Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium"— Előadás másolata:

1 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
„Az önkormányzatokat érintő környezetvédelmi feladatokról, fejlesztésekről a környezettudatos szemlélet kialakításáról, a környezeti oktatás fontosságáról” Környezetvédelem - hulladékgazdálkodás Dióssy László szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, április 16.

2 Klímaváltozás - okok Klímaváltozás van a világon.
A klímaváltozás emberi cselekmény következménye. Mi saját magunk szűkítjük életterünket. 100 év múlva 1-6%-os felmelegedéssel számolhatunk. Magyarországot mindez duplán érinti majd. Tennünk kell ellene: egyénenként éppúgy, mint összefogással. Ennek az összefogásnak egyik eleme a hulladékgazdálkodás,az újrahasználat, hasznosítás hatékonnyá tétele.

3 Adatok Évente kb. 4,6 millió tonna települési szilárd hulladékot termelünk, amelynek csupán 12%-át gyűjtjük össze szelektíven, illetve hasznosítjuk anyagában. Otthonainkban évente fejenként 300 kg hulladék képződik, miközben munkahelyünkön és a közintézményekben további 150 kg hulladékot termelünk, összességében 1 1/4 kg-ot naponta. Ennek 80%-a kerül a hulladéklerakókba. Ennek több mint 60%-a jól hasznosítható anyag – papír, fém, műanyag, üveg, zöld hulladék. Üdítő és ásványvíz 1700 millió eldobható műanyagpalackban (1870 M db üdítő+ásványvíz-termék) ha állítva (!) egymás mellé raknánk, akkor ezer km; több mint 3X körbeérné az Egyenlítőt. "1 forintnyi környezetvédelmi beruházás hosszú távon 5-10 forintnyi megtakarítást jelent(het) a lakosságnak!” (Angel Gurria – OECD főtitkár Budapesten október 2.)

4 A lakosságnál keletkező települési hulladék kezelési kötelezettségét a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.) utalja a települési önkormányzatok felelősségi körébe. A Hgt. kötelező és vállalható feladatokat jelöl ki az önkormányzatok számára.

5 Kötelező önkormányzati feladatok a hulladékgazdálkodás területén
Közszolgáltatás megszervezése, díjak megállapítása Helyi hulladékgazdálkodási rendeletek megalkotása Kezelőművek létesítése és üzemeltetése Közterületek tisztántartásának megszervezése Közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése Helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése

6 Vállalható önkormányzati feladatok a hulladékgazdálkodás területén
Megelőzés Szemléletformálás Újrahasználati központok létesítése Házi komposztálás elterjesztése

7 Vállalható önkormányzati feladatok a hulladékgazdálkodás területén
Szelektív gyűjtés megszervezése A közszolgáltatás kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére is. A települési önkormányzat rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.

8 Vállalható önkormányzati feladatok
Hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítása Válogatóművek és komposztáló üzemek létesítése

9 Közterületen elhagyott hulladékok kezelése
Jelentős és előre nem tervezhető költséget jelent az önkormányzatok számára 2008. Pályázati felhívás az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladataira- forrás: 350 millió Ft az SZJA 1%-ból cél: felszámolás+ szemléletformáló program a hulladékelhagyó magatartás ellen; 132 nyertes pályázat (116 önkorm,16 civil) 2009-ben a tárca elkülönített fejezeti költségvetési előirányzata – április 15-én jelent meg a PF

10 Támogatást nyert pályázatok

11 Régi lerakók felhagyása
1999/31/EK tanácsi irányelv 14. cikke: az irányelvben foglalt műszaki feltételeknek nem megfelelő lerakók legkésőbb július 16-ig bezárásra kerüljenek. Fenti követelményt a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet írja elő.

12 Régi lerakók felhagyása
2009. július 16. után – az időközben megépülő négy új ISPA előcsatlakozási alap támogatásból kiépült lerakóval együtt – 65 lerakó fog működni. Továbbá engedéllyel rendelkezik és 2010 végéig ISPA és Kohéziós Alap támogatásból további 12 lerakó fog kiépülni, így mindösszesen 77 lerakó korszerű létesítmény üzemelhet majd a jövőben az ország területén.

