Dr. habil Brydl Endre, az állatorvos-tudomány kandidátusa

Az előadások a következő témára: "Dr. habil Brydl Endre, az állatorvos-tudomány kandidátusa"— Előadás másolata:

1 A NAGY TEJHOZAMÚ TEHENEK TAKARÁNYOZÁSI HIBÁK OKOZTA ANYAGFORGALMI ZAVARAI ÉS HATÁSUK A SZAPORODÁSRA
Dr. habil Brydl Endre, az állatorvos-tudomány kandidátusa Tudományos főmunkatárs, SZIE Állatorvos-tudományi Kar Dr. habil Gábor György, az állatorvos-tudomány kandidátusa Tudományos tanácsadó, ÁTK, Herceghalom

2 Standard laktációk zárási adatai 1970-2000
(OSZA, Dr. Mészáros Gy., 2001)

3 Ellenőrzött telepek megoszlása laktációs termelési szintenként (OSZA-ÁT Kft. 2000, Dr. Mészáros Gy., 2001)

4 ORSZÁGOS ZÁRÁSI ADATOK 2000. (Forrás: OMMI – OSZA, Dr. Mészáros Gy
Laktációs átlagtermelés: Átlaglaktáció 2,50 Tejtermelés kg ( – kg) Tejzsír 3,78 % Tejfehérje 3,28 % Két ellés közti idő 424 nap Fajták szerinti eredmények:

5 OKOK Takarmányozás Genetikai képesség – biológiai igény 
- tartás – takarmányozás Takarmányozás Termelési eredmények >50% Termelési költségek 40-50%

6 Szaporodási következmények
A két ellés közötti idő továbbemelkedése. Egy üresen álló nap költsége tehenenként: 3 USA $ Az egy vemhesülésre jutó termékenyítések száma megemelkedik. Egy közepes sperma ára 2-4 ezer Ft

7 A tehenészetek szaporodásbiológiai problémáinak főbb okai
viszonylag nagy létszámú állományok, és a kötetlen tartás bevezetése (”elvész az egyed”) a tejtermelés növekedése (anyagforgalmi megterhelés) genetika - egyirányú szelekció sperma minőség: termelés, tárolás, kezelés technológiai és személyi hibák: az ivarzó egyedek kiválogatásának gyakorlata nem időben elvégzett termékenyítés management hiányosságok (adatnyilvántartás, adatszolgáltatás, számítógép alkalmazása) későn elvégzett vemhességvizsgálat takarmányozási hibák (minőség, kontamináció, etetés gyakorisága, csoportosítás, stb.)

8 Termelési és szaporodási adatok helyben
Tej kg Zsír kg Két ellés közötti idő Egy vemhesülésre jutó termékenyítések száma

9 TAKARMÁNYOZÁSI HIBÁK -ANYAGFORGALMI ZAVAROK
Jelentős eltérés: klinikai Enyhe eltérés: szubklinikai Rejtett, szubklinikai állapot: anyagcsere profil vizsgálat FELDERÍTÉS PREVENCIÓ

10 SZUBKLINIKAI ANYAGFORGALMI ZAVAROK (%) TEJHASZNÚ TEHENEKBEN I. (Brydl E., Könyves L., Jurkovich V., Tegzes L., 2002) ANYAGFORGALMI ZAVAR I. II. III. IV. Fokozott zsírmobilizáció 13,7 5,7 4,2 3,0 Zsírmobilizációs betegség 5,3 31,7 13,8 3,8 Ketózis 1,7 1,0 3,4 Zsírmob. bet. + ketózis 0,8 19,1 15,8 1,3 Energiaegyensúly zavara 21,6 57,5 37,2 13,4 Kondíciópont >3,5 34,5 10,9 2,4 0,9 Kondíciópont <3,5 5,9 20,3 44,8 59,7 Fehérjehiány 26,8 8,2 6,3 2,6 Fehérjetöbblet 25,6 58,8 57,6 76,3

11 Az energiahiány/energia imbalansz szaporodásbiológiai következményei
Szubinvolúció Atoniás, petyhüdt, belógó méh Hurutos-gennyes méhgyulladás Késik a petefészek ellés utáni reaktivációja Üreges sárgatestek kialakulása – sárgatest ciszták megjelenése.

