmus, társadalmi attitűdök, interperszonális viszonyok stb.) 3) Megteremtődött-e a mindennapokban a lakossági szintű integrálódás, vagy legalább a szorosabb kooperáció alapstruktúrái? Kutatási cél

3 - Kérdőíves felmérés a régió három megyéjében - Még nem valósult meg a „tükörlekérdezés” az osztrák határ túloldalán -1498 fős reprezentatív lakossági minta - Zónaelv 30km-es zóna 50% (176, 19%) 30-60 km-es zóna 30% (299, 33%) 60km-nél távolabbi zóna 20% (441, 48%) Módszertani kérdések

4 1.A településsel kapcsolatos vélemények – kötődés, perspektívák, elégedettség, igények, költözés stb. 2.Ausztriáról, az osztrák emberekről kialakult vélemények, mentális térképek 3.A határ-mentiségről kialakított elképzelések (előnyök-hátrányok) 4.A társadalmi aktivitás, beágyazottság, bizalom, informálódás 5.Turizmus, utazási szokások, ausztriai üdülések 6.Munkavállalás 7.A két térség közti tudástranszfer, tudáscsere, „másolás” és „utánzás”, innovatív elemek a lakosság körében 8.Nyelvtudás, a német nyelv szerepe és jelentősége 9.Interperszonális kapcsolatok, a határon átnyúló személyes, családi kapcsolatok jellemzői – erős és gyenge kötések a régióban 10.A régió demográfiai-társadalmi jellemzői – regionális társadalomszerkezet Kérdéskörök

5 - Kötődés és költözési hajlandóság - Határközelségből származó előnyök és hátrányok - Kiutazási szokások - Nyelvtudás - Bizalom - Határon átnyúló interperszonális kapcsolatok Az előzetes elemzés kérdéskörei

6 60% - születésétől fogva a településen él Elsődlegesen családi indok van az odaköltözés mögött (56%) A következő 5 éven belül elköltözni szándékozók aránya 8% Kötődés és költözési hajlandóság

7 Határközelség I. Mi a legnagyobb előnye Ausztria közelségének? %

8 Határközelség II. Mi a legnagyobb hátránya Ausztria közelségének? %

9 Határközelség III.

10 Kiutazási szokások Járt már Ausztriában? Igen válasz aránya 73%

11 Beszél németül – 30% 67%-uk csak alapszinten Rendelkezik német nyelvvizsgával a) lakosság 6%-a b) németül tudók 25%-a Nyelvismeret Tervezi, hogy megtanul – 12% Érezte hátrányát? – 45%

12 Bizalom

13 Interperszonális, határon átnyúló kapcsolatok Ausztriai kapcsolatok átlagos száma: 2,4 Maximum: 135 Összeg: 3600

14 Köszönöm a figyelmet! Határ menti társadalmi kapcsolatok a lakossági kérdőívek alapján Csizmadia Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf. 420. Tel.: 96/516-573 Fax: 96/516-579 e-mail: cszoltan@rkk.hu