Szeged Megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye.

Az előadások a következő témára: "Szeged Megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye."— Előadás másolata:

1 Szeged Megyei jogú város, Magyarország negyedik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

2 Története A magyarság letelepedését elősegítette a táj változatos – legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas – összetétele. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését és ezzel virágzó településsé fejlődését eredményezte. Az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged lehetett, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt. A város lakossága a földművelés térhódítása ellenére állattenyésztő maradt.

3 Címere Álló, kékkel és arannyal hasított reneszánsz pajzs. Jobb oldali, kék mezejében két jobb haránt ezüst pólya helyezkedik el. A bal oldali arany mezőben kiterjesztett szárnyú, balra néző, fegyverzett fekete félsas karmában aranyos jogart tart. A pajzs felső élén zárt rostélyú, szembe néző, ezüst harci sisak található, nyakában arany szalagon arany medalion. A sisakon nyitott, ötágú (három levél között két gyöngy) rubinokkal és zafírokkal díszített, arany leveleskorona van, a sisakdísz zöld talajon álló, jobbra lépő ezüst bárány. A foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany. A török kiűzése után a szegediek kiharcolják a szabad királyi város rangját, amelyet III. Károly király május 21-én újított meg.

4 Népessége 1851 35861 1941 110740 1870 56901 1949 104867 1880 59143 1960 117515 1890 68924 1970 140235 1900 82803 1980 164437 1910 96063 1990 169930 1920 100175 2004 162586 1930 108448 2009 169678

5 Népcsoportok A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város népessége 163 699 fő, ebből 93,5% magyar, 0,7% cigány, 0,6% német, 0,5% szerb, 0,2% román, 0,2% szlovák, 0,1% horvát, 5,0% egyéb. A városban 70 845 lakás van. Szegeden az országos viszonyokhoz képest sok nemzetiség képviselteti magát : a 11 magyarországi nemzetiségből 8 van jelen (szerb, szlovák, örmény, lengyel, horvát, ukrán, német, román).

6 Nevezetességei Pick Szalámigyár Zsinagóga Dóm Szegedi Vadaspark
Fekete-ház Virág cukrászda Szegedi Nemzeti Színház

7 Pick Szalámigyár Pick Szalámigyár, hivatalos nevén Pick Szeged Zrt. szegedi székhelyű élelmiszeripari cég. Alapítója 1869-ben Pick Márk volt. Szeged szalámiipara régi múltra tekint vissza. A városban mindig is jelentős volt a sertéshizlalás, a paprikatermelés pedig a török hódoltság idején honosodott meg Szegeden. Pick cége több rangos kitüntetést is elnyert a 20. század elején. A II. világháború után a céget államosították. A vállalat termelése folyamatosan nőtt a szocializmus évtizedei alatt. A rendszerváltás során Pick Márk utódai a magyar állammal szemben kártérítési igénnyel léptek fel ben a cég részvénytársasággá alakult át, az 1990-es évek elejétől pedig terjeszkedésbe fogott más húsipari vállalkozások felvásárlásával. Az ezredforduló tájékán Csányi Sándor bankvezér érdekeltségi körébe került. Jelenlegi nevét 2005-ben nyerte el.

8 Zsinagóga A török hódoltság alól felszabadult Szeged városa igen elnéptelenedett, szerb, német, zsidó jövevények is jöttek benépesíteni. A zsidó népesség 1786-ben kapott engedélyt a Helytartótanácstól a letelepedésre szabad királyi városokban. Hitközségüket Szegeden 1791-ben alapították meg. Első zsinagógájukat ban építették, amely nem maradt fenn. A XIX. század vége felé a zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, új nagy templomot terveztek, építésére 1900-ban kapták meg az engedélyt. Európa egyik legszebb, hazánk második legnagyobb zsinagógája a szegedi Új zsinagóga ban épült fel. Méretei: 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas, belmagassága 32 m. Belső tartószerkezete kizárólag vasból készült. A zsinagóga stílusának megtervezésében nagy szerepe volt Lőw Immánuel ( ) főrabbinak. A tervező Baumhornt Lipótot eszmékre, a híveket áldozatkészségre lelkesítette.