13 A hulladéklerakók számának alakulása

14 Tervezett rekultiváció, 2007-2013
2232 db hulladéklerakó rekultivációja

15 A fejlesztések eddigi támogatása
Hazai források: között BM-KvVM központi forrás között decentralizált forrás Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési hatásköre Támogatás: Gyűjtőszigetek, gyűjtőudvarok kialakítása Szelektív hulladékgyűjtő járművek beszerzése Szelektív hulladékgyűjtő zsákok, edények beszerzése komposztáló telepek kiépítésére és fejlesztésére házi komposztálás elterjesztésére (2006-ban Ft házi komposztáló eszközökre)

16 A fejlesztések eddigi támogatása
2000-től ISPA előcsatlakozási alap (12+1 támogatott regionális hulladékgazdálkodási program) Kohéziós Alap – Környezet és Energia Operatív Program Kedvezményezettek / pályázók köre: Helyi önkormányzatok Települési önkormányzati társulások

17 ÖNKOMÁNYZATOK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI
KEOP Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése Pályázatok kerete Intenzitás Támogatás összege Eljárás 32,12 Mrd Ft max. 70% min. 100 M Ft Kétfordulós Támogatható tevékenységek: 1. Megelőzés „újrahasználati” központok,házi komposztálás, szemléletformálás, hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentése. 2. Szelektív gyűjtés lakossági eredetű papír-, biohulladék, valamint veszélyes hulladék elkülönített begyűjtése, szelektíven begyűjtött hulladék válogatása 3. Szerves hulladék lerakótól történő eltérítése papír és biohulladék elkülönített begyűjtése, válogatás, biohulladék anyagában történő hasznosítása, MBH-t követő energetikai célú hasznosítás 4. Lerakással történő ártalmatlanítás Hulladék átrakása, a maradék hulladék és a másodlagos hulladék lerakása, legfeljebb 2020-ig elegendő kapacitás kiépítésével

18 ÖNKOMÁNYZATOK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI
KEOP A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése Pályázatok kerete Intenzitás Támogatás összege M Ft Eljárás 19,5 Mrd Ft max. 100% Kétfordulós* *Jelen pályázati konstrukcióban már csak a 2. fordulóra lehet pályázni. Támogatható tevékenységek: 1. A helyszín biztosítása felépítmények, épületek bontása; használaton kívüli vezetékes műtárgyak bontása, rekultivációs rétegrend kialakításához szükséges tereprendezés. 2. Rekultivációs munkálatok végzése rekultivációs rétegrend kialakítása; vízelvezető rendszer kialakítása; depóniagáz- gyűjtő, ártalmatlanító rendszer kiépítése passzív hidraulikus védelmi rendszerek kiépítése, hulladéklerakók felszámolása. 3. A rekultivációs utógondozáshoz szükséges tevékenységek

19 Pályázatok, kiemelt projektek kerete 2009-2010 (Mrd Ft)
ÖNKOMÁNYZATOK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI Rekultivációs lehetőségek a ROP-okban települési szilárdhulladék-lerakók helyi szintű rekultivációja (kivéve 650 M Ft feletti rekultiváció és/vagy ISPA és Kohéziós Alap projektek rekultivációs részei) dögkutak, dögterek települési folyékony hulladék lerakók Sorszám Konstrukció neve Pályázatok, kiemelt projektek kerete (Mrd Ft) DAOP /E Települési hulladéklerakók 0,51 ÉAOP /C1 Települési szilárd- és folyékonyhulladék-lerakók rekultivációja 1,36 ÉAOP /C2 Állati hulladéktemetők, dögkutak rekultivációja 0,4 KDOP 4.1.1/B Települési szilárdhulladék-lerakók, dögkutak, földmedrű települési folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációja 0,8 KMOP Települési hulladéklerakók rekultivációja 0,847 NYDOP /C Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése 0,45 Konstrukciók várható megjelenése: 2009 szeptember

