Pártok és pártrendszerek Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Pártok és pártrendszerek Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Pártok és pártrendszerek Magyarországon

2 I. 1867-1914 Előzmény: 1846-1847 Az első pártok: Konzervatív Párt
Ellenzéki Párt es forradalom, az Ellenzéki Párt vezetésével 1861 Az Ellenzéki Pártból kettő lesz: Felirati Párt és Határozati Párt

3 A Kiegyezés és induló pártjai
Parlamentáris alkotmányos monarchia Közös és külön ügyek Az uralkodó fenségjogai A pártok Balközép Jobbközép Szélsőbal Konzervatívok 48-as Párt Deák Párt Függetlenségi Párt Konzervatívok

4 A pártstruktúra rögzülése 1875-től
A kormánypárt 1905-ig: Szabadelvű Párt 1910-től: Nemzeti Munkapárt A fő ellenzéki párt: Függetlenségi és 48- as Párt A Konzervatív Párt és utódpártjai: (Mérsékelt Ellenzék, Egyesült Ellenzék, ÚJ Párt, Nemzeti Párt, Alkotmány Párt)

5 A választójog a Monarchiában
Kétkamarás parlament: Képviselőház Főrendi Ház Cenzusos választójog (csak férfi, egynegyed telek, 3.szobás ház, 105 FT jövedelem, vállalkozó, értelmiségi,stb). Rövid választási kampány Nyílt választójog Korteshadjárat és lefolyása Eredmény: a váltógazdaság lehetetlen

6 A Dualizmus pártjainak jellemzése
PROTOPÁRTOK Klubpártok Hiányzik: tagság, szervezet, pártprogram, ideológia Politikai törésvonal – közjogi kérdés: a kiegyezés elfogadása-elutasítása és a hatalom

7 Váltógazdaság helyett
Obstrukció Az obstrukció formái A Házszabályok

8 Modern politikai törésvonalak Az ideológiai pártok megjelenése
Országos Antiszemita Párt Katolikus Néppárt Polgári Demokrata Párt Országos Polgári Radikális Párt Nemzetiségi pártok

9 Parlamenten kívüli pártok a századfordulón
Magyar Szociáldemokrata Párt 48-as és Függetlenségi Országos Gazdapárt Független Szocialista Parasztszövetség Országos Keresztényszocialista Párt A magas cenzus miatt nincs parlamenti képviseletük

10 A Dualizmus továbbélésének feltétele a modernizálás
Nemzetiségi kérdésben: trializmus, vagy föderáció A választójogban: a cenzus csökkentése, a váltógazdaság beindulása

11 1918-1919 A rendszerváltások éve
Kísérlet a polgári demokrácia megteremtésére 1918 októbere A háborús vereség hatása:a kormány lemondása Kettőshatalom: a Nemzeti Tanács megalakulása okt.24-én Pártjai: MSZDP, PRD, Károlyi Párt

12 A polgári demokrácia rendszere
Kormánya: Népkormány. Koalíció: Károlyi Párt, MSZDP, Polgári Radikális Párt Parlamentje: Nagy Nemzeti Tanács (Helyette: Intéző Bizottság) Alkotmánya: 1918 nov.16- Néphatározat (köztársaság, általános választójog, szabadságjogok, földreform)

13 Pártstruktúra 1918-1919-ben Ellenzéki Pártok:
Konzervatív polgári ellenzék: Függetlenségi és 48-as Párt Keresztényszociális Néppárt Országos Földműves Párt Magyar Polgári párt Nemzeti Egyesülés Pártja

14 Szélsőséges pártok és szervezetek
Szélsőbal: Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) Szélsőjobb: Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE), Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME), Székely Nemzeti Tanács, Felvidéki Liga Közös bennük: a diktatúra szükségessége

15 1919, a Tanácsköztársság 1919 március 21: kommunista hatalomátvétel, egypártrendszer KMP, MSZDP egyesülésével: Magyarországi Szocialista Párt (MSZP) Parlament: Tanácsok Országos Gyűlése Kormány: Forradalmi Kormányzótanács Közigazgatás: tanácsrendszer Tanácsválasztás, elektori rendszer

16 A neokonzervatív – Horthy-rendszer (1920-1944)
Az induló pártok: Keresztény Nemzeti Egység Pártja (KNEP) Egyesült Kisgazda és Földműves Párt MSZDP Keresztényszocialista Párt 48-as és Függetlenségi Párt Nemzeti Demokrata Párt

17 A politikai rendszer. Államforma, államfő. A hatalom birtokosai
Államforma: király nélküli királyság Államfő a kormányzó Horthy jogkörei: egyszeri vétójog, parlament feloszlatása, miniszterelnök kinevezése, legfőbb hadúr A hatalom birtokosai: a konzervatív nagybirtok, a liberális nagytőke és radikális jobboldali középrétegek

18 A politikai rendszer Parlamentarizmus, választójog
Parlament: 1926-ig : egykamarás 1926-tól: Képviselőház és Főrendiház Választójogi törvények (Majdnem) Általános, titkos. Nőknek: írni-olvasni tudás. 24 év, fél év egyhelyben lakás, 6 év állampolgárság Index: 74 százalék

19 Választójog 1922-es módosítás Nyílt- vidéken Életkor: férfi 24, nő 30
4 elemi, 2 év helyben lakás, 10 év állampolgárság Index: 58 százalék

20 Választójog 1938-as választójog Titkos
Városok: lajstromos, vidéken egyéni Életkor: férfi 26 év, nő: 30 6 elemi, 6 év helyben lakás, 10 év állampolgárság Index: 47 százalék

21 Pártstruktúra 1922-1944 Parlamenti pártok Kormánypártok
Egységes Párt (Kisgazdapárt és KNEP) Nemzeti Egység Párt Magyar Élet Pártja Ellenzéki Pártok MSZDP, Független Kisgazdapárt, Keresztényszocialista Párt, Legitimista Párt, Polgári Szabadság Párt, Egyesült Keresztény P.

