NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK

Az előadások a következő témára: "NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK"— Előadás másolata:

1 NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK
Csáki György Gödöllő, január 30- február 3.

2 1. Világgazdasági előzmények
1.1. Modern értelemben vett világgazdaság 1492-től 1492 – 1640: „hosszú XVI. század”: felfedezések, nemesfém-beáramlás, kereskedelem-bővülés, merkantilizmus. /1815/1820: manufaktúra-kapitalizmus, korai gyarmatosítás, gépi nagyipar Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

3 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Klasszikus kapitalizmus /1890: gépi nagyipar elterjedése, klasszikus szabadpiaci rendszer, gyarmati típusú munkamegosztás, drámai társadalmi változások - urbanizáció, a nemzetközi kereskedelem jelentős bővülése („Onedin-jelenség”) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

4 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Liberális kapitalizmus /17-18: „kettős aranykor” az I. világháborúig, monopolkapitalizmus, gyarmati típusú tőkekivitel, harmonizált üzleti ciklusok  egyidejű válságok Az aranystandard rendszere: Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

5 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Egy pénzügyi rendszer fő kérdései: Hogyan jön létre? (Spontán vagy megállapodásokkal?) Mi a világpénz? (Van-e világpénz?) Milyen a nemzetközi fizetések (a nemzetközi finanszírozás) rendje? Mi jellemzi a rendszer működését? Hogyan hatnak az egyes országok a rendszerre? A nemzetközi pénzügyi rendszer általában kiindulópont-függő”: egy rendszerhez egyre több ország csatlakozik - míg a rendszer átfogóvá nem válik, a folyamat rendszerint spontán módon jött létre Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

6 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Az aranystandard-rendszer: a világgazdaság első átfogó nemzetközi pénzügyi rendszere, , „kettős aranykor” (arany + árfolyam-stabilitás), kiegyenlítő mechanizmusok-automatizmusok, „magától is „ hibátlanul működött - amikor likviditási probléma merült föl, „azonnal” rendelkezésre álltak két- és többoldalú (gyakran államközi) hitelek. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

7 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Az aranystandard-rendszer jellemzői: a belső pénz aranyérme - melyet a forgalomban papirosalapú pénzhelyettesítők pótolnak, amit jegybank korlátlanul aranyra vált; korlátlanul szabad volt az arany kivitele és behozatala, korlátlanul szabad volt a pénzhelyettesítők kivitele és behozatala; Kiindulás: Nagy-Britannia (Sir Isaac Newton) mindenki átvette - hogy „hozzáférhessen” a brit áru-, tőke- és pénzpiacokhoz! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

8 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Ha az árfolyam > aranyparitás + arannyal való fizetés egységköltsége    az importért aranyban fizetnek; Ha az árfolyam  aranyparitás + arannyal való fizetés egységköltsége  az exportért aranyban fizetnek a valuta kereslet/kínálatának változása miatt az árfolyam a két aranypont között marad! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

9 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

10 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A legalacsonyabb árfolyamot, amelyen túl már érdemes arannyal fizetni, kiviteli vagy felső aranypontnak nevezzük; A legmagasabb árfolyamot, amelyen túl már érdemes a hazai valutát külföldön aranyra váltani, behozatali vagy alsó aranypontnak nevezzük Deficites fizetési mérleg mellett: aranyat veszít csökken a pénzmennyiség, ezért a belső piacon csökkennek az árak, erősödik az exportösztönzés és drágul az import, a folyamat mindaddig tart, amíg nem áll helyre az egyensúly (= meg nem szűnik a fizetési mérleghiány) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

11 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Szufficites fizetési mérleg mellett: nő a belső piacon az arany mennyisége, nő a forgalomban lévő pénz mennyisége, nőnek az árak a belső piacon, csökken az export jövedelmezősége - egyidejűleg nő az olcsóbb import kereslete, a folyamat mindaddig tart, amíg nem áll helyre az egyensúly (= meg nem szűnik a fizetési mérlegtöbblet) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

12 importár nő, exportár csökken  egyensúly
Ha csak arany van a pénzforgalomban: az exportot külföldön arannyal fizetik meg, az aranyat az exportőr behozza az országba a külkereskedelmi deficit miatt arany áramlik ki az országból - csökken az arany mennyisége, esnek az árak; a külkereskedelmi többlet miatt arany áramlik be az országba, nő a forgalomban lévő arany nőnek a hazai árak, vagyis: importár nő, exportár csökken  egyensúly Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

13 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Ha van papírosalapú pénzhelyettesítő (bankjegy): kereskedelmi deficit: a saját valuta fölhalmozódik külföldön  a külföldi ország egy bankja az aranyra váltja a hazai központi bankban az aranyat kiviszi és otthon átváltja a saját valutájára azaz: deficites országban csökken, szufficites országban nő a pénzmennyiség helyreáll az egyensúly Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

14 Nemzetközi tartalékok az aranystadard-rendszerben
Miből finanszírozzák a nemzetközi likviditási hiányokat? Ki/mi a „végső mentsvár hitelező” („lender of last resort”) az aranystandard-rendszer alapvetően a konvertibilitáshoz való ragaszkodáson alapult - a központi bank is válhat hitelfelvevővé (pl. Bank of England , 1990) menekülési klauzula = tartalékráta átmeneti csökkentése + „arany a Holdról” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

15 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Stabilitás = stabil árfolyamok ( ) mitől volt ilyen stabil?  Nem volt feszültségnek kitéve (A. G. Ford) - harmonizálódott konjunktúra-ciklusok, hasonló növekedési ütemek és párhuzamos kamatszintek + az egész világ Angliára volt ráutalva;  A konvertibilitáshoz való ‘teljes körű’ ragaszkodás (Eichengreen) rövidtávon sérülhetett a konvertibilitás, mert hosszú távon mindenki ragaszkodott hozzá ugyanis a bérek és az árak „teljesen” rugalmasak voltak Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

16 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A harmonizálódás kulcsa a jegybankok által alkalmazott diszkontráta volt a BE diszkontráta-változtatásait mindenkinek követnie kellett!  „A Bank of England a nemzetközi pénzügyi zenekar karmestere.” (Keynes) együttműködés válsághelyzetekben mindig megnyilvánult  a valóságban nem automatizmusok érvényesültek fennmaradása a központi bankok és a kormányok együttműködésétől függött (Eichengreen) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

17 Egységes nemzetközi pénzügyi rendszer hiánya a két világháború között
1914: az arany kiszorult a nemzetközi pénzügyi rendszerből „non-system” mivel Nagy-Britannia már nem volt képes betölteni korábbi központi szerepét, az USA pedig az izolacionizmust választotta, a korábbi hitelezők adósokká váltak, a veszteseknél hiperinfláció tört ki Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

