Szent István Egyetem Általános kutatásmódszertan doktorképző kurzusa

Az előadások a következő témára: "Szent István Egyetem Általános kutatásmódszertan doktorképző kurzusa"— Előadás másolata:

1 Szent István Egyetem Általános kutatásmódszertan doktorképző kurzusa
Prof. Dr.Dr.h.c. Tomcsányi Pál akadémikus, kutatóprofesszor Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 2003 Köszöntjük a Hallgatót!

2

3

4 Az általános kutatásmódszertan vázlata 1
Az általános kutatásmódszertan vázlata 1. A diszciplina elhatárolása a szekunderkutatás alapján 2. A kutatások és írásművek "forgatókönyve” 3. A szakirodalomkutatás és ismeretgazdálkodás (A szekunderkutatás alkotó technikája) 4.A tudományos írásművek módszertana 5. Szaknyelv használat és fejlesztés 6. Az ismeretalkotás módszerei a) Probléma megoldó gondolkodás b) Heurisztikus technikák c) Kreativitás lélektani fokozása 7. A kutatási eredmények értékelése és tervezése 8. A tudományos tevékenység értékelése és szervezése

5 Általános kutatásmódszertan
A szekunderkutatás alkotó technikája

6 Francis Bacon „az empírikusok egyre csak gyűjtenek, mint a hangya, és felélik amit gyűjtöttek, a racionalisták önmagukból szőnek fonalat, mint a pók. Pedig a méh választja kettőjük közül a helyes utat, mert a kert és a mező virágaiból hordja össze anyagát, de saját képességeinek megfelelően alakítja át és rendezi el.”

7

8 A szekunderkutatás (nagyrészt szakirodalom-feldolgozás) kreatív munkafolyamata (ismeretelemzés, ismeretgazdálkodás), és építkezési analógiái

9 Az építési munkafolyamat folytatása

10

11

12 Forrástípusok áttekintése I.

13 Forrástípusok áttekintése II.

14 Forrástípusok áttekintése III.

15 Különösen értékes az a forrás, ami a számunkra éppen szükséges információt tartalmazza!
Egy rangos tudományos folyóirat publikációja többet ér, mint egy népszerűsítő ismertetés, vagy személyes vélemény --- de a mi szempontunkból bármelyik hasznos lehet. Ne csak a szakirodalomra gondoljunk, mert gyakran még fontosabb szekunder forrásaink a kigyűjtött tételes megállapítások, a kísérleti és egyéb adatok, sőt saját ötleteink is!

16

17 Forrás és feldolgozás

18 A régiből újat szintetizáló szellemi
A régiből újat szintetizáló szellemi munkában a feltáró részekre bontó analízis az alap, míg a szinergikus többlet az összehasonlító, összevonó ismeretelemzésben és a szintetizáló munkában jelenik meg. A mi szakirodalom-kutatásunk lényeges vonása, hogy nem dokumentumokkal, hanem megállapításokkal, adatokkal foglakozik. Ezért a feltáró analízist nehéz a már szintetizáló egybevetéstől elválasztani, ami végül sok más értékelt információval kerül az integráló szintézisbe.

19 A szekunder ismeretbővítés elemei
Módszer: ISMERETGAZDÁLKODÁS (újat alkotó folyamatos saját és irodalmi információ analízis és szintézis) Rögzítése: Írásban (cédula, számítógép) Emlékezetben Alkotófolyamat: analízis (feltárás, részekre bontás, annotálás) szintézis kompiláció (kiegészített összerendezés) ismeretelemzés (kombinatív továbbfejlesztés) ismeret-összeépítés (eredményalkotó szerkesztés)

20 A szekunder ismeretbővítés az általános kutatásmódszertan gerince
A szekunder ismeretbővítés az általános kutatásmódszertan gerince. Vigyázat: az egzakt kutatás alapja viszont primer! Az alkotófolyamattal kell bővebben foglakoznunk. Mivel általában a „késztermékből” következtetünk az „alapanyag” szükségletre: ezért először a folyamatot befejező szintetizálás igényeit tekintjük át, hogy azután az előkészítő analízisről beszélgessünk.