12 Üreges sárgatestek Sárgatest cysta

13 A hiányos fehérjeelátás szaporodásbiológiai következményei
Inaktív petefészkek Aciklia

14 A petefészek

15 Az ivarzási ciklus fázisai: Tüsző fázis

16 Az ivarzási ciklus fázisai: Sárgatest fázis

17 A bőséges fehérjeellátás szaporodásbiológiai következményei
Magas karbamid koncentráció Spermicid hatás – elmarad a termékenyülés Nidációs zavar – a zygota elpusztul Csökkent progeszteron koncentráció vagy a méh érzékenysége csökken a progeszteron iránt Cisztás petefészek elváltozás

18 SZUBKLINIKAI ANYAGFORGALMI ZAVAROK (%) TEJHASZNÚ TEHENEKBEN II
SZUBKLINIKAI ANYAGFORGALMI ZAVAROK (%) TEJHASZNÚ TEHENEKBEN II. (Brydl E., Könyves L., Jurkovich V., Tegzes L., 2002) ANYAGFORGALMI ZAVAR I. II. III. IV. Savterhelés 54,0 62,8 44,5 44,3 Metabolikus acidózis veszélye 11,6 12,1 4,0 0,7 Aciduria 65,6 74,9 48,5 45,0

19 Az acidózis szaporodásbiológiai következményei
Szabálytalan (pl. savas) ivarzási nyálka (spermicid hatás) Savas embriotop Zygota elpusztulhat Nidációs problémák Cikluson kívüli visszaivarzás

20 SZUBKLINIKAI ANYAGFORGALMI ZAVAROK (%) TEJHASZNÚ TEHENEKBEN III
SZUBKLINIKAI ANYAGFORGALMI ZAVAROK (%) TEJHASZNÚ TEHENEKBEN III. (Brydl E., Könyves L., Jurkovich V., Tegzes L., 2002) ANYAGFORGALMI ZAVAR I. II. III. IV. Karotin-hiány 69,0 84,2 75,7 53,3 Hypocalcaemia 0,8 3,6 1,3 Hypomagnesaemia 0,2 0,3 0,0 0,4 Hypophosphataemia 9,8 6,9 3,2 Hyperphosphaturia 10,6 27,8 24,9 24,3 Hyperphosphaturia+aciduria 9,6 24,4 15,7 16,1

21 A karotinhiány szaporodásbiológiai következményei
A germinatív hám károsodik (hím- és nőivar egyaránt érintett) – az ivarsejtek minősége romlik Ivarzási problémák (pl. csendes ivarzás, hígan folyó, csepegő ivarzási nyálka) Méhhurut

22 A TEHÉN ENERGIAELLÁTÁSÁNAK EGYENSÚLYA
NAPI ENERGIAIGÉNY 650 kg élőtömeg, 40 kg napi tejtermelés 160 MJ Nel >60-70% illó 30% egyéb forrás zsírsavak (lipolízis) 1 kg illó zsírsav=10-11 MJ Nel    

23 A SZARVASMARHA ENERGIAFORGALMÁNAK VÁZLATA
GLÜKÓZ ÖSSZETETT SZÉNHIDRÁTOK LIPOLÍZIS PROPIONSAV Ecetsav Vajsav Glükogén Piroszőlősav ACETIL-CoA Acetoacetil- CoA OXÁLECETSAV Krebs-Szentgyörgyi ciklus Acetecetsav Almasav Borostyánkősav-CoA 3-OH-vajsav Aceton

24 ELLÉSI STRESSZ Neuro-hormonális változások: Méhösszehúzódások
Ösztrogénhatás Hatásuk: Bendőatonia Kérődzéscsökkenés Takarmányfevétel csökkenés

25 A KÉRŐDZÉS NAPI IDŐTARTAMÁNAK VÁLTOZÁSA TEHENEKBEN AZ ELLÉS KÖRÜLI IDŐSZAKBAN (Brydl E., 1993)

26 A TEHENEK TAKARMÁNY-SZÁRAZANYAG FELVÉTELE AZ ELLÉS KÖRÜLI IDŐSZAKBAN (Bertics at al., 1992)

27 A TEHÉN ENERGIAIGÉNY, -FELVÉTEL ÉS TESTTÖMEG-VÁLTOZÁSA A LAKTÁCIÓBAN (ROBERTS, 1982 után)

28 A KONDÍCIÓ Kívánatos a 2,5-3,5 kondíciópont (tenyészkondíció)
A kövér állat hajlamos a zsírmobilizációs betegségre

29 Mi a cél? A tehenek magas szintű termelését biztosítani és egészségüket megóvni. Az ellés után az involúció normális lezajlásának feltételeit biztosítani – a termékenyülés és a vehem felnevelése. Termékenyíteni Mikor? Hogyan?

30 Az ivarzó egyedek kiválogatása
vizuális, hagyományos módon markerek használata festékek beépített rádióadó (Senger, 1994) a fiziológiai változások műszeres, vagy automatikus detektálása tej mennyiség csökkenése lépésszámlálás (Lehrer, 1993) hőmérséklet emelkedésének mérése (rektális ill. infravörös termometria, termográfia) viselkedés aktivitás mérés (HeatWatch) hormonvizsgálatok (progeszteron, ösztrogén)

31 Az időben elvégzett termékenyítés
A termékenyítés az ellés után mikor történjen??? Hazai gyakorlat Élettani megfelelés A termékenyítés az ivarzás kezdetéhez képest mikor történjen???

