Középszint A nagy földrajzi felfedezések állomásainak bemutatása:

Az előadások a következő témára: "Középszint A nagy földrajzi felfedezések állomásainak bemutatása:"— Előadás másolata:

1 Középszint A nagy földrajzi felfedezések állomásainak bemutatása: – a felfedezések legfőbb mozgatórugói, legfontosabb előzményei, – a nagy fedezések menetének bemutatása térképhasználattal (a legjelentősebb portugál utak: Afrika, India, Távol-Kelet, a Föld körbehajózása; a spanyol utak: Amerika felfedezése és leigázása). A földrajzi felfedezések legfontosabb következményeinek áttekintése: – a spanyol és a portugál gyarmatosítás területei és legfőbb jellemzői (rablógazdaság, rabszolgaság, hittérítés), – a kialakuló interkontinentális keresktásaságok, valamint a gyarmatosítás legfőbb gazdasági és politikai hatásai Európa éle­tére (nemesfémözön, spanyol nagyhatalmiság). Újkor, aztékok, inka, felfedezők, gyarmat, gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, Amerika, portugál és spanyol gyarmatok, 1492 4.1 A.) A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK LEGFONTOSABB ÁLLOMÁSAI TÉRKÉP ALAPJÁN B.) AZ EURÓPÁN KÍVÜLI CIVILIZÁCIÓK HATÁSA EURÓPÁRA, ÉS A GYARMATOSÍTÁS A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. Századi Nyugat Európában . Tk (Sz)- Száray Miklós Történelem II. Tk (W)- Walter Mária Történelem 10 Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Kozma Géza, Lovrity Andrea Tr-G Szabó István: Tréning

2 A felfedezések legfőbb mozgatórugói és előzményei
A nagy földrajzi felfedezések és következményeik A felfedezések legfőbb mozgatórugói és előzményei Tk (W) old Tk (Sz/F)148.old A nagy felfedezések Tk (Sz/F)148.old Tk2 (Walter) old Amerika felfedezése és leigázása Tk 2 (Walter) Tk (Sz/F)148 /149.old A gyarmatosítás legfőbb gazdasági és politikai hatásai Európa életére Tk (Sz/F)149.old

3 Kereskedelmi társaságok
Spanyolország reconquista 1492 Kolumbusz Kristóf Konkivsztádorok inka maja Spanyol gyarmatok azték rablógazdaság, rabszolgaság, hittérítés Ültetvények Felfedezők Vasco da Gama világkereskedelem Portugálok nemesfémözön Spanyol nagyhatalmiság Spanyolország Kereskedelmi társaságok Tőkés termelési formák É-Franciaország Németalföld Anglia Manufaktúrák árforradalom tőzsde Kolumbusz Kristóf Magellán

4 A felfedező utak megindulásának több oka volt.
A felfedező utak megindulásának több oka volt. Nyugat-Európa gazdasága, pénzgazdálkodása a XV. században rohamosan fejlődött, és ez egyre több aranyat emésztett fel. A keleti kereskedelem pedig kiszivattyúzta a nemesfémet Európából. Az „aranyéhség” fokozódott, mert a szükséges aranymennyiséget a kimerülőben levő bányák nem tudták biztosítani. A Távol-Keletre vezető szárazföldi kereskedelmi utak bizonytalanná váltak, nagyobb lett a kockázat az arab és a török terjeszkedés miatt. A kereskedőknek adót és vámot kellett fizetni, így a tengeri szállítás olcsóbb lett. Megnőtt az indiai fűszerek és luxuscikkek iránti kereslet. A távol-keleti országok mesés kincseiről szóló legendák új utak keresésére ösztönözték a hajósokat.

5 Csillagászati ismeretek bővülése és a térképek pontosságának javulása
A feltételeket az új hajótípus, a karavella (több árbocos, nagy vitorlafelületű, hátsó kormányos, mélyjáratú, 200–500 tonnás) megjelenése, az iránytű elterjedése, a csillagászat ismeretek bővülése és a térképek pontosságának javulása (pl. Toscanelli feltüntette a hosszúsági és szélességi fokokat) teremtette meg. A helymeghatározást szolgáló műszerek (asztrolábium, gnomon) is segítették a hajósok munkáját. Nemcsak ismertté, hanem elfogadottá vált Ptolemaiosz elképzelése, hogy a Föld gömbölyű. Ehhez járult hozzá, hogy létrejött az egységes Spanyolország, mely Európa egyik legerősebb állama lett. A portugálok terjeszkedni, hódítani akartak azért, hogy birodalmukat a spanyolokkal szemben megerősítsék, illetve megtörjék Velence kereskedelmi uralmát. Ezért mindkét ország uralkodói kihasználva kedvező földrajzi helyzetüket támogatták a felfedező utakat. A felfedezőutak megindulásának feltételei Új hajótípus Több árbocos, nagy vitorlafelületű, hátsó kormányos, mélyjáratú Karavella Csillagászati ismeretek bővülése és a térképek pontosságának javulása Pl. Toscanelli feltüntette a hosszúsági és szélességi fokokat Iránytű elterjedése

