Újrahasznosított építési termékek felhasználása az építőiparban és vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben Törökné Horváth Éva divízióvezető építésügyi szakértő.

Az előadások a következő témára: "Újrahasznosított építési termékek felhasználása az építőiparban és vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben Törökné Horváth Éva divízióvezető építésügyi szakértő."— Előadás másolata:

1 Újrahasznosított építési termékek felhasználása az építőiparban és vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben Törökné Horváth Éva divízióvezető építésügyi szakértő ÉMI Nonprofit Kft. Anyagtudományi divízió

2 Bontott építőanyagok újrahasznosítása
A különböző létesítmények, épületek, műtárgyak során komoly környezetvédelmi kihívást jelent a bontott építőanyagok újrahasznosítása, környezettudatos felhasználása Az EU-hoz történő csatlakozás feltételeként Magyarország vállalta, hogy áttér az európai szabványok használatára. Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

3 Mi is a hulladék? leginkább építési és bontási hulladékként, kitermelt földként, vagy sittként szoktuk emlegetni jogszabályi definíció: a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet tartalmazza: inert hulladék az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológia átalakuláson vízben nem oldódik nem ég más fizikai vagy kémiai módon nem reagál nem bomlik le biológiai úton nincs kedvezőtlen hatással más anyagra, úgy hogy nem okoz környezetszennyezést és emberi egészség károsodását jelentéktelen az ökotoxikus hatása, a felszíni vagy felszín alatti vizeket nem veszélyezteti Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

4 Építési, bontási hulladék aprítása, tárolása

5 A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok
Építési bontási hulladékok csoportjai a 45/2004 (VII.26.)BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerint Sor- szám A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok Hulladék EWC kódja Megnevezés 1. Kitermelt talaj Föld és kövek (amely veszélyes anyagot nem tartalmaz) Kotrási meddő (amely veszélyes anyagot nem tartalmaz) 2. Betontörmelék 3. Aszfalttörmelék 4. Fahulladék 5. Fémhulladék Vörösréz, bronz, sárgaréz Alumínium Ólom Cink Vas és acél Ón Fémkeverékek Kábelek (amely veszélyes anyagot nem tartalmaz)

6 Építési bontási hulladékok csoportjai a 45/2004 (VII. 26
Építési bontási hulladékok csoportjai a 45/2004 (VII.26.)BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. melléklete szerint Sor- szám A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok Hulladék EWC kódja Megnevezés 6. Műanyag hulladék 7. Vegyes építési és bontási hulladék Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek higanyt, PCB-ket (poliklórozott bifenileket), (egyéb) veszélyes anyagokat nem tartalmaznak. 8. Ásványi eredetű építőanyag-hulladék Téglák Cserép és kerámiák Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke Üveg Szigetelő anyagok Gipsz-alapú építőanyag, amely veszélye anyagot nem tartalmaz

7 Néhány vonatkozó jogszabály
2000 évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

8 Anyagfajták Kitermelt talaj, Betontörmelék, Aszfalt-törmelék,
Vegyes (beton-, tégla-, cserép-) törmelék A „halmazos” anyagok esetén végzendő műveletek: válogatás, aprítás /darálás, deponálás, (építési helyszínen:) elhelyezés / tömörítés Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

9 Halmazos anyagok újrahasznosításának lehetséges területei I.
Földművek Pályaszerkezeti rétegek Rekultivációs rétegek Feltöltések A hulladékgazdálkodásról szóló új törvény tervezete szerint: „elhelyezés”, mint közvetlen hasznosítási forma, nevesítve az építési és bontási anyagokból keletkezett hulladék hasznosításával. Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

10 Újrahasznosítási lehetőségek II.
Útépítés Az építési hulladékok útépítési hasznosítását a felhasználási területtől függően több termékszabvány, útügyi műszaki előírás és műszaki irányelv szabályozza. Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

