A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA - NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNY Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet XIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Településeink.

Az előadások a következő témára: "A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA - NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNY Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet XIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Településeink."— Előadás másolata:

1 A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA - NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNY Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet XIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Településeink sebezhetősége Veszélyforrások a városokban Keszthely, 2006. április 6-7.

2 A SEBEZHETŐSÉG A TELEPÜLÉS TULAJDONSÁGA 4 Néhány fogalom összefüggése 4 Az ipari társadalom kockázat felfogása 4 A kockázat-társadalom (Ulrich Beck) 4 Tanulságok a nemzetközi szakirodalomból 4 A várospolitikának nagy szerepe van a sebezhetőség csökkentésében

3 NÉHÁNY FOGALOM ÖSSZEFÜGGÉSE 4 A kockázat (risk) egy súlyozott valószínűségi érték  Egy nem-kívánatos esemény (baleset, szerencsétlenség, katasztrófa) bekövetkezésének valószínűsége X 4 az esemény kimenetelének várható súlyosságával (kár) 4 E szorzat a kockázat ‘objektív’ ‘tudományos’ mértéke 4 A kockázat érzékelése (risk perception) társadalmi jelenség ‘szubjektív’ érték 4 „A társadalom általában túlértékeli a súlyos kimenetelű, de kis valószínűséggel bekövetkező események kockázatát”

4 NÉHÁNY FOGALOM ÖSSZEFÜGGÉSE AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT- FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés

5 AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Belső tényezők

6 AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség) veszély Belső tényezők

7 AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség) veszély Belső tényezők Biztonság / védekezés

8 AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség) veszély Belső tényezők Biztonság / védekezés biztonság-hiány / sebezhetőség / megbízhatóság

9 AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség) veszély Belső tényezők Biztonság / védekezés biztonság-hiány / sebezhetőség / megbízhatóság Bizonytalanság bizonyosság (certainty, uncertainty) biztonságérzet

10 AZ IPARI TÁRSADALOM KOCKÁZAT-FELFOGÁSA Objektív, tudományos mérték Kockázat Szubjektív érzékelés Kockázat-érzékelés Külső tényezők Támadások (csapásokat előidézni képes fenyegetettség) veszély (Észlelt veszélyek?) Belső tényezők Biztonság / védekezés biztonság-hiány / sebezhetőség / megbízhatóság Bizonytalanság bizonyosság (certainty, uncertainty) biztonságérzet

11 A KOCKÁZAT TÁRSADALOM 4 Az ipari társadalom (klasszikus modernitás) korszakát követő időszak meghatározó jellemzője a kockázathoz való megváltozott viszony. 4 Forrás: Ulrich Beck: (2003) A kockázat társadalom - út egy másik modernitásba. Századvég Budapest (Eredeti első kiadás: 1986) 4 A modernitás mítosza: középpontban a javak termelése, mint kiszámítható emberi tevékenység, - a technológia nem-szándé- kolt következményeit külső körülmények idézik elő. A társa- dalom fő törésvonalait a termelt javak elosztása határozza meg. 4 A modernitás mítoszának tagadása: a „kockázatok és mellékhatások” nem esetleges véletlen kísérőjelenségek, hanem a rendszer részei. A technológiákhoz hozzá tartozik azok normál kockázata. („Aki a sínt feltalálta, az feltalálta a kisiklást is”) [ Paul Virillio ]

12 A KOCKÁZAT TÁRSADALOM Ipari társadalom Kockázat társadalom Alapelv A gazdagságteremtés logikája uralkodik a kockázat-előállítás logikája felett A kockázat teremtésének és elosztásának a kérdése fókuszba kerül Bumeráng hatás Jellemzők A szervezett munka szerepe döntő Bizalom a tudományban Világosan elkülönül a tettes és az áldozat Elmosódik a munka és nem- munka közötti határvonal A láthatatlan kockázatról való ismeret, tudás felértékelődik (veszélyeztetett helyzetben a tudat határozza meg a létet) Mi vagyunk a tettesek is

13 A (VÁROSOK) SEBEZHETŐSÉG(E) SZAKIRODALMÁBÓL 4 Jelentős és bővülő szakirodalom. 4 Jellemzője, hogy a derékhad a nagy szerencsétlenségekkel és a harmadik világgal foglalkozik 4 UNDP (2004) Reducing Disaster Risk: A Challenge for Development. A Global Report 4 Kreimer, A et al (eds.) (2003) Building Safer Cities. The Future of Disaster Risk The World Bank Disaster risk management series No. 3. 4 Pelling, Mark (2003) The Vulnerability of Cities: natural disasters and social resilience, Earthscan, London.. 4 2004-ben Manchesterben konferencia Urban Vulnerability and Network Failure címmel.

