Készítette: Molnár Gábor

Az előadások a következő témára: "Készítette: Molnár Gábor"— Előadás másolata:

1 Készítette: Molnár Gábor
Térkép Készítette: Molnár Gábor

2 A térkép fogalma, ismérvei.
FOGALMA A térkép a földfelszín vagy valamely részletének arányosan kisebbített, felülnézetben - tehát alaprajzszerűen - készült képe, méghozzá olyan, ami a terepet a valósághoz hűen ábrázolja A térképekről általánosságban  feliratok mindig K-NY irányúak  térképenként előfordulhat ugyanannak a tereptárgynak eltérő jelölése: tanulmányozzuk a jelmagyarázatot!  egy térképen általában kevesebb van, mint több  egész túra alatt tartsuk kezünkben a térképet, folyamatosan hasonlítsuk a látottakhoz

3 Távolság meghatározása mértékszámmal Távolság mérése vonalas mértékkel
ISMÉRVEI: Méretarány :a térképeknek a legfontosabb, mindig feltüntetendő adata és jellemzője. A térkép a földfelszín egy részének arányos kisebbítésben készült felülnézeti rajza. A méretarány a kicsinyítés mértéke, megmutatja, hogy a térképen egységnyi hosszúság (rendszerint 1 cm) a valóságban hány centiméternek felel meg. A méretaránnyal egyes esetekben nehézkes a számolás, ebben segít az aránymérték. Az aránymérték vagy "lépték" a térkép méretarányában készült vonalas mérték, segítségével direkt távolságok olvashatók le. Távolság meghatározása mértékszámmal Távolság mérése vonalas mértékkel Jelmagyarázat  A térképi jeleket szigorú rendben, csoportosítva, meghatározott sorrend szerint mutatja be a térképolvasás megkönnyítésére.  Fokhálózat vagy keresőhálózat  Északjel

4 A talajjal összeköttetésben lévő mesterséges létesítmény, pl.: falak,
Tereptárgy A talajjal összeköttetésben lévő mesterséges létesítmény, pl.: falak, árkok, állandó kerítések, hidak,  ritkán változtatják a helyüket  mérettől függően felül vagy oldalnézetből ábrázolják (magasles – épület)  Fekete, ill. narancssárga         - település               kivételek: templom, söröző, étterem pihenő, esőbeálló, vadetető, magasles (bal alsó sarka)          - vonalas tereptárgyak: vasút, villanyvezeték, kerítés          - információt szolgáltató jelek: parkoló, szálloda, hajóállomás, kerékpárút  Növényzet-et csak a topográfiai (síkrajzot és domborzatot, valamint tereptárgyakat egyaránt tartalmazó, névrajzzal magyarázott, alapvetően tájékozódást szolgáló, közepes méretarányú) térképek ábrázolják.

5 főszintvonal – vastagabb segédszintvonal eséstüske Tereptárgy:
Domborzatrajz Főként síkság, hegységek határolják A térképkészítés története során mindig a legnehezebb kérdésnek bizonyult a földfelszín egyenetlenségeinek, a domborzati formáknak, a harmadik dimenziónak szemléletes, ugyanakkor mérhető bemutatása. Alap-szintvonalköz  általában 20 méter  főszintvonal – vastagabb  segédszintvonal  eséstüske Tereptárgy:  magassága  emelkedése  alakja  kiterjedése Szintvonalas magasságábrázolás:  azonos magasságban lévő pontokat egy folytonos barna vonallal kötik össze  ezek egymást sohasem metszik

6 saját méretarányában nem lehet ábrázolni!
Vízrajz A földrajzi térképeken a vízhálózat alkotja a térkép vázát, ehhez igazodik a domborzat és az összes többi elem. A vízrajzot a térképen rendszerint kék színnel ábrázolják; a vízfelületeket világoskék színnel töltik ki. Magyarország közlekedési rendszere: centrális, sugaras kiinduló pontja Budapesten a Clark Ádám tér („0”km) Úthálózat Problémák:  saját méretarányában nem lehet ábrázolni!  túl közeli utak: dominánsabb (összevont ábrázolás)  van olyan út a terepen, ami nincs ábrázolva (magasles, vadetető, kiépített forrás)  útkanyarulatok