11 Műszaki előírások I. Földművek esetén:
e-UT [ÚT :2007] Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai Bár címe szerint autópályákra vonatkozik, mégis, műszakilag átfogó módon foglalkozik a földművek anyagaival, ezen útügyi műszaki irányelv alapján a bontásból származó anyagok is besorolhatók az egyes osztályozási kategóriákba. Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

12 Műszaki előírások II. Pályaszerkezeti rétegek esetén:
e-UT [ÚT :2007] Útpálya-szerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei. Tervezési előírások Konkrét előírásokat tartalmaz többek között a mechanikai stabilizációs rétegekre alkalmas anyagok műszaki követelményeire vonatkozóan: Szemmegoszlás Tömöríthetőség Aprózódás Kőzetfizikai tulajdonságok Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

13 Egyéb útügyi műszaki előírások a hulladékok újrahasznosítására
e-UT [ÚT ] Útbeton betonhulladék újrahasznosításával e-UT [ÚT ] Bontott útépítési anyagok újrahasználata és hasznosítása. Általános feltételek e-UT [ÚT ] Bontott útépítési anyagok újrahasználata I. Pályaszerkezet helyszíni hideg újrahasznosítása e-UT [ÚT ] Bontott útépítési anyagok újrahasználata II. Telepen történő hideg újrahasznosítás e-UT [ÚT ] Pályalemezekből visszanyert beton újrafelhasználása e-UT [ÚT ] Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek helyszíni újrafelhasználása melegremix eljárással Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

14 Újrahasznosítási lehetőségek III.
A bontásból származó tégla és cserép „épen” visszanyerve felhasználható, ha a vonatkozó termékszabvány szerint megfelel. Pl.: MSZ EN 771 sorozat (falazó és burkoló elemek), MSZ EN 1304 (kerámia tetőcserép) MSZ EN 490 (beton tetőcserép) A megfelelőség a vonatkozó (harmonizált) termékszabvány által előírt vizsgálatok elvégzésével igazolható! Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

15 Bontott téglával burkolt családi ház

16 Bontott tégla, cserép felhasználhatósága
191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározottak szerint: az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok bontott építési termékek szakértővel történő vizsgálatát követően dönt: azok kezeléséről építési célra való megfelelősségéről ismételt felhasználhatóságáról beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.

17 Termékszabványok halmazos termékekre
Hivatkozási szám Cím MSZ EN 12620:2002+A1:2008 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz MSZ EN 13043:2003 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) utak, repülőterek és más közforgalmú területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonatokhoz MSZ EN :2003 Könnyű kőanyaghalmazok. 1. rész: Könnyű kőanyaghalmazok (adalékanyagok) betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz MSZ EN :2004 Könnyű kőanyaghalmazok. 2. rész: Könnyű kőanyaghalmazok (adalékanyagok) aszfaltkeverékekhez és felületkezelésre, valamint kötőanyag nélküli és kötőanyagos alkalmazásokhoz

18 Termékszabványok halmazos termékekre
Hivatkozási szám Cím MSZ EN 13139:2006 Kőanyaghalmazok (adalékanyagok) habarcshoz MSZ EN 13242:2002+A1:2008 Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben használt kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú anyagokhoz MSZ EN 13285:2003 Kötőanyag nélküli keverékek. Előírások (Megjegyzés:nem harmonizált szabvány) MSZ EN :2003 Vízépítési terméskő. 1. rész: Műszaki előírás MSZ EN 13450:2003 Kőanyaghalmazok vasúti ágyazathoz

19

20 Példák a szabványok alkalmazási területeire vonatkozóan
MSZ EN 13139:2006 Ez az európai szabvány meghatározza a természetes, mesterséges és újrahasznosított anyagokból nyert olyan adalékanyagok és kőlisztek, valamint ezek keverékeinek tulajdonságait, melyeket habarcs készítésére használnak fel. Ilyen habarcsok lehetnek az épületekhez, utakhoz és építőmérnöki létesítményekhez használatos: a) falazóhabarcs, b) ágyazó-/kiegyenlítőhabarcs, c) belső vakolóhabarcs, d) külső vakolóhabarcs, e) különleges ágyazóhabarcs, f) javítóhabarcs, g) injektálóhabarcs.

