Információs társadalom Stratégia és versenyfutás 9.előadás.

Az előadások a következő témára: "Információs társadalom Stratégia és versenyfutás 9.előadás."— Előadás másolata:

1 Információs társadalom Stratégia és versenyfutás 9.előadás

2 A legfrissebb hír •Indextools Webanalitika •Szőke Márton, Tensa Kft. •50 milliós indulás •Yahoo, több milliárd forint •Továbbra is Magyarországon futó fejlesztés •100-200 fő foglalkoztatása

3 Korábbi hírek •Graphisoft •Lustre •Recognita •Kürt •TV-vetélkedők a Böszörményi útról a világba

4 Még korábban: miféle átok? •INFOSTRADA, 1971 •Több ezer bolgár tanul kibernetikát Japánban •Floppy a páncélszekrényben •Software 602 - egy cseh üzenetküldő rendszer bukása •A magyar mikroszámítógép kudarca •DE: SKYPE!!!!

5 Information Imperative Index 1996Information Society Index 2000 RankCountryPointsRankCountryPoints 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 United States Sweden Denmark Norway Finland Australia Canada Switzerland New Zealand United Kingdom Netherlands Germany Japan Hong Kong Austria Singapore Belgium France Israel Italy Taiwan Korea Ireland Spain UAE Czech Rep Hungary Greece Portugal Argentina Chile Poland Bulgaria Venezuela South Africa Russia Malaysia Brazil Costa Rica Panama Mexico Romania Saudi Arabia Colombia Thailand Ecuador Jordan Turkey Peru Philippines Egypt India Indonesia Pakistan China 5,107 4,003 3,842 3,755 3,722 3,704 3,494 3,459 3,363 3,148 3,099 2,970 2,893 2,640 2,516 2,475 2,296 2,225 2,070 2,053 2,008 1,922 1,872 1,618 1,528 1,500 1,377 1,301 1,215 1,181 1,159 1,069 1,050 1,043 1,041 990 961 952 918 871 862 850 755 725 695 651 632 586 435 387 371 335 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 Sweden Unites States Finland Norway Denmark Canada Netherlands Switzerland Australia Japan Singapore United Kingdom Germany Hong Kong Belgium Austria New Zealand Taiwan Ireland Israel France Korea Italy Spain UAE Portugal Czech Republic Hungary Greece Poland Romania Chile Argentina Costa Rica Malaysia Bulgaria Panama South Africa Venezuela Russia Saudi Arabia Brazil Ecuador Mexico Turkey Colombia Philippines Thailand Jordan Egypt China Indonesia Peru India Pakistan 5,062  5,041 4,577  4,481 4,336 4,230 4,174 4,129 4,093  4,014  3,807 3,558 3,484 3,419 3,397 3,289 3,177  3,144  3,140 2,931 2,703 2,533 2,301 2,199  2,130 2,033 1,808 1,679  1,677 1,651 1,635  1,583  1,578 1,539 1,537 1,491 1,444 1,362 1,354 1,314 1,286 1,259  1,136 1,012  1,010 942 931 915  888 877 871 719

6 Hol áll a térség? Információs társadalom fejlettségi listák összehasonlítása •A verseny éles •Átlagot meghaladó növekedéssel is lehet visszacsúszni •Vannak „nagy előreugrók” - igazolva, hogy tervszerű információs társadalom politikával mód van a felzárkózásra •A visegrádiak utolérhetik Európa szélét •Sok mutatóban tapodtat sem közeledünk

7 csillagrendszer- metafora •Alakja: vonal Előzni: ajánlott •Átlagos pontgyarapodás - stagnálás •Kitüntetett irány - tetőesés - mi van azon túl? •Távolodók: változatlan arányok mellett 12- 16 év múlva kezdik meg a közeledést

8 DE: •Ma már egyre kevésbé böngésszük a számokat és fürkésszük a nagy víziókat •Sok kicsi apró, sikeres lépést várunk el •Az exportképesség, a kultúra állapota, a foglalkoztatottság, a felsőoktatás versenyképessége lett fontossá •A beavatkozásképességet meghatározó szakértelem stratégiákban ölt testet

9 Információstratégia 1. •A különböző szintű (nemzeti ill. nemzetközi - regionális - szövetségi) politikai tervezésnek az 1990-es évek elején megjelenő új minősége •Kiemeli szektor-szerepéből –az információs közmű (information infrastructure) fejlesztését –a társadalom egyes alrendszereinek informatizálását (informatization) –az információs iparfejlesztési politikát (IT-industry policy) –az információpolitikát (information policy) •S ezeket összeolvasztva egységes kiindulási alapot teremt a távlati tervezéshez, a korábbi "mellérendelő" viszony után most már központi szereplőként saját céljaihoz és feladataihoz igazítva az oktatáspolitika, a távközlésfejlesztés, a tudománypolitika és az emberi erőforrás-gazdálkodás jelentős metszeteit.