21 1. Kompiláció Kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, és önálló (nem az előzőkből általunk kiemelt) tételek és adatok Feldolgozási formái: 11. Változatlanul felhasznált idézetek és tömörítvények összekötő szöveggel 12. Az előbbi értékeléssel és összehasonlítással kiegészítve 13. Az előbbi saját adatokkal kibővítve

22

23 2. Ismeretelemzés Kiinduló anyaga: összegyűjtött és a kivonatokból kiemelt megállapítások és adatok (ismeretegységek, IE) Feldolgozási formái: 21. Differenciáló analízis (gondolati elemek ütköztetése) 22. Asszociációképzés elemkombinációval 23. Célraorientált analógiakeresés

24 3. Ismeretépítés Kiinduló anyaga: idézetek, tömörítvények, az ismeretelemzés anyaga és eredményei (megállapításai, új tételei), saját és kapott adatok Feldolgozási formái: 31. Egyszeri kutatás (problémamegoldás, disszertáció készítés stb.) 311. A célnak megfelelő összeállítás, véleményezéssel, kommentálással 312. Kiegészítés (heurisztikus, primer, szekunder) 32. Folyamatos kutatás (például diszciplináris, reszort vagy problémakör-fejlesztő stb.) 321. A hasznosítható elemek kiemelése és közre adása 322. Kiegészítő hipotézisek megfogalmazása, kutatási irányok indítása

25

26 Az alapanyag összegyűjtése, feltárása
Szomorú kutatómunka az, amikor a kész eredményekhez gyűjtünk utólag irodalmi hivatkoznivalót. Persze újabb információkhoz jutni sohasem késő, sőt ez a munka sohasem fejeződik be. Talán ezért nem mondjuk, hogy ez a kutatás kezdete: hiszen minden résztémával, minden lezárt munkaszakasz után újra kezdődik.

27 Feldolgozási egységek
DE = dokumentációs egység: a vázlatban (a disszertáció sillabuszában vagy a folyamatos irodalom-kutatás tervében) az anyaggyűjtés tartalmi egysége, ennek kulcsszavai kerülnek meghatározásra KE = kivonat egység: az irodalomkutatás során a forrásból kivonatolt (kiemelt és kommentált) vagy kísérletből származó, azonos DE-be tartozó, együtt dokumentált (rögzített), tovább feldolgozható információ formai egysége IE = ismeret egység: a KE-ek elemzésével, szétbontásával és alkotó kommentálásával létrehozott megállapítás vagy adat, ami az ismeret egymással kombinálható, szintetizálható eleme lehet

28 Olvasás - kivonatolás Az alkotó olvasás esetünkben problémára irányul, tudjuk mit keresünk, hova karjuk tenni. Az olvasásról elég volt olvasniuk. Feltáró jegyzetelés: a kiválogatott és kódolt szövegrészek rendezése. Kivonatolás: A DE szerint rendezett KE-ek kivétele a forrásból háromféleképpen történhet: 1. Szó szerint idézve néhány mondatot, legfeljebb egy bekezdést. 2. Tömörítve a mondanivalót (és átírva: parafrázisként). 3. Megállapítások (tételek, gondolati egységek) kiemelésével. Annotálás: Minden kivonatkészítés lényege, hogy a felmerülő gondolatainkat más írásmóddal, ugyancsak rögzítjük a cédulán, a számítógépben stb. Jegyzetek („jelzetek”, utalások): segítségével a dokumentumot újra megtaláljuk.

29

30 Kivonatolás formái 1. Kivágat (részben szó szerinti idézet) 2. Parafrázis idézet 3. Tömörítés (ballasztmentesítés) 4. Tárgyszavak (címszavak, deszkriptorok) 5. Megállapítások (tételek, adatok) 6. Egy mondatos jellemzés 7. Teljes szabad kivonat (minden információ) 8. „Szemelt” szabad kivonat (szelektáló) 9. Annotált kiegészítés 10. Szöveg-kiegészítés (hiányt-pótló, bővítő)

31 Szekunder kutatásunkban
Ha az anyaggyűjtést, kísérletezést részben már befejeztük az információk felhasználására térhetünk át Szekunder kutatásunkban eddig főleg mások munkájára figyeltünk, --- mostantól már inkább rajtunk múlik, hogy mit tudunk a nyers információtömegből kihámozni...

