Látens fiatalkori devianciák – az ISRD empirikus kutatás

Az előadások a következő témára: "Látens fiatalkori devianciák – az ISRD empirikus kutatás"— Előadás másolata:

1 Látens fiatalkori devianciák – az ISRD empirikus kutatás
Parti Katalin A kutatás az OTKA támogatásával készült. Ny.sz.: K60981 Kriminálexpo 2008

2 ISRD – International Self Report Delinquency Study
Team: Kerezsi, Bolyky, Sárik, Győry, Süki-Szíjjártó, Parti Tárgy: A látens fiatalkori devianciák önbevalláson alapuló vizsgálata Módszer: Kérdőíves vizsgálat Nemzetközi vizsgálat résztvevői: 28 ország, köztük Mo. (OKRI) Célcsoport: a 7., 8. és 9. évfolyamos diákok (13-18 évesek) Minta: Országosan reprezentatív minta: 2500 fő 2200 főre súlyozva 3 szempont szerint reprezentatív: iskola, településnagyság, évfolyam Kriminálexpo 2008

3 A kutatás hipotézisei, célja
Szociális kötődés elmélet, társadalmi kontroll elmélet: Társakhoz kötődés Társadalmi értékekhez kötődés (család és kisközösség szerepe) Konvencionális (társadalmilag elfogadott) tevékenységekben való részvétel Egyén erkölcsi elképzelései Célunk a fiatalkori látens kriminalitás különböző formáinak megismerése, annak érdekében, hogy… 1. Családra vonatkozó kérdések: a. családi struktúra ép-e; b. funkcionálisan milyen: b.1. mennyire felügyeli: tudnak-e róla, mit csinál?, valamint b.2. mennyire kötődik a családhoz (érzelmi és közös programok). (Hipotézis: az a gátja a bűnelkövetővé válásnak, hogy sok a közös progi és tudnak is róla.) 2. Baráti társaságra vonatkozó kérdések. (Hirschi: A család minősége valamint az iskola meghatározza a baráti társaság minőségét is (láncolatos összefüggés). Ehhez kapcsolódhatnak a szerelmi viszonyok is.) 3. Iskolára vonatkozó kérdések: a. mennyire érzi jól magát; b. a konvencionális tevékenységekben mennyire szokott részt venni. (lóg-e az iskolából, mennyire szeret részt venni a tevékenységekben: lógott-e, kellett-e évet ism, mennyire jó tanuló. Mennyire kötődik az iskolához.) 4. Lakókörnyezet: a. kötődés a lakókörnyezethez. Kriminálexpo 2008

4 Hasznosíthatóság, a kutatás jövője
Létjogosultság: A látenciavizsgálat – kevés, kiegészíti a statisztikán alapuló bűnfelmérés-vizsgálatokat. Hasznosíthatóság: bűnözési tendenciák prognosztizálása, a veszélyeztetett korosztály (gyermekkorú elkövetők) helyzetének értékelése Olyan ismeretekre tehetünk szert, amelyeket a fiatalkorúakkal kapcsolatos büntető-jogalkotás és büntetőpolitika is hasznosíthat, például: milyen szinten és eszközökkel lehetne a fiatalkori bűnmegelőzést sikeresebbé tenni, a fiatalkorú bűnelkövetővé válás folyamatának megismerése alapján az igazságszolgáltatás eszközrendszerének fejlesztésére is sor kerülhetne, segítségül szolgálhat speciális pedagógiai programok kialakításához. Kriminálexpo 2008

5 Általános megállapítások - kötődésvizsgálat
Családhoz kötődés: viszonylag erős (közös esti programok), de integratív ereje csökkenőben Az elkövetők családjában nagyobb arányban fordul elő deviancia és családi tragédia. A szülői kontroll is kisebb körükben. Barátokhoz kötődés: erősödő kapcsolatok, együtt töltött szabadidő, 1-3 fős baráti társaságok. A vagyon elleni cselekményt elkövetők jobban kötődnek a baráti társasághoz. Lakóhelyhez kötődés: pozitív Iskolához kötődés: a közepesen teljesítőknél a legerősebb Jövőkép: még a jól teljesítőknek sincs jövőképe (anómiás társadalom) Értékrend: az elkövető fiatalok között jelentősebb az önzés, a kalandvágy, az agresszió, a meggondolatlanság. Az erőszakos viselkedés szórakozás ill. elfogadott létforma. Szociális státus és a devianciák összefüggése: elmaradottabb lakókörnyezetből és szegényebb iskolából valók között nagyobb arányban találhatók elkövetők. Iskolához, családhoz, lakóhelyhez kötődés: a mikrokörnyezethez viszonyulás alapvetően pozitív. Barátokhoz kötődés: a családhoz kötődés csökkenése általános tendencia. Látszólag ép, de gyenge integratív erővel bíró családok. Esti programok csak. A szabadidős tevékenységek a családon kívülre, a nyilvános helyekre (utcára, bevásárló központokba) tevődnek át. A családban töltött idő csökkenésével párhuzamosan növekszik a kortárs csoport szerepe. Családhoz kötődés: A családi kontroll látszólag jó: mindig tudják, hol és kivel tölti a gyermek a szabadidejét. De ez a kapcsolat csak látszólagos: jelentősége csökkenőben, párhuzamosan a baráti társaság szerepének növekedésével. A gyermekeknek jobb az anyával/nevelőanyával való kapcsolata, mint az apával. A korábbi ISRD vizsgálat megállapította, hogy a deviáns életmód kialakulásában döntőbb szerepe van az apa-fiú kapcsolatnak, mint az anya-leány kapcsolatnak. A családhoz kötődés szerepét elsősorban a drogfogyasztással kapcsolatban sikerült kimutatni: a kábítószer-fogyasztó gyermeknek kevésbé jó a szülőkkel való kapcsolata (fordítottan ilyen összefüggést nem sikerült kimutatni). A család és a deviáns viselkedés kapcsolata kimutatható a vagyon elleni és az erőszakos bcs-ek elkövetésében is: az elkövetők családjában több a deviancia és a tragédia, és kisebb a szülői kontroll. Iskola szeretete: nem attól függ, hogy valaki jól teljesít-e. elsősorban az átlagosan és az átlag alatt teljesítők kötődtek jobban az iskolához (nekik volt szükségük olyan megerősítésre, amelyet az iskola adhatott meg. Az iskola nemcsak a tanulás, a kötelesség, a teljesítés helyeként jelenik már meg, hanem a szabadidő-eltöltsé helyeként is. Ez mutatja az iskola megnövekedett szerepét a szocializációs folyamatban. Jól lehetne építeni a megelőzési programokat az iskolára.) Kriminálexpo 2008