20 Pályázati lehetőségek: fenntartható életmód és fogyasztás
KEOP / A, B, C - A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP / A és B – Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek A konstrukciók célja: Egyrészt a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezet-etikájának fejlesztése, főleg a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő), a fenntarthatóbb választási lehetőségekről szóló információs kampányokkal, közösségi együttműködések megvalósításával. Például: lakossági tanácsadó hálózat fejlesztése, tájbejárás sorozat szervezése Másrészt a mintaprojektek révén több probléma (vízhasználat, hulladékképződés, anyagpazarlás stb.) megoldásához, és a meglévő kedvező folyamatok megőrzéséhez is módszereket, eszközöket adnak. Olyan kommunikációs tevékenységet és fizikai jellegű beruházást is magában foglaló projektjavaslatok kaphatnak támogatást, amelyek meghatározott célcsoport – elsősorban a lakosság – számára mintául szolgálnak a környezettudatos életmódot, fogyasztást illetően és csökkentik a résztvevők vagy felhasználók, haszonélvezők életmódjának környezetterhelését a megelőző környezetvédelmi megoldások alkalmazásával. Például: demonstrációs központ fejlesztése, házi és közösségi komposztálás népszerűsítése A konstrukciók megjelenése: március

21 Támogatási Intenzitás
KEOP 6 – Fenntartható életmód és fogyasztás Konstrukció Rendelkezésre álló keretösszeg (M Ft) Támogatási Intenzitás % Támogatás összege (M Ft) Eljárás 6.1.0 A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (A, B, C komponens) A: 100 M Ft B: 500 M Ft C: 400 M Ft A,B: 90% C (országos kampány): 95% A: 3-5 M Ft. B: 10-50 M Ft. C: Aut. B,C: egy fordulós 6.2.0/A Fenntartható életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek (A,B komponens) A: 300 M Ft B: 700 M Ft A: 90% B: 95% 3-10 M Ft. 20-200 A: aut. B: egy fordulós

22 További információk a KEOP 6 pályázataihoz
KEOP /A, B és C KEOP /A és B Támogatható tevékenységek – A komponens (az I-III. támogatható tevékenységek között több is választható) I. Tájbejárás sorozat szervezése és lebonyolítása II. Fenntarthatósági tematikájú rendezvény/rendezvénysorozat szervezése és lebonyolítása III. Nem fenntarthatósági tematikájú kulturális vagy közösségi rendezvényen való megjelenés szervezése és lebonyolítása I. A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása II. Házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt III. Lakásfelújítással és építéssel kapcsolatos fenntartható megoldásokat népszerűsítő demonstrációs központ fejlesztése Támogatható tevékenységek – B komponens I. Térségi komplex kampányok megtervezése és lebonyolítása II. Fenntarthatósági tematikájú rendezvény/ rendezvénysorozat szervezése és lebonyolítása III. Nem fenntarthatósági tematikájú kulturális vagy közösségi rendezvényeken való megjelenés szervezése és lebonyolítása IV. Lakossági tanácsadó hálózatok fejlesztése V. Tájbejárás sorozat szervezése és lebonyolítása (önállóan nem, csak az I-IV tám. Tev. Valamelyikével együtt támogatható) I. Középületek és más nagy látogatottságú építmények komplex környezetbarát (hulladékmegelőző, víztakarékos, energiatakarékos) átalakítása II. Fenntartható életmóddal kapcsolatos non profit információs központok fejlesztése III. Környezetbarát, helyi élelmiszerek piacának fejlesztése IV. Biotermékek, ill. környezetbarát termékek és szolgáltatások minősítő vagy hitelesítő rendszerének fejlesztése, a rendszerek népszerűsítése Támogatható tevékenységek – C komponens I. Országos komplex kampányok megtervezése és lebonyolítása - Nem támogatható tevékenységek Üzleti vagy kereskedelmi célú kampány Erdei iskola program, kampány környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések külföldi helyszínen megvalósuló rendezvény vagy tájbejárás Helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények átalakítását, felújítását tartalmazó projekt konkrét szervezetek, termékek vagy szolgáltatások marketingje

23 Környezeti nevelés Csak akkor tudunk a környezetvédelem ügyében hatékonyan fellépni, ha mindannyian belátjuk: tudunk tenni annak érdekében, hogy megállítsuk a szennyezést, a fölösleges pazarlást, és képesek vagyunk jó példát mutatni a jövő generációinak, Magyarország polgárainak. Minden egyes ember tehet annak érdekében, hogy elkerüljük a bolygónkat veszélyeztető ökológia katasztrófát. Lehetőségek: Zöld Óvoda, Ökoiskola, Ökoklub, Környezetvédelem Nagykövetei, Zöld Kréta Roadshow.