22 Pártstruktúra 1922-1944 Parlamenten kívüli pártok
Szélsőbal: KMP és Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Szélsőjobb: Nemzeti Akarat Pártja (NAP), Kaszáskeresztes Párt, Nyilaskeresztes Párt. Magyar Nemzeti Szocialista Párt, Hungarista Mozgalom, stb Hitler- a szélsőjobb bekerülése a parlamentbe

23 A politikai rendszer sajátossága:a kevertség
Konzervativizmus, liberalizmus és diktatórikus vonások Alkotmányos parlamentáris rendszer autoriter vonásokkal Keresztény nemzeti eszmerendszer Nemzeti, konzervatív dominancia,bal- és szélsőjobb ellenességgel, kis antiszemitizmussal

24 Rendszerváltozások 1944 végétől Magyarország szovjet érdekszféra A sztálini forgatókönyv a kommunista diktatúra fokozatos bevezetéséről

25 A kettős politikai tagoltság, 1944-1945
I. Geopolitikai értelmezés Nyugat-Magyarország: totális fasizmus, Szálasi és a Nyilaskeresztesek rémuralma Keleten: Többpártrendszer és polgári demokrácia születése Ellenzéki pártok újjáalakulása: MSZDP, MKP, Független Kisgazdapárt, Nemzeti parasztpárt,Polgári Demokrata Párt, Magyar Radikális Párt. Összefogásuk: Ideiglenes Parlament és Ideiglenes Kormány

26 Kettős politikai tagoltság
II. A demokrácia két útja 1. A felülről létrejött rendszer: pártok, parlament, kormány 2. Az alulról kialakított lehetőség: a nemzeti bizottságok rendszere (pártok nélkül)

27 Kettős politikai tagoltság
III. A szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) A SZEB a magyar politikai rendszer (parlament, kormány) felett áll. Oka: Magyarország megszállt ország Korlátozott szuverenitás Korlátozott politikai pluralizmus

28 Politikai rendszer 1945-1947 1945 novemberi választások
Választójog: titkos, általános, közvetlen. Életkor: 20 év, cenzus nincs De kizárva:volt fasiszta vezetők, német nemzetiségűek Parlament: egykamarás: 409 képviselő Pártlistás szavazás

29 Az 1945-ös választások Az induló pártok:
Független Kisgazdapárt (gyűjtőpárt) Magyar Kommunista Párt (moszkovita és hazai vonal) MSZDP Nemzeti Parasztpárt Polgári Demokrata Párt Magyar Radikális Párt Nincs bal- és jobboldali párt!!!

30 Az 1945-ös választások Eredmények: FKgP: 57 % MKP: 17 % SZDP: 17
NPP: 6,8 % Koalíciós kormány. Min.elnök: Tildy Zoltán 1946 jan. 31: Köztársaság: Elnök: Tildy

31 A szalámitaktika, 1946-1947 FKgP: az „arányosítás” követelése
MKP: a szalámitaktika megindítása Cél: a prominens kisgazdavezető kizáratása – vagy bezáratása Példák: Sulyok Dezső, Kovács Béla és Nagy Ferenc Eredmény: a Kisgazdapárt feldarabolása, utódpártok kialakulása

32 Az 1947-es választások 10 párt indul Eredmények:
A koalíció 60 % (MKP, 22%, FKgP 15 %, SZDP 15 %,NPP 8 % Ellenzék: Demokrata Néppárt (DNP)15%, Magyar Függetlenségi Párt (MFP)13%, Független Magyar Demokrata Párt (FMDP)5%. Még: Keresztény Női Tábor (KNT), PDP, MRP. A „Kékcédulás választás”

33 A kommunista rendszerhez vezető fordulat éve, 1947-1948
A Tájékoztató Iroda létrejötte a sztálini forgatóköny változása A Pártok megrendülése, a mérsékeltek további kizáratása 1948 június: az SZDP egyesítése az MKP-val. A Magyar Dolgozók Pártja létrejötte. MDP=bolsevik párt, cél a proletárdiktatúra

34 A kommunista diktatúra „legitimációja” 1949-ben
A pártstruktúra: az MDP látszatkoalíciója az FKgP-vel és az NPP-vel Maradék lojális ellenzéki pártok: PDP, MRP, FMDP 1949 febr. Függetlenségi Népfront 1949 május: Népfront – egységlistás- választások: Részvétel 96%, eredmény 96 %.A totális kommunista diktatúra legitimálása