21 Forgalomba hozatal feltétele
Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet vonatkozik. A megfelelőség-igazolás módozata A megfelelőséget igazoló dokumentum (ok) 1+ Megfelelőségi Tanúsítvány Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat 1 2+ Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvány Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat 2 3 Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat 4

22 A szabványok két lehetőséget adnak a ZA
A szabványok két lehetőséget adnak a ZA. mellékletben: (2+) vagy (4) megfelelőség-igazolási módozat alkalmazását. Az ÉMI Nonprofit Kft hivatalos ajánlása szerint egy „szigorított” (4) megfelelőség-igazolási módozat megkövetelése lenne megnyugtató. A megfelelőség-igazolással, szállítói megfelelőségi nyilatkozattal ellátott anyag a hulladék státuszból kikerülve másod nyersanyagként szabadon felhasználható.

23 Felügyeleti ellenőrzés
A 3/2003. (I. 25.) együttes rendelet alapján a termékek az előírt műszaki követelményeinek teljesítését a termékre vonatkozó megfelelőség igazolás meglétét az ennek alapját képező műszaki specifikációra való hivatkozás megalapozottságát a szállítónál és a felhasználónál az építésfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóság külön jogszabályokban meghatározott módon jogosult ellenőrizni.

24 A megfelelőség-igazolással el nem látott letört anyag, valamint a hulladék kezelésen át nem esett építésből, bontásból származó anyag továbbra is hulladéknak tekinthető!

25 Építési, bontási hulladékból építési termék
A folyamat lépései: aprítás osztályozás előkezelés első típusvizsgálat és folyamatos ellenőrzés minősítés, hasznosíthatóság, a megfelelőség igazolása értékesítés

26 Szállítói megfelelőségi nyilatkozat kiadásának feltétele
a gyártónak igazolni kell az általa gyártott alapanyag műszaki tulajdonságait a gyártónak üzemi gyártásellenőrzési rendszert kell működtetni el kell végezni az első típusvizsgálatot (cél, hogy a felhasználó a terméknek a felhasználási terület szempontjából valamennyi fontos tulajdonságát ismerje)

27 Első típusvizsgálatok, Termékszabványok szerinti lényeges tulajdonságok
MSZ EN 13242:2002+A1:2008 ZA1 melléklete: Szemeloszlás, szemnagyság (D=90 mm-ig) Szemalak Finomrész minősége Kőzetfizikai tulajdonságok Fagyállóság Kopásállóság, aprózódás (Los Angeles, mikro-Deval) Kémiai követelmények (Kloridok, szulfátok, stb.) Környezetszennyezés (veszélyes anyag-tartalom pl. toxikus fémek, PAH, TPH, stb) Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

28 Első típusvizsgálatok az ÉMI Nonprofit Kft.-nél

29 ÉMI Nonprofit Kft. az ország legnagyobb, komplex építő- és építőanyagipari, jóváhagyó, vizsgáló, ellenőrző, tanúsító, illetve szakértő és innovációs intézménye Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) és Építéstudományi Intézet (ÉTI) jogutódja kiemelt felelőséggel és feladatkörrel rendelkezik tevékenység az építő- és építőanyagipar egész területén Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

30 A megfelelőség igazolását az ÉMI Nonprofit Kft
A megfelelőség igazolását az ÉMI Nonprofit Kft. – tanúsításra, ellenőrzésre és vizsgálatra – a GKM által kijelölt és az Európai Bizottságnak bejelentett (notifikált) szervezetként (Notified body number: 1415) végzi. Az ÉMI Nonprofit Kft. ETA és ÉME kidolgozását is végezheti feljogosított jóváhagyó szervezetként.

