Szakmai folyamatszervezés 2.ea.

Az előadások a következő témára: "Szakmai folyamatszervezés 2.ea."— Előadás másolata:

1 Szakmai folyamatszervezés 2.ea.
A gyártás, mint folyamat - Folyamatok gazdaságossága (gyártási darabszám) - A projekt szabályozásának analógiái és eltérései PhD. Takács Áron BMF RKK DTI

2 VSM Kaizen kultúra és Lean filozófia folyamatos jobbítás Just-inTime
ÜZLETI KIVÁLÓSÁG rugalmas szállítás – alacsony költség kiváló minőség VSM értékáram elemzés folyamatos jobbítás elkötelezett emberek veszteség-problémakiküszöbölés Just-inTime folyamatos áramlás húzó rendszer ütemidőre termelés Jidoka hibafelismerő rsz. gépleállás-sorleállítás Poka-Yoke Heijunka a termelés kisimítása standard munka vizuális menedzsment SMEDgyors átállás biztosítása TPM S Kaizen kultúra és Lean filozófia BMF RKK DTI

3 A gyártás, mint folyamat. -Termék előállító folyamatok
A gyártás, mint folyamat -Termék előállító folyamatok tömegszerűségi vonatkozásai - Egyedi-, sorozat- és a tömeggyártás feltételei, jellegzetességei, eltérései PhD. Takács Áron BMF RKK DTI

4 A gyártási rendszer fogalma
a kitűzött termelési cél elérések érdekében, -a megfelelő szervezési eljárásokkal létrehozott munkahelyek egymással együttműködő csoportjait, ”MIVEL?” -a közöttük kialakított anyag- és információáramlást, „MIT?” „HOGYAN?” -az egész rendszer irányítási, vezetési rendszerét jelenti „EREDMÉNYESEN !” BMF RKK DTI

5 A gyártási rendszer elemi ismérvei
-a termelő berendezések térbeli csoportosítása -a gyártási folyamat műveletlánca -az anyagmozgatás módszere -a folyamat térbeli és időbeli kiépítése -a folyamat térbeli és időbeli irányítása -a dolgozók szakképzettsége BMF RKK DTI

6 A gyártási rendszer elemei
-az anyag és energia átalakítását végző tárgyi és személyi tényezők -az átalakítandó anyagok és energiák -az anyag- és energiafolyam átalakítását irányító, szabályozó elemek. BMF RKK DTI

7 Munkahelyek térbeli elrendezésének kritériumai
-a munkadarabok legésszerűbb szállítása a munkahelyek között -az áttekinthető, hurokmentes és biztonságos anyagmozgatást az adott termelőegységben -a termelőberendezések és a szállítóeszközök minél jobb kihasználása BMF RKK DTI

8 A gyártási rendszerek szervezését megelőzően elemezni kell
- a gyártás típusát, - az előállítandó gyártmányok bonyolultságát, - az egyforma gyártmányok, gyártásbavételének periodicitását, - a gyártás volumenét, - a profil terjedelmét - a kivitelezendő technológia színvonalát. BMF RKK DTI

9 A gyártási rendszer alapja
az adott termék iránti piaci igény teljesítmény-, minőségparaméter elvárások versenytényezők gyártási technológia korszerűsége gazdaságossága BMF RKK DTI

10 Gyártási rendszerek formái
technológiai elven alapuló - műhelyi  tárgyi elven alapuló - csoportos  - folyamatos  BMF RKK DTI

11 Optimális megoldáshoz szükséges feladatok
A munkafeladatok részletes meghatározása A megfelelő gyártási sorrendtervek kialakítása A gyártáshoz szükséges termelőberendezések kiválasztása A kezelésüket megfelelő szakképzettséggel ellátni tudó dolgozók kijelölése A legcélszerűbb gépelrendezési sorrend (munkahely-elrendezés) kialakítása Az anyagok, munkadarabok, eszközök áramlásának meghatározása (a lehető legkevesebb belső szállítási munka igénybevételével). BMF RKK DTI

12 Hagyományos gyártási rendszerek
-Műhelyszerű -Csoportos rendszerű -Folyamatos rendszerű BMF RKK DTI

13 Termelőegység átlagos tömegszerűségi foka: Tf
Q: a termelési feladat volumene (db/év) T: a termelési feladat munkaidőigénye (óra/db) Imh: a termelési feladat megoldásába bevont munkahelyek produktív időalapja (óra/év) ti: a termelési feladat egységnyi mennyiségének előállításához szükséges munkaóraigény az i- edik munkahelyen (óra/db) gi: átlagos gépállomány az i- edik munkahelyen (db) Im: a termelőegységben rendelkezésre álló munkarend szerinti időalap az i- edik munkahelyen (óra/év) Iv: a munkarend szerinti időalapból levonandó kieső idők (pl. karbantartás) az i- edik munkahelyen (óra/év) BMF RKK DTI

14 Termelőegység átlagos tömegszerűségi foka: Tf
T: a termelési feladat munkaidőig. (óra/db) Imh: a termelési feladat megoldásába bevont munkahelyek produktív időalapja (óra/év) Q: a termelési feladat volumene (db/év) ti: a termelési feladat egységnyi mennyiségének előállításához szükséges munkaóraigény az i- edik munkahelyen (óra/db) gi: átlagos gépállomány az i- edik munkahelyen (db) Im: a termelőegységben rendelkezésre álló munkarend szerinti időalap az i- edik munkahelyen (óra/év) Iv: a munkarend szerinti időalapból levonandó kieső idők (pl. karbantartás) az i- edik munkahelyen (óra/év) Az átlagos tömegszerűségi fok 0 és 1 közötti, vagyis BMF RKK DTI

15 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI
1 0,8 0,6 0,4 EGYEDI 0,2 foly nagy közép kis egysz falagos [óra/db] előállítási idő SOROZAT TÖMEG BMF RKK DTI

16 (folyamatos gyártási úton)
gyártás típusa Tf ~ jellege TÖMEG ~ folyamatos Tf = 1 a gyártás egészét és egyes részeit (műveleti) megszakítás nélkül végzik (folyamatos gyártási úton) egyszeri 0,8 < Tf < 1 a gyártás megszakítás nélküli egyes munkahelyeken mégis lehetnek megszakítások (a gyártás egyes keresztmetszetei nincsenek maradéktalanul terhelve) BMF RKK DTI

17 gyártás megszakításos, de a folyamat rendszeresen ismétlődik,
gyártás típusa Tf ~ jellege SOROZAT~ KIS ~ 0,2 <Tf< 0,4 gyártás megszakításos, de egyetlen munkahelyen sem lehetséges maradéktalan terhelés KÖZÉP ~ 0,6 gyártás megszakításos, de egy- két munkahelyen elérhető a közel teljes terhelés NAGY~ 0,8 gyártás megszakításos, de a folyamat rendszeresen ismétlődik, a munkahelyek jelentős részén a gyártás adott műveletét megszakítás nélkül végezhetik BMF RKK DTI

18 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI
gyártás típusa Tf ~ jellege  EGYEDI Tf ~ 0 a gyártmányok egyes darabjai csak előre ki nem számítható időközönként ismétlődnek a munkahelyeken ~ BMF RKK DTI

19 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI
GYÁRTÁS JELLEMZŐI EGYEDI SOROZAT TÖMEG jellemző gyártási rendszer műhely csoportos folyamatos a kínált minőség EGYEDI igények szerinti GARANTÁLT megfizethető minőség HASZNÁLATI érték minőség helyett szabályozás PRIORI-TÁSOK általi ÉRTÉKEK általi NORMÁK általi munkaerő képzettség érték MAGAS ritka drága SZAKKÉPZETT pótolható, közepes NEM SZAK-KÉPZETT olcsó helyettesíthető gyártási költségek nagy kisebb alacsony BMF RKK DTI

20 A GYÁRTÁSI TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS ELHATÁROLÁSA
A gyártás jellemzői Egyedi Sorozat Tömeg A feladat ismétlődése rendszertelen periódikus állandó Egyidejüleg gyártásban lévő darabok száma egy több igen sok Gépek, szerszámok, készülékek univerzális vegyes speciális Fizikai dolgozók képzettsége legmagasabb (szakmunkás) alacsonyabb, vegyes (betanított) beállítók: maximális; kezelők: minimális Technikai tervezés mélysége legalacsonyabb (műveletirányítás) műveletterv legmélyebb (mozdulatterv) Tervezés-szervezés központosíthatósága legkisebb átmeneti legnagyobb Előkészítési költségek kicsi nagyobb nagy (típusváltás) Gyártási költségek nagy kisebb alacsony Anyagok rendelése nem méretre részben méretre méretre Anyagok készletezése alapanyag klt. spec.alapanyag klt. klt.nem jell. Gépek elrendezése technolóigiai szakosodás tárgyi szakosodás Jellemző gyártási rendszer műhely csoportos folyamatos BMF RKK DTI

21 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI
A GYÁRTÁS JELLEMZőI EGYEDI SOROZAT TÖMEG árupiaci ár magas közepes alacsony a feladat ismétlődése rendszer- telen periódikus állandó az egyidejűleg gyártott darabok egy több sok gépek,szerszámok, készülékek univer-zális vegyes speciális technikai tervezés mélysége legalacso- nyabb műveletirányítás műveletterv legmélyebb mozdulatterv tervezés -szervezés központosíthatósága legkisebb átmeneti legnagyobb BMF RKK DTI

22 A MŰHELY RENDSZERŰ GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE
BMF RKK DTI

23 A CSOPORTOS GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE
BMF RKK DTI

24 A FOLYAMATOS GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE
BMF RKK DTI

25 BMF RKK DTI

26 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI
MŰHELY rendszerű: (technológiai elvű) egyedi és kis sorozatnál CSOPORTOS (ciklusos)  FOLYAMATOS(tárgyi elv) közép és nagy sorozatnál - homogén termelő egységek (eszterga műhely) - műhelyről-műhelyre szállítják az alkatrészeket -nem homogén termelő egységek -szakosodnak adott termék előállítására Előny: -jól kihasználható gépek, kapacitás -profilváltásra nem érzékeny (univerzális gépek) -nincs „műhelyről-műhelyre” -nincs közbenső folyamat -meghatározható felelősség BMF RKK DTI

27 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZŐI
MŰHELY rendszerű: Hátrány: -hosszú átfutási idő -nagy készletek -anyag mozgatás -MEO -átadás-átvétel ügyvitele -bonyolult irányítás (munkadb.-gyártás-műhelyek össze hangolása) -felelősség elmosódik -szerszámozás, készülékezés folyamatosan változó, nem gazdaságos CSOPORTOS-FOLYAMATOS -érzékeny a profilváltásra -a gépek a kapacitás csak nagy szervezéssel használható ki jól BMF RKK DTI