7 Ábrázolási módok Domborzatrajz.
A domborzat, a térbeliség megjelenítésének szintén három: szintvonalas, színfokozatos (magassági színezés) és domborzatárnyékolásos módszere ismert. Magyarország domborzatát az alacsony tengerszint feletti magasság és a gyenge függőleges tagoltság jellemzi. Az ország területének 68%-a 200 m-es tengerszint feletti magasságot el nem érő alföld, 30%-a m közötti magasságú dombság, és csak 2%-a tartozik a 400 m-nél magasabb hegységek csoportjába. 600 m fölé pedig mindössze kisebb területfoltok nyúlnak csupán. Alap-szintvonalköz  általában 20 méter  főszintvonal – vastagabb  segédszintvonal  eséstüske Tereptárgy:  magassága  emelkedése  alakja  kiterjedése Szintvonalas magasságábrázolás:  azonos magasságban lévő pontokat egy folytonos barna vonallal kötik össze  ezek egymást sohasem metszik

8 Vízrajz. A medencejelleg hazánk vízrajznak is meghatározó tényezője. A vizek a hegységkeret felől a medence belseje felé folynak. Magyarország felszíni vízkészletének 90%-át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A vízhozam kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű szennyeződést is szállít. Az ország vízhálózata nem túl sűrű, sőt kelet felé haladva egyre gyérebb. Magyarország és a Kárpát-medence vízhálózatának tengelye a Duna. A Duna magyarországi szakasza 417 km hosszú, ebből 140 km esik a szlovák-magyar határszakaszra. Vizét elsősorban ivó- és ipari vízként hasznosítjuk. A Duna egész magyarországi hosszában – az őszi alacsony vízállás és az esetleges téli jégborítás kivételével – egész évben hajózható. A folyam tengeri kijáratot nyújt hazánknak, e kijárat azonban a világkereskedelem fő központjaitól távol eső Fekete-tengerre nyílik. Magyarország közlekedési rendszere: centrális, sugaras: kiinduló pontja Budapesten a Clark Ádám tér („0”km)

9 Természetes tereptárgyak és növényzet.
A domborzatot, növényzetet és a vizeket természetes, míg az emberek által létrehozott építményeket (épületek, kilátótorony, utak...) mesterséges tereptárgyaknak nevezzük, és térképjelek segítségével ábrázoljuk. Alaprajzzal azokat a tereprészeket és tereptárgyakat jelölhetjük, melyek a térkép méretarányában kifejezhetők (erdők, rétek, kertek, mocsarak, tavak, települések...). Magyarázó jeleket használunk, például a barlangok (Omega jellel ) és a magassági pontok ( háromszög, közepén ponttal) jelölésére. A domborzatot szintvonalakkal Magyarázó jeleket használunk, például a barlangok (Omega jellel ) és a magassági pontok ( háromszög, közepén ponttal) jelölésére méterenként követik egymást. A térképen bizonyos tereptárgyakat meghatározott színekkel ábrázolunk. Barnával a domborzatot,dombvidék, hegyvidék ( magasság emelkedésével sötétedő). Zölddel a növényzetet, síkságok, alföldek, mélyföldek. Kékkel a vizeket,( mélység növekedésével sötétedő ). Pirossal a határokat, közutakat, jelzett turistautakat. A nevek, feliratok, ill. a mesterséges tereptárgyak jelölése fekete színnel történik

10 A települések, épületek.
A települések szemléletesen fejezik ki a lakosság térbeli eloszlását. Ábrázolásuk már a legrégibb térképen feltűnik. A nagy méretarányú topográfiai térképek a településeket - az épületeket és az utcahálózatot - alaprajzszerűen, jellegüknek és funkciójuknak megfelelően ábrázolják. A méretarány csökkenésével az ábrázolás jellege fokozatosan változik; az alaprajzban már nem ábrázolható házakat . Generalizálás elvei szerint kisimítják: több házháztömbbé olvad össze, az utcák nagyobb területet foglalnak el, egyes utcák elmaradnak. Ha a település térképi területe a térkép méretarányának 2-4 mm2 alá esik: a települést egyezményes jelekkel ábrázolják. Az egyezményes helységjelek általában a település közigazgatási rangját és azt a népességkategóriát jelölik, amelybe a település tartozik. A települések megírásának betűtípusa: nagysága, a nevek különböző aláhúzása a helység nagyságrendje ill. közigazgatási rangjára utal.

