Földtani ismeretek 9. témakör: Földtani állapotfelmérés Előadó: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens.

Az előadások a következő témára: "Földtani ismeretek 9. témakör: Földtani állapotfelmérés Előadó: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 Földtani ismeretek 9. témakör: Földtani állapotfelmérés Előadó: Dr. Cserny Tibor egyetemi docens

2 Témakör vázlat Cél: 1.a környezet "null – állapotának” feltérképezése 2.egy kialakult környezeti kár felmérése Módszer: komplex térképsorozat vagy céltérképek készítése Az állapotfelmérés tárgya: •a környezet földtani, geomorfológiai, vízföldtani viszonyainak tisztázása, és •a környezetet felépítő közeg tulajdonságainak „in situ” és laboratóriumi vizsgálata

3 A földtani térképezés lépései •Kutatási program összeállítása •Előkészítő munkák •A terepi felvétel •Mesterséges feltárások létesítése •„In situ” mérések •Anyagvizsgálatok •Térképszerkesztés és szöveges melléklet készítése

4 A földtani térképezés lépései 1. Kutatási program összeállítása: – a cél megnevezése – a terület lehatárolása – a munkák ütemezése – a kutatás módszerei – a munka szöveges és térképi produktumai – a költségek megtervezése

5 A földtani térképezés lépései 2. Előkészítő munkák: •a földtani térképek topográfiai alapjainak (Gauss, sztereo, EOTR) kiválasztása és beszerzése •az irodalom tanulmányozása: publikációk és kéziratos jelentések, archív térképanyagok •értékelhető feltárások dokumentációjának összegyűjtése és rendszerezése (fúrási adatok, aknák, feltárások, bányák, stb.) •szakvélemények (archív): vízügyi, építésügyi, bánya •fejlesztési tervek (általános, regionális, lokális) •szórványanyagok

6 A földtani térképezés lépései •előzetes légifénykép kiértékelések készítése (a ténylegesen létező feltárásoknak és a negyedidőszaki képződmények genetikai típusainak lehatárolása, előzetes tektonikai kiértékelés, a térképezés eredményeivel történő fokozatos korrekció) •az előkészítés írásos és térképi termékeinek összefoglalása (előzetes adatfeldolgozás és értékelés, tematikus térképek)  útvonaltérkép + problémavázlat készítése

7 A földtani térképezés lépései 3. A terepi felvétel •a terület előzetes bejárása •feltárási és vizsgálati terv: a megkívánt feltárási sűrűség, a méretarány, a morfológiai bonyolultság, a földtani nehézség függvényében (a fúrások, a mesterséges felszíni feltárások, az in situ vizsgálatok és az anyagvizsgálatok elvégzése a mindenkori térképező felelőssége)

8 A földtani térképezés lépései •részletes terepbejárás és felvétel: terepi megfigyelések, természetes és mesterséges feltárások leírása (pl. 1:10.000 méretarány esetén a térképezendő képződmény vastagsága 1 m, az ábrázolási lehetőség 20 m, az ábrázolási pontosság 10 m), a jegyzőkönyv vezetése (tartalmi követelmények: a fontosabb földtani, szerkezetföldtani, építésföldtani, hidrológiai, hidrogeológiai, geomorfológiai és egyéb szempontok rögzítése)

9 A földtani térképezés lépései 4. Mesterséges feltárások létesítése •fúrások (zavartalan vagy zavart mintavétellel, gépi száraz és öblítéses, forgatva és ütve működő, mag és teljes-szelvényű, valamint kézi spirál, Földváry, Piston, orosz mintavevő, stb.) •mintavétel (dokumentáció és anyagvizsgálat céljából): rétegenként zavart, zavartalan, illetve átlagolt zavart minták pl. 1-2 méterenként •árkok, aknák (letisztítások) a réteghatár vagy szerkezeti elem kimutatására

10 A földtani térképezés lépései 5. „In situ” mérések •geofizikai (elektromos, mérnökgeofizikai, gravitációs, mágneses, radar, szeizmikus, stb.) •vízföldtani (felszíni és felszínalatti vizek mennyiségének és minőségének mérése, fúrásban vízszintészlelés: esetenként / periodikusan / folyamatosan, szivattyúzás, visszatöltődés vizsgálat) •geotechnikai (inklinométer, süllyedés mérés, nyírókísérletek, stb.)