28 Korszerű gyártási rendszerek
- automatizált gyártás - rugalmas gyártó rendszerek - számítógéppel integrált gyártás BMF RKK DTI

29 CAD-CAM rendszerek felépítése
BMF RKK DTI

30 CIM rendszerek információs kapcsolatai
BMF RKK DTI

31 Fogalomgyűjtemény CAA computer aided assembly – szám.géppel támogatott szerelő-rendszer CAD computer aided design – számítógéppel támogatott tervező-rendszer computer aided drafting – számítógéppel támogatott rajzolás CAE computer aided engineering – sz.géppel támogatott mérnöki tevék. CAM computer aided manufacturing – számítógéppel támogatott gyártás CAL computer aided logistics – számítógéppel támogatott logisztika CAP computer aided planning – sz.g.-el támogatott gyártástervezõ r.sz. CAPP computer aided process planning – sz.g.-el tám. folyamattervező r.sz. CAQ computer aided quality – számítógéppel tám.-tott minőségbizt. r.sz. CAR computer aided robotics – sz.g. támogatott robotvezérlő rendszer BMF RKK DTI

32 Fogalomgyűjtemény CAT computer aided testing – számítógépes ellenőrző rendszer CAx a computer aided... rendszerek valamely, tetszőleges (x, mint ismeretlen változó) tagja CIM computer integrated manufacturing – számítógéppel int.ált gyártás CL-file cutter line file – vágási vonal-file CNC computerized numerical control – számítógéppel programozott "számjegy"/digitális vezérlés DNC direct numerical control – közvetlen (fedélzeti) számítógéppel programozott "számjegy"/ digitális vezérlés LAN local area network – helyi hálózat MRP material requirement planning – készletgazdálkodás NC numerical control – "számjegy"/digitális vezérlés BMF RKK DTI

33 A „késleltetett” gyártás
BMF RKK DTI

34 Globalizáció hatása a gyártásra
(a világon mindenütt vásárolják ugyanazt a terméket): - globalizált beszerzés, - globalizált gyártás, összeszerelés, - globalizált elosztás, - globalizált gyűjtés (újrahasznosítás). BMF RKK DTI

35 a globalizált gyártás működésének feltételei
- műholdas reklámozás, - műholdas, szatellit rendszerű, on-line rendelés, - átfogó árukövetés, - elektronikus adatcsere, szabványosítás (nyelvi különbségek eliminálása), - okmányok, bizonylatok egységesítése, adattartam elektronikus úton való továbbítása, vonalkód rendszer, egységes számozás alkalmazása, - nemzetközi kereskedelem és a külföldi tőkebefektetés előtti akadályok fokozatos leépítése, vámok-, tarifás korlátozások csökkentése, - egész világra kiterjedő, globális, magas minőséget biztosító logisztikai hálózat létrehozása BMF RKK DTI

36 a késleltetett termelés komplex folyamata
A késleltetett gyártás, összeszerelés, csomagolás BMF RKK DTI

37 Eltérések a hagyományos gyártással összevetve
A hagyományos gyártás alapvetően egy telephelyre koncentrálódik, így a felmerülő feladatok kizárólag az intern logisztika keretein belül megoldhatóak. A késleltetett gyártásnál jelentős szállítási, csomagolási, egységrakomány-képzési költség épül be a termék árába. Késleltetések a termelési logisztikában: néhány jellegzetes gyártási tevékenységet a logisztikai folyamat vége felé tolnak el (addig, amíg a termék a fogyasztókhoz nem ér). BMF RKK DTI

38 A késleltetett gyártás 1.
Késleltetett gyártás (kötegelt vagy szegmentált gyártás) A gyártási folyamat egy vagy több eleme a többi művelettől eltérő helyen (jelentős földrajzi távolság) készül. Feltétel: a műveletek funkcionális elhatárolása. BMF RKK DTI

39 A késleltetett gyártás 2.
a szegmentált gyártás BMF RKK DTI

40 A késleltetett gyártás 3.
A  gyártmányok- és alkatrészek -méretkategóriánként, -technológiai hasonlóság elvén, -gyártmánycsaládonként, -gyártmányféleségtől függetlenül előállíthatók a követelményeknek megfelelően hagyományos és rugalmas technológia berendezésekkel, gyártó és szerelő sorokkal (főleg nagyobb méretű, nagyszámú gyártmányféleséget előállító vállalatoknál). BMF RKK DTI

41 A késleltetett gyártás 4.
a  jellemzői: -első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről lépésre tovább osztódik, -fokozatosan növelni kell a gyártósorok rugalmasságát, -nagyfokú összehangolást igényel, az átfutási idő csökken, -az egyes gyártási lépések között minimális a tárolási igény. a  feltétele: - nagyfokú hasonlóság a termékeknél, - rugalmas, gyors disztribúciós logisztikai rendszer, - termék kis fajlagos tömegű (kg/db). a  sajátossága: a termékek különbözőségét, eltérőséget az utolsó fázisban alakítják ki, ha már ismert vagy jól prognosztizálható a piacigény BMF RKK DTI

42 A késleltetett gyártás 5.
Előnyei: – gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez, – a helybeli, „olcsó” munkaerő olcsóbbá teszi a termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási költséget, – a speciális, egyéni igények gyors, „helyszíni” kielégíthetősége, BMF RKK DTI