32 induktív, új információt képző
A kutatás típusa Ismeretfeltáró, megismerő Ismeretképző, kreatív Primer kutatás Tényfeltáró induktív, új információt képző Elmélkedő, töprengő deduktív, ismeretalkotó Szekunder kutatás Meglévő információt gyűjtő dokumentáló, szakirodalom-kutató Indukáltan gondolatalkotó ismeretbővítő, ismeretszintetizáló

33 A kutatásmódszertan oktatásának tartalma

34

35

36 Analízis I. (feltáró) A) ISMERTETÉS ( forrásonként tájékoztató)
Abstract másoknak magunkról Referatum másoknak másokról Kartoték saját magunknak mindenről B) KIVONATOLÁS (magunknak, DE és IE szerint) szervezése: Vertikális (forrásonként minden téma) Horizontális (témáról több forrásból) Kivonatolás formái (10 féle, külön dián)

37 Kivonatolás formái 1. Kivágat (részben szó szerinti idézet) 2. Parafrázis idézet 3. Tömörítés (ballasztmentesítés) 4. Tárgyszavak (címszavak, deszkriptorok) 5. Megállapítások (tételek, adatok) 6. Egy mondatos jellemzés 7. Teljes szabad kivonat (minden információ) 8. „Szemelt” szabad kivonat (szelektáló) 9. Annotált kiegészítés 10. Szövegkiegészítés (hiánytpótló, bővítő)

38 Az ismeretelemzés néven a kapott információk vizsgálatát értjük, hogy „bővítve újratermeljük” azokat. Az általános kutatásmódszertan ismeretgazdálkodása azáltal több a szakirodalom-kutatásnál, hogy sajátos módszerekkel folyamatosan elemzi, hasonlítja össze az információkat, a szekunderkutatásba beépíti a primerkutatási adatait, heurisztikus gondolkodás-technikával hoz létre saját ötleteket, elgondolásokat és azokat is beépíti szintézisébe. Ismeretelemzés: munkamódszer, Ismeretgazdálkodás: tevékenység

39

40 Analizis II. (Ismeretelemző)
Differenciáló analízis Téma (autó), DE (kerék), IE (típus kereke) Analóg (vasúti kerék) Ütköztetés Asszociációképzés elemkombinációval 2-3 szóból mondanivaló, Kombinációs értékelő mátrix (heurisztikum sorozat), Szövegkompozíció mondatokból, Közmondások Olvassuk könyvben 371 oldal Célraorientált analógiakeresés Mi a probléma? Mi lehet ennek analógiája? Tulajdonságok és ellentétpárok összehasonlítása, majd kombinálása.

41 Asszociációképzés elemkombinációval
2-3 szóból mondatot alkotni, címet 2 címszóval jellemezni (hallgatók!) 8 lépcsős kombinációs értékelő mátrix (heurisztikum): 1/ Kettőből választás, 2/ 2 x 2 szemantikai mátrix, / Többtagú diszkrét választék mátrix, 4/ 10 x 10 kontinuus mátrix: pozicionáló kereszt, 5/ bipoláris polaritási profil, 6/ Intervallum és abszolút értékekkel súlyozott pontozás, 7/ döntési táblázat, 8/ ökonómiai dimenziókkal hasznosságbecslő számítás Szövegkompozíció mondatokból Összekavart közmondások

42

43 Célraorientált analógiakeresés
A talált analógiák kiegészítése asszociációval, kombinációjukkal. Az ellentétpárokból kialakítható struktúra, alternatívák képzése. 8.2 Több lehetőség felismerése, listába- foglalása A többől való kombinálás és ilyen módon újnak létrehozása. 8.3 A találgatás, próbálgatás, hogy a lehetséges változatok közül melyik a jó. Választás ezekből szelektálással, döntési modellek segítségével Bővebben a tankönyvben!

44

45 Példa ismeretelemzési folyamatra
a/ a terminológiai elemzés (homonímák és szinonimák thesaurusa); b/ a kutatási sillabusz alapján ezeknek mint tárgyszavaknak rendezése: - előfordulásuk - és együttes előfordulásuk alapján c/ az összetartozó megállapítások kikeresése és csoportosítása ennek alapján. d/ Párosával vagy csoportosan ezek ütköztetése ./. - egymást alátámasztók (esetleg kiegészítők) vagy - egymást cáfolók, korlátozók lehetnek, - amiből ütköztetésükkel és véleményezésükkel következtetés vonható le. e/ Az ilyen következtetés esetleg már lehet új saját - megállapítás (a szekunder kutatás I. fokú elemi eredménye), vagy - hipotézisképző tényező, ami vizsgálatra és bizonyításra vár.