10 Információstratégia 2. •Az információstratégia gyakran az átfogóbb és könnyebben kommunikálható "információs társadalomépítés" (information society development) programja formájában jelenik meg, még inkább kiemelve az új tervezési minőség lényegét: • az ezredvég információs korkihívásához igazított jövőképet, "víziót", amelyhez a kormányzati figyelem és erőforrások irányított koncentrálásán, s az ennek révén lehetővé tett operatív célprogramok hosszú távú és szisztematikus megvalósításán át visz az út

11 Információstratégia 3. •A cselekvési minták célnormájává a kívánt jövő válik, és nem az alkalmazkodás-problémamegoldás- káoszmenedzselés bűvös és hagyományos háromszöge •A tervezési távlatok átalakulnak. Minél inkább gyorsulnak az információtechnikai forradalom által gerjesztett változások a gazdasági-politikai-társadalmi élet egyes területein, annál inkább válik módszertanilag elkerülhetetlenné a közeljövő feladatait időben még távolabbi célokból levezetni. A (nemzeti) programok tehát mindinkább a vízióból és nem a pillanatnyi "esélypontok" fantáziátlanul rövidlátó óvatos mérlegeléséből születnek •a politikai program sikere nem az elemzés mélységének függvénye.

12 Teljes információstratégia •Magas szinten elfogadott, a társadalom egészét érintő átfogó koncepciót kidolgozó tervezési alap- dokumentum •A végrehajtás kijelölt és működő kormányzati egyeztető- koordináló szintje •.Az operatív feladatok végrehajtására szakosodott elkülönült célintézmény –(advising, counselling, monitoring, controlling). •A program által igényelt alap-és alkalmazott kutatásokat folytató, a tervezés tudományos és módszertani bázisát biztosító állandó vagy ad hoc szervezet •A program egyes pontjainak általános/teljes körű megvalósítását megelőző/bevezető, tapasztalatszerzés céljából indított kísérleti (pilot) projektek

13 Az információstratégia kulcsterületei •KÖZOKTATÁS •FELSŐOKTATÁS •TUDOMÁNY •KULTÚRA •INNOVÁCIÓ •INFORMÁCIÓ-ÉS TUDÁSIPAR •INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA •E-KORMÁNYZAT

14 Az információstratégiák előtörténete 1. A tömeges tudástermelést stratégiai céllá tevő átfogó programok (1868-1992) –Eötvös, Kármán, Trefort, Klebelsberg –Meidzsi-reform Japánban –Dél-Korea 1960-1990 A Tudás fája

15 Az információstratégiák előtörténete 2. Új tudások irányított létrehozásának stratégiai programjai (1958 - 1992 ) - a tudománypolitika új szerepben –Japán –Egyesült Államok –Olaszország Bruegel "Tudás" (Prudencia) 1559

16 Az információstratégiák előtörténete 3. •Az információpolitika előjátéka (1968- 1989) •könyvtár-és dokumentációszakmai megalapozás, statisztikai intermezzo -kommunikációpolitika (tájékoztatáspolitika) -nyelvpolitika -hírszerzéspolitika

17 Az információstratégiák előtörténete 4. •"Informatikai stratégia", informatikai iparfejlesztés: nagyléptékű ágazati programok (1967-1996) -nemzeti informatikai iparok megteremtését illetve versenyképesebbé válását (informatikai iparpolitika) -adott technológiák elterjedését és meggyökeresedését szolgáló programok -az "Information superhighway" stratégiai tündöklése és bukása (1993-1995)

18 Az információstratégiák előtörténete 5. •Távközlésfejlesztési programok (1967- 1996) -France Telecom – és a Minitel -TELIDON (Kanada) TERESE (Svédország) -Bangemann-jelentés: Európa a távközlési liberalizációval lép az információs társadalom felé -Új generáció: Internet és mobilia -Még újabb generáció: szélessáv

19 Információstratégiai programok és jellemzőik •Nemzeti információstratégiák •Első hullám: USA, Japán (60-as évek) •Második hullám: Ausztrália, Kanada, Franciaország, Svédország (70-es évek) •Harmadik hullám: Szingapurtól Dél- Afrikáig (1992- )

20 Információstratégiai programok és jellemzőik Regionális kísérletek •Európai Unió •APEC •Afrikai Információs Társadalom Információs cégstratégiák •Microsoft, 1995 •Oracle, Intel, IBM •Google

