Felsőoktatási menedzsment MA Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia 2006. november 17. dr. Princzinger Péter.

Az előadások a következő témára: "Felsőoktatási menedzsment MA Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia 2006. november 17. dr. Princzinger Péter."— Előadás másolata:

1 Felsőoktatási menedzsment MA Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia 2006. november 17. dr. Princzinger Péter

2 A mesterszakok létesítésének rendje az ELTE-n  az ELTE BB meghatározta a mesterszakok típusait:  diszciplináris (tradícionális)  interdiszciplináris  multidiszciplináris (innovatív)  a karok megneveztek mintegy 100 mesterszakot  a BB ebből és támogatott 36-ot  Szenátus támogatott 32-t  20 már a MAB-hoz véleményezésre be van adva  várhatóan az első kettő: informatika és szociológia

3 Az MA szak létesítését megalapozó körülmények  a felsőoktatási intézmények vezetése: szakma  oktatáspolitikai cél: az akadémiai vezetői és a menedzser szerepkör elválasztása  még szisztematikus felsőoktatási vezető-képzés sincs  pedig: pl SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ…  a felsőoktatási intézmények vezetését, ügyeik menedzselését a legkülönbözőbb végzettségű emberek végzik  specializáció <> komplexitás

4 A szóba jöhető célcsoportok Alapképzésben részt vevő hallgatók BA/BSc fokozattal rendelkezők Főiskolai végzettséggel rendelkezők Akármilyen felsőfokú végzettséggel rendelkezők A HÖK-ben dolgozik Egy modul vagy egy szakirány Oktató akar lenni MA szak (pedagógia szakirány) Intézményveze tésben akar elhelyezkedni / dolgozik MA szak (menedzsment szakirány) Szakirányú tk A felsőoktatási „iparban” akar dolgozni Ma szak (marketing szakirány) Szakirányú tk

5 Az MA szak és a tervezett szakirányok  Felsőoktatási menedzser  felsőoktatás-vezetés szakirányon  felsőoktatás-pedagógia szakirányon  hallgatói szolgáltatások szakirányon  felsőoktatás-marketing szakirányon  hol van rá szükség?  az ágazati irányítás szervezeteiben  a felsőoktatási intézmények vezetésében  a felsőoktatási intézmények adminisztrációjában  a felsőoktatás háttérintézményeiben  a felhasználói szférában

6 Képzési szerkezet Törzsanyag (kötelező ismeretkörök)70 kredit Elméleti alapozás20 kredit Szakmai törzsanyag50 kredit Differenciált szakmai anyag40 kredit Kötelezően választható szakirányú modul(ok)/szakirány(ok) 34 kredit Szabadon választható ismeretek6 kredit Szakdolgozat / diplomamunka10 kredit összesen120 kredit

7 Képzés tartalom  Elméleti alapozás: felsőoktatás-történet,felsőoktatás- poiltika, felsőoktatási pedagógia, felsőoktatási jog és igazgatás, a felsőoktatás szociológiája, a humán tőke elméletei, Európa felsőoktatási folyamatai (20 kredit)  Szakmai törzsanyag: intézményfejlesztés, felsőoktatás fejlesztési projektek lebonyolítása, a stratégiai tervezés alapjai, üzleti terv készítés, intézményfejlesztési tervek, beruházási tervek, teljesítmény indikátorok, minőségbiztosítás, vezető informatikai rendszerek, szervezetfejlesztés… (50 kredit)  differenciált szakmai ismeretek: szakirányonként eltérő (40 kredit)

8 A felsőoktatás marketing szakirány  marketing, üzleti marketing és non-profit marketing  célcsoport-elemzés  médiaszociológia  elégedettség-mérések  jelentkezési motivációk  info-kommunikációs eszközrendszer  fogyasztóvédelem  nemzetközi kapcsolatok  információs szolgáltatások  összesen 34 kötelező + 6 fakultatív kredit  + 10 kredit diplomamunka

9 Milyen lesz a tipikus lineáris képzési modell? vagy ilyen:

10

11 Miben lesz más a felsőoktatási pedagógia és menedzsment szak modellje?

12 Mi lenne a „termék”?  olyan szakember, aki  ismeri a terméket  tud valamit annak az értékéről (áráról)  van elképzelése az értékesítési folyamatról  biztosan bánik a promóció technikáival  ő érdekes lehet  a felsőoktatási intézmények  a potenciális fenntartók (alapítók, tulajdonosok)  az üzleti szereplők számára  „korszak váltás”?