6 Portugálok Bartolomeo Diaz Vasco da Gama 1498
1394 tavaszán a portugál királyi családban született Tengerész Henrik, aki a 15. századi hajózás egyik legkiemelkedőbb támogatójaként vonult be a történelembe. Már csak ezért sem meglepő, hogy az eredetileg Dom Henrique névre hallgató királyi sarjat rövid időn belül mindenki csak Tengerész Henrikként emlegette. A színvonalas földrajzi, csillagászati, kartográfiai, matematikai képzésben részesült Henrik kiváló elméleti szakember volt, és az ifjúkorában tanultakat néhány európai expedícióján kamatoztatta is. Rátermettségéről, bátorságáról, okosságáról legendák keringtek. Miután a stratégiai fontosságú afrikai Ceuta erődjét elfoglalta az araboktól, országszerte elismert hajóssá és katonaemberré vált. A történelmi hagyományok szerint ezt követően alapított Sagresben hajósiskolát, ahol a tanulnivágyók az elméleti és gyakorlati tudásukat egyaránt csiszolhatták. Nyáry Gábor történész azonban a Rubicon történelmi folyóiratban megjelent Tengerész Henrik című cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy semmi leváltári bizonyíték nem támasztja alá, hogy a „tengerészeti akadémia” valóban létezett. A tengeren ugyan keveset járt, de a történelembe mégis nagyformátumú hajósként bevonuló Tengerész Henrik november 13-án 66 éves korában Sagresben hunyt el. Portugálok Az első felfedező utak elindítói a Expedíciókat küldött Afrika atlanti partvidékének felkutatására arany és rabszolgaszerzés reményében Tengerész Henrik herceg Bartolomeo Diaz Vasco da Gama 1498

7 Kereskedelmi támaszpontokat
Tk 4 (12 old.)A felfedezések elindítói a legkedvezőbb helyzetben lévő portugálok….Közvetlen utat kerestek a Szaharától délre fekvő aranybányákhoz és Indiába. A kontinens megkerülése csak azután sikerült miután kiismerték az uralkodó szeleket és áramlatokat. Tk 4 (14 old.):A több mint fél évszázada folyamatosan előrenyomuló portugál expedíciók eredményként 1498-ban érte el Vasco da Gama a hőn áhított indiai partokat. ...Tűzfegyvereik révén a portugálok hatalmas haditechnikai fölényben voltak valamennyi ellenfelükkel szemben. Az ágyukkal jól felszerelt hajók a legnagyobbak voltak az India-óceánon, katonáik a legképzettebbek a szárazföldön. A portugálokat segítették a keleti politikai viszonyok is: jól ki tudták használni a Malabar-part egymással harcoló kis fejedelemségeit és az arab-tengeri kereskedelmet kezében tartó egyiptomi mamaeluk szultánság hanyatlását. Az oszmán-törökök előrenyomulása a Közel-Keleten megkönnyítette számukra, hogy az arab kereskedőket kiszorítság a térségből. Mivel Portugália népessége a 16. század elején nem haladta meg az 1 millió főt, ezzel a kis népességgel meg sem próbálta a szárazföldek belsejét gyarmatosítani. Így csak az afrikai és indiai partok stratégiai pontjain lévő városok, erődök megszerzésére törekedtek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a tengeri útvonalakat, valamint azért, hogy hajóikat javíthassák és megbízható, védett árulerakataik legyenek....Az Indiai-óceán tengeri kereskedelmének portugál monopóliuma tönkre tette India több évezredes kereskedelmi kapcsolatait a Közel és Távol-Kelettel. Amikor a 16.század végén a hollandok megtörték a portugál tengeri uralalmat, akkor Indiában is teret vesztettek a portugálok. Portugál gyarmatosítás Tk 2 (Walter)- 148 old Fegyverrel igázták le az indiai fejedelmeket Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek Délkelet-Ázsiaban India partjain % Kereskedelmi haszon fűszereket A bennszülöttektől potom áron szerezték be Gyakran egyszerűen kirabolták őket Egyes szigeteken a lakosságot kiirtották vagy rabszolgává tették Lisszabon Európa legforgalmasabb városai közé emelkedett Belém torony között I. Mánuel király építtetett, Vasco da Gama tiszteletére

8

9 Spanyolország 1492 befejeződött a reconqiusta SPANYOLORSZÁG
Tk 2 (W) old Kasztíliai Izabella Aragóniai Ferdinánd Spanyolország házasságával létrejön A XV századi Európa legjobban szervezett állama lett 1492 befejeződött a reconqiusta ( az arabokkal folytatott nyolc évszázados háborúja) Az uralkodópár biztosít Kolumbusz Kristófnak három hajót.