18 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Keynes: „A béke gazdasági konzekvenciái” A vesztesek lehetetlen helyzetbe hozása - irreális jóvátételi kötelezettségekkel A kereskedelmi kapcsolatok felszámolása a vesztesekkel A vesztesek kizárása a nemzetközi hitelkapcsolatokból Konvertibilis valuta hosszas hiánya a vesztes országokban Hiperinfláció a vesztes országokban Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

19 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A KORMÁNYOK/JEGYBANKOK NEM RAGASZKODTAK TÖBBÉ A KONVERTIBILITÁSHOZ A NÖVEKEDÉSGYORSÍTÁST ÉS A FOGLALKOZTATOTTSÁGOT PREFERÁLTÁK   A PÉNZTŐKE NEM A „STABILITÁS IRÁNYÁBA ÁRAMLOTT”  1929/1933 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

20 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A két világháború között: a háború gazdasági következményei, alacsony növekedési ütemek, elhúzódó káosz, pénzügyi zavarok („non-system”)  1929/33: a világgazdaság történetének legsúlyosabb általános válsága – korszakhatár: máig ható tanulságok Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

21 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Az as válság okai-tanulságai leértékelési verseny + restrikciós hullám + protekcionista hullám = „Bagger thy naighbor!” tanulság: válságból együttműködéssel lehet kollektíven kilábalni - a terhek egymásra hárítása tovább mélyíti a válságot Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

22 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
2. A nemzetközi gazdasági együtt-működés rendszere, intézményei a II. világháború utáni időszakban Három sajátosság: Tervezett, politikai konszenzuson alapuló rendszer – annak megfelelő intézmények; I. világháborút követő békék tanulságai; Az as válság tanulságai Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

23 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Sokoldalú tárgyalások 1941-től, „minden” nem ellenséges ország részvételével, a tárgyalások a nemzetközi gazdasági együttműködés fő kérdéseire, s nem „egyszerűen” a háborús károk reparálására és jóvátétel biztosítására irányultak, a tárgyalások célja egy átfogó – „globális” nemzetközi gazdasági együttműködési rendszer kialakítása volt - megfelelő intézményi rendszerrel Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

24 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A cél nem a vesztesek ellehetetlenítése volt a győztesek segítették a vesztesek talpra állását: Marshall-terv, Dodge-terv, Európai Pénzügyi Unió – EPU, kereskedelmi és tőke- kapcsolatok közvetlenül a háború utántól + a hidegháború hatására politikai és katonai együttműködés Ny-Európával Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

25 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Átfogó nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi „architektúra” (rendszer) 1941: Keynes-terv WHITE-terv 1929/33 tanulságai: - leértékelési verseny; - protekcionista hullám; - restrikciós spirál; - devizapiaci liberalizáció; - magas növekedés; - teljes foglalkoztatás. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

26 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Konkrét világgazdasági viszonyok: - az USA mindenoldalú túlhatalma; - a háborús újjáépítés követelményei (az I. világháború utáni békerendszer tanulságai) A keresletélénkítő gazdaságpolitika nem egyeztethető össze az aranystandard-rendszerrel    a kormányok a keresletélénkítést választották Az arany szerepe: végleg kiszorult az arany - de mi biztosítja a stabilitást? Kulcsvaluta kell! „végső mentsvár”    USA-dollár Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

27 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Intézményi keretek: - International Monetary Fund = IMF (Nemzetközi Valutaalap) árfolyam-stabilitás (ne legyen leértékelési verseny) gazdaságpolitikai stabilitás (ne legyen restrikciós verseny) - International Bank for Reconstruction and Development = IBRD (World bank = WB) (Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank = Világbank) háborús károk helyreállítása – állami infrastruktúra-fejlesztés (győzteseknél és veszteseknél egyaránt) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

28 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
- International Trade Organisation = ITO (Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet) helyett: General Agreement on Trade and Tariffs = GATT (Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény) Protekcionizmus fölszámolása szabadkereskedelem Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

29 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
IMF + WB + GATT = Bretton Woods-i rendszer intézményi keretei a Bretton Woods-i architektúra A rendszer július 1-től 1971/1976-ig működött - az alapintézmények ma is meghatározó szerepet töltenek be az intézmények nemzetközi gazdasági kapcsolatokban Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

30 2. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezete és működése
Bretton Woods: július 16. Alapokmány: 1945: december 27 (29 tag) Működés: március 1. Jogállás: ENSZ szakosított nemzetközi pénzügyi szervezete Tagok száma: 184 ( ) Kvótákon alapuló szavazati jog Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

31 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Kvóták: 11. Tőkeemelés (1999): 213,5 md SDR (=310 md $) Befizetés: 25% konvertibilis valuta, 75% nemzeti valuta, 250 alapszavazat + 1 szavazat/ SDR USA: 17,5% Palau: 0,001 Mo.: 1,0384 md SDR = 0,49% Fizetési mérleg: „tartalékpozíciók az IMF-ben” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

32 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Szervezet & Működés: Közgyűlés : április 1. & október 1. Kormányzótanács („Board of Governors”) 1 tag = 1 kormányzó, 2 ülés /év Végrehajtó tanács: 24 tag, ‘valódi döntéshozó’, ügyvezető igazgató (Rodrigo de Rato y Figaredo – spanyol, hagyományosan európai), állandó tag: USA, Japán, NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína, + 16 országcsoport képviselője dönt: adminisztráció + árfolyam-felügyelet, forráskihelyezés Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

33 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Országcsoport: együttes kvóta-összeg kb  Magyarország: Ausztria, Belgium, Belarusz, Cseh Köztársaság, Kazahsztán, Luxembourg, Szlovákia, Szlovénia, Törökország Σ = 5,15%, Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság legfőbb tanácsadó testület (Igazgató kormányzó), évi 2 ülés, a nemzetközi valutáris- pénzügyi rendszer minden fontos kérdésével foglalkozik 2700 alkalmazott Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

34 Az IMF hitelezési gyakorlata
Az első hitelszelvény (a kvóta 25%-a) folyó fizetésimérleg-hiány esetén kvázi-automatikusan lehívható, 25% fölött bizonyos terljesítmény-kritériumokat kell vállalni Eredeti és legjellemzőbb hitelkonstrukció: „készenléti hitel” („Stand-by credit facility”): Maximum 12 hónapos futamidő, Öt egyenlő részletben, negyedévente Folyó fizetési mérleghiány finanszírozására, Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

35 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Visszafizetés 3 ¼ - 5 év alatt, negyedéves részletekben, Hitelfelvevő „szándéklevelén” alapul, Szakaszolás - feltételesség felügyelet, Árfolyam-felügyelet  gazdaságpolitikai felügyelet - a folyósítás & visszafizetés időszaka során mindvégig negyedévente ellenőrzés A Valutaalap szótárában „forrásvásárlás” és „-visszavásárlás” („purchase” és „repurchase”), Folyósítás konvertibilis valutában ($) – 1969 óta SDR-ben, Ma már hónapos folyósítás és 3 1/4 – 5 – 7 éves visszafizetés – együttesen: 51 – 120 hónapos hitelviszony az IMF és a tagország között, Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