43 A késleltetett összeszerelés 1.
A termelés befejező része kitolódik a logisztikai folyamat vége felé, általában a piacközeli raktárig.(Az összeszerelést az elosztó raktár helyére telepítik.) Példa: – gépkocsik (Audi, Opel), – elektronikus termékek (Philips, NOKIA, GE). Előnyei: – gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez, – a helyi „olcsó” munkaerő olcsóbbá teszi a termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási költséget, – a speciális, egyéni igények gyors kielégíthetősége, – vámszabályok ésszerű kihasználása (más a vámtétel az alkatrésznél és készterméknél ). BMF RKK DTI

44 A késleltetett csomagolás 1.
Két változat: - a késleltetett szerelés követelménye a késleltetett csomagolás, - nagy távú szállítások (pl. tengeren túli konténer szállításkor), esetén a csomagolás elosztóraktárban az elosztóraktár funkció: - komissiózás, - fogyasztó csomagolás gyűjtőcsomagolás Sajátos világmárkákra a nemzeti piacok szerint differenciált csomagolás jellemző. BMF RKK DTI

45 A késleltetett csomagolás 2.
előnyei: – kisebb raktárkészlettel működhet a termékgyártó, – jobban kihasználható a szállítócsomagolás, egységrakományképzés, –olcsóbb csomagolást eredményezhet: • közelebbről szállítható a csomagoló anyag, • olcsóbb, helyi munkaerő végzi a csomagolást – címkézés, feliratozás, design jobban illeszthető a helyi fogyasztói igényekhez, – lerövidíthető a rendelési idő. BMF RKK DTI

46 - A gyártás, mint folyamat
BMF RKK DTI

47 MRP (Material Requirements Planning) TQM termelékenység, minőség.
Új filozófiák MRP (Material Requirements Planning) TQM termelékenység, minőség. CAD/CAM/CIM Környezeti gondolkodás (BS7750) HEFOP P / Termelésmenedzsment /142 BMF RKK DTI

48 A vállalatirányítási rendszerek kialakulását, fejlődését befolyásoló gazdasági változások
BMF RKK DTI

49 A termelésmenedzsment számítógépes támogatása
CAD: számítógéppel segített tervezés. CAM: számítógéppel segített gyártás. CAD/CAM :a kétféle rendszer összekapcsolása CIM: számítógéppel integrált gyártás. FMS: rugalmas gyártórendszer. ASRS: automatikus tároló és kiadó rendszer. BMF RKK DTI

50 Előrejelzések Műszaki előrejelzések
milyen új eljárások várhatóak a termék gyártására? hány évig használhatók még a berendezések? a terméknek várhatóan milyen tartósságot biztosít az adott konstrukció? milyen változások várhatóak a környezetvédelmi előírásokban? Gagazdasági előrejelzések -mennyi lesz az infláció a folyó év végéig? -milyen lesz a gazdaság tőkeigénye? Értékesítési előrejelzések BMF RKK DTI

51 Módszerek idősorok elemzése egyszerű átlag mozgó átlag
súlyozott mozgó átlag exponenciális kiegyenlítés regresszió-elemzés, függvényillesztés grafikus megoldások, számítások, (legkisebb négyzetek módszere) Fourier transzformáció korreláció számítások (autó-, kereszt-) Box - Jenkins módszer Diskin idősorok (x-11) BMF RKK DTI

52 Csoportmódszerek, alkotó technikák
Brainstorming Brainswriting, Jelentés a végekről, Szakértői testület, Delphi módszer Analógiák módszere Egyéb eljárások Piackutatás, életciklus-elemek, Ökonometriai modellek, Input /output/ modellek, Szimulációs módszerek, BMF RKK DTI

53 A “Just-In-Time” szó szerint “Épp időben”-t jelent.
ÚJ TUDÁSOK AKADÉMIÁJA Mi a JIT? A “Just-In-Time” szó szerint “Épp időben”-t jelent. Tevékenységeket tekintve a JIT annyit jelent, mint termelni a megfelelő terméket a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, a megfelelő időpontban. Általánosan a JIT egy működési filozófia, ami a v eszteség csökkentésén, az alkalmazottak bevonásán, az állandó folyamatfejlesztésen keresztül a költségcsökkentésért, a kiszolgálás és a minőség javításáért küzd. HEFOP P / Termelésmenedzsment /142 BMF RKK DTI

54 Ebben az értelemben a JIT többet jelent,
ÚJ TUDÁSOK AKADÉMIÁJA Ebben az értelemben a JIT többet jelent, mint egyszerűen a készletnélküli termelést. “Veszteség minden, ami más, mint a termékhez történő értékhozzáadáshoz abszolút szükséges berendezés, anyag, részegység, hely és munkaidő”(F.Cho, Toyota) HEFOP P / Termelésmenedzsment /142 BMF RKK DTI

55 A Toyota hét veszteségtípusa:
1. Veszteség a túltermelésből. 2. Veszteség a várakozásból. 3. Szállítási veszteség. 4. Feldolgozási veszteség. 5. Készletezési veszteség. 6. A mozgatás okozta veszteség. 7. A termékhibából származó veszteség. Ezekhez még hozzávehetők a következők: 8. Veszteségek a képességek és lehetőségek kihasználatlanságából (Haszonáldozati költségek: Opportunity costs.). 9. Veszteség az adatkezelésből. 10. Veszteség a párhuzamosságok létrehozásából. Veszteség a félreértésekből és hibákból. BMF RKK DTI