10 Kolumbusz karavelláinak rekonstrukciója
Kolumbusz Kristóf Korabeli ábrázolás Elérte az amerikai kontinens előterében fekvő Bahama-szigeteket. 1492 Kolumbusz abban a hitben halt meg, hogy Indiába érkezett

11 Tk 4-17.old. A világ területi felosztása
Kolumbusz felfedezéseinek híre nyugtalanságot keltett Portugáliában, s azonnal felmerült az ismert és ismertlen világ felosztásának szükségessége. Két hónappal azután, hogy Kolumbusz visszaérkezett első útjáról, 1493 májusában VI. Sándor pápa kiadta az „Inter caetera” kezdetű bullát, amelyben felosztotta a világot a spanyolok és a porutugálok között. A két hatalom között a határ az Azori-szigetektől 100 mérföldre nyugatra húzódott, az ettől nyugatra lévő területek birtokjogát a spanyolok, a keletre lévőkét a portugálok kapták. Az 1494-es tordesillasi szerződés ezt a demarkációs vonalat a Zöld-foki-szigetektől 370 mérföldre nyugatra jelölte ki, kettévágva Dél-Amerikát, Brazíliát a portugáloknak jutatta. A gyarmatszerzés mohósága a „portugál térfélen” is kialakított egy zárványt, a spanyolok szerezték meg a Japán, Kína és a Fűszer-szigetek között fekvő Fülöp-szigeteket. Kolumbusz felfedezéseinek híre nyugtalanságot keltett Portugáliában, s azonnal felmerült az ismert és ismertlen világ felosztásának szükségessége.

12 ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel
Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel Tk.4-14.old: Az Újvilágot Amerigo Vespucciról, Kolumbusz egykori üzlettársáról és barátjáról nevezték el, aki a Medici Bankház alkalmazottja volt. Ő teremtette meg Kolumbusz második és harmadik útjának a pénzügyi hátterét. Spanyol és portugál szolgálatban több utat tett Dél-Amerika partjai mentén közöt, és az utazásairól kiadott műve gyorsan népszerű lett Európában. Ebben nevezte Újvilágnak a felfedezett földrészt, térképeken mégis az Amerika (Amerigo földje) honosodott meg.