11 A földtani térképezés lépései 6. Anyagvizsgálatok •klasszikus földtani vizsgálatok: ásvány-kőzettan, őslénytani •talaj- és kőzetmechanikai vizsgálatok •vízkémiai és geokémiai (szerves, szervetlen, izotóp) •paleoökológiai (recens paleontológiai)

12 A földtani térképezés lépései 7. Térképszerkesztés és szöveges melléklet készítése: •a földtani felépítés és a geomorfológiai adottságokból adódó a hegyvidéki területekre 1:25.000-es, a síkvidékire 1:100.000-es méretarányban készülnek •klasszikus földtani térképek (észlelési, fedett és fedetlen földtani) •tematikus „alap”-térképek (talajtani, geomorfológiai, vízföldtani, mérnökgeológiai) •tematikus céltérképek (szintetizáló és analizáló változatok) •térképatlaszok •szöveg: észlelési magyarázó és szöveges jelentés

13 A térképszerkesztés elvi követelményei •lehetőleg azonos méretarány (de lehet eltérés is) •egységes szín- és jelkulcs •egységesített csatlakozások •ábrázolandó: minőség és mennyiség, ill. statika és dinamika •eszközök: pontszerű (jellel, diagrammal), felületi kiterjedéssel bíró jellel (lokalizálható paraméterek), színnel és egyéb kiegészítő jelekkel, stb. •binominális nomenklatúra használata (pl.: agyagos kőzetliszt = kövér agyag )

14 A térképezési munkálatok lezárása •Tájegységi térképek megszerkesztése •Tájegységi magyarázók, monográfiák elkészítése

15 Környezeti károk felmérése •Környezeti kárfelmérés: a talaj, talajvíz, levegőre terjed ki, a szennyeződés minőségét és elterjedését illetően •Auditálás vagy „átvilágítási folyamat”: a környezeti kárfelméréseken túl vizsgálja a kibocsátó és az okozott kár „ok–okozat” viszonyát, átvilágít minden egyes technológiai folyamatot és előírást ad a technológiai változtatásokra •Hatástanulmány, kockázatelemzés: a kárfelmérésen és auditáláson túl modellezéseket végez •Kármentesítés

16 A földtani szakirodalom elérhetősége •A Magyar Állami Földtani Intézet - Könyvtára (MÁFI, 1143 Budapest, Stefánia út 14.): magyar és idegen nyelveken nyomtatásban megjelent könyvek, monográfiák, folyóiratok és szakcikkek gyűjteménye, továbbá könyvtárközi kapcsolatok rokon szakmák könyvtáraival •A MÁFI Térképtára: topográfiai és nyomtatásban megjelent földtani térképek, változó méretarányban és tematikában

17 A földtani szakirodalom elérhetősége •A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal – MBFH (1145 Budapest, Colombus u. 17-23.), Országos Földtani és Geofizikai Adattára (OFGA): kéziratos földtani és geofizikai jelentések, fúrások rétegsorai és anyagvizsgálati jegyzőkönyvei, továbbá az Építési és Geotechnikai Adattár (EGA, 1145 Budapest, Colombus u. 17-23): mérnökgeológiai fúrások és szakvélemények

18 A földtani szakirodalom elérhetősége •Magyarországon megjelenő fontosabb földtani témájú évkönyvek és folyóiratok: –MÁFI és MÁELGI éves jelentései –A MÁFI és a MÁELGI alkalmi kiadványai, évkönyvei –Földtani Kutatás, Földtani Közlöny, Acta Geologica Hungarica –Hidrológiai Közlöny, Hidrológiai Értesítő, Környezet és Fejlődés, stb. –Földgömb, Természet Világa, National Geographic angol és magyar nyelvű kiadásai