9 Dóm A Dóm tér m2 szabályos négyszög alakú területe éppen akkora, mint a velencei Szent Márk tér. Legkiemelkedőbb és legszebb épülete a dóm, ismertebb nevén a Fogadalmi Templom. A dóm alaprajza szabályos latin kereszt: - hossza : kívül 81, belül 66m, - szélessége kívül 51, belül 48m, - tornyainak magassága a Tisza 0 pontja fölött 91 m, - a templom padozatától számítva 81 m. - a kupola magassága kívül 53,60 m, belül a padlószinttől 33,40 m. - A főhajó és a kereszthajó egyaránt 14,50 m széles és 20,70 magas. - Ötezren férnek el benne.

10 Szegedi Vadaspark A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje, és a legnagyobb területű is egyben. Elsősorban veszélyeztetett fajok tartására szakosodott, különösen kiemelkedő a park dél-amerikai állatokat bemutató része.

11 Fekete-ház Mayer Ferdinánd kereskedő építette 1857-ben az angol gótika szellemében és romantikus stílusban Gerster Károly tervei alapján. Nevét korábbi, erősen sötétszürke színéről kapta ben ebben az épületben működött a belvárosi kaszinó önkényuralom-ellenes hangulatban. Nyaranta nőnevelde működött az épületben, majd helyet kapott itt a Szegedi Híradó szerkesztősége is. Később, ben a könyvtárszobában volt a Munkásotthon székhelye, ebben az épületben alakult meg a Nemzeti Tanács október 22-én, ezért nevezte ezt a házat Juhász Gyula a szegedi Pilvax-nak.[1] A kisajátítás után tanácsi bérlők költöztek be, 1985-től került a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába.

12 Virág Cukrászda A Virág Cukrászdának otthont adó kora eklektikus Új Zsótér-ház 1873-ban a „Nagyvíz" előtt épült nyarán köztudomású volt, hogy az Új-Zsótér-ház Klauzál tér felőli földszintjén „Allemann és Társa „ cukrászdája lesz, ami még az évben megnyílt. Az 1880-as évek derekán, Árvay Sándor vette át a cukrászdát, melynek hírnevét később fiával együtt alapozták meg kitűnő készítményeikkel. Tőlük 1922-ben a Temesváron nevezetes cukrász – Virágh Géza és Testvérei – vásárolják meg és teszik világhírűvé a cukrászdát. Kedveltté vált finomságaikkal „Virágh" név alatt tovább öregbítették a ház hírnevét. Az 1928-as Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert cukrászat különlegességeit az ország minden részére szállították.

13 Szegedi Nemzeti Színház
A Szegedi Nemzeti Színház 1883-ban épült a bécsi Ferdinand Fellner és Hermann Helmer cége által eklektikus neobarokk stílusban. Megnyitották október 14-én, 1885-ben leégett, de 1886-ban kisebb változtatásokkal helyreállították. A Szegedi Nemzeti Színháznak számos híres színésze volt és van most is. Szinte igazságtalan, hogy nem tudjuk itt valamennyit felsorolni, mégis néhányat, az 1910-es években fellépett itt Fedák Sári, Rátkai Márton, Hegedűs Gyula, a Tanácsköztársaság idején vezette a színtársulatot Juhász Gyula. Később a Szegedi Nemzeti Színház deszkáin bizonyította tehetségét Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Ajtay Andor, Neményi Lili, Páger Antal, Dayka Margit, Rozsos István, Horváth Tivadar, György László. Az opera műfajában voltak kiemelkedő tehetségek: Pataky Kálmán, Simándy József, Komlóssy Erzsébet, Gregor József. A színházi zenekar egyik híres karmestere Vaszy Viktor. Az épület szépsége filmrendezőket is megihletett, forgattak itt színházi jeleneteket berliniek, szentpéterváriak, az Oscar-díjas Szabó István Hanussen c. (1988) filmjének több epizódja itt játszódik.

14