13 Ültetvényeket létesítettek
Tk.4-17.old: Spanyolok az újvilágban A 16.századra fordulóponthoz érkezett el az amerikai kultúrák fejlődése. Közép-Mexikótól Közép-Chiléig összefüggő civilizációs övezet jött létre nagy birodalmakkal (azték, inka). Mivel az európaiakkal való találkozásukkor óriási technikai hátrányban voltak, ezért a hódítók áldozativá váltak. Magellánnal egyidőben (1519) indult útjára Kubából Herán Cortes 500 emberével, hogy megsemmisítse az azték birodalmat. Lovasságának, tűzfegyvereinek és indián szövetségeseinek segítségével 1521-ben elfogalata az azték fővárost, Tenochtitlant, az azték államból pedig spanyol gyarmat lett. Röviddel ezután a Yucatán-félszigeti maják birodalma is a spanyolok fennhatósága alá került ben Francisco Pizzarónak 185 emberrel sikerült megdöntenie a belső viszályoktól meggyengült inka birodalmat. Néhány évtizeden belül a spanyolok a mai Chillei és Argentin területeket is birtokba vették. A gyarmatosítás végzetes lett az indiánok számára. Az Óvilágból átvitt járványokkal szemben védtelenek voltak. Egy évszázad alatt Amerika őslakossága egytizedére csökkent. Csak fokozta a pusztulást az indiánok számára túl nehéz munka a spanyolok birtokain, valamint az, hogy az európai háziállatok a helyi mezőgazdasági kultúrákat tönkretették. Spanyol-Amerika a 16. százasdban mint nemesfém-kitermelő kapcsolódott be a világgazdaág rendszerébe, a bányákban kényszermunkásokat dolgoztattak. A 17. század közepétől az ezüsttermelés stagnálni, majd hanyatlani kezdett, de a bányászat hanyatlását ellensúlyozta a hacienda- (nagybirtok) rendszer. A cukornád- (később gyapot-, dohány-, indigó-) ültetvényekhez szüksége munkaerőt az afrikaiak tömeges behurcolása biztosította. Monopóliumok és szigorú ellenőrzés bénította a gyarmatok iparosodását és belső kereskedelmét. A történelemben egyedülálló képződmény volt a paraguayi őserdőben között működő jezsuita állam. A jezsuiták harminc missziós telepet létesítettek, ahol a letelepített indiánok széles körű önkormányzatot élveztek. A papok a kersztény hitre térített indiánokat megtanították a földművelés fejlettebb technikájára, a kézművesség különböző ágaira, és erősítették politikai felelősségtudatukat is Éredekességek: Wikipédia:Dél-Amerikába az első jezsuita szerzetesek az 1560-as években érkeztek, és rövidesen megkezdték hittérítő munkájukat a guaraní indiánok között. 1604-ben Claudio Acquaviva megszervezte a jezsuiták paraguayi tartományát, s a jezsuita szerzetesek elkezdték letelepíteni az addig nomád életmódot folytató guaraníkat, hogy megakadályozzák rabszolgasorba vetésüket ban a spanyol királytól teljes felhatalmazást kaptak a térítésre és kolóniumok alapítására. A jezsuiták nemcsak megkeresztelték az indiánokat, hanem egy teljesen új életformára tanították: letelepítették és földművelésre, ipari munkákra oktatták őket. Az általuk kialakított termelői közösségeket nevezték redukciónak (reducción). A legelső ilyen indián közösséget 1608-ban alapították Reducción de San Ignacio Guazú néven a mai Paraguay területén. A missziókban az indiánok szigorú fegyelemben éltek, naponta nyolc órát dolgoztak. Minden a közösség tulajdonában volt, a házak és a földek, s a javakat a végzett munka arányában osztották el. Vezetőiket maguk választották, jogaikat és kötelességeiket törvénykönyv szabályozta. Az 1620-as években az éppen csak megalakult redukciókat súlyos veszély fenyegette: a portugál rabszolga-kereskedők rendszeres támadása. A védtelen redukciókból az indiánokat elhajtották, ellenállás esetén a misszionáriusokat megölték. A missziók helyzete 1631-ben már tarhatatlan volt, százezer indiánból mindössze maradt a redukciókban. Így a belsőbb területekre települtek. A menekültek egy csoportja alapította meg a San Ignacio Miní redukciót 1632-ben, majd 64 évvel később elhagyták, hogy felépítsék azt a missziót, aminek a romjait ismerjük. Az áttelepülések, menekülések egészen 1639-ig tartottak, amikor IV. Fülöp spanyol király fegyvervásárlási engedélyt adott a jezsuitáknak. Az így felfegyverzett indiánok 1641-ben legyőzték a portugálokat, s ezzel véget ért a missziók zaklatott időszaka, gyors fejlődésnek indultak. Már nem csak önellátásra termeltek, hanem a piacra is. Volt pénz díszes templomok építésére, kórházak, iskolák fenntartására. A misszionáriusok létrehozták a guaraní nyelv írását, ők állították fel a La Plata vidékének első nyomdáit. A jezsuita missziók körzete a III. Fülöp spanyol királytól 1608-ban kapott kiváltságlevél alapján szinte állam volt az államban. A redukciókban a jezsuitákon kívül más európai nem telepedhetett meg. Két magyar misszionáriust név szerint is ismerünk: Limp Ferencet és Szerdahelyi Ferencet. A földesurak féltékenysége, amellyel a redukciók működését figyelték, 1735-ben zendüléshez vezetett. 1750-ben Spanyolország lemondott Portugália javára az Uruguay folyótól keletre eső területről, amelyen hét redukció működött. A redukciók virágkorának az európai jezsuitaellenes hangulat nyomán III. Károly által 1767. február 27-én kiadott dekrétum vetett véget, amely kitiltotta a jezsuitákat az összes spanyol fennhatóság alatt álló területről. A redukciók a ferencesek vezetése alá kerültek, akikből hiányzott a megfelelő tapasztalat és szervezőkészség. A telepek lassan elnéptelenedtek, az indiánok nagy részét rabszolgavadászok fogták el. Az épületeket lerombolták, köveiket elhordták, helyüket visszafoglalta az őserdő. Konkivsztádorok (hódítók) Elsöprő katonai fölény birtokában kis csapatokkal is gyorsan elfoglalták az őslakók hatalmas birodalmait maja azték inka gyarmatosítás Elkezdődött a Legfőbb jellemzői: rablógazdaság, rabszolgaság, hittérítés Érdekességek Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában A spanyolok (a portugálok Bralzilíában): pa.oszk.hu/00000/00033/00003/lacza.htm Bányákat nyitottak Ültetvényeket létesítettek (Gyapot, dohány) Afrikából behurcolt rabszolgákat dolgoztattak

14 AZTÉKOK

15 Mexikói-medence és Tenocstitlán a spanyol hódítás idején

16 Egy birodalom felépítése: Az asztékok
Azték piramis Egy birodalom felépítése: Az asztékok

17 Emberáldozatokhoz használt kovakőkés
Azték ember áldozatkortársi ábrázolása. Az élő áldozat mellkasát felvágták a kőkéssel, és kitépték a szívét. Emberáldozatokat tízezrével hajtottak végre. Emberáldozatokhoz használt kovakőkés Tk (Sz /F)-154.old Legendák Nyomában: Az azték birodalom titkai

18 Emberek feláldozásához használták az azték napkövet
Azték harcosok Azték ember áldozat

19 INKÁK

20

21 Macchu Picchu A Machu Picchu elnevezés (mint szinte minden inka városnév) egy összetett szót takar. Machu régit vagy ősit jelent, picchu pedig hegyet vagy csúcsot. Ilyenformán Machu Picchu jelentése Öreg-hegy. Az a bizonyos híres hegy, amelyet a legtöbb képen láthatunk, amit Machu Picchuról készítenek a Wayna Picchu (Ifjú-hegy). Maga a város tulajdonképpen egy erőd volt, amelyet azonban nem falak védtek, hanem maga a természet, hiszen 2500 m magasan helyezkedik el, és a város körül egy 700 m mély szakadék tátong, egyik oldalról pedig a Wayna Picchu tornyosul. A település lakossága valószínűleg 1000 fő körül lehetett.

22

23

24 Az inkák lefejezték ellenségeiket, és koponyáikat az isteneknek ajánlották fel - vélik a perui régészek, akik Cuzcótól északra egy vallási célokat szolgáló épületegyüttest tárnak fel.

25

26

27

28 Tk.4-14.old: Kolumbusz felfedezését a portugál Magellán tette teljessé, aki spanyol szolgálatban 1519.szept.20-án indul el Sanlúcar kikötőjéből, hogy megtalálja a délnyugati átjárót a Fűszer-szigetekhez. A bátor katonát, az Indiai-óceánt ismerő tengerészt megbízták, hogy öt hajóval és mintegy 250 emberrel tárja fel a nyugat felé vezető utat. Több mint egy év után (1520.okt 21) már csak három hajó jutott át- a később róla elnevezett szoroson – a Csendes-óceánra. Három hónapos, rendkívüli nélkülözések után érték el Guam szigetét, majd a Fülöp-szigeteken, Cebuban kötöttek ki. Itt Magellán felajánlotta emberei szolgálatait az uralkodónak egy helyi háborúban, amelyben később maga is életét vesztette. A Magellán-expedíció utosó két hajója –mivel a harmadikat a hiányzó felszerlés miatt fel kellett gyújtaniuk- a baszk Sebastian de Elcano parancsnoksága alatt haladt tovább a Fűszer-szigetekre. Miután az egyik hajó a portugálok fogságába esett, csak egy hajó a Victoria tért vissza 1522 szeptemberében Elcanóval és 17 tengerésszel Sanlúcarba, fűsszerrel megrakodva Magellán

29 A gyarmatosítás legfőbb gazdasági és politikai hatásai Európa életére
Interkontinentális kereskedelmi társaságok Spanyol nagyhatalmiság