46 A gondolati elemek ütköztetése
Több összetartozó ismeretegység (IE) egybevetésével megállapítható - azonosságuk, az egyetértés, a megerősítés (annak gyakorisága) - az eltéréseik kimutatása és elemzése - mennyiségi eltérések - minőségi eltérések - ellentmondásaik felfedése és ütköztetésük - választás ezek között, megindokolt állásfoglalással - az ellentmondások okának meghatározása: ( félreértés, környezetbeli, torzított)

47

48 A kutatómunka szintetizáló fázisa
Az ismeret szintetizálás végül a kész részek összesítése lesz. Ilyenkor derül ki milyen kiegészítés szükséges még. A disszertáció összeállítása (szerkesztése, megalkotása) többféle szintézis alkalmazását kívánja meg.

49

50 szintetizálás = összeállítás = alkotó kiegészítés
1.Saját feltárt összeszedett DE-be rendezett anyag elemzett idegen információk saját adatok, gondolatok 2. Sillabusz egységre kiegészítés szöveggel adatokkal 3. Értekezésre való kiegészítés egész új DE-el Tartalomjegyzékkel, bibliogáfiával stb.

51 A szintézis során „leltározzuk”, „világítjuk át” a DE-be sorolt információ halmazokat, rendezzük azokat és ismerjük fel a kiegészítésre szoruló hiányokat. Ugyanezt végezzük a sillabusz egységeinek (fejezeteinek) szintjén, sőt az egész értekezés vonatkozásában is. A rendező és kiegészítő munka bármelyik formája minden szinten és párhuzamosan (együttesen, vegyesen) alkalmazható.

52 A rendezés sorrendet, kapcsolatot, összefüggést keres.
Felismerő rendezés A kép ismeretlen: részelemzésekből összerakós játékkal (jiggsaw puzzle) diagnosztizáljuk Magyarázó rendezés A kép ismert: hogyan magyarázható a jelenség az összerakott elemeiből

53 Az információkhoz igazodunk, kiegészítjük vagy pótoljuk azokat.
Infoadta téma A hímeskőhöz hasonlóan a feltárt információk sugalmazzák a témát Info-kiegészítés Ismerjük a mozaik képet, de a hiányzó kövecskéket még be kell szerezni Alkotó kiegészítés Mint a kőfaragó: célra alakítjuk a választott anyagot

54 Megvilágító szintézis 5 fő formája együtt (Mit mondana együtt több részelemzés?)
Felismerő rendezés A kép ismeretlen: részelemzésekből összerakós játékkal (jiggsaw puzzle) diagnosztizáljuk Magyarázó rendezés A kép ismert: hogyan magyarázható a jelenség az összerakott elemeiből Infoadta téma A hímeskőhöz hasonlóan a feltárt információk sugalmazzák a témát Info-kiegészítés Ismerjük a mozaik képet, de a hiányzó kövecskéket még be kell szerezni Alkotó kiegészítés Mint a kőfaragó: célra alakítjuk a választott anyagot

55 Hogyan működik a szintézis?
Felismerő: DE-n belül az IE ütköztetés és fúzió adja a felismerést, megfejtést (ahá!) Magyarázó: ismert eredmény DE-be helyezése megkülönböztető elemzéssel, IE kombinálással feltárja az okot-okozatot Infoadta: DE sőt témaválasztás vagy váltás a kapott ismeret alapján Infokiegészítés: célorientált analógiával és további IE gyűjtéssel pótoljuk a hiányt Alkotó kiegészítés: DE és IE kreatív képzése heurisztikus és kreatív módon.

56 Minden eset más módszert kíván, ezért a módszerekről mindig csak a témákat felidézve beszéljünk.
Vajon az Ön értekezési témájának kimunkálása során melyik felsorolt módszert alkalmazza? Igénybe vehet többet is, a résztémák esetében mást és mást; végül lehet, hogy egyikre sincs szüksége, mert a tervezett téma, a végzett kísérlet és a várt eredmény teljes harmóniában megoldódott! De ne örüljünk ennek, mert ez csak a hétköznapi kis eredmények sajátja, az igazi nagy felfedezések formabontók, váratlanok, --- lehet, hogy még az általános kutatásmódszertan elveinek is ellentmondanak...

57 Ezzel tantárgyunk legnehezebb -- hiszen legkiforratlanabb, mert „legfiatalabb” részének végéhez értünk. Ifjúnak mondom nem újnak , mert, hogy mi az igazán „új” benne, azt csak az utókor mondhatja majd meg. Ha a ma hallottakból valamit nem értettek -- vagy nem értenek vele egyet -- az kizárólag a tanár hibája, nézzék el kérem neki! Bár egy japán mondás szerint: ha mindent megértettek , akkor az lehet az érzésük, hogy semmi újat nem tanultak!

58