A Rákóczi-szabadságharc

Az előadások a következő témára: "A Rákóczi-szabadságharc"— Előadás másolata:

1 A Rákóczi-szabadságharc
Száray Miklós: Történelem II. (39. lecke)

2 A szabadságharc okai A rendek sérelmei: A „vitézlő rend” sérelmei
A szabad királyválasztási jog megszűnése Az Aranybulla ellenállási záradékának megszűnése A király nem hívja össze az országgyűlést Az Újszerzeményi Bizottság működése (új birtokosok, fegyverváltság) A Magyar Kamarát az Udvari Kamara alá rendelik A protestáns vallásgyakorlás korlátozása az újszerzeményi területeken A „vitézlő rend” sérelmei A végvári katonaság szélnek eresztése Idegen katonaság, katonai vezetés Mo-n A Határőrvidék megszervezése A jász és kun kerületek elzálogosítása, a hajdúszabadság csorbítása A jobbágyság sérelmei: Súlyosbodó adóterhek, vámok (sóvám) „porció” (=katonák beszállásolása, tartása) „forspont” (=fuvarozás vagy igavonó állatok elvétele) A szabadságharc okai

3 A szabadságharc kitörése
Előzmények: 1697-es hegyaljai felkelés (sikertelen) A spanyol örökösödési háború ( ) – tkv és 191. old.: Franciaország (XIV. Lajos), Bajorország, Spanyolország, Magyarország <> Habsburgok, Anglia, Hollandia, Portugália Mo-ról a császári katonaság jó részét kivonják (1701 után) Kényszersorozások Mo-n (1702.) A szabadságharc kitörése

4 II. Rákóczi Ferenc Származása (I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona)
Neveltetése (nevelőapja Thököly Imre. Gyámja apja végrendelete értelmében I. Lipót! Jezsuita iskola, egyetemi tanulmányok, házassága Sarolta Amália hesseni hercegnővel. 1701: kapcsolatot keres XIV. Lajos udvarával >letartóztatása, szökése 1703: a magyarországi felkelés élére áll II. Rákóczi Ferenc

5 A kuruc hadsereg Kb. 75.000 fő, zömmel képzetlen parasztok
(1703-as vetési pátens: a hadba vonuló jobbágyok és családjaik mentesek az adók és szolgáltatások alól.) Könnyűlovas és gyalogos túlsúly. Portyázó hadviselés. (Habsburg katonai fölény.) Tartós területfoglalásra, várostromra nem képesek. Kiképzés: francia tisztek. A gyönge hadvezetés mindvégig probléma. Francia pénzsegély (havi tallér) Általános Katonai Szabályzat. A kuruc hadsereg

6 A szabadságharc hadieseményei
1703: Felvidéki hadjárat (a bécsi sáncokig) 1704: sikertelen kuruc dunántúli offenzíva 1704. (aug.) a franciák höchstadt-i veresége Folyamatos rác pusztítások az Alföldön. 1708-ig a kurucoké a Tiszántúl és a Duna-Tisza-köze 1705: (Vak) Bottyán János átmenetileg elfoglalja a Dunántúl jó részét 1707 eleje: Erdély és a Dunántúl egyaránt kuruc kézen 1708: a kurucok trencséni veresége (160 császári halott, 2500 kuruc+400 fogoly!) >> csökkenő kuruc hadilétszám (70E>20E!) 1710: romhányi ütközet (bizonytalan kimenetel, az erők aránya a kurucok javára!) A szabadságharc hadieseményei

7 Kuruc országgyűlések – a szabdságharc államszervezete
1705 Szécsény Rendi konföderáció Vezérlő fejedelem 28 fős Szenátus, Gazdasági Tanács, Erdélyi Tanács, kancellária (Ráday Pál) Pénzkibocsátás (réz „libertás”) 1707 (május) Ónod: a Habsburg-ház trónfosztása 1708 Sárospatak: kísérlet a jobbágyság mozgósítására Kuruc országgyűlések – a szabdságharc államszervezete

8 A szabadságharc befejezése
1711: Szatmári béke (Pálffy János-Károlyi Sándor) – méltányos kompromisszum Rendi jogok visszaállítása – kivéve a szabad királyválasztás és az ellenállási záradék Vallásgyakorlás szabadsága Amnesztia a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek. Rákóczi emigrációja (Rodostó, 1906 Kassa) Értékelése: a uralkodó az abszolutisztikus hatalomgyakorlástól visszatér a rendekkel való együttműködéshez (rendi dualizmus) A szabadságharc befejezése