31 ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, Diószegi út 37.
Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

32 ÉMI Nonprofit Kft. regionális állomások
Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

33 Anyagtudományi Divízió főbb tevékenysége
Alkalmassági vizsgálatok Építési termékek vizsgálata Értékelő és szakreferensi feladatok ellátása (első típusvizsgálat készítése) Építési termékgyártó üzemek és az üzemi gyártásellenőrzési rendszer alapvizsgálata, folyamatos felügyelete Szerkezet- és anyagvizsgálatok Építéskivitelezés műszaki vizsgálata és ellenőrzése Mérnöki szakértés és szaktanácsadás Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

34 Anyagtudományi Divízió főbb tevékenysége
szerves és szervetlen építőanyagok, elemek és szerkezetek mechanikai, hidrotechnikai, analitikai, kémiai, fizikai és alkalmazástechnikai jellemzőinek vizsgálata kötőanyag, habarcs, habarcs adalékanyag, vakolat, ragasztó, fugázó, tömítőanyag friss beton, megszilárdult beton, betontermékek, könnyűbeton, pórusbeton, beton adalék- és védőszer, szálerősítésű beton és habarcs fémek, acél, betonacél, feszítőhuzal, feszítőpászma, rögzítőelem, rögzítéstechnika falazatok és födémek anyagai, elemei, tetőfedő- és burkolóelemek (zsindely, égetett agyag, beton tetőcserép, pala) és kiegészítőik Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

35 Anyagtudományi Divízió főbb tevékenysége
szerves és szervetlen építőanyagok, elemek és szerkezetek mechanikai, hidrotechnikai, analitikai, kémiai, fizikai és alkalmazástechnikai jellemzőinek vizsgálata hőszigetelő anyag, homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS) fal- és járófelületi burkolatok anyagai és elemei (kerámia, fa, kompozit, rugalmas és laminált, természetes kő, műkő, műgyanta) gipszkarton, kályhacsempe építési üveg termékek, építési fa, zsaluelemek (beton, fa polisztirol stb.) hézagtömítő masszák és profilok, vízszigetelő lemezek bevonatok (festék, lakk, impregnáló anyag, színezék, korrózióvédő és tűzgátló bevonat, faanyag védőszerek Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

36 Anyagtudományi Divízió főbb tevékenysége
építési technológiák ellenőrzése vizsgálattal, ellenőrzéssel és tanúsítással közreműködik az építési termékek megfelelőség igazolásában építésfelügyeleti munkákban való közreműködés Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

37 Anyagtudományi Divízió felépítése
Mechanikai Szakági Laboratórium Központi anyagvizsgáló labor Cement és habarcsvizsgáló labor Kerámia, kő, üvegvizsgáló labor Betontechnológiai labor Vegyészeti Szakági Laboratórium Festék, műgyanta és korrózióvédelmi labor Műanyag labor Analitikai és szilikát labor Bitumen labor Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

38 Fémek szakítóvizsgálata (600 kN és 1500 kN)
Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

39 Klimatikus vizsgálatok
építési üveg,bontott tégla burkolóelemek, habarcs hőszigetelő anyag, beton Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

40 Nyomó és hajlítószilárdság vizsgálatok (beton, kerámia, üveg, tetőcserép, habarcs)
Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

41 Fagyállósági és vízzárósági vizsgálatok
Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

42 Kopásállósági vizsgálatok (kerámia, kő, beton)
Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

43 Újrahasznosított építőanyagok vizsgálata
Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

44 Egy konkrét és aktuális példa, hogy miért is fontos az ellenőrzés…
Idézet egy ingatlanhirdetésből: ( „A terület laza talajminőségének következtében az ingatlan megsüllyedt. Ezt a folyamatot szakértők bevonásával kivizsgálták és komoly műszaki beavatkozással megállították. A süllyedésből eredő forgalmi értékvesztés miatt az ingatlant féláron kínáljuk.” Előzményekből valószínűsíthető okok: Évtizedekkel ezelőtti bányafeltöltés, anyagtani és kivitelezési problémák. Építő hulladékgazdálkodás Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai 2012. május 16.

45 Köszönöm a figyelmüket!
Törökné Horváth Éva divízióvezető Telefon: