Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaEtelka Borosné Megváltozta több, mint 10 éve
1
A kommunikáció fogalma A kommunikáció kifejezés a latin communicatio főnévből származik, mely közzététel, teljesítés, megadás illetve a gondolat közlése a hallgatóval jelentésben használatos. A szó jelentésének ismeretében már nem nehéz a fogalmat megmagyaráznunk, miszerint a kommunikáció tájékoztatást, információk cseréjét, közlését jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer segítségével. Tehát a kommunikáció felek a bennük, illetve a körülöttük zajló történéseket egy önkényesen kialakított jelrendszer segítségével (pl. nyelv, gesztus) közölni képesek, s ily módon szabályozzák, befolyásolják egymás viselkedését, hatnak egymásra.
2
A kommunikációs modell Forrás: Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb., amely a közleményt előállítja és továbbítja. Kódolás: A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerbe, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb. Csatorna: Az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja. Dekódolás: A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi. Befogadó: Az aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket)
3
Kommunikációelmélet A kommunikáció, mint kifejezés ugyan már a retorikában megjelenik, az igazi fordulópontot számára a XX. század hozza csak meg. A világháborúk és hozzájuk kapcsolódó propaganda színre lépése felszínre hozza a témát. A vezetők célja a tömeg megmozgatása. Ahogy Wiener mondta: "A kommunikáció az a cement, amely a társadalmat egybeforrasztja" (Wiener, 1954). A relativizált világban a hírnek felbecsülhetetlen értéke lett, ami ugyan már a könyvnyomtatás óta számottevő, de erre az időszakra datálható az igazi színre lépése. A kommunikáció elméletet mélyebben a század közepétől kezdték kutatni, ezáltal könnyen kiszámolható, hogy mindössze 57 éves múltra tekint vissza.
4
Telekommunikáció A távközlés vagy telekommunikáció a kommunikáció lehetőségének kibővítése nagyobb távolságokra, anélkül, hogy az információ eredeti hordozóját kísérelnénk meg áthelyezni Második szint A valóságban persze, egyelőre, nem megoldható a személyes kommunikáció teljes körű utánzása, hiszen ha például telefont használunk, nem láthatjuk a másik fél arcát, gesztusait, nem mutathatunk tárgyakra a könnyebb megértetés érdekében. A távközlés, ill. telekommunikáció olyan, jellemzően elektronikai eszközök segítségével történik, melyekkel (nem teljes körű) kommunikációt, esetleg adatátvitelt lehet megvalósítani: ilyen a távíró, a távbeszélő vagyis telefon, és még sok minden más. Az egyirányú információközlő, műsorszóró rendszerekkel a híradástechnika tárgya foglalkozik. A mai távközlés leginkább e-mailezésből, mobiltelefonhasználatból, számítógépes chatprogramokon keresztüli csevejekből stb. áll. Viszont nem szabad megfeledkezni ezek elődeiről, illetve a hagyományos módszerekről sem, amik nélkül a ma ismert információátadás nem valósult volna meg: postai levelezés, vezetékes telefonálás, küldöncök, füstjelek, barlangrajzok…
5
Távközlési eszközök bemutatása Mobiltelefon A mobiltelefon manapság egyike a leggyakrabban használt eszközeinknek. A bázisállomások technológiájának elméletét már 1947-ben kifejlesztették a Bell Labs mérnökei az AT&T-nél, és a hatvanas években került továbbfejlesztésre a Bell Labs-nél. A rádiótelefonok hosszú és változatos története a második világháborúig nyúlik vissza, amikor a hadsereg rádióhullám- alapú telefon-összeköttetéseket kezdett alkalmazni. A kézi rádiótelefonok 1983 óta elérhetőek. Mivel előállításuk olcsó, és könnyen fejleszthetők, a mobiltelefon-hálózatok gyorsan elterjedtek az egész világon, a vonalas telefont háttérbe szorítva.