11 Közlekedéshálózat, szállítás.
A topográfiai térképek ábrázolják a közutakat, vasutakat, a vízi- és légi közlekedés létesítményeit, a csővezetékes árszállítást, valamint a hírközlő hálózatot. A közutakat és vasutakat a nagy méretarányú térképen alaprajzszerűen, műszaki jellemzőik és funkciójuk szerint megkülönböztetve ábrázolják. Kisebb méretarányokban az utakat és vasutakat vonalas jelekkel tüntetik fel, generalizálva (kisimítva, eltolva), rendszerint helyzetű vagy térbelileg hű módon ábrázolva. A vízi közlekedés ábrázolásakor a földrajzi térképeken a hajózható folyószakaszokat, a kikötőket és a méretaránytól függően a leggyakoribb hajózási útvonalakat, átkelőhelyeket jelölik. A csővezetékeket és villanyvezetékeket a nagy méretarányú topográfiai térképeken egyezményes vonalas jelekkel ábrázolják. A földrajzi térképek csak az országhatárokat átlépő fontosabb csővezetékeket tüntetik fel. A távközlési állomásokat megfelelő egyezményes jelekkel jelölik.

12 Határok. Az országhatárokat, közigazgatási egységeket, ill. egyéb területek határait rendszerint pontok és vonalak meghatározott rendszeréből álló vonalas jelek ábrázolják. A határjelzést gyakran szélesebb sávval (határszalaggal) teszik szemléletessé. Országhatárok esetében külön jellel ábrázolják az állandó, a bizonytalan, ill. a vitás határokat Természetes folyóhatár esetében gyakran a sodorvonal jelöli ki a határvonal pontos helyét. A tengeri határokat korábban csak a megfelelő szigetek hovatartozására utaló vonalas jelekkel jelölték. A tengerek gazdasági hasznosításának fellendülésével szükségessé vált a pontos tengeri országhatárok kijelölése. A parti tengeri határvonalat a partvidék kiugró fokait összekötő vonalakkal párhuzamos, a parttól 12 mérföldre levő vonallal jelölik ki. A gazdasági határt (gazdaságilag hasznosítható terület határát) jelenleg a parttól 200 mérföldes távolságra húzzák meg, vagy nemzetközi tengeri határ megállapodások alapján rajzolják (pl. Északi-tenger).

13 A névrajz. A nevek elhelyezése.
A névrajz (kartonomia) kifejezés lényegében győjtőfogalom, mert különböző elemeket tartalmaz. Ezek a következők:  helynevek (toponómia),  területnevek (choronómia),  víznevek (hidronómia),  domborzati nevek (oronómia),  keretmegírások. A névrajz hordozza talán a legtöbb információt a térképen. Ennek alapján a következő kategóriák születtek: Térkép címe Hegynevek Szigetnevek Vízfolyások, tavak nevei Településnevek (városok, falvak) Településrész nevek (Budapesten belül) Utcanevek Vasúti pályaudvarok, állomások és megállók nevei Magyarázó megírások (épületekre) Frontvonalak dátumai Alakulatok nevei

14 A tematikus térképek osztályozása.
Közigazgatási  Tematikus térképek: A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek A felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek besorolása alkategóriák szerint. Valamennyi tematikus térkép két változatban készült el: az egyik a területi eloszlást,  a másik a települések besorolását mutatja. A területi eloszlást mutató térképeken  az adott térkép tartalmától függő összevonásokkal  a kategóriákhoz tartozó területek határvonalai jelennek meg. Időjárási

15 Helymeghatározások, távolságmérések és egyszerű számítások a térkép segítségével.
A geodéziai mérések egyik fontos fajtája a helymeghatározás, a felmérendő pontok egyértelmű meghatározása. Ennek menete a következő: a domborzati viszonyok miatt különböző magasságokban levő pontokat egy egységes alapfelületre (általában a legközelebbi tenger szintje által meghatározott szintfelületre ) kell vetíteni. Abszolút helymeghatározás: Ha pont helyzetét a földrajzi helymeghatározással megegyező módon, a Föld tengelyéhez és egyenlítőjéhez viszonyítva határozzák meg Relatív helymeghatározás: Ha a pontok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározása történik. A GPS rendszer a felhasználó helyzetét távolságmérés alapján határozza meg A távolságmérés mértékegysége a méter, eszköze a mérőszalag és a mérőléc, újabban a lézeres távmérő.