24 A környezeti oktatások fontosságáról
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008-ban egy új szakképesítés, alapvetően az önkormányzatok által alkalmazandó munkakör betöltéséhez Klímareferens szakképesítés Országos Képzési Jegyzékbe történő felvételét kezdeményezte. A Kormány előkészítette a re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS), melyet a Magyar Köztársaság Országgyűlése március 20-án elfogadott. A dokumentum legfontosabb elemei, összhangban hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásaival és saját nemzeti érdekeinkkel, a kibocsátás-csökkentés, az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz és a szemléletformálás. A NÉS végrehajtása érdekében a Kormány két évre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) készít elő. Az első program es évekre irányoz elő cselekvési terveket minden szektor számára. A NÉS/NÉP eredményes végrehajtásának feltétele, hogy a klímaváltozás, a klímavédelem és az energetika (energiahatékonyság-növelés, alternatív energiaforrások) terén jártas, az ismereteket a napi munkában alkalmazni képes szakemberek megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Ehhez kapcsolódik a Klímareferens képzés kidolgozására vonatkozó kezdeményezés, amelyet első körben önkormányzati tisztségviselők számára indít majd el a tárca. A képzés célja lefedni az ország egész területéről, elsősorban a helyhatóságoktól érkező igényeket, de önkormányzati vállalatok és helyi kkv-k jelentkezésére is számítunk. Kiemelt célcsoport az önkormányzatok, mint a NÉS végrehajtásának alapegységei, ezen belül is az önkormányzatok környezetvédelmi szakemberei (referensei). Ezen túlmenően a Klímareferens a képzés eredményeként más területeken is jól hasznosítható képzettséggel rendelkezik majd. Szükséges az önkormányzatok környezetvédelmi programjának klímastratégiával való kiegészítése, amelyet nem csak települési, de kistérségi szinten, vagy több önkormányzat összefogásával is elkészíthetőek. Emellett az önkormányzat képes a lakosság aktív közreműködésének megszervezésére a NÉS-ben kitűzött célok elérésének érdekében. A felsőfokú szakképzést az egyetemek, főiskolák szakirányú továbbképzései között szerepeltetik, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés időtartama legfeljebb 480 óra lesz. A szakképzésről az illetékes szakképzési tanács áprilisban előirányzott jóváhagyása alapján a KvVM minisztere rendelete alkot. A tervet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége támogatja. A képzés indításában egy dunántúli (Pannon Egyetem), egy budapesti (Kodolányi János Főiskola) és egy tiszántúli (Debreceni Egyetem) felsőoktatási intézmény már konkrét érdekeltséget jelzett. Környezeti nevelés A KvVM a környezeti nevelési programok megvalósításában a települési önkormányzatokat kiemelt partnernek tekinti. Az óvodák, iskolák fenntartójaként elengedhetetlenül fontos, hogy segítsék az intézmények környezettudatosságot fejlesztő tevékenységét. A minisztérium országos és regionális szinten is célirányos munkával kívánja ösztönözni a közoktatási intézményeket, hogy a zöldhálózatnak minél több aktív részese legyen, az országban folyamatosan szüntessük meg a környezeti nevelési programokban ma még viszonylag alacsonyabb aktivitást mutató fehér foltokat. A KvVM honlapon elérhető Környezeti tudáslánc térkép segítségével az önkormányzatok vezetői is részletesen tájékozódhatnak régiójukban, településükön, kerületükben, illetve az ország más részein tevékenykedő intézményekről.

25 Zöld Óvoda és Ökoiskola

26 Környezeti tudáslánc

27

28 A környezettudatos önkormányzat
A jogszabályi kötelezettségeinek eleget tesz – ez sem mindig teljesül! A lakosság korrekt és széleskörű tájékoztatása környezetvédelmi ügyekben, együttműködve a közszolgáltatókkal és a környezetvédelmi hatósággal Szemléletformáló programok a tudatos fogyasztói szokások kialakítása, a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése érdekében Házi komposztálás gyakorlatának elterjesztése, lehetőségének biztosítása Helyes hulladékkezelési gyakorlat elterjesztése A Példamutatás elve alapján papírtakarékos/zöld irodák működtetése, intézményi szelektív gyűjtés bevezetése a közintézményekben Szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának kiépítése a településen Hatékony fellépés a hulladékelhagyó magatartás visszaszorítása érdekében A települési beruházások kapcsán (példamutatás elve) energiatakarékos és klímatudatos megoldások keresése

29 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!