56 „Az ideális tételnagyság az egy darab”
a JIT rendszerben A hagyományosan készleteken keresztül kapcsolódó alrendszerek együttesét úgy tekintjük, mintha egy rendszer részei volnának, belső (al)rendszerhatárok nélkül, amiben az egyik munkahelyről a következőre közvetlenül kerülnek a munkadarabok. Ezáltal: a készletek (és a hozzájuk kapcsolódó) költségek a legalacsonyabbak, csökken az átfutási idő, BMF RKK DTI

57 „Az ideális tételnagyság az egy darab”
a JIT rendszerben Ezáltal: gyorsabban lehet reagálni a változó, egyéni igényekre, a minőségi problémák azonnal kiderülnek (ha készletre gyártunk, előfordul, hogy egy nem megfelelő félkész termékkel feltöltjük a raktárat, és ez csak akkor derül ki, amikor elkezdik őket felhasználni.). A készlet - időben - eltolja a hibák felismerését. kisebb a helyigény. Ebben a megközelítésben a készlet nem vagyon, hanem egy negatív, kerülendő dolog. BMF RKK DTI

58 A JIT elemei 1. Állandó termelési volumen. 2. Alacsony készlet
3. Kis tételek. 4. Gyors, kevés költséggel járó átállás. 5. A célnak megfelelő üzemelrendezés. 6. Hatékony megelőző karbantartás. 7. Többszakmás munkások, mérnökök 8. Magas minőségi szint. 9. Együttműködési készség a problémák megoldásában. 10. Megbízható szállítók. 11. Húzó rendszer Folyamatos tökéletesítés. Erős informatikai kapcsolat, kommunikáció a vevő és szállító között. BMF RKK DTI

59 1.Állandó termelési volumen
Példa: állandó termelési ütem fenntartása változó igény esetén: Legyen a négyféle gyártandó termék A, B, C és D típusú gk. Az egyes termékekre az igény: A:5 db, B:10 db, C:20 db, D :5 db Ekkor a triviális sorozat például AAAAABBBBBBBBBBCCCCCCCCCCCCCCCCCCCDDDDD BMF RKK DTI

60 1.Állandó termelési volumen 2.
Ehelyett az alap- és segédanyagokra, a munkaerőre és a kapacitásra vonatkozó állandó igény hosszabb távon akkor tartható fenn, ha a termelési sorrend például a következő: ACBCBCDCACBCBCDCACBCBCDCACBCBCDCACBCBCDC BMF RKK DTI

61 A termelés programozása kiegyenlített „MODUL” rendszerű gyártásnál
A termelés programozása kiegyenlített „MODUL” rendszerű gyártásnál 3/3b. A gyártandó termékek utáni igények:  - 4 db  - 8 db  db  - 4 db     1. hét 2. hét 3. hét 4. hét BMF RKK DTI

62 2. Alacsony készlet. Az alacsony készletek előnyei:
- kisebb raktározási helyigény, - kisebb a lekötött tőke, - elmarad a készleteknek a problémák felismerését késleltető (puffer) hatása, - folyamatosan kényszerít a problémák megoldására (folyamatos tökéletesítésre) A csónak modell. BMF RKK DTI

63 3. Kis tételek Gyártási folyamatban és a vevőknek kiszállított termékre. - csökkennek a gyártásközi készletek. - emiatt csökken a készlettartási költség és a helyigény. - munkahelyeken csökken a rendetlenség. - a minőségi probléma kisebb következményű. - nagyobb rugalmasság az ütemezésben. - a gyártandó termékek fajtáinak csökkenő száma. (GT) - kisebb kiszállítási kiszállítási tételek BMF RKK DTI

64 - alacsony késztermék készletek. kisebb a lekötött tőke,
3. Kis tételek 2. - alacsony késztermék készletek. kisebb a lekötött tőke, a fizikai helyigény, adminisztráció, készletezés során adódó kár. - igényli a szállító és vevő szoros együttműködését, ekkor jelentős anyagmozgatási illetve várakozási idő takarítható meg. - korrekt, hosszú távú szállító-vevő kapcsolatot feltételez. BMF RKK DTI

65 4. Gyors, kevés költséggel járó átállás.
- a kis gyártási tételek gyakori váltást igényelnek - az alkalmazottak bevonása. - csoport technológia (GT) elveinek alkalmazása. BMF RKK DTI

66 5. A célnak megfelelő üzemelrendezés.
A folyamatos gyártási rendszerek termékre orientáltak, az anyagfolyam szerinti elrendezésen alapulnak a hasonló termékek hasonló feldolgozáson mennek keresztül. ez az elrendezés lehetővé teszi - a kisebb gyárak, üzemek építését, - közelebb kerülnek az egyes gépek egymáshoz – ezáltal - csökken az anyagmozgatási igény, - jobban kihasználhatók a gépek, az épület és a terület BMF RKK DTI

