2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 1 Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és világgazdaságában.

Az előadások a következő témára: "2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 1 Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és világgazdaságában."— Előadás másolata:

1 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 1 Az emberi jogok a XXI. század világpolitikájában és világgazdaságában Az alapjogok három jogrendszer metszéspontjában

2 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 2 Az alapjogok rétegződése Európában  Egymást átfedő alapjogi rendszerek  Anyagi jogi szabályozás versengése  Jogorvoslati fórumok közti hatásköri versengés  Pozitív-negatív „interferencia”: kiolt-erősít - a jogértelmezés és jogalkalmazás terén

3 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 3 Viszonylatok Uniós jog/közösségi jog – belső feszültségek az alapszabadságok-alapjogok mentén Uniós jog / közösségi jog – nemzeti jog Uniós jog / közösségi jog – Emberi Jogok Európai Egyezménye Uniós jog/ közösségi jog – nemzetközi (köz)jog

4 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 4 Európai Bíróság – Emberi Jogok Európai Bírósága Tény: az Európai Bíróság alapjogi bíróságként lép fel – primer funkciója ellenére Tény: az Európai Unió (még) nem tagja az Európa Tanácsnak Probléma: a két jogorvoslati fórum egymáshoz való viszonya

5 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 5 Európai Bíróság – Emberi Jogok Európai Bírósága Felmerülő problémák 1. Eltérő alapjogi standard Luxemburgban és Strasbourgban - az EJEE eltérő, sőt ellentmondásos értelmezése a két bírói fórum részéről a konfliktus feloldásának lehetősége nélkül – EJEB nem fellebviteli fórum 2. EJEB közösségi jogot vizsgál

6 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 6 Emberi Jogok Európai Bírósága 1. CFDT-ügy (1977) – teljes egészében elhárítja magától a közösségi jog alapjogi kontrollját (Tanács kinevezési gyakorlata) 2. Melchers & Co. (1987) – a közösségi jogot végrehajtó tagállami aktust azonban már alapjogi kontrollnak veti alá (versenyellenes magatartás miatt kiszabott pénzbírság tagállami vhr-aktusa ellen) 3. Matthews (1999) – primer közösségi jogi aktus (tagállamok nemzetközi szerződése) alapjogi megfelelőségét is vizsgálhatónak nyilvánítja (Gibraltár – Európai Parlamenti választások)

7 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 7 Emberi Jogok Európai Bírósága 1. Cantoni (1996) – irányelv szövegével azonos francia jogszabály alapjoggal ellentétes, holott volt mozgástere a jogalkotónak (Fricska az EuB-nak, feltehetően a 2/94 miatt) 2. Senator Lines (2000) – lényegében az Európai Bizottság döntésének adott esetben a EJEE-vel való összeegyeztet- hetőségét vizsgálja – frontális támadás az Európai Bírósággal szemben! (versenyellenes magatartás miatt Bizottság által kiszabott pénzbírság)

8 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 8 Emberi Jogok Európai Bírósága - barátságos gesztus Luxemburg irányába Bosphorus-ügy (2005) 1. Tényállás (ENSZ BT-határozat 1993, EuB-ítélet: 1996) 2. Megengedhetőség 3. Alkalmazhatóság 4. Megalapozottság 5. Jogszerűség megdönthető vélelme – három lépésben

9 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 9 Emberi Jogok Európai Bírósága – megváltozott hozzáállás okai 1. Unió és EJEE nagy sebességgel közelítenek egymás felé – alkotmányszerződés, reformszerződés – hasonló értékű alapjogvédelem mindkét szinten valószínűsíthető 2. EJEB elfogadja az Európai Bíróság egyre erőteljesebb és érezhető alapjogi elkötelezettségét 3. EJEB feltehetően levonja a saját drámai méreteket öltő túlterheltségéből adódó következtetéseket (a jogszerűség vélelme)

10 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 10 Közösségi jog – nemzetközi jog  A nemzetközi jogi normativitás erősödése a nemzeti szuverenitás relativizálódásához vezet  Az egyén már nem csupán kedvezményezettje, hanem egyre inkább alanya is a nemzetközi jognak  A közösségi jog és a nemzetközi jog azonban nem ugyanabban az ütemben és mélységben halad az alkotmányos jellegű normativitás irányába - különösen így van ez az egyén körüli szabályok esetében

11 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 11 Közösségi jog – nemzetközi jog 1. Nemzetközi terrorizmus elleni harc - ENSZ BT határozat (konkrét listák) - KKBP közös álláspont - Tanácsi v. Bizottsági végrehajtó rendelet 1. Hasonló értékű és hatékonyságú alapjogvédelem hiánya a nemzetközi jogban - materiális értelemben - eljárásjogi értelemben is - számos esetben titkosszolgálati eszközök alapján születnek BT-határozatok

12 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 12 Közösségi jog – nemzetközi jog A két jogrend közti feszültség elemei: - politikai – nemzetközi terrorizmus elleni harc és a közbiztonság garantálása - intézményi szinten – eltérő logikájú rendszerek állnak egymással szemben (jogállami elveken nyugvó, kötelező bíráskodást gyakorló közösségi jog – és a főként diplomáciai eszközökkel operáló, mellérendeltségen nyugvó nemzetközi jog - jogi – az egyén igénye jogorvoslathoz versus az ENSZ amúgy is gyenge lábon álló normativitásának veszélyeztetése - identitás – a Közösség/Unió önazonosságának éppen egyik lényeges eleme a jogközösség, beleértve az alapjogokat ill. a jogorvoslathoz való jogot

