Az energia és távközlési szektor interdependenciái katasztrófahelyzetekben rDr. Maros Dóra Óbudai Egyetem KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR.

Az előadások a következő témára: "Az energia és távközlési szektor interdependenciái katasztrófahelyzetekben rDr. Maros Dóra Óbudai Egyetem KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR."— Előadás másolata:

1 Az energia és távközlési szektor interdependenciái katasztrófahelyzetekben rDr. Maros Dóra Óbudai Egyetem KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR

2 Természeti katasztrófák adatbázisa

3 2010 első féléves összesített adatok

4 EU és magyar szabályozások Európai Únió CIP (Critical Infrastructure Protection) programja és az ehhez kapcsolódó direktíva (Green Book), 2006 A Kritikus Infrastruktúra Védelem (KIV) Nemzeti Programjáról elfogadott 2080/2008. (VI. 30.) kormányhatározat (EU CIP direktívával összhangban), Zöld könyv • az egyes kritikus infrastruktúra szektorok kölcsönös függőségi viszonyainak feltárása • az összefüggések elemzése • a katasztrófa helyzetekre való felkészülés irányelvei • a gyakoroltatás elvégzése

5 Szektor interdependenciák

6 KIV gyakorlat (2010 május)  Az NFGM felkérésére a PTA Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ - NHBK (CERT-Hungary) előkészítésével kritikus infrastruktúra védelmi gyakorlat  Résztvevők: hírközlési és energetikai szektor képviselői  Gyakorlat célja: törzsvezetési gyakorlat a két szektor reakcióképességének és interdepedenciájának vizsgálatára

7 A KIV gyakorlat előkészítése  Előkészítési fázis kezdete: 2010 január  Résztvevők kijelölése, felkérése  Gyakorlat céljának meghatározása  Kritikus esemény kitalálása  Gyakorlat forgatókönyvének elkészítése  Forgatókönyv egyeztetése  Helyszín, idő meghatározása

8 Résztvevők a hírközlési/postai szektorból  Magyar Telekom Nyrt.  Telenor Magyarország  Vodafone Magyarország Zrt.  Antenna Hungária Rt.  Magyar Posta Zrt.

9 Résztvevők az energia szektorból  Magyar Villamos Művek Zrt.  Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.  Földgázszállító Zrt.  MOL Rt.

10 Megfigyelők  Magyar Energia Hivatal  Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság  Paksi Atomerőmű Zrt.  NFGM

11 HTE Infokom 2010 Szimulált természeti katasztrófa Kiindulópont: FÖLDRENGÉS !!!! Földrengés epicentruma: lsd. ábra  Erőssége : 6 (Richter skála szerint)‏  Földrengés hatászónák: 7 zóna (legnagyobb károk a 4-es zónán belül)‏  Földrengés bekövetkezése: hétfő, 4.00  Időjárás: tél, -10 fok, havazás, jegesedés, 40-60 km/órás ÉNY-i szél

12 Sarokpontok I. A földrengés utáni első 6 órában egyik mobil hálózat, egyetlen szolgáltatása sem működik a jelzett hatókörön (legkülső kör). Magyar Telekom vezetékes hálózata többnyire működőképes marad. Reggel 7 órakor a jelentősen megnövő bejövő beszédforgalom a hálózatban fellépő torlódás miatt már nem kezelhető. Az Internet kapcsolatok – nagyon rossz sebességgel – továbbra is használhatók maradnak! UPC (volt Monortel) szolgáltatási területén a földrengés utáni 6 órán belül nincs szolgáltatás. Antenna Hungária: a műsorszóró szolgáltatásokban (rádió és TV adások) nem lehet jelentős zavart érzékelni a gyors tartalék útra való átállás (0,1 mp) miatt. TETRA hálózat működőképes marad.

13 Sarokpontok II.  A villamos energia ellátás a hatókörön belül azonnal megszűnik. A helyreállítás az epicentrum körüli 4-es zónán belül 24 óra, azon kívül 6 óra.  A törésvonal mentén az FGSZ Zrt. 3 érintett földgázvezetékén található körvarrat felreped, illetve 2 db iparági hírközlési távkábel szakadás következik be.  Épületek, tornyok, tartószerkezetek nem omolnak össze, legfeljebb elmozdulnak, repednek, részben rongálódnak.

14 Forgatókönyv Forgatókönyv (saját eljárási rend alapján kidolgozva!)  Műveleti idő, esemény, kommunikációs irány  Üzenetek (oda-vissza):  Krizis Bizottság elnöke és a cég ügyelete között  A cég ügyelete és az ágazati főügyeletek között  Ágazati főügyeletek – kormányzati szervek között  Cégek (cég ügyeletek) között

15 HTE Infokom 2010 KIV 2010 gyakorlat forgatókönyv

16 Események értékelése Az első fázis (első 4 óra) eseményeivel kapcsolatos kérdések:  Hogyan értesült a krízis bizottság elnöke az eseményről (pl. telefon, futár stb.)?  Hogyan, milyen módon sikerült a krízis-bizottságot összehívni (telefonon, SMS-ben, ha a jelzett kritikus körzetben lakik, hogy történt az értesítés, ki, hogyan utazik a helyszínre, stb.)?  Értesítette-e és milyen módon a hatóságokat, valamint a szerződéses partnereket (hogyan történt az értesítés, mennyi időt vett igénybe)?  Hogyan tudta beindítani a kárfelmérést és milyen kommunikációs csatornákon kapja az információkat és adja az utasításokat?  Értesült-e más szolgáltatások kieséséről, tájékoztatott-e más szolgáltatókat?  Sorolja fel a kiesett szolgáltatásokat, becsülje meg a szolgáltatások helyreállításának várható idejét!