6 Általános megállapítások – deviancia-vizsgálat
3 tényező alapvető a deviancia alakulásában: (1) életkor, (2) baráti társaság, (3) alkoholfogyasztás Belépési életkorok eltérők deviancia-típusok szerint (vagyon elleni: 12-13, erőszakos: 14-15, drogfogyasztás: 15 éves kor fölött) Alkoholfogyasztás: jelentős nagyságrend (78,7%), életforma 19,3%-ra semmiféle deviancia nem jellemző ERÜBS adatai tükröződnek: a csoportos elkövetés gyakoriságában, az enyhébb súlyú vagyon elleni devianciák elterjedtségében, annak földrajzi megoszlásában, a férfiak bűnelkövetésben vállalt nagyobb szerepében. Látványos: a lányok fokozatos térnyerése a vagyon elleni és a személy elleni erőszakos cselekmények elkövetésében A lebukás és a büntetés esélye igen alacsony (enyhe károkozás, elnéző attitűd) Erőszakos cselekmények közt a csoportos verekedés (iskolai erőszak) a leggyakoribb. A nem teljes családban élők gyakrabban követnek el erőszakos cselekményeket (de az elkövetők 75%-a teljes családban él! Családi problémák.) Belépési életkor: az első bűncselekmény elkövetésekor a megkérdezettek még gyermekkorúak voltak. -> a bűnmegelőzési stratégiáknak jobban kellene koncentrálniuk a gyermekkorúakra. Alkoholfogyaztás: jóval nagyobb mértékű a kábszerfogyasztásnál. A tömegkommunikációban megjelenő fiatal képéhez hozzátartozik az italozás. A korhatáros alkoholeladási korlátozás ellenére könnyen jut szeszes italhoz a fiatal. A szórakozás velejárója, kelléke az alkohol. Italozás és csoportos szabadidő-eltöltés összekapcsolódása. A leggyakrabban önállóan szerepel (52,3%), de sokszor társul fegyverviseléssel/csoportos verekedéssel is. Ezzel szemben a drogfogyasztás nem jellemző, a megkérdezettek 8,2%-a fogyasztott már könnyű drogot. Azonban a kipróbálási életkor korábbra tolódott (14-15 éves korról éves korra). Lebukás veszélye kicsi: az elkövetésről a legkevésbé a tanár értesül. Reakció hiányában nincs visszatartó erő. Kriminálexpo 2008

7 A kiértékelés akadályai
Nemzetközi összehasonlíthatóság korlátja: nincsenek nemzeti reprezentatív minták Beleegyezés-megtagadások (iskola, szülő) Válaszolási hajlandóság, igazmondás (másolás), figyelem-elterelődés (módszer, kérdőív hossza) A kérdőív nem minden aspektusban logikus (pl. szociális helyzet felmérésére nem alkalmas; nincs elegendő kérdés a baráti társaságról) A kérdőív felépítése nem mindenben követi a nemzeti sajátosságokat (pl. etnikai megkülönböztetésről, vagy számítástechnikai devianciákról szóló rész) A célcsoport az iskolába járóké (az iskolából kimaradtak, hátrányos szociális helyzetük miatt potenciális elkövetők) Kriminálexpo 2008

8 Vitára bocsátott kérdések
Tényleg azokból lesznek-e a bűnelkövetők, akiknél a devianciák halmozottan jelentek meg fiatal korban? (a későbbi beilleszkedésnek akadálya-e a fk. deviáns magatartás) Mi az oka annak, hogy gyenge a családi kötőerő? (formális kontroll: vacsorák) Hogyan lehetne javítani ezen? Megismételt vizsgálat a mintába került gyermekek körében (kohorsz): tényleg azokból lesznek-e a bűnelkövetők, akiknél a devianciák halmozottan jelentek meg fiatal korban? Vagy esetleg az enyhébb súlyú jogellenes cselekmények az érettebb kor elérésével megszűnnek, s a fiatal beilleszkedik? Az elkövetővé válás kockázati tényezői közül általában egy van jelen (61%), kettő van jelen 17,5%-nál, hárommal csak a megkérdezettek 1,5%-a rendelkezik. Család kötőerejének kiüresedése: anómiás társadalom, a gazdasági életközösség széthullása, a kölcsönös függsé megszűnése, az egyéni célok előtérbe kerülése. Kriminálexpo 2008