6
Távközlési eszközök bemutatása E-mail: Az e-mail előbb keletkezett, mint az internet maga. Valójában a már létező e-mail rendszerek adták az internet megteremtéséhez szükséges eszközöket. Az e-mail története 1965-ben kezdődött, amikor egy időosztásos nagyszámítógép (mainframe) több felhasználója közötti kommunikációt biztosította. Feltételezhető, hogy az első ilyen rendszerek az SDC, a Q32 és a MIT CTSS-ek voltak. Az e-mail nagyon hamar hálózati e-maillé fejlődött, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy több gépen keresztül küldhessenek üzeneteket. Talán az AUTODIN rendszer volt az első, amely 1966-tól lehetővé tette szöveges üzenetek küldését különböző számítógépek elhasználói között az os évben, de az is lehetséges, hogy a SAGE rendszer is rendelkezett valami hasonlóval korábban. Az ARPANET számítógépes hálózat jelentősen megnövelte az e-mail népszerűségét.
7
Távközlési eszközök bemutatása A @ jel (kukac) használatát a felhasználó nevének, illetve számítógépének azonosítójának elválasztására, Ray Tomlinson 1972-ben vetette fel. Korai e-mail programjai, az SNDMSG és a READMAIL, nagyon fontos lépések voltak a mai e-mail forma kialakulásában. Mivel nem minden számítógép és hálózat volt egymással közvetlen összeköttetésben, az e-mail a számítógépek között egységesített „nyelv”, például a UUCP segítségével került továbbításra, az e-mailnek tehát tartalmazni kellett az üzenet útját, ami nem más, mint a küldő számítógépe és fogadó számítógépe közötti útleírás. Így az e-mail átküldhető lett többféle hálózaton is, mint például az ARPANET, a BITNET és az NSFNET, valamint nagygépes (mainframe vagy host) hálózatokon, melyek az UUCP segítségével kapcsolódtak.
8
Távközlési eszközök bemutatása Rádió: Pontos megegyezés nincs azt illetően, hogy ki volt a rádió feltalálója. Nikola Tesla, Guglielmo Marconi és Alekszandr Popov egymástól függetlenül találták fel a szikratávírót. Azt viszont tudjuk, hogy Marconi 1902-ben már tudott Morse-jeleket küldeni Milánóból. Később, az 1910-es években kezdték el a nagyobb hatótávolságú rádiók fejlesztését. Amerikai, és angol tudósok, 1920-ra feltalálták a mai rádiók elvén alapuló készüléket. Az USA-ban pedig már 1929-ben megkezdte a rendszeres műsorszolgáltatást az RCA. Nagy-Britanniában 1932-ben, Budapesten már 1926-ban elindult a rádióadás. Mára már csökkent a rádió használata a televíziók és egyéb, műsorszolgáltatás vételére alkalmas készülékek miatt, de még mindig méltán emlegethetjük a 20. század egyik legnagyobb találmányaként.
9
Távközlési eszközök bemutatása Azonnali üzenetküldő alkalmazások: Egy azonnali üzenetküldő alkalmazás olyan ügyfélprogram, mely egy azonnali üzenetküldő szolgáltatáshoz csatlakozik. Az azonnali üzenetek váltása alapvetően abban különbözik az e-mailtől, hogy ebben a beszélgetés valós időben folyik. Ezenkívül a legtöbb szolgáltatás megjeleníti a felhasználók elérhetőségi állapotát, például, hogy egy partner éppen aktívan használja a számítógépet. Általánosságban az összes beszélgetőpartner látja a szöveget a begépelés után (soronként), így inkább hasonlít az efféle kommunikáció valamilyen telefonbeszélgetéshez, mint levelezéshez. Némely azonnali üzenetküldő program képes „Nincs a gépnél” üzeneteket is küldeni, amely megfelel a telefonos üzenetrögzítőnek. A publikus interneten hozzáférhető legnépszerűbb azonnali üzenetküldő szolgáltatások közé tartozik az AOL Instant Messenger, a Yahoo! Messenger, a.NET Messenger Service és az ICQ. Ezek a szolgáltatások sok ötletet vettek át a régebbi (és még mindig népszerű) csevegőmédiumtól, az IRC-től (Internet Relay Chat).
10
Távközlési eszközök bemutatása Az azonnali üzenetküldés párhuzamosan több helyen is kifejlődött, és mindegyik alkalmazásnak külön protokollja van. Ez sok felhasználót arra vezet, hogy több azonnali üzenetküldő alkalmazást futtasson egyszerre, hogy több hálózaton is elérhető legyen.
11
Mit tartanak fontosnak egy új mobiltelefon vásárlásakor? (Egy 2008-as felmérés alapján)
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.