17 HTE Infokom 2010 Összefoglaló értékelés Főbb szempontok:  A végrehajtott intézkedések teljes körűen adtak-e megoldást a helyzet kezelésére?  A távközlési problémák (telekommunikációs szolgáltatások kiesése) hogyan és mennyire voltak hatással a kárfelmérési és helyreállítási folyamatokra, az ezekkel kapcsolatos belső/ külső kommunikációra?  Voltak-e alternatív tervek, megoldások ezek kezelésére?  A belső vállalati szabályozások biztosították-e a folyamatos és szervezett kárfelmérési, kárelhárítási tevékenységet?  Volt-e megfelelő tájékoztatás a hatóságok, kormányzati szervek felől, és azok megfelelő időben történtek-e?  Volt-e olyan probléma, amelynek hatékony kezelésére nincs jogszabályi előírás, támogatás?  Egyéb fontos megjegyzés, észrevétel

18 HTE Infokom 2010 Tanulságok, következtetések Értékelés/hasznosság:  Két szektor képviselői ”egy asztal mellett”!  Hiányzó belső szabályozási elemek feltárása  Kommunikációs alternatív lehetőségek tisztázása  Kölcsönhatások miatt egymás ill. a fogyasztók tájékoztatása (de milyen útvonalon, módon)?!  Kormányzati – Ágazati főügyeletek – KIV intézmények ügyeletei közötti kommunikációs és koordinációs hiányosságok → jogszabályi hatások

19 Fontosabb javaslatok I.  Szükség van egy állandó, megfelelő információkkal rendelkező, operatív irányító, az ágazatok együttműködését szervező veszélyhelyzet kezelő központra.  Bonyolultabb krízishelyzetekben szükség lenne a kritikus infrastruktúra szereplők egymás közötti kommunikációja érdekében állami finaszírozású EDR rádiókészülékek és műholdas telefonok beállítására.  A hírközlési szolgáltatók a hálózatuk sérülése esetére nem rendelkeznek prioritási listákkal, ennek megfelelően a kapacitások csökkenése esetén nem tudják megoldani, hogy a helyzet kezelésében érintett szervezetek és személyek szolgáltatását az ne érintse. Ezért szükség lenne e területen jogszabályi előírásokra.

20  A Központi Koordinációs Bizottság munkájába (vagy egyéb központi katasztrófakezelési szerv esetében) biztosítani kell a kritikus infrastruktúra vállalatok képviselőnek azonnali bevonását, így a központi döntéseket azonnal lehetne továbbítani a NOC-okhoz, illetve vállalati válságkezelő központokhoz.  Szükséges olyan - kormányzati megbízású és finanszírozású - hatáselemezések végzése, amely feldolgozza és kielemzi a valós helyzetekben (így például a 2010 májusi viharok, a júniusi árvizek) tapasztalt, az egyes infrastruktúrák működését jelentősen érintő eseményeket, valamint ezek rövid és hosszú távú hatásait és ezen infrastruktúrák kölcsönös függőségi viszonyait. Fontosabb javaslatok II.

21 KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET! zoltan.angyal@cert-hungary.hu maros.dora@kvk.uni-obuda.hu Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kritikus Infrastruktúra Védelem Konzultációs Fórum Alakuló ülés 2011. április 14-én A Korm. határozat 8. b) pontja értelmében a konzultációs fórum keretében rendszeresen tanácskozásokat kell lefolytatni, melyen a résztvevők - megvitatják az ágazatok infrastruktúrái vonatkozásában fennálló fenyegetettségeket, - a védelmi tervek elkészítésének folyamatát, - a védelmi intézkedések alkalmazásának állapotát, valamint a - a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos további aktuális kérdéseket - A KIV Konzultációs Fórumnak operatív feladatai nincsenek, rendkívüli üléseket nem tart.

22 Kritikus Infrastruktúra Védelem Konzultációs Fórum tagjai  Minisztériumok - 6  Intézmények – 8 (pl. OKF, BRFK, TEK stb.)  Hatóságok – 8: energetika, közlekedés, hírközlés  Szolgáltatók - 49  Képviseleti szervezetek - 4: pl. HTE  Akadémiai résztvevők: BME, ZMNE, ÓE

23 Kritikus Infrastruktúra Védelem Konzultációs Fórum munkacsoportjai • Dependencia munkacsoport • Elektronikus hírközlés és postai kritériumokat kidolgozó munkacsoport • Informatikai fenyegetettség munkacsoport • Fizikai fenyegetettség munkacsoport • Polgári védelmi munkacsoport

24 Kritikus Infrastruktúra Védelem Konzultációs Fórum munkacsoportok feladatai - Előzetesen összeállított munkatervezetek véleményezése - Mátrixok:  INFORMATIKAI FENYEGETETTSÉGI MÁTRIX  FIZIKAI FENYEGETETTSÉGI MÁTRIX  DEPENDENCIA MÁTRIX – május 5-ig

25 A munka végre elkezdődött! (EPCIP 2006) Köszönöm figyelmüket!