36 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Kibővített hitelkeret („extended fund facility”) Strukturális okokra visszavezethető fizetési mérleghiányok esetében folyósítható, Hosszabb folyósítási és futamidő, mint a készenléti hitelnél: 3+1 éves folyósítás, 4 1/2-10 éves visszafizetés, féléves szakaszolás, Készenléti hitel átalakítható kibővített hitelkeretté Készenléti hitel & kibővített hitelkeret = a Valutaalap rendes hitelkeretei („ordinary lending facilities”) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

37 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Különleges hitelkeretek és –politikák („special lending facilities and policies”): 1.) „kiegészítő tartalékhitel” („supplemantal reserve facility”)- kivételes jellegű fizetési mérleghiányok esetére hozták létre, az 1998-as d-k-ázsiai válság kezelésére alakították ki erőteljes piaci bizalomvesztés kompenzálására folyósítják, „ a tagország pénzügyi szükségletein és törlesztési képességén alapul” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

38 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
2. Kiegyenlítő hitelkeret („compensatory financing facility”): Hirtelen exportbevétel-kiesések áthidalását szolgálja - az egy-egy nyersanyag vagy/és nyerstermék világpiaci áraitól erősen függő (monokultúrás termelési szerkezetű) fejlődő országok számára gyakran létkérdés; 3.) Korlátozott hitelkeret („contingent credit lines”): „fertőző” regionális válság esetén folyósítják - eddig: latin-Amerikában és Dél-Kelet-Ázsiában folyósították óta Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

39 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
4.) Egy korábbi hitelkeretből („kibővített szerkezeti kiigazítási hitelkeret”) alakította át a Valutaalap 1999-ben „szegénység-csökkentő és növekedési hitelkeret”-té az elmaradottság alapproblémái csak hosszú távú megoldásokkal enyhíthetőek! 5.) „gyorssegélyek” („emergency assistance”): „Hirtelen különösen nehéz” helyzetbe került országok igényelhetik Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

40 A Valutaalap-hitelek általános feltételei
Hitelkeret, terhek Visszafizetési politika feltételek idő(év) részletek hitelszelvények, Gyorssegély, Kiegyenlítő hitelkeret alap-kamat 31/ Kibővített hitelkeret alap-kamat 41/ Kiegészítő Tartalékhitel alap-kamat + felár /2 2 Szegénységcsökkentő és növekedési Hitelkeret ,5%/év 51/ Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

41 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Finanszírozási alapadatok / költségek: Szolgáltatási díj: 0,50%, Hitelfolyósítási díj: 0,25%, Kamatlábak: SDRi = 1,5700 USDi = 0,8900 Euroi = 2,1048 Yeni = 0,0080 1 USD = 0, SDR 1 SDR = 1,499 USD 1 euro = 0, SDR 1 HUF = 0, SDR Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

42 A Valutaalap-hitelek maximális mértéke (a kvóta százalékában)
Készenléti hitel és kibővített hitelkeret Évente * Összesen * Különleges hitelkeretek Kiegészítő tartalékhitel nincs** Kiegyenlítő hitelkeret Exportbevétel-kiesés Növekvő gabonaimport-költségek 10 Opciós szelvény Szegénységcsökkentő hitelkeret Rendes Kivételes * Kivételesen lehet nagyobb. ** Informálisan százalék. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

43 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Teljes kihelyezett hitelállomány ( ): Összesen: $ 73 md (SDR 49,8 md) LCD – speciális $ 10 md (SDR 6,6 md) egyéb tagországok $ 63 md (SDR 43,2 md) Legnagyobb hitelfelvevők: Törökország $ 17 md Brazília $ 16 md Argentína $ 11 md Indonézia $ 8 md Uruguay $ 2 md Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

44 A Nemzetközi Valutaalap szerepe a nemzetközi pénzügyi életben
Mi is valójában a Nemzetközi Valutaalap? A beteg gazdaságok orvosa? A fertőző nemzetgazdaságok karanténjének orvosa? A közgazdasági ortodoxia professzora? A nemzetközi gazdasági-pénzügyi zenekar karmestere? A nemzetközi gazdasági-pénzügyi rendszer csendőre? A közgazdasági-gazdaságpolitikai racionalitás letéteményese? Mumus, akinek segítségével kordában tarthatók a szakszervezetek és a civil szervezetek? Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

45 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Az IMF a világgazdaság egyik legellentmondásosabb(an megítélt) szereplője (lásd az előző diát!) A Valutalap alapvetően befolyásolja a hiteleire ráutalt országok (de csak azok!) gazdasági-társadalmi viszonyait; Feltételesség: Gyakran tartalmaz megszorító intézkedéseket tipikus hitelezői, tehát külső mentalitás; Monetáris ortodoxia; Erőltetett pozíciójavítás kierőszakolása; Súlyos gazdasági elsősorban növekedési és strukturális) áldozatok és káros társadalmi következmények Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

46 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A Valutaalap „védekezése”: Szándéklevél elsődlegessége; Külső hitelezhetőség visszaállítása a cél, A Valutaalap a „végső mentsvár hitelező”, Miért nem fordulnak a pénz- és tőkepiacokhoz? (Ott ugyanis csak technikai feltételek vannak: kamatláb + hitelezési költségek és a futamidő), A „feltételesség” a közgazdasági racionalitás megfogalmazódása olyan esetben, amikor a hitelért folyamodó nemzetgazdaság súlyos fizetési mérlegzavarba került. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

47 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Változások az IMF hitelezési filozófiájában (az 1980-as évek közepétől): A fizetési mérleg-egyensúly abszolutizálása, a mérleghiányok rövidtávú kiegyenlítése lehetetlen a fejlődő országokban; Hosszú távú hitelezési gyakorlat szükséges – hároméves készenléti hitel, 3+1 éves kibővített hitelkeret, hosszabb futamidők stb; Növekedési és struktúraalakítási szempontok érvényesítése a feltételességben; A külső és a belső egyensúlyi szempontok összhangjára való fokozottabb törekvés, stb. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

48 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Soros György: „ Az alap elsődleges feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer fenntartása, és ha válság idején a hitelnyújtók megbüntetésével túl nagy kárt okoznak a nyugati bankoknak, éppen a rendszer összeomlását kockáztatják. Másodszor, a programok kivitelezéséhez az IMF-nek szüksége van a kereskedelmi hitelnyújtókra , márpedig a bankok nagyon is jól tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. (…) Végül pedig az IMF-et a kapitalizmus központi országai tartják ellenőrzésük alatt, akiknek nemzeti érdekével ütközne, ha a hitelnyújtást megszűntetnék. Az IMF beavatkozását attól kellene függővé tenni, hogy a hitelezők vállalják-e a rájuk eső veszteségeket.” (…) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