67 6. Hatékony megelőző karbantartás.
Mivel a JIT kevés készlettel dolgozik, a meghibásodásból származó gépleállás tönkreteheti a termelés ütemezését. az ilyen rendszerekben ezért nagyobb kockázatú a hibák előfordulása. alkalmazni kell a megelőző és kockázat alapú karbantartási módszereket. gyakran a kezelők felelősek gépük állapotáért, a karbantartásért- karbantartottságért. véletlen meghibásodás természetesen a leggondosabb megelőző karbantartási tevékenység mellett is előfordulhat. fontos, hogy ilyen esetben a gép működőképessége mielőbb helyreálljon, mert az üzemszünet az egész üzem leállását okozhatja. BMF RKK DTI

68 7. Többszakmás, többfeladatú munkások
- a problémák azonnali felismerése diagnosztizálása. - kisebb hibák javítása, megszüntetése. - jártasság a más munkahelyeken végzendő munkákban, rotáció a m.h.-ek között. - a munkafolyamatot, műveleteket úgy tervezettek, hogy a dolgozók ezeknek a feltételeknek meg felelnek. - nagy a dolgozók felelőssége a minőségért. BMF RKK DTI

69 7. Többszakmás, többfeladatú munkások 2.
a nagyobb képzési költségek és jobb bérezések megdrágítják ugyan a munkaerőt DE, kevesebb az alkalmazott, az élőmunka költsége ezáltal kisebb a termékben az alacsony gyártásközi készlet és a cellák miatt kicsik a fizikai távolságok az egyes munkahelyek között ezáltal erősödik a munka csapatjellege, jobb koordináció és kooperáció alakul ki, csökkentve a központi irányításigényt BMF RKK DTI

70 A vállalatirányítási rendszerek kialakulását, fejlődését befolyásoló gazdasági változások
BMF RKK DTI

71 8. Magas minőségi szint. - előfeltétele és eredménye a zéró hiba
hibás darab azonosítása (ki, mikor, melyik gépen, milyen alapanyagból, milyen beállítással gyártotta) - a leálláskor felszabaduló munkásoknak is a minőségi probléma megszüntetésén kell dolgozniuk - a gyakori hibák megelőzése: a. a termék és termelési folyamat gondos tervezése. b. a beszállítókkal szemben pontosan fogalmazzák meg a minőségi elvárásokat és azokat be is tartattják. mindenki felelős a minőségi munkavégzésért. ehhez biztosítják a megfelelő berendezést, szerszámot, képzést, a munkavégzéshez szükséges információt. HEFOP P / Termelésmenedzsment /142 BMF RKK DTI

72 a párhuzamos gépkiszolgálás problémája
A gyártás, mint folyamat Energia racionálás Folyamathatásfok kérdése Gépcsoportok kiszolgálási szempontjai a párhuzamos gépkiszolgálás problémája Ph.D. Takács Áron BMF RKK DTI

73 Villamosenergia- és távhő termelés (gázmotoros elven)
BMF RKK DTI

74 Energiafolyam ábra gázmotoros villamosenergia- és távhő termelés
BMF RKK DTI

75 A festékszórás anyagárama
BMF RKK DTI

76 Az energia termelésének és felhasználásának országos szintű folyamatábrája [www.mvm.hu]
BMF RKK DTI

77 elsődleges hálózati fogyasztás
BTU (British thermal unit) 1 gallon=3,78 liter coal (szén) 1 cubic feet=0,028 m3 BMF RKK DTI

78 Tudott, hogy a . . . - gépek-, berendezések üzembiztonsága
azok az alkalmazási területek, ahol a rendszer hibás működése, üzemképtelensége jelentős anyagi kárt okozhat, balesetekhez vezet, vagy emberi életet veszélyeztet: - tárgyak-, eszközök használhatósága, - gépek-, berendezések üzembiztonsága - központi hálózatok, rendszerek állandósága, - közúti forgalomvezérlés, - vasútbiztosítás - energia ellátási hálózatok folyamatossága - nagyméretű adatbázisok szervezése, működtetése - helyfoglaló rendszerek - űrkutatás stb. BMF RKK DTI

79 A "nagymegbízhatóságú rendszerek"
~ fogalma (az elmúlt néhány évtizedben) a fenti alkalmazási területeken kidolgozott megbízhatóság javító megoldások együtteséből alakult ki, és összefogja mindazokat a módszereket, megoldásokat, kialakításokat és technológiákat, amikkel a "mindenkori átlagos alkalmazásokhoz" képest megnövelt megbízhatóságot lehet biztosítani. BMF RKK DTI

80 Eddig volt án BMF RKK DTI

81 nem a "megbízhatatlan vagy kis megbízhatóságú rendszer",
A "nagymegbízhatóságú rendszer" alternatívája tehát nem a "megbízhatatlan vagy kis megbízhatóságú rendszer", hanem az "átlagos" rendszer. BMF RKK DTI

82 A megbízhatóság növelésének alapvetően két útja van:
- a "nyers erő" módszer, amikor különlegesen megbízható alkatrészekkel és technológiákkal dolgozunk, ill. az „okos", rendszertechnikai módszer, amikor adott tulajdonságú alkatrészek speciális összekapcsolásával - tehát rendszertechnikai úton - javítjuk a teljes rendszer megbízhatóságát. Ebben az esetben a rendszer jobb, mint az alkatrészei. A megbízhatóság növelés rendszertechnikai útját nevezik hibatűrő megoldásnak (angolul: fault tolerant system). BMF RKK DTI

83 A nyers erővel a hiba keletkezésének valószínűségét kívánjuk csökkenteni.
A hibatűréssel azt akarjuk elkerülni, hogy a rendszer belsejében keletkező hiba(ok) kijusson a rendszer kimenetére, azaz: üzemelés közben, működés során felhasználói szinten hiba(jelenség)-üzenet legyen. BMF RKK DTI