30 Nagy földrajzi felfedezések
Tk 4 (16 old.))A nagy földrajzi felfedezések nyomán kibontakozó változások a, sz –ban gyökeresen átalakítoták a világgazdaság évezredek alatt kialakult rendszerét, és az addigi viszonylag kevés szállal egymáshoz kapcsolódó gazdasági régiókat (európai, iszlám, dél-ázsiai) mind szorosabban az európai érdekek alá rendelve kötötték össze…. A16-18 században az európai hatalmak képtelenek voltak komolyabb hódításra a nagy kelet-ázsiai civilizáció területén. Bár uralták a tengereket és voltak szárazföldi bázisaik, a kapcsolatok mértékét mindig Kína és Japán határozta meg. Mindkét ország hamarosan az elzárkózást választotta. Ez a folyamat, amelyben Nyugat-Európa az új világrendszer központjává vált, két szakaszban ment végbe. A 15. század közepétől a 17. század közepéig tartó első szakaszban („a hosszú XVI. század”) felbomlott a feudalizmus és kialakultak Nyugaton a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei. Ebben az első szakaszban itáliai kereskedőtőkéből indultak spanyolok és portugálok, de mégsem a kereskedők a hajók legjellemzőbb alakjai, hanem a hódítók (konkvidsztádorok), a király érdekeire, jövedelmére felügyelő tisztviselők és a katolikus hitet terjesztő jezsuiták. Az államok agresszív versengést folytattak egymással területük növeléséért, a tengerentúli birtokok és kereskedelem feletti ellenőrzésért….. A gazdaságpolitikák általános célja a nemesfém felhalmozása lett. Erre szükség is volt a folyamatos háborúzás miatt. A kor új jelensége, hogy a középkori időszakos vásárok után megjelent az egész évben működő tőzsde. A tőkeigényes tengerentúli vállalkozások kockázatának megosztására a koraszak második felében sorra alakultak a kereskedő társaságok, amelyek a jövedelmezőség biztosítása érdekében az uralkodótól monopolisztikus előjogokat szerezhettek maguknak 16-18 sz.–ban gyökeresen átalakítoták a világgazdaság évezredek alatt kialakult rendszerét EURÓPAI ÉRDEKEK érvényesülését biztosító élénk kapcsolat alakul ki a különböző gazdasági régiók között A felfedezések Európánál sokkalta nagyobb területek felé nyitották meg az utat...Az a folyamat amelyben Nyugat-Európa az új vlágrendszer középpontjává vált két szakaszban ment végbe. A század közepéig tartó első szakasz. A.) „Hosszú 16. század” A gyarmatok, Európa és Afrika között kialakult világkereskedelem világgazdaság

31 Európa Arany, ezüst Ázsia Amerika Keleti áru, fűszer Afrika rabszolga
A kontinensek közti gazdasági kapcsolatok a XVI. században Európa Tk 4 (16 old.)): Az államok agresszív versengést folytattak egymással területük növeléséért, a tengerentúli birtokok és kereskedelem feletti ellenőrzésért….. A gazdaságpolitikák általános célja a nemesfém felhalmozása lett. Erre szükség is volt a folyamatos háborúzás miatt. A kor új jelensége, hogy a középkori időszakos vásárok után megjelent az egész évben működő tőzsde. A tőkeigényes tengerentúli vállalkozások kockázatának megosztására a koraszak második felében sorra alakultak a kereskedő társaságok, amelyek a jövedelmezőség biztosítása érdekében az uralkodótól monopolisztikus előjogokat szerezhettek maguknak Sp és P kivételes helyzetének köszönhetően a 16 sz közepéig katonai és politikai nagyhatalommá vált, de mivel nem volt mögötte fejlett gazdaság, a század második felelétől gyorsan hanyatlásnak indultak, visszakerültek a félperifériára.. Arany , ezüst Arany, ezüst Ázsia Amerika Keleti áru, fűszer Afrika rabszolga A gyarmatosítás legfőbb gazdasági és politikai hatásai Európa életére: de mivel nem volt mögötte fejlett gazdaság, a század második felétől gyorsan hanyatlásnak indult, visszakerült a félperifériára Spanyol nagyhatalmiság nemesfémözön A gazdaságilag fejlödő területeken a középkori időszakos vásárok után megjelent az egész évben működő Tözsdék Interkontinentális kereskedőtársaságok

32 Leghíresebb kereskedő dinasztia: Fuggerek
A 16. század leghíresebb kereskedő dinasztiája Fuggerek: Selyem-, fűszer-nagykereskedők, vagyonuk gyarapodtával hiteleket nyújtottak Európa uralkodóinak, köztük a német római császárnak is. Ezen kölcsönök révén sikerült megszerezniük a tiroli réz és ezüstbányák, valamint a magyarországi rézbányák feletti ellenőrzési jogot. Fuggerek: Selyem-, fűszer-nagykereskedők, vagyonuk gyarapodtával hiteleket nyújtottak Európa uralkodóinak, köztük a német római császárnak is. Ezen kölcsönök révén sikerült megszerezniük a tiroli réz és ezüstbányák, valamint a magyarországi rézbányák feletti ellenőrzési jogot. A XV század második felében már a kontinens számos városában működtek kirendeltségeik. Ezeket, valamint ügynökeikkel és partnereikkel-más nagy társaságokhoz hasonlóan – kiterjedt levelezést folytattak , s állandó figyelemmel kísérték a gazdasági és politikai eseményeket (Tk old) A XV század második felében már a kontinens számos városában működtek kirendeltségeik. Ezeket, valamint ügynökeikkel és partnereikkel-más nagy társaságokhoz hasonlóan – kiterjedt levelezést folytattak , s állandó figyelemmel kísérték a gazdasági és politikai eseményeket