49 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
„Az IMF-programot a hitelnyújtók megsegítésére találták ki, ezzel pedig csak további felelőtlen tettekre ösztönzik a bajbajutottakat. Ez … nemzetközi pénzügyi rendszerünk bizonytalanságának legfőbb forrása. (…) Az IMF aránytalanul viszonyul a hitelnyújtókhoz és a kölcsönvevőkhöz. Az utóbbiakkal szemben feltételeket támaszt, míg a hitelnyújtók felé nem voltak kikötései. A kölcsönadott pénz, valamint a megszabott feltételek lehetővé tették az adós országoknak, hogy kötelezettségeiknek pontosabban tehessenek eleget – amit egyébként nem tudtak volna. Az IMF tehát közvetett módon a bankokat és a többi hitelezőt segíti.” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

50 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Az IMF tevékenységének alapvető ellentmondásai: Fejlett országokra „kitalált” konstrukciókat alkalmaz fejlődő országokra; Csak a hitelfelvevő országok gazdaságpolitikáját tudja befolyásolni (a feltételesség révén) – de soha nem volt képes a fejlett országokkal szemben is érvényesíteni az Alapokmányában foglaltakat; Alapvetően csak külső szempontokat képes érvényesíteni; Elmossa a hitelnyújtók felelősségét - az átütemezés révén ugyanis továbbra is képesek (kamat-) jövedelmeket realizálni. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

51 A Valutaalap tényleges világgazdasági szerepe/tevékenysége
Nemzetközi gazdaságpolitikai összehangolás – a hetek/nyolcak keretében; Kollektív válságkezelés: Adósságválság 1982 után; Regionális válságok; Valutaválságok. Kiterjedt tanácsadási tevékenysége hozzájárul a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásához. Kapitális hibákra is képes – a válságkezelés gyakran éppen előidéz válságokat: Mexikó, ; Oroszország, 1998 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

52 Magyarország és a Valutaalap kapcsolatai
1968 – 1981: titkos tárgyalások – miután ban egy „nyet” megakadályozta a belépést; ellenvetések: 1. USA domináns szerepe, 2. adatszolgáltatás, 3. a hitelek nagysága nem jelentős. : adósságválság a világgazdaság- ban; fizetésképtelenség Lengyelország- ban, Kubában, Romániában; a reform felélesztésének igénye Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

53 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Miután Magyarország a fizetésképtelenség határára került, s szovjet segítségre – Lengyelország(!) -nem lehetett számítani, az MSZMP PB úgy döntött, „elég” utólag bejelenteni a belépést a Szovjetúniónak. Előkészítés: Fekete János és az MNB, Aláíró: Marjai József miniszterelnök-helyettes. Belépési nyilatkozat: május 6. Kvóta: millió SDR, Szavazatok száma: 4000 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

54 Magyarországnak nyújtott IMF-hitelek
1982: készenléti hitel: 475 m SDR kiegyenlítő hitel: 72 m SDR 1984: készenléti hitel: 425 m SDR 1 041 m USD 1988: készenléti hitel: 350 m SDR 440 m USD Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

55 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
„…a magyar csatlakozás jól és időben illeszkedett be a nemzetközi gazdasági-pénzügyi és politikai folyamatok fejleményeibe. Nemcsak megfelelt a szocialista Magyarország érdekeinek, de azok érvényesülését elősegíti pozitív hatásokkal is járt. Hozzájárult fizetőképességünk fenntartásához, elvi engedmények nélkül erősítette hazánk nemzetközi intézményi hátterét. Ezzel egyben szélesítette gazdasági együttműködésünk lehetőségeit, stabilitását a világ valamennyi országával.” (Bakó Ede, Bankszemle, /4.) 1996. március: fel nem vett, 1,1 milliárd dolláros készenléti hitel - a Bokros-csomag megvalósításának záróköve + OECD-tagság Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

56 3. A Világbank-csoport felépítése, működése és hitelezési tevékenysége
International Bank for Reconstructure and Development = IBRD = World Bank = WB = Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank = Világbank Sajátos multilaterális pénzügyi intézmény: Fejlesztési hitel-folyósító intézmény + Aktív kötvény-kibocsátó, hitelfelvevő Sajátos nemzetközi bank Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

57 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Eredeti cél: - háborús károk helyre állítása Ötvenes évektől: - fejlődő országok infra strukturális fejlesztései nek finanszírozása Hitelezési szabályok: - csak VB-tag lehet kedvezményezett, - csak VB-tag vehet részt a kivitelezésben, - fejlettségi limit (GDP/fő) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

58 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A Világbank szervezete és működése: Közgyűlés – együtt a Valutaalappal, Kormányzótanács - egy nappal a Közgyűlés előtt - kormányzók, Ügyvezető Igazgatóság, Amerikai elnök (Paul Wolfowitz), Tagság előfeltétele az IMF-tagság Projektfinanszírozás, Pragmatizmus, A végrehajtás és a kivitelezés folyamatos és szigorú ellenőrzése Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

59 3.1. A Világbank-csoport felépítése
Világbank (az „anyabank”) + IFC + IDA + MIGA + ICSID = Világbank-csoport Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

60 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Ügyvezető Igazgatóság („Ügyvezetőség”) Működés és finanszírozás irányítása és ellenőrzése; Világbank által támogatott gazdaságpolitikai célok meghatározása; Világbanki projektek folyamatos követése, ellenőrzése Apparátus: Ágazati főosztályok („divíziók”) Területi főosztályok „Támogató” főosztályok Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

61 3.2. A világbanki hitelezés sajátosságai
A világbank voltaképpen hitelközvetítő a világ legjobb – „AAA” minősítésű – adósa; Tucatnyi devizában bocsát ki kötvényeket; Soha nem vállal árfolyamkockázatot: olyan devizában hitelez, amit a legolcsóbban tud beszerezni, s abban a devizában kell visszafizetni; A Világbank által alkalmazott kamatfelár = 0,5% Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

62 A Világbank által folyósított hiteltípusok
Beruházási hitelek év; Kiigazítási hitelek (szerkezeti és ágazati) gazdaságpolitikai és intézményi reformok támogatására év; Segélyek (korlátozottan) m$/49 ország; „Trust funds” (külső forrásból) Garanciák és kockázatkezelés 15 – 20 md $/év, WB kb. 100 országban van jelen Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

63 Egyéb világbanki programok
Átfogó Fejlesztési Keretek („Comprehensive Development Framework” = CDF); Szegénységcsökkentő Stratégiai Programok („Poverty Reduction Strategic Program” = PRSP) Kezdeményezés a Súlyosan Eladósodott Szegény Országok Számára („Heavily Indebted Poor Countries Initiative” = HIPC) Global Aliance for Vaccination and Immunization (1 md $, HIV/AIDS) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