84 - a hibatűrő rendszertechnika
a megbízhatóság két pillére - a megbízható alkatrész és - a hibatűrő rendszertechnika mindig együtt van, de időről időre fontosságuk, fejlődésük-fejlesztésük gyorsasága változik, a szakma az idők során hol az egyik, hol a másik oldalt hangsúlyozza és fejleszti. BMF RKK DTI

85 Jelenleg a "hibatűrés" oldal hangsúlyozása látszik erősebbnek,
a hibatűrő rendszertechnika, a hibatűrő megoldások már nem csak a különleges alkalmazásokban jelennek meg, hanem általánosulnak a hétköznapi alkalmazásokban is . . . BMF RKK DTI

86 -kiesési-, javítási idők csökkentik
A nagy gyártó-, ellátó rendszerek - elviselhető költségű, - átlagos egységekből, alkatrészekből felépítve csak akkor tudnak folyamatosan működni, ha -üzembiztosak az egységek -kiesési-, javítási idők csökkentik -tartalék egységeket, -hibavédő kódokat, -belső ellenőrzéseket, stb. azaz: hibatűrő megoldásokat tartalmaznak. BMF RKK DTI

87 Általános megbízhatósági fogalmak 1.
megbízhatóság (Dependability) a rendszer milyen biztonsággal képes ellátni -szolgáltatásait -definiált környezeti feltételek mellett -definiált időintervallumban. rendelkezésre állás (Availability ) a rendszer képes ellátni feladatait -adott működési és környezeti feltételek -adott karbantartási, javítási feltételekkel. a rendelkezésre állás valószínűségével mérhető. BMF RKK DTI

88 Általános megbízhatósági fogalmak 2.
hihetőség (Credibility ) a rendszer képes felismerni és jelezni működésének korrektségét vagy hibásságát, valamint képes jogosulatlan vagy hibás inputoknak ellenállni. megbízhatóság (Reliability ) a rendszer adott működési és környezeti feltételek mellett képes ellátni feladatait. a működőképesség valószínűségével mérhető. BMF RKK DTI

89 Általános megbízhatósági fogalmak 3.
javíthatóság (Maintability ) a rendszer meghibásodás után milyen módon hozható újra működőképes állapotba adott idő alatt és adott környezeti feltételekkel belső hitelesség (Integrity ) annak biztosítása, hogy a rendszer utasítások a rendszer normális állapotaiban helyesen teljesülnek, és a rendszer minél rövidebb idő alatt jelzést ad, amikor nem-normális állapotba átmenet lehetséges. ellenálló képesség (Security ) annak biztosítása, hogy a rendszer képes felismerni a jogosulatlan vagy hibás inputot és ezt minél rövidebb idő alatt jelzi. BMF RKK DTI

90 A hibák hármas modellezési szintje:
fault (hibaok): az az elsődleges ok (bizonyított vagy feltételezett), ami error-hoz vezet error (hiba): az a rendszerállapot, ami hibajelenséghez vezethet failure (hibajelenség): a szolgáltatásokban (is) megjelenő hiba fault: egy mikroprocesszorban egy vezeték 0-ba ragad (földzárlat), error: az a működési állapot, amely erre a pontra 1-et szeretne kényszeríteni, failure: ha ennek következtében a mikroprocesszor hibásan hajtja végre az utasítást BMF RKK DTI

91 A rendszerben jelenlévő tartalék (redundancia) lehet:
- hideg tartalék, a redundáns komponensek alapesetben passzívak (pl. „pót” kerék az autóban) meleg tartalék, a redundáns komponensek a többiével megegyező feladatot látnak el (pl. trailerek tengelyenkénti 4 kereke) - langyos tartalék, amikor a redundáns komponensek, amíg nincs rájuk a fő működéshez szükség, másodlagos feladatot látnak el (bekapcsolt háttérszámítógép, ami mindaddig valamilyen batch feladatot végez, amíg a fő gépben hiba nem lép fel) BMF RKK DTI

92 A hibatűrés javításának optimuma
BMF RKK DTI

93 A megbízhatóság elmélet alapjai
R(t) egy rendszer (részegység, alkatrész) megbízhatósági fv.-e megadja, hogy a rendszer (részegység, alkatrész) a 0 időpontban történő üzembe helyezést követően milyen valószínűséggel jó még az idő függvényében, azaz: R(t) = P (t időpillanatban a rendszer még jó) = P (t<T) ahol T az első meghibásodás időpontja R(t) t=0-nál 1 értékű, a végtelenben 0-hoz tart és közben monoton csökkenő. F(t) egy rendszer meghibásodási eloszlásfüggvénye   F(t) = P (t>=T) = 1 - R(t) BMF RKK DTI

94 (t): a meghibásodási tényező (ráta)
A megbízhatóság elméletében központi szerepű a meghibásodási tényező (t) (meghibásodási ráta, angolul failure rate), ez annak a feltételes valószínűségsűrűségét fejezi ki, hogy a rendszer pontosan a [T,T+T] intervallumban hibásodik meg, feltételezve, hogy T időpillanatban még jó: BMF RKK DTI