16 Okfejtő térképolvasás különféle méretarányú, különböző ábrázolásmódú és tartalmú térképeken.
Tájékozódás annyit tesz, mint megállapítani, hogy egy vagy több ismert helytől milyen távolságra és milyen irányban vagyunk és azt sem árt tudnunk, milyen szintkülönbségek (magasságkülönbségek) várnak ránk. Tájékozódás látással: milyen távolságból vehető észre, különböztethető meg környezetétől? Templom, magas torony km  Falu, nagyobb épület 8-9 km  Magányos ház km  Magányos fa km  Házkémény km  Autó 3 km Mozgó ember 1-2 km Álló ember0, km Ablakok kerete 0,5 km  Ruházat0, 25 km Arc részei, 1 km A távolságbecslés sok gyakorlást igényel. Segíti a tanulást, ha tudjuk:  közelebbinek látszik, ha:  világos és élénk színű süti a Nap  alulról nézzük síkságon szemlélődünk (a terep tagolatlan).  távolabbinak látszik, ha:  sötét színű  árnyékban, ködben, esőben van  felülről nézzük  hegyes-dombos vidéken (tagolt terepen) vagyunk.

17 állapítani. Hunyjuk be a bal szemünket!
Tájékozódás hallással: milyen távolságból érzékeljük a jelenségeket? Két fő tényező befolyásolhatja: a szélirány és a levegő páratartalma, tehát ennek megfelelően korrigálni kell. Autópálya                                 2-3 km Autó- és traktormotor               2 km Favágás                                   0,5-1 km Kalapálás és fejszehang          0,5 km Kiabálás                                   0,5 km Felismerhető beszédhangok   100 méter Szófoszlányok                          75 méter Érthető beszéd                         méter Távbecslés ujjal - Kinyújtott jobb kezünk hüvelykujján keresztül megirányozzuk azt a tereptárgyat, amelynek a távolságát meg akarjuk állapítani. Hunyjuk be a bal szemünket! A jobb kar elmozdítása nélkül nyissuk ki a bal szemünket és hunyjuk be a jobbat! Azt tapasztaljuk, hogy ujjunk helyzete egy másik tereptárgyra tevődik át (B). A látott két "tereptárgy"(B-B) közötti távolságot becsüljük meg és a számot szorozzuk tízzel. A kapott érték megadja az álláspont (A) és a keresett tereptárgy (B) távolságát.

18 Tereptávolság (tt) számítása
A térképen mért távolságot (tk) elosztjuk a térkép méretarányával (M).           tk   tt=            M Például: A.A lemért távolság a térképen 4 cm. A térkép méretaránya: 1 :          4 cm         = 4 cm x = cm = 1,6 km            1               B. Ha a lemért távolság a térképen marad 4 cm, a térkép méretaránya viszont nagyobb, például: 1 :    Ebben az esetben tt = 4 cm • = cm = 1 km, azaz a térképen mért 4 cm távolság a terepen 1 km-nek felel meg, vagyis az 1 : méretarányú térkép részletesebb, pontosabb ábrázolást tesz lehetővé. Térképtávolság (tk) számítása tt = tk x M képletből kiindulva kifejezhetjük tk-t: tk = M x tt Az útjelző táblák szerint 5 km-t gyalogoltunk, a térkép méretaránya pedig 1 : Ebben az esetben az 5 km-t átváltjuk centiméterekre és megszorozzuk a méretaránnyal:                           1 cm x      = 12,5 cm                       vagyis a valóságban megtett 5 km-es útszakasz a térképen 12,5 cm távolságot jelent.

