Realista építészet EKLEKTIKA

Az előadások a következő témára: "Realista építészet EKLEKTIKA"— Előadás másolata:

1 Realista építészet EKLEKTIKA
A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni. Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés. A történeti korokhoz forduló „neo-stílusok” együttese az eklektika. Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek. Opera, Párizs

2 Realizmus a festészetben
A realizmus első jelentkezése a festészetben a barbizoni iskola fellépése volt. A szabályok ellen lázadva a természetbe vonultak. Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés jellemzi. A realizmusban a festők a modern világot, és életet ábrázolták. Elvetették a vallási, mitológiai és az allegorikus témákat.

3 A realizmus szakaszai I. A realizmus kialakulása (az 1820-as, 1830-as évektől az 1850-es, 1860-as évekig)a romantikával együtt az új világábrázolás népszerűsítése a cél II. Az ún. nagyrealizmus (az 1850-es évektől az 1870-es, 1880-as évekig) az új irodalmi irányzatoktól (szimbolizmus, impresszionizmus) elkülönül III. A naturalizmussal versengő, azzal keveredő realizmust - nevezik kritikai realizmusnak (az 1880-as évektől az 1910-es, 1920-as évekig) IV. Az ún. utórealizmus (az 1910-es évektől az 1930-as, 1940-es évekig) kísérlet az avantgárd eszközeinek, tapasztalatainak felhasználására

4 Realista építészet EKLEKTIKA
A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni. Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés. A történeti korokhoz forduló „neo- stílusok” együttese az eklektika. Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek. Opera, Párizs

5 Millet: Angelus

6 Honoré Daumier: A mosónő, 1861.

7 Gustav Courbet: Jó napot, Courbet úr!

8 Realista festők Gustave Coubert Kőtörők (1849)

9 Realista festők Honore Daumier Harmadosztály (1860)

10 Realista festők Jean Francois Millet

11 Millet: Kalászszedők 1857. Párizs, Louvre

12 Realista festők Ilja Repin

13 Repin: Hajóvontatók a Volgán
1873. Szentpétervár, Russzkij Muzej

14 Repin: Hajóvontatók (1870)

15 Jean-Francois Millet: Kalászszedők
1857 realizmus Párizs, Musée d’Orsay

16 Wilhelm Leibl

17 Borsos József: Nemzetőr
1848. Magyar Nemzeti Galéria

18 Madarász Viktor: Hunyadi László siratása 1859.
Magyar Nemzeti Galéria

19 Székely Bertalan: Egri nők
1867. Magyar Nemzeti Galéria

20 Barabás Miklós: Bittó Istvánné
1874. Magyar Nemzeti Galéria

21 Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben
1876. Magyar Nemzeti Galéria

22 Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása
1896. Magyar Nemzeti Galéria

23 Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók
1871. Magyar Nemzeti Galéria

24 Munkácsy Mihály: Apa születésnapja

25 Realista szobrászat Jean-Baptiste Carpeaux (1827- 1875)
Francia szobrász, festő és rézkarcoló. Öt évet töltött Rómában, ahol Bernini hatott rá. 1861-ben visszatért Párizsba, ahol a királyi udvartól több megrendelést kapott. Portrékat, szobrokat és mitológiai alakokat mintázott. Munkássága Auguste Rodin művészetét készítette elő. Legjelentősebb műve: A tánc – a párizsi opera homlokzatán

26 A SZECESSZIÓ

27 Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, Budapest, 1899-1901
Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, Budapest, Otto Wagner: Postatakarékpénztár, Bécs,

28 A két takarékpénztár homlokzati részletei

29 A két takarékpénztár belseje

30 Charles Rennie Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1897-1899.

31 Voysey: Vodin-ház

32 Victor Horta: Tassel-ház, 1892/93.

33 V. Horta: Eetvelde ház, belső

34 V. Horta: Solvay-ház, belső

35 Héctor Guimard: A párizsi metro lejárata, 1900.

36 Antonio Gaudi: Sagrada Família, Barcelona, 1900 körül

37 Antonio Gaudi: Casa Batlló, Barcelona, 1904-1906.

38 Magyar Ede: Reök-palota, Szeged, 1906-1907.

39 Magyar Ede: Reök-palota, Szeged, 1906-1907.

40 Joseph Maria Olbrich: Secession, Bécs, 1897-1908.

41 Otto Wagner: Majolikaház, Bécs, 1898-99.

42 Dagmar Adler és Louis Sullivan: Auditorium building, Chicago, 1887-89.

43 Ch. R. Mackintosh: Akvarell a Glasgow-i Cranston teaszalon dekorációjához, 1897.

44 Maurice Denis: Múzsák Ferdinand Hodler: A nappal, 1899
Maurice Denis: Múzsák Ferdinand Hodler: A nappal, és az Éjszaka, 1890.

45 Gustav Klimt: Salome, 1909.

46 Jan Toorop: Halál, hol a te győzelmed? 1892.

47 Henry van de Velde: irodabútor, 1899.

48 Emile Gallé: Váza, 1899.

49 Louis C. Tiffany: Lámpa, 1890-es évek

50 Zsolnay Vilmos és Mack Lajos: Váza, 1900.

51 René Lalique: Szitakötő-nő és Alfons Mucha tervei alapján karperec és gyűrű Sarah Bernhardt számára