64 3.2. International Financial Corporation
Nemzetközi Pénzügyi Társaság - IFC (1956) Feladat: a magánszektor és a tőkepiac fejlődésének támogatása 176 tagország Források: 26 országtól („eredeti” OECD-tagok Bahrein és Szingapúr) 2003 (md $): Hitel Értékpapír Σ 11, , ,442 Garancia és kockázatkezelés 1,334 16,7774 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

65 3.3. International Development Agency
Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség IDA Kedvezményes hitelezési szerv Cél: a legszegényebb országok segélyezése 35-40 éves (!) futamidejű hitelek, 10 éves törlesztési moratórium, kamatmentes – 0,5% kezelési költség, Az Alapok 13 feltöltése – küszöbön a 14. feltöltés Kedvezményezett: eddig 110, most kb. 55 ország Folyósítás: összesen 7-8 md $ Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

66 3.4. Sokoldalú Beruházásvédelmi Ügynökség
Multilateral Investment Guarantee Agency = MIGA (1988) Védelem 4 nem kereskedelmi kockázatra: Jövedelemtranszferek akadályozása, Tulajdontól való megfosztás (államosítás), Jogvédelem a fogadó ország hatóságaival szemben, Háborús (vagy polgárháborús) kockázat. 25-20 éves futamidejű garanciák Műszaki segítségnyújtás Együttműködés az IFC-vel Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

67 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
163 tagország, 1 md $ eredeti alaptőke m $ tőkeemelés folyamatban m $ alárendelt kölcsöntőke a Világbanktól, 2003, : 650 projekt, 12 md $ összértékben, 85 fejlődő országban Kedvezményezettek: Lesotho-tól Törökországig Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

68 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
3.5. ICSID Beruházási Viták Rendezésének nemzetközi Központja („International Centre for Settlements of Investment Disputes” 1966) Mentesüljön az „anyabank” a vitákban való részvételi kötelezettségtől - „megállapodás az államok és más államok polgárai közötti beruházási viták rendezéséről” tagország Lezárt ügyek száma: 81 Függőben lévő ügyek száma: 65 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

69 3.6. Magyarország és a Világbank-csoport kapcsolatai
hat (!) hónapon belül az első hitel, - a társfinanszírozásban Magyarország az első példa, között 1,5 md $ hitel, összesen 2,35 md $ külső forrás bevonásban való részvétel, : 440 m$ társfinanszírozási hitel Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

70 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Nagyobb világbanki hitelek: Gabonatermelés gépesítése, gabonatárolás, Húsipari hűtő- és tárolókapacitások, Finomvegyipar, Közlekedésfejlesztés, I. és II. ipari szerkezetátalakítási program (vegyipari fejlesztések), 70 m $ távközlésfejlesztésre, Agráripari finanszírozás, Szerkezeti kiigazítási program Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

71 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
IFC-projektek Magyarországon: UNICBank (Reiffeissen), Magyar-Japán Fermentációipari Rt. (20% japán & 15% IFC-részvény), * Csatlakozás az IDA-hoz, MIGA-hoz és az ICSID-hez, Részvétel tendereken - gyönge eredmények Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

72 4.1. Nemzetközi kereskedelempolitikai felfogások
Szabadkereskedelem  protekcionizmus versengésük végigkíséri a világgazdaság és a közgazdasági gondolkodás történetét elmélet  gyakorlat Közgazdaságtan  gazdaságpolitika Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

73 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A szabadkereskedelem mellett felhozható legfontosabb érvek: Komparatív előnyök elmélete + export  optimális üzemméret; importverseny  nagyobb választék, jobb minőség, alacsonyabb árak; világpiaci verseny  globális takarékosság az erőforrásokkal; nemzetközi gazdasági kapcsolatok  érdek a stabilitás Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

74 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A protekcionizmus melletti leggyakoribb érvek: „Lincoln kabátja” + „növendék iparágak” támogatása - inkubátor-hatás; védelem a tisztességtelen verseny ellen - megtorlás tisztességtelen versenymagatartás esetén; hanyatló iparágak támogatása; stratégiai iparágak támogatása; fizetési mérlegpozíciók radikális javításának igénye. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

75 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Nem gazdasági érvek: nemzetbiztonsági szempontok; nemzeti életmód megóvása; „speciális nemzetgazdasági értékek” védelme */*/*/*/* - a teljes szabadkereskedelem-liberalizmus az erősebbnek jelent nagyobb hasznot; a protekcionizmus árát a fogyasztók fizetik meg: a termelők haszna = a fogyasztók vesztesége. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

76 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Samuelson szentenciái: ad 1.) „A szabadabb kereskedelem mindenkinek kedvez egy kicsit, viszont nagymértékben előnyös keveseknek.” ad 2.) „A szabadkereskedelem előnyösnek tekinthető a világ mint egész számára, de soha nem bizonyulhat a legjobb politikának egy adott ország számára.” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

77 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
4.2. Nemzetközi kereskedelempolitikai együttműködés a II. világháború után Az as válság tanulságai  Bretton Woods-i rendszer: IMF, Világbank, (ITO)GATT/WTO GATT: október január 1. - 23 ország, a világkereskedelem 73%-a Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

78 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A GATT Alapokmánya: PREAMBULUM alapelvek: az életszínvonal emelése, teljes foglalkoztatottság, a reáljövedelmek és az effektív kereslet növelése, a természeti erőforrások hatékony kihasználása a világgazdaságban, az áruk termelésének és cseréjének lehető legdinamikusabb növelése Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

79 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
1. Rész - 2 cikkely: sokoldalú vámszerződés, a legnagyobb kedvezmény elvének átfogó érvényesítése 2. Rész - 21 cikkely, a legfontosabb sokoldalú kereskedelem-politikai megfontolások, pl.: a belföldi adózás és szabályozás alapelvei; a tranzit szabadsága; a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok alkalmazásának lehetőségei és korlátai; a vámérték megállapításának és a vámeljárás legfontosabb szabályai; Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

80 a 2. rész nem tartalmaz szolgáltatás-kereskedelmi előírásokat!
A beviteli kvóták felszámolására és átmeneti alkalmazásuk szabályozására vonatkozó előírások; devizagazdálkodási előírások; az állami szubvenciók szabályozása, egységesítése; az állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatok tevékenységének szabályozása stb. a 2. rész nem tartalmaz szolgáltatás-kereskedelmi előírásokat! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

81 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
3. Rész - 12 cikkely a GATT szervezetének működéséről 4. Rész - 3 cikkely, 1965-ben elfo-gadott önálló rész: „Kereskedelem és fejlesztés” a fejlődő országoknak tett speciális engedmények Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

82 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
4.3. A GATT/WTO működése apparátus (= Titkárság) Genfben - „Körtárgyalások” - Fordulók/ „Rounds” ( között: 8 forduló) kötelező erejű határozatok, szankciók a szabályokat-határozatokat megsértők ellen ( globalizációellenes célpont Seattle - óta) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

83 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Sokoldalú kereskedelmi kör-tárgyalások a GATT égisze alatt 1947: Genfi-forduló - A világkereskedelem felét reprezentáló termék vámjainak csökkentése 1949: Annecy-forduló - kismértékű vámcsökkentés : Torquay-forduló - 25 százalékos vámcsökkentés : 2. Genfi-forduló - : Dillon-forduló - Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

84 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
: Kennedy-forduló: Az ipari termékek vámjainak átlagosan százalékos csökkentése; Az agrártermékek vámjainak szerény csökkentése; Dömpingellenes szabályozás; Alapokmány 4. része: fejlődő országok pozitív diszkriminációja : Tokió-forduló. Az ipari termékek átlagosan 34 százalékos vámcsökkentése; Nem vámjellegű korlátozásokra vonatkozó szabályok. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

85 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
: Uruguay-forduló: Vámcsökkentés (aszimmetrikusan); A WTO létrehozása; A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem vámjainak szabályozása; A szellemi termékek nemzetközi áramlásának szabályozása, TRIMs & TRIPs Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

86 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
4.4.. A GATT (és, illetve a) WTO nemzetközi kereskedelem-politikai alapelvei 1. A legnagyobb kedvezmény elve - harmadik országnak is jár az a kedvezmény, amit egy ország már megkapott; 2. A viszonosság elve - minden ország számot tarthat arra a kedvezményre a másik féltől, amelyet ő adott annak (és jogosult olyan védelemre, amit a másik alkalmazott vele szemben); Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

87 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
3. A nemzeti elbánás elve - az importtal szembeni eljárás nem lehet kedvezőtlenebb a hazai termékkel szembeninél; 4. A nyilvánosság elve - kötelezettség a GATT/WTO-tagállamok ‘haladéktalan’ értesítéséről minden kereskedelempolitikai lépés esetén; 5. A konzultáció elve - kötelezettség a tárgyalásra az érintett tagállamokkal minden kereskedelempolitikai intézkedés előtt Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

88 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
4.4. Az Uruguay-forduló tárgyalási programja: Agrárprotekcionizmus; textil- és ruházati termékek nemzetközi kereskedelme; szolgáltatáskereskedelem; a szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmének-forgalmának kérdései; a piacra jutás liberalizálásának kérdései, a GATT mint (nemzetközi kereskedelmi) jogi rendszer kereteinek finomítsa; a GATT intézményes erősítése Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

89 4.2. Az Uruguay-forduló eredményei
118 ország 27 külön egyezménye: a nemzetközi kereskedelem eddigi legátfogóbb liberalizációs programja konkrét eredmények: 1.) a piacra jutás témájában együtt kezelte a vámokat és a nem vám jellegű korlátozásokat (kivéve textilipar és mezőgazdaság) + aszimmetrikus vámcsökkentés; 2.) Nemzetközi Textil és Ruházati Egyezmény (ATC): 2005-ig 49%-ban általános GATT-normák; Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

90 sok nyitott kérdés - a hatalmas előrelépés ellenére!
3.) GATS: MFN és transzparencia a szolgáltatásokban is - keretszerződés, vállalási listák, szektorális függelék érvényesség: egyik országból a másikba áramló szolgáltatások (pl. TV), egy másik ország állampolgárai, devizakülföldiek számára teljesített szolgáltatás, külföldi leányvállalat által nyújtott szolgáltatások (bank- és biztosításügy), természetes személyek által más országban nyújtott szolgáltatás (jog, pü-i tanácsadás) sok nyitott kérdés - a hatalmas előrelépés ellenére! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

91 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
4.) Szellemi tulajdonjogok védelme: TRIPs (Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights) = nemzeti elbánás + legnagyobb kedvezmény a szellemi tulajdon terén és 10 év alatt! TRIPs  GATS, szabadalmi oltalom 20 évig, pozitív diszkrimináció a fejlődő országoknak, élőlények szabadalmi oltalma? Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

92 Aggregált Állami Támogatás = AMS
5.) Mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelme - továbbra is neuralgikus pont a nemzetközi kereskedelempolitikai kapcsolatokban OECD24/1992: 354 md $ jövedelem-transzfer egy év alatt = 444 $/fő termelési támogatás, exporttámogatás, importkorlátozás helyett: Aggregált Állami Támogatás = AMS konfliktus: EU: AMS fokozatos leépítése - USA: importkorlátozás és export-támogatás gyors és radikális leépítése Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

93 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A nem vámjellegű korlátozásokból vámok, s az „új vámok” csökkentése: 6 év, 36/24%; AMS csökkentése: 6 év, 20/13,3%; fejlett országok 6 év alatt, hez viszonyítva -36% export-szubvenció, - 21% szubvencionált export volument (fejlődök: az összes intézkedés 2/3-a 10 év alatt); növény- és állategészségügyi előírások átláthatósága és lehetséges egységesítése; önálló Mezőgazdasági Bizottság alakul(t) az előírások betartásának ellenőrzésére. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

94 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
6.) A GATT megújult, kibővített, egységes szerkezetű Alapokmánya - az un. „Kódexek” újrafogalmazása: Szabvány Kódex - a kereskedelem technikai akadályairól; TRIMs, Antidömping Kódex (VI: Cikkely); „Preshipemt Inspection”; a származási szabályok pontosítása és egységesítése; Engedélyezési Kódex; a szubvenciókat és a kiegyenlítő vámokat összefoglaló Szubvenciós Kódex Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

95 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
7.) Világkereskedelmi Szervezet - WTO WTO = GATT + GATS + TRIMs + TRIPs + Kódexek Miniszteri Konferencia, Általános Tanács, Titkárság + Dispute Settlement Body a Tanács a „döntőbíró” - a sérelem okát 15 hónapon belül fel kell számolni IMF WB WTO Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

96 5. A GATT/WTO tevékenységének eredményei
Noha az ITO nem jött létre, a GATT tevékenysége nagyon sikeres volt: a világkereskedelmi forgalom megtízszereződött; a világkereskedelem soha nem volt olyan szabad, mint napjainkban; soha nem vett részt annyi állam a nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalásokon, mint ma - amikor a WTO-nak 144 tagja van; Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

97 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Nemzetközileg szabályozzák a vámtételeket; liberalizálták a közbeszerzési eljárásokat; a GATT/WTO szabályozza az importengedélyezési rendszert; a GATT/WTO szabályozza az állami támogatásokat és a kiegyenlítő vámok alkalmazását; a GATT keretek közé szorította a nem vámjellegű korlátozásokat (szabványok, növény-, állat- és humán-egészségügyi előírások); megindult a nem vámjellegű korlátozások ‘vámosítása’ stb. Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