13 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 13 Közösségi jog – nemzetközi jog Az Elsőfokú Bíróság küzdelme Kadi és Yusuf (2005) – alapjogkontroll teljes hiánya  Tényállás  Közösség és az ENSZ viszonya  Megoldás: - nemzetközi jog primátusa a közösségi jog felett - közösségi alapjog-kontroll kizárt - szűrő: nemzetközi ius cogens

14 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 14 Közösségi jog – nemzetközi jog Az Elsőfokú Bíróság küzdelme Ayadi és Hassan (2006) – marginális alapjogvédelem 1. Tényállás (u.a.) 2. Kadi-ügy elveinek megerősítése 3. A Bíróság ellenstratégiát keres – kétségbeesetten: a. A BT-határozattal követett cél fontossága (megelőzés) b. A BT-határozat, az azt átültető rendelet konzekvenciái „nem túl súlyosak” - de az arányosság bíróság általi megállapítása hiányzik c. Törlési eljárás (a BT szankcióbizottságának iránymutatása) – gyakorlatilag egyfajta diplomáciai védelem lehetőségét teremti meg – esetleges és nélkülözi a bírói jogorvoslatot, de a törlési eljárást kezdeményező állam köteles az ügyet az alapjogok szellemében, az egyenértékűség és a hatékonyság elve alapján kezelni

15 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 15 Közösségi jog – nemzetközi jog Az Elsőfokú Bíróság küzdelme Iráni népi mudzsahedin-ügy (2006) – újraéledő alapjogvédelem (Stichting Al-Aqsa, Sison – 2007) 1. Tényállás (különbség: nevek listáját a közös álláspont és a rendelet határozta meg) 2. A tényállásbeli különbség okán – a közösségi jog-nemzetközi jog összefüggése lazább – a Közösség saját hatáskörben állapította meg a névsort 3. Ezért a közösségi alapjogok (a meghallgatáshoz való jog, indokolási kötelezettség, effektív bírói jogorvoslathoz való jog) kontrollja elvégezhető – a véletlenen múlik azonban – az információhiány miatt – az érvényesíthetőség 4. Meg is állapítja az említett alapjogok sérelmét

16 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 16 Közösségi jog – nemzetközi jog Elsőfokú Bíróság küzdelme – a kiskapu 1. Elismeri ugyan a nemzetközi jog primátusát 2. Fenntartja azonban magának azt a jogot, hogy akkor is elvégezze a közösségi alapjog-kontrollt, ha a névsort a BT- határozat tartalmazza, nem csak a közösségi jogforrás 3. Ehhez a nemzetközi jogban még bizonytalan fogalmakat emel be az érvelésébe: pl. nincs általános „terrorizmus” ill. „terrorcselekmény-definíció 4. Figyelmeztetésnek tekintendő az Elsőfokú Bíróság által 2005-től kialakított gyakorlat: az ENSZ jobban teszi, ha nagyobb gondossággal jár el az emberi jogok/alapjogok védelme esetén

17 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 17 Közösségi jog – nemzetközi jog Európai Bíróság – korrekció 1. Az előző ügyek mindegyike fellebbezéssel az Bírósághoz kerül/került – a Kadi-ügyben 2008 januárjában elkészült a főtanácsnoki indítvány: 2. Feltételezhető, hogy minden további ügyben a Bíróság megsemmisíti az Elsőfokú Bíróság ítéleteit, nem osztja azt az érveléstechnikát és logikát, amely voltaképpen saját kompetenciáját helyezi háttérbe a sokkal bizonytalanabb és kevésbé hatékony nemzetközi jogforrással szemben

18 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 18 Közösségi jog – nemzetközi jog Európai Bíróság – korrekció Segi és Gestoras Pro Amnistía (2007) 1. Tényállás 2. Korábbi értelmezés szerint a KKBP illetve a harmadik pillér terén alkotható közös álláspont nem alapozza meg az Európai Bíróság, még kevésbé az Elsőfokú Bíróság joghatóságát 3. Újdonság: ún. közös álláspontok előzetes döntéshozatali eljárás keretében alapjog-kontrollnak vethetők alá, ha harmadik személyek irányába joghatás kiváltására alkalmasak 4. A Pupino-ügy (kerethatározat közvetlen hatálya) már előrevetítette a Bíróság hajlandóságát arra, hogy a harmadik pillért a közösségi jog irányába mozdítsa el

19 2008. május 8.Szalayné Sándor Erzsébet - PTE ÁJK Nemzetközi-és Európajogi Tanszék 19 Konklúzió 1. Az Európai Bíróság erősíteni és szélesíteni fogja alapjogi ítélkezési gyakorlatát és szigorát – a Reformszerződés sorsától függetlenül is – még annak árán is, hogy saját hatásköri felhatalmazását a szokásosnál is tágabban értelmezi 2. Bizonyosan nem kívánja a nemzeti bíróságokra hárítani/engedni a közösségi alapjog-kontrollt 3. Igyekszik gesztust tenni a strassburgi bíróságnak – a törekvés kölcsönös – tekintettel a várható csatlakozásra is 4. Strasbourg és Luxemburg is félreérthetetlen jeleket küld a nemzetközi jog és az ENSZ felé az emberi jogok illetve alapjogok kapcsán