33 A KERESKEDELMI VILÁGKAPITALIZMUS KORA (1640-1780)
A változások legnagyobb haszonélvezői a La Manche partján helyezkedtek el. Németalföld, Anglia, Észak-Franciaország lett a világazdaság központja. A középkorban Európa legfejletebb térségéhez tartozó Rajna völgye és Észak-Itália, bár továbbra is megőrizték jólétüket, de mert a fő kereskedelmi utak immár elkerülték őket, fejlődésük üteme lassan elmaradt az új központokéhoz viszonyítva. Tk 4-20.old A felfedezések és a hódítások az Európánál sokkal nagyobb területek felé nyitották meg az utat…. . Látványosan áthelyeződtek a gazdasági és politikai központok Európában. Sp és P kivételes helyzetének köszönhetően a 16 sz közepéig katonai és politikai nagyhatalommá vált, de mivel nem volt mögötte fejlett gazdaság, a század második felelétől gyorsan hanyatlásnak indultak, visszakerültek a félperifériára.. A változások legnagyobb haszonélvezői a La Manche partján helyezkedtek el. Németalföld, Anglia, Észak-Franciaország lett a világazdaság központja A világkereskedelem haszna csak kevés ország felemelkedését tette lehetővé , ezért elkeseredett harc folyt a világhegemóniáért Anglia, Hollandia és Franciaország között. A három hatalom csak egymás rovására tudott terjeszkedni, mert a kereskedelmi lehetőségek korlátozottak voltak. A küzdelem a 17. század második felében az angolok és a hollandok között váltakozó sikerrel folyt, és bebizonyosodott, hogy hosszú távon az erősebb iparral és nagyobb népességgel rendelkező államok győzedelmeskednek. Hollandia a 18 századra visszaszorult. Ezután az angoloknak és franciákkal kellett megküzdeniük a világkereskedelem hasznáért . Franciaország vereséget szenvedett, de ez a háború ösztönzője lett az amerikai angol gyarmatok függetlenségi harcának is. A KERESKEDELMI VILÁGKAPITALIZMUS KORA ( ) A XVII. századra az új felemelkedő államok: Anglia, Hollandia és részben Franciaország, ők váltak a világgazdaság centrumává. Ezen államok agresszív versengést folytattak egymással. A centrum gazdaságában egyre nagyobb teret nyertek a tőkés termelési formák. A kor jellegzetes alakja a társaságokba tömörülő kereskedő, aki mögött ott volt állama, amely minden eszközzel támogatta. A kereskedelem megkönnyítésére létre jöttek a tőzsdék (pl Antwerpen, 1531). Ezekben az intézményekben nagy tételben, áruminták alapján lehetett üzletet kötni.

34 A kontinensek közti gazdasági kapcsolatok a XVIII. században
Amerika Európa Arany, ezüst Arany , ezüst Dohány, cukor Ipari termékek, fegyverek Keleti áru, fűszer Ázsia Ipari termékek fegyverek Afrika rabszolga TK old: Anglia a 18 század közepére olyan hadifölényre tett szert, hogy Ázsiában már nemcsak kereskedni de hódítani is képes volt. Nyugat-India jelentősége lecsökkent, és Anglia megkezdte a sokkal értékesebb India gyarmatosítását. A18 század közepére Anglia olyan hadifölényre tett szert, hogy Ázsiában már nemcsak kereskedni de hódítani is képes volt. Nyugat-India jelentősége lecsökkent, és Anglia megkezdte a sokkal értékesebb India gyarmatosítását.

35 Tőkés termelési formák

36 céh Kiadási rendszer TŐKE FELHALMOZÁS

37 céh Manufaktúrák TŐKE FELHALMOZÁS

38 Érettségi feladatok

39 4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekkel kapcsolatos.
2008 május 4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekkel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a térkép és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)

40

41 a) Adja meg a térképen számmal jelölt útvonalakon hajózó felfedezők nevét!
b) Nevezze meg melyik ország királya hódíthatott a tordesillasi és a zaragozai szerződés értelmében a térképen betűkkel jelzett térségben? A B C 3 pont

42

43 Perui bánya

44 „A spanyolok szép lovakon ülve, lándzsákkal és karddal felfegyverkezve, az oly rosszul felszerelt ellenséget csak megvetéssel illették. Büntetlenül követték el szörnyű mészárlásaikat városokban és falvakban; sem kort, sem nemet, sem asszonyt, sem gyermeket nem kíméltek.”(Las Casas: Az indiánok története)‏