32 A termékenyítés optimális időpontja az ivarzás kezdetéhez viszonyítva

33 Ivarzás- és ovuláció indukció tejelő szarvasmarha állományban
A cél: Az ellés után az állatok minél hamarabb és optimális időpontban kerüljenek vemhesítésre. Targeted Breeding Ovsynch Provsynch

34 Programozott termékenyítési eljárások (Nebel és Jobst, 1998)
1. Targeted Breeding protokoll 0. nap nap 28.nap nap Ivarzó keresés és termékenyítés

35 Programozott termékenyítési eljárások
2. Ovsynch protokoll (Pursley, 1996) 0. nap nap nap nap PG: Estrumate (Schering), GnRH: Fertagyl (Intervet)

36 A Targeted Breeding és az Ovsynch módszer összehasonlító vizsgálata tehenekben (Nebel és Jobst, 1998)

37 Optimális protokoll az Ovsynch alkalmazására
A napja ellett, nem termékenyített tehenek szaporodásbiológiai státuszának folyamatos ellenőrzése. A problémás tehenek kiszűrése. A problémás tehenek rektális vizsgálata, esetleges méh - vagy petefészek kezelése kezelése. A problémás tehenek ultrahangos vizsgálata, esetleges méh- vagy petefészek kezelése. OVSYNCH Ultrahangos vemhességvizsgálat nappal a termékenyítés után. Rektális, palpációs vemhességvizsgálat 60 nappal a termékenyítés után.

38 Programozott termékenyítési eljárások
3. Provsynch protokoll (Thatcher, 2001) 0. nap nap nap nap nap nap 0. nap: az ellés utáni nap PG: Estrumate (Schering), GnRH: Fertagyl (Intervet)

39 A Provsych eredményessége

40 TAKARMÁNYOZÁS ALAPELVEI
Energiaellátás Termelésarányos takarmányozás (csoportosítás, keverő-kiosztó kocsi, recept) Tenyészkondíció Szakszerű szárazraállítás Előkészítés, stresszmentes elletés, ellető istálló (kérődzés, szárazanyag felvétel, bendősítés, bendőflóra és bendőhám adaptáció,) Fogadócsoport Rost és zsír! Fehérjeellátás (MFE, MFN, fehérjemérleg, limitáló aminosavak!) Karotinellátás Makro- és mikroelem-ellátás Sav-bázis anyagcsere

41 AZ ELLÉSKÖRÜLI IDŐSZAK TAKARMÁNYOZÁSÁNAK (KÉTFÁZISÚ ELŐKÉSZÍTÉS) VÁZLATA
Fehérje, metionin, niacin, élesztő, E-vitamin, Se

42 Korai vemhességi diagnózis tejtermelő szarvasmarhákban
A korai vizsgálatok célja: A jelenleg országosan 430 nap körüli két ellés közötti idő lerövidítése. A jelenlegi magyar gyakorlat: nap közötti rektális tapintásos vemhességvizsgálat Lehetőség: nap közötti vizsgálatra

43 Módszerek: 1.Tejelő tehenek ultrahangos (termékenyítés után nappal történő) ultrahangos méh vizsgálata az üres tehenek kiszűrése céljából. 2. Vemhesség specifikus fehérje (BPSPB) kimutatása a vérszérumból 30 nappal a termékenyítés után és minimum 60 napnak el kell telnia az előző ellés és a termékenyítés között. ALKALMAZÁS kontrollja kísérlet: 33 tehenészetben (~5000 termékenyítés)

44 A vemhességi fehérje BIOPRYN vemhességi teszt
A vemhesség-specifikus protein B (VSPB) egy új fehérje, aminek létezéséről először a idahoi egyetem kutatói számoltak be. A VSPB-t a szérumból a vemhesség 24. és 282. napja között lehet ki mutatni. A korai vemhesség diagnosztizálására pontosabb, mint a rektális tapintás módszere. A vemhességi teszt alkalmazható a termékenyítést követő 30. naptól ha a termékenyítés az ellés után legalább 60 nappal következett be, mert az előző vemhességi VSPB a vérből csak 90 nappal az ellés után tűnik el. Ez az oka annak, hogy a BIOPRYN® ELISA teszt többször ellett tehenekben könnyen ad fals pozitív eredményt.

45 Kísérleti eredmények BIOPRYN
2001 2002 Tehenek 69 5200 388 Pontos diagnózis 4010 380 Fals pozitív 1040 8 Fals negatív 150