98 5. Regionális együttműködési és fejlesztési intézmények
II. Világháború után – az ENSZ égisze alatt – regionális gazdasági együttműködési, valamint fejlesztési intézmények jöttek létre – először Latin-Amerikában, majd Ázsiában és Afrikában is, a 70-es évek óta jellemzőek a szub-regionális együttműködés, szabadkereskedelmi szervezetek, együttműködési szervezetek, multilaterális fejlesztési intézmények Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

99 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
5.1. Európai fejlesztési és finanszírozási intézmények Európai Központi Bank European Central Bank = ECB („EKB) Az EMU központi intézménye - klasszikus jegybanki funkciókat tölt be: euró-kibocsájtás, közös monetáris politika, az Központi Bankok Európai Rendszerének működtetője/irányítója – tagja a 15(!) központi bank árstabilitás = az euró stabilitása Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

100 5.1.2. Európai Beruházási Bank
EIB Tőkebefektetések, Infrastruktúra-fejlesztés finanszírozása (társfinanszírozása), Non-profit szervezet 100 md euró alaptőke Külső haszonélvezők: Társult tagállamok, ACP-országok Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

101 5.1.3. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
European Bank for Reconstruction and Development = EBRD = „Európa-bank” 1991, 57 tagállam: - EU-15, - 24 átalakuló gazdaság, - 10 további OECD-tag, - 8 egyéb donor-ország Eredeti alaptőke: 100 md ecu (30% befizetve) Piacgazdasági átalakulás („terv  piac”) Működési modell: IMF/WB Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

102 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
NEMZETKÖZI KERESKEDELEM-POLITIKAI ALAPELVEK ÉS A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM-POLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS NAPJAINKBAN Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

103 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
A nemzetközi kereskedelem-politikai együttműködés aktuális kérdései: a Doha-i forduló Miniszteri értekezletek: Szingapúr, 1996, Genf, 1998, Seattle, 1999, Doha, 2001, Cancun, 2003 Hong Kong: december 18-22 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

104 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Seattle, 1999 („milleniumi forduló”): WTO: „a kereskedelem liberalizációja befejezetlen”; Szolgáltatáskereskedelem liberalizációjáról január 1. előtt tárgyalásokat kell kezdeni; Az agrárkereskedelem már tárgyalt kérdéseit december 31-ig le kell(ett volna) zárni Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

105 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Rossz előjelek: Késve alakult ki a program, Csak a beépített napirendek, Alacsony szintű nemzeti képviseletek, Amerikai választási előkészületek (Clinton jelenléte) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

106 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Tervezett program: Ipari vám és nem vám jellegű korlátozások csökkentése; High-tech termékek vámjainak eliminálása; Halászati szubvenciók csökkentése, Közbeszerzések transzparenciája; Teljes vámmentesség a legkevésbé fejlett országok számára; Internetes kereskedelem vámmentessége, Befektetési és versenyszabályok, valamint a dömping- és szubvenció-ellenes szabályok továbbtárgyalása; WTO-megállapodások végrehajtásának ellenőrzése, Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

107 Egyik napirendre tűzését sem fogadták el!
Amerikai törekvések: Az amerikai dömpingellenes eljárás általánossá tételére irányuló nyomás; Az agrárszubvenciók radikális csökkentésének igénye. * Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

108 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Seattle súlyos kudarc: 6 év után sem indult meg az első WTO-forduló; Súlyos tekintélyvesztés Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

109 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Néhány súlyos kereskedelempolitikai konfliktus a közelmúltban A „banánháború” EU banánimportja kedvezőbb feltételeket alkalmazott a volt gyarmatokról származó árúkra, mint a latin-amerikai banánra (ahol a Chiquita nevű amerikai társaságé a legtöbb ültetvény) USA panaszt tett (1993)  az EU megakadályozta a szankciót, 1994-ben ismételten  1996: USA, Ecuador, Guatemala, Honduras és Mexikó a DSB-hoz fordult (a WTO-ban) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

110 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
DSB elmarasztalta az EU-t, az fellebbezett, ezt elutasították (1998) Új EU banán-behozatali szabályok  USA-nak elfogadhatatlan: 500 millió $ büntető vámot vetett ki  az EU panaszt tett:  DSB: 119 millió $ jogos! Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

111 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
2. Repülőgép-gyártási szubvenció-vita az USA és az EU között EU szerint: öt év alatt 4 milliárd $ „illegális adó-szubvenció” a Foreign Sales Corporation keretében az USA szerint az ügy okafogyott, mert az FSC megszűnik (140 md $ általános társasági adó-kedvezményt vezetnek be) EU: WTO-ellenes az átmeneti időszak + egyes cégek 2006-ig előre megkapták az FSC-kedvezményt (pl. Boing)  EU: „we keep our legal options open” USA: ellenkereset Airbus ügyben Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

112 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Az USA vádja 1999-ben : az Airbus A388 3 md $ uniós szubvenciót élvez Előzmény: 1992 óta tárgyalások arról, hogy az Airbus állami és EU-szubvencióval a világpiac 30%-át hódította meg (ma már a felét!): részleges megállapodás Legújabban: USA-vád: 15 md $ ‘bevezetési támogatás’ az Airbusnak EU vád: 23 md $ K+F-támogatás a Boingnek „Mindkét ország szubvenciónak minősíthető rendszereket tart fenn” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

113 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Súlyos politikai konfliktus veszélye Kétoldalú elmarasztalás is lehetséges (mint ben a Kanada és Brazília közötti repülőgép-gyártási kölcsönös szubvenciós vádak nyomán) Káros következmények lehetnek a beszállítókra és a vásárlókra egyaránt Súlyos következmények azokra az amerikai ágazatokra, amelyeket az EU „büntetni” kíván (nehéz-gépgyártás, faipar stb.) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

114 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
3. Amerikai –európai „acélháború” 2001. március: 30 %-os acélvámok az USA-ban 3 évig: 30 – 24 – 18% károsultak: EU, Brazília, India, Dél-Kórea, Orosuország, Ukrajna, Ausztrália stb. EU panaszt tett a DSB-nél WTO-döntés: 2,4 milliárd $ EU-viszonosság: floridai narancs, karolinai textiltermékek, Harley-Davidson motor Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

115 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
„Minden, az acélvámok révén megóvott munkahely ára három munkahely elvesztése volt az acélfeldolgozó ágazatokban” 2003. december: az USA kormánya „felfüggesztette” a pótvámot Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