21 Információstratégiai programok és jellemzőik •Nem kormányzati szervezetek információstratégiai szakanyagai –(EURESCOM, FID) •Városok, kisrégiók, falvak, családok •Globális szervezetek (UNESCO, ENSZ, Világbank, OECD) •Pártok Szilvásy Nándor: A tudás fája

22 Az információstratégia magyar előzményei Előtörténet •Oktatás-és tudománypolitikai csúcspontok •Iskolaszámítógépesítési program 1983 •NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktra- fejlesztési Program) 1986 •Sulinet 1996

23 Az információstratégia magyar előzményei Őstörténet •1994 NIS (Nemzeti Informatikai Stratégia) •Teleházak 1996 (1998) •1997 KIS (Kormányzati Informatikai Stratégia) •1998 január: előkészített kormányhatározat •1998 nyár - 2000 nyár - tetszhalál •2000 közepe – Informatikai Kormánybiztosság •NITS (Nemzeti Információs Társadalom Stratégia)

24 Az információstratégia magyar előzményei Az utolsó 8 év •Parlament Informatikai Bizottság •Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) 2002-2006 •MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia) •Felnövekvő települések •GKM – főosztály (2006-tól) •NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv) – nincs benne

25 Magyar információstratégia Ceterum censeo •Az oktatás és a kutatás-fejlesztés prioritásként való kiemelése nélkül féloldalas lesz bármilyen program. A tömegesség kritériuma ugyanis kizárólag tartósan magas költségvetési részesedéssel és az intézményi közegellenállást megtörni képes kormányzati-szabályozási eltökéltséggel biztosítható. A közoktatási rendszert egyszerre kell szerkezetében és szemléletében alkalmassá tenni az információstratégiára

26 CEEC-országmustra •A legzajosabb siker: ÉSZTORSZÁG •összpárti megegyezés: évente a hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékát a világháló fejlesztésére fordítják. • Észtországban az Internet népszerűbb, mint sok uniós tagországban. (Az ezer lakosra jutó szerverek számában Észtország felülmúlja többek között Belgiumot, Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot)

27 Még mindig Észtország •Tigrisugrás (Alapítvány, tartalomfejlesztés, pedagógusképzés) •e-government sikerek •az információs infrastruktúra fejlettebb, mint a hagyományos •Finnország „tömegvonzása”

28 Felzárkózás-igény esetén a kérdések állandóak Tapasztaljuk-e hagyományos versenyelőnyeink bővített újratermelését? Termelünk-e új típusú versenyelőnyöket? Csökken-e bizonyos területeken a versenyhátrányunk?

29 Tapasztaljuk-e hagyományos versenyelőnyeink bővített újratermelését? •Ellenkezőleg: azok eróziója domináns •A kérdés: maradt-e annyi versenyelőny, amelyre egykor majd épülhet offenzív versenyképességi program? •A válasz: IGEN (ott, ahol a riválisok hosszú távú kulturális ciklusokkal termelhetik csak meg ezeket – szövetségesünk, az IDŐ)

30 Termelünk- e új típusú versenyelőnyöket? •Nem látszanak ilyenek •Az „elmaradt hasznok” országa vagyunk •Elszalasztott lehetőségek garmadája Ok: a politika rövid távú ciklus-vezéreltsége – nincsenek több kurzust átívelő, szívósan felépített fejlesztési programok (ellenségünk: az IDŐ) ADY REDIVIVUS

31 Itt kezdődik! •Nem lett az információs társadalom NFT-s prioritás •Nem épül a kormány programja az információs forradalomra •Választásaiban nem az oktatást, kutatást, kultúrát preferálja

32 Az egyszeri pénzügyminiszter kérdése: •Minek nekünk Sulinet? •Markle Foundation 2003 dec. „Az információs társadalom beruházási programjai a kulcstárcák miniszterei számára újabb, haszontalan célokra irányuló költekezésként jelennek meg”

33 Modernizáció, információs korszak és periféria: Ernest Wilson üzenete •A modernizáció 4 aktora: –Gazdaság –Politika –Tudomány –Civil társadalom •Nem a teljesítményük, hanem a köztük lévő csatornák minősége a siker záloga •A Wilson-gyémánt 6 csatornája

34 Kormányzat Tudomány Civil szféra Ipar Munkában a gyémánt

35 A változások a fejekben kezdődnek •Fiatalokat a kulcs-pozíciókba! •Konszenzus a lényegi kérdésekben –(észt példa) •Állandó diskurzus a részletekről (mérőszám: maga a diskurzus – aránya többi között) •Következetesség és eltökéltség a megvalósításban (portugál példa)

36 Milyen (látható) (brandelhető) hungarikumaink lehetnek? •Ami már megvolna, de nem használjuk ki: •Például: VIETNAM •Például: BUDAPEST kultúraváros •Például: matekország •Például: ???????? SZEGEDIKUM?