95 miközben t BMF RKK DTI

96 A megbízhatóság ismert mutatói
MTTF (mean time to failure) -a meghibásodásig eltelő közepes időtartam -az üzembe helyezést követő első meghibásodás várható ideje Sok gyakorlati esetben az első hibáig várható idő különbözik a későbbi javításokat követő hibamentes működési időtől, ezért szokás az MTTF-et megkülönböztetni a következő jellemzőtől. Nem javítható rendszereknél - az ún. "missziós" rendszereknél - pl. űrrakétáknál - ez a rendszer teljes "élete„. BMF RKK DTI

97 MTTR (mean time to repair)
MTTFF (mean time to first failure) javítás utáni üzembe helyezéstől az első meghibásodásig eltelt közepes időtartam (várható ideje) MTTR (mean time to repair) a hiba észlelésének, a hiba diagnosztizálásának, a javításnak együttes közepes időtartama (várható ideje) BMF RKK DTI

98 Availability: Rendelkezésre állási tényező A = MTTF / MTBF
(mean time between failure = MTTF + MTTR), a meghibásodások közti közepes időtartam (egy működési és állási fázis várható ideje) Availability: Rendelkezésre állási tényező  A = MTTF / MTBF BMF RKK DTI

99 A gyártás, mint folyamat Gépcsoportok kiszolgálási szempontjai
BMF RKK DTI

100 Meghibásodás miatti állásidő összetétele
-érzékelési idő -jelzési idő -észlelési idő -mérlegelési idő -ki-, és odaérkezési idő -hibaelhárítási idő - előkészületi idő - megbontási-, szétszerelési idő - döntési idő - javítási idő - ellenőrzési idő - összeszerelési idő -próbajáratási idő BMF RKK DTI

101 i üzemelési idő T üzem idő t 1 2 3 4 Géphatásfok T 1
1 üzemel 0 nem üzemel t 1 2 3 4 i üzemelési idő T T üzem idő BMF RKK DTI

102 1 1 1 T 1 BMF RKK DTI

103 Gépcsoportok hatásfoka
B A B C BMF RKK DTI

104 Gépcsoportok hatásfoka
összes berendezés együttes üzem ideje = teljes műszak-, üzem idő BMF RKK DTI

105 Gépcsoportok hatásfoka
1 1 1 T 1 BMF RKK DTI

106 a párhuzamos gépkiszolgálás problémája
BMF RKK DTI

107 Etetés-keverés szerkezeti vázlata
BMF RKK DTI

108 Aggregált gépcsoportok kiszolgálása
BMF RKK DTI

109 10 aknás etetés felső szint érzékelés alsó szint érzékelés BMF RKK DTI

110 Ilyen esetekben el kell dönteni, hogy
Az eddig megismert vezérlések nem működnek, ha több vezérlővel több egységet kívánunk kiszolgálni. Ilyen esetekben el kell dönteni, hogy melyik egységnek van jogosultsága a többivel szemben. A kiszolgálási igény lehet SOROS PÁRHUZAMOS Minden egység fontossági sorrendbe van szervezve, amit a prioritással (-számmal) jelölnek. (minél kisebb a prioritási szám, annál fontosabb az egység a rendszerben) BMF RKK DTI

111 Soros kiszolgálás A vezérlő eszközök SORBAN vannak kapcsolva és elhelyezkedésük adja a fontosságukat (prioritásukat). Amelyik legközelebb van a vezérlőhöz, az a legnagyobb prioritású eszköz. Minden eszköz két jellel tartja a kapcsolatot a vezérléssel: - a kiszolgálás igényét BREQ (Bus Request, sinkérés) - a vezérlés jogosultságát a BG (Bus Grant, sin átadva) jelek állapota adja BMF RKK DTI

112 Több szintű soros kiszolgálás
Ebben az esetben több, PRIORITÁSSAL rendelkező ág kapcsolódik a VEZÉRLŐHÖZ. - a VEZÉRLŐ feladata a kiszolgálási igényeket sorolni, - a legmagasabb prioritású ás kapja a BG rendelkező jelet, - az ágon belül már a SOROS ELV érvényes BMF RKK DTI

113 Párhuzamos kiszolgálás
Minden vezérlő eszköz saját kiszolgálást kérő- és engedélyező vezetékkel rendelkezik. A VEZÉRLŐ feladata a kiszolgálási igényeket sorrendezni a prioritásuk alapján, majd engedélyezni az adott egységnek. BMF RKK DTI

114 A kiszolgálás prioritásának eldöntése párhuzamos kiszolgálás esetén
Engedélyező körbejáró (simple rotating) minden kiszolgálás után az egység prioritása eggyel csökken, amelyiké a legalacsonyabb volt, azé lesz a legmagasabb a kiszolgálás után. Elfogadástól függő körbejáró (acceptance dependent rotating): minden a kiszolgálás után az egység prioritása eggyel nő, amelyiké volt a legmagasabb, a kiszolgálás után azé lesz a legalacsonyabb prioritás. Ez a kiszolgálás-ellátás a leggyakoribb. Véletlenszerű (random) megoldásnál minden kérelem kiszolgálása után a prioritás véletlenszerűen kerül újra kiosztásra. A legrégebben kiszolgált eszköz (last recently used LRU) prioritása lesz a legmagasabb. BMF RKK DTI

115 tervezett - megközelítési -idők -útvonalak -sorrendek
Hibajavítás tervezett - megközelítési - leállási - javítási - karbantartási - tisztítási stb. -idők -útvonalak -sorrendek BMF RKK DTI