116 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
4. Európai-kínai „melltartóháború” (2005) Kiindulópont: Kínát WTO-tagsága következtében kvótamentes piacra jutás illeti meg (Ø kvóta 2008-tól, addig évről-évre csökkentés) 2005: drámai kínai textilexport-növekedés (konfekcióipari export-növekedés – pullover, tea-shirt, melltartó) Egyes EU-tagok: „vissza a régi kvótákat!” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

117 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Megállapodás: évi 10 % exportnövekedés 2008-ig Kikötőben lévő áru a 2006-os kvóta terhére rakodható ki Peter Mandelson: „This is a significant demonstration of China’s entry into the global economy as a responsible and valued partner.” Bo Xilai: „Unlike some other countries, the EU did not take unilateral steps against China but discussed the issue in a friendly manner.”” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

118 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
EU/USA kereskedelmi viták: Export-szubvenciók, Genetikailag módosított élelmiszerek (EU tilalom 300 m$ exportkiesést okoz az amerikai termelőknek), Hormonkezelt marhahús beviteli tilalma miatt az USA 116 millió büntető vámot vetett ki 1999-ben, USA dömpingellenes gyakorlata („Byrd-féle módosítás) 27-27 kereset egymás ellen (banán, acél, szellemi tulajdonjogok, textil, gabona, kompjúter-alkatrészek, a Kuba elleni USA embargó stb.) Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

119 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Összesen: 317 eset/panasz 1995 óta Anti-dömping eljárás: 22 panasz, 4 argentin, 5 EU, 3 Mexujó stb.; Mezőgazdaság: 28 panasz – Magyarország ellen Argentína és Ausztrália, illegális export-szubvenció miatt USA: 79 panaszt tett – a leggyakrabban a DSB-hez forduló ország; ellene 84 panaszt tettek EU: 65 panaszt tett – második leggyakrabban a DSB-hez forduló ország; Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

120 A Dohai WTO-forduló eddigi tapasztalatai
Doha, November: IV. Miniszteri Értekezlet – a Dohai forduló megnyitása Elhatározott időrend: Vitarendezési „megértés”: Május; Földrajzi jellemzők regisztrációs rendszere: 2003, Cancun; Minden tárgyalás lezárása: Január 1 előtt Cancun (2003. Szeptember): Miniszteri értekezlet – teljes kudarc, egyetlen megállapodásra sem került sor, 21 soros (6 pontos) nyilatkozat - „setback” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

121 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Doha Work Programme (10/08/2004) Mezőgazdaság: hosszú távú cél a „fair and market-oriented trading system through a programme of fundamental reforms”; AMS : lényeges csökkentés - az átlagnál nagyobb AMS-sel rendelkezők nagyobb csökkentésre kötelezettek; kereskedelemeltérítő belső támogatások csökkentése, a termékspecifikus támogatások radikális csökkentése; lehet az átlagosnál/előírtnál nagyobb csökkentés is legkevésbé fejlett országok pozitív diszkriminációja, vám- és kvótamentes piacra jutásuk Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

122 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Gyapot: más nemzetközi szervezetekkel együttműködve, a fejlődés-támogatással összekapcsolva. Nem mezőgazdasági piacra jutás: ad valorem vámok teljeskörű elterjesztése MFN-alapú vámok referencia-éve 2001, fejlődők hosszabb idő alatt valósítják meg a vámcsökkentéseket, legkevésbé fejlettek teljes vám- és kvótamentessége; Fejlődés : Speciális és megkülönböztetett elbánás, Műszaki segítségnyújtás, Megvalósítás/bevezetés Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

123 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Legkevésbé fejlett és újonnan csatlakozott országok Szolgáltatások (GATS): „megerősített elkötelezettség” „members who have not yet submitted thei initial offers must do so as soon as possible” Egyéb tárgyaló testületek: Rules, Trade & Environment and TRIPs, Vitarendezés Kereskedelem-könnyítés a kereskedelem és a beruházások közötti kapcsolat, a kereskedelem- és verseny-politika közötti kölcsönös kapcsolat és átláthatóság a közbeszerzésben Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

124 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Az átfogó cél: ipari, szolgáltatási és agrárvámok jelentős csökkentése – mindeddig csak retorika maradt Fő vita: USA – EU között EU mezőgazdasági vámok és USA mezőgazdasági szubvenciók kiegyensúlyozott csökkentése 2006: USA farm bill „We will not be writing the farm bill in the WTO” Legvalószínűbb: gyenge kompromisszumok = kismértékű liberalizáció Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

125 A multilaterális tárgyalások lejáratódnak, presztízsüket vesztik
Legnagyobb hiány: „Doha development agenda” India, Brazília (Kína nem túl aktív a sokoldalú tárgyalásokon) vezetésével a fejlődők megakadályozhatják a megállapodást, ha az agrárprotekcionizmus nem csökken kellőképpen Agrártermékek piacra jutásáért szolgáltatások piacra jutása Ha a Dohai forduló nem zárul sikeresen, a kereskedelmi tárgyalások újra bilaterális és regionális irányba tolódnak el (pl. Kína & Japán) → A multilaterális tárgyalások lejáratódnak, presztízsüket vesztik Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

126 2005. DECEMBER 18-22: MINISZTERI ÉRTEKEZLET HONG-KONGBAN
59 PONTOS KÖZÖS NYILATKOZAT („Ministerial Declaration”) 2013-ra minden mezőgazdasági exporttámogatás felszámolása Gyapotkereskedelmi megállapodás USA vs ‘négyek’ (Mali, Csád, Burkina Faso, Benin) – 2006 végére 0 vám 32 LDC-ország számára teljes vám- és kvótamentesség Piacralépési megállapodás kereteit elfogadták Szolgáltatáskereskedelmi megállapodás alapszövegét elfogadták Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

127 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Pascal Lamy, WTO-vezérigazgató értékelése szerint: „Új egyensúly a fejlődő országok érdekeinek megfelelően – immár a fejlődő országok érdekei állnak a tárgyalások középpontjában” „Elegendő energiát halmoztunk föl ahhoz, hogy 2006-ban megoldhassuk a technikai feladatokat.” Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

128 Magyar kereskedelempolitikai viták a WTO-ban
Magyarország mint panasztevő („complainant”) Cseh Köztársaság, 1998: gabonavám, Románia, 2001: búza- és búzaliszt importtilalma, Törökország, 2002: állateledel-beviteli tilalom Horvátország, Minden esetben konzultáció Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.

129 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.
Magyarország mint bepanaszolt („respondent”) Agrárszubvenciók, 1996: USA, Ausztrália, Új Zéland, Argentína, Kanada és Thaiföld [„Cairnes-i csoport”], Ugyanaz, 1997: Argentína, Ugyanaz, 1997: Új Zéland, Ugyanaz, 1997: Ausztrália által vezetett ‘panel’, Védintézkedés a cseh acélimporttal szemben, 1999 Nemzetközi gazdasági szervezetek, Gödöllő, 2006.