19 Távolság mérése térképen és terepen Távolság mérése térképen A térképen feltüntetett vonalas aránymérték (vagyis a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték) segítségével történik. A turistaút egyenes szakaszait a melléjük helyezett papírcsíkon, vonalzón, laptájoló szélén jelöljük, majd a vonalas aránymértékre helyezve leolvassuk a terepi távolságot. A kanyargós, görbe vonallal jelölt turistautak esetében a térképi távolság lemérésére használhatunk gördülő távolságmérőt, illetve cérnaszálat, fűszálat, s a lemért távolságot a vonalas aránymértékre helyezve megkapjuk a terepi távolságot. Távolság mérése terepen lépésszámlálással Feltétele, hogy ismerjük lépéseink hosszát. Egy átlagos testmagasságú férfi (160 cm) lépéshossza kb. 75 cm. A testmagasság 10 cm-es eltérése +/- 5 cm-rel változtatja a lépések hosszát (pl. 150 cm magas emberé 70 cm). Menetidő számítása A tervezett út "vízszintes" szakaszaira óránként 4 km-es teljesítményt számíthatunk. Többlet időt kell adni emelkedő terepen. Átlagos nehézségű emelkedő felszínen 100 méterenként 10 percet kalkuláljunk, ha viszont a terep köves, sziklás, csúszós perc is szükséges lehet. Ereszkedésnél átlagos terepen 100 méterenként 5-10 percet számíthatunk, nehéz sziklás, csúszós felszínen ugyanannyit, mint felfelé, legalább percet 100 méterenként.

20 Tájékozódás iránymeghatározással
Az északi irány meghatározása az iránymérések alapja. Megkülönböztetünk: földrajzi északot mágneses északot térképi vagy hálózati északot Földrajzi vagy csillagászati észak: a földgömb minden pontján az Északi-sarkra mutató irány. Valamely iránynak a földrajzi északkal bezárt irányszögét azimutnak nevezzük. Mágneses észak: az iránytű által jelzett északi irány, mely a föld mágneses pólusa irányába mutat. A mágneses pólus állandóan változtatja helyét, ezért a mágneses észak is változik. Mágneses elhajlásnak (deklinációnak) nevezzük a mágneses északi iránynak a földrajzi északkal bezárt szögét. A változás értéke olyan kicsi, hogy gyakorlatilag elhagyható. 2. Térképi vagy hálózati észak: a térkép hosszúsági köreinek, ill. kilométer hálózati vonalainak a térkép felső széle felé mutató iránya. Ha a térkép nem "északfejes", azaz az északi irány nem a térkép felső széle irányába esik, akkor külön jellel, egy nyílra helyezett É betűvel (É) jelzik az északi irányt. Ősszel a vándormadarak délre repülnek, tavasszal viszont észak felé. A kövek és a fák észak felé néző oldalai mohásabbak lehetnek. A magányos fák déli ágai erősebbek, lombozatuk dúsabb. Télen a déli lejtőkön gyorsabb a hóolvadás.

21 3. Hogyan tájékozódhatunk nappal
Tartsuk a számlapos órát vízszintes helyzetben magunk előtt és fordítsuk úgy, hogy az óra kismutatója a Nap felé forduljon. A kismutató és az óra számlapján lévő 12-es szám közötti szöget felezzük meg, s a szögfelezőt a képzeletben hosszabbítsuk meg mindkét irányba. Ez a vonal határozza meg az észak-déli irányt. A Nap nyáron reggel 6-7 óra fele látható keleten, délután 15 óra körül délnyugaton és este 18 óra tájban nyugaton. Pontosan déli 12 órakor a felszínre merőlegesen állított pálca árnyéka északi irányba esik. 4. Hogyan tájékozódhatunk este és éjszaka Az első holdnegyed időszakában a Hold este 18 órakor van délen, éjfélkor nyugaton. Telihold idején este 18 órakor keleten, éjfélkor délen és reggel 6 órakor nyugaton található. Az utolsó holdnegyed időszakában a Hold éjfélkor keleten, reggel 6 órakor délen található. Csillagos éjszakán tájékozódhatunk a Göncöl-szekér segítségével is. A Göncöl csillagkép "szekerének" két leghátsó csillagát képzeletben kössük össze, s a két csillag távolságát ugyancsak képzeletben az ötszörösével meghosszabbítva a Sarkcsillaghoz jutunk. Ennek a vonalnak az iránya határozza meg az északi irányt. Ezek a jelenségek csak megközelítően határozzák meg az irányokat. Biztos útbaigazítást csak tájolóval jól betájolt térkép nyújthat.

22