45 „Kubában egy törzsfőnök összegyűjtötte népét, egy kosárka aranyat mutatott nekik és így szólt: »Ez a keresztények istene, dobjuk a folyóba, mert ha nálunk találják, megölnek érte mindannyiunkat.« Így is tettek, aztán menekülni próbált az egész törzs. Utolérték, bekerítették őket. A főnököt oszlophoz kötötték, hogy elevenen megégessék. Ekkor egy Ferencrendi szerzetes a mi hitünkről beszélt neki. A főnök hallgatta, aztán csak ennyit kérdezett: »Keresztények jutnak-e a ti mennyországotokba?« S mikor a szerzetes igennel felelet a főnök elfordította a fejét: »Akkor nem veszem fel a keresztséget, jussak inkább a pokolba, minthogy a másvilágon is együtt legyek veletek. «” (Las Casas: Az indiánok története)‏

46 Érdekességek

47 Machu Picchu Az ôsi korok, az ötezer éves, máig meg nem fejtett inka kultúra emlékei Peruban nagyon jó állapotban maradtak fenn. Az utazás csúcspontja kétségkívül az inkák elveszett városának, a világhírű Machu Picchunak a megtekintése, hiszen ez az élmény minden bizonnyal életre szóló emlékké teszi a perui utazást.

48 A Harvard Egyetem antropológusa, Gary Urton legújabb könyve (Signs of the Inka Khipu) szerint az inka kipuk hétbites bináris kódrendszere segítségével irányították birodalmukat. Fonál sodrásiránya, a csomózás iránya, a szálsűrűség és egyéb tulajdonságok alapján összesen 128 permutáció (kettő a hetediken) jön ki, mely a 24 különböző szín használatának lehetőségével szorozva már 1536 információegységet jelent

49

50

51

52

53

54 Búvárok a Karib-tenger sekély vizeiben egy spanyol gálya roncsaira bukkantak. Az archeológusok szerint egyre több bizonyíték szól a mellett, hogy ez az azon hajók egyike volt, amellyel Kolumbusz Kristóf utolsó útjára indult Emelt szint A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI–XVII. századi Nyugat-Európában: – a koraújkori Nyugat-Európa társadalmi és gazdasági változásai (demográfiai robbanás, városfejlődés, agrárkonjunktúra, árforradalom, agrárolló, ipari átalakulás, nemzetközi munkamegosztás, hitel- és bankrendszer létrejötte), – a kapitalista viszonyok kialakulásának elemei; a tőkés gazdaság és társadalom feltételeinek kialakulása és a nagy gyarmatosítás összefüggései (Nyugat-Európa kerül a szerveződő világgazdaság középpontjába: a transzatlanti kereskedelem útvonalai, a világkereskedelem lassú kialakulása, a világgazdaság csírái, a tőkekoncentráció).

55 A kutatók igen valószínűnek tartják, hogy a Kolumbusszal együtt Amerikába érkező legénység az érintéssel terjedő frambőzia baktériumát hurcolta be Európába, és ez mutációk révén alakult át a ma ismert, nemi úton fertőző, hűvösebb éghajlaton is megélő Treponema pallidum pallidummá.

56 Kereskedelmi társaságok
Spanyolország reconquista 1492 Kolumbusz Kristóf Konkivsztádorok inka maja Spanyol gyarmatok azték rablógazdaság, rabszolgaság, hittérítés Ültetvények Felfedezők Vasco da Gama világkereskedelem Portugálok nemesfémözön Spanyol nagyhatalmiság Spanyolország Kereskedelmi társaságok Tőkés termelési formák É-Franciaország Németalföld Anglia Manufaktúrák árforradalom tőzsde Kolumbusz Kristóf Magellán

57 Felfedezők Vasco da Gama
A felfedezések mozgatórugói és előzményei Amerika felfedezése és leigázása Spanyolország reconquista 1492 Kolumbusz Kristóf Konkivsztádorok inka maja azték Spanyol gyarmatosítás rablógazdaság, rabszolgaság, hittérítés Ültetvények A földrajzi felfedezések legfontosabb következményei Felfedezők Vasco da Gama világkereskedelem nemesfémözön Portugálok Spanyol nagyhatalmiság Spanyolország Kereskedelmi társaságok Tőkés termelési formák Németalföld Anglia É-Franciaország árforradalom tőzsde Manufaktúrák Kolumbusz Kristóf Magellán