14 A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 UNDP 1980-2000 között a Föld lakosságának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki vol téve. 4 20 év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (4,5 milliárd kitett közül minden 3000-ik) 94% 4 (Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott) 4 Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a; az áldozatok 1,8%-a 4 Disaster Risk Index (DRI) meghatározása és sebezhetőségi indikátor 4 Túlzott koncentráció, engedély nélküli települések, átmeneti lakosság, szociális és gazdasági háló hiánya, beépítési viszonyok, kevéssé állékony lejtők stb. 4 Társadalmi tőke: bizalom, normák, társadalmi hálózatok megléte

15 A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 UNDP - Disaster Risk Index (DRI) és a relatív sebezhetőségi indikátor 4 Alapelv: a kockázatot nem egyszerűen az esemény mért súlyossága jellemzi, az előzmények is befolyásolják: a korábbi aktivitásnak és folyamatoknak nagy szerepük van abban, hogy mekkora lesz végül a hatás a társadalomra és a gazdaságra 4 DRI: országokat kategorizál, a négy fő veszélyforrásra vonatkozóan, fizikai kitettség, relatív sebezhetőség és ennek kockázati foka alapján - a 1980- 2000 statisztikái segítségével. 4 Kizárólag a halálozás adatai képezték a kimenetelre vonatkozó súlyozó tényezőt (nem a károk, az életkörülmények, a sebesülések) 4 A sebezhetőséget a küzdőképesség és az adaptációs képesség befolyásolja (coping and adaptive capacity). Az ellenálló-képességet a következők gyengíthetik: gazdasági (tartalék hiánya, kevés eszköz) társadalmi (támo- gatási mechanizmusok és intézmények hiánya) műszaki (gyengén épített, nem biztonságos házak), környezeti (ökoszisztémák törékenysége) tényezők

16 A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

17

18 4 UNDP - Disaster Risk Index (DRI) korlátai 4 Országos szintre, - halálozásra, mert erre van viszonylag megbízható adat – és nagy katasztrófákra vonatkozik 4 A kockázatot jelentő eseményeket valójában folytonos eloszlásúnak kellene tekinteni, aminek az egyik szélsősége a nagy katasztrófa, a másik vége a mindennapi veszélyforrás (ivóvíz, élelmiszer levegő szennyezése, veszélyes élet- és munkakörülmények, csatornázás hiánya stb.) 4 Hazai településeink esetében a módszertant érdemes megfontolni és annak a hazai veszélyforrásokra, kockázatokra való adaptálhatóságát kellene átgondolni

19 A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 World Bank – Building Safer Cities 4 A 100 legnépesebb város közül 78 van kitéve a négy nagyobb természeti veszély közül legalább egynek, 45 többnek. ( 2 millió feletti városok; 450 város > millió fő, 50 közülük >3,5 millió ) 4 Az emberi tényező szerepe: a gazdálkodás és a gazdaság felelősége a természeti tényezők degradálásában 4 A technológia kockázatai: elszennyezett környezet, egészségi ártalmak, nagy balesetek (Bhopal, Csernobil, - cián a Tiszában,; géntechnológia stb. 4 stb. stb. 4 Zárásul két megközelítés komplex rendszerek, a városi hálózatok sebezhetőségére vonatkozóan

20 A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL A hálózatok sebezhetőségének három gyökere: a természethez kapcsolódó, a struktúrához kapcsolódó és a forgalomhoz kapcsolódó Husdal, J (2004) Reliability and vulnerability versus costs and benefits. ETC Conference Strasbourg 4-6 Oct. 2004.

21 Struktúrához kapcsolódó sebezhetőség Budapesti Városfejlesztési Koncepció munkaanyaga 1999 Reagálás a struktúra változásával

22 Struktúrához kapcsolódó sebezhetőség

23

24 A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 Az ellenállóképes rendszer hat alapelve 4 Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben 4 Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik 4 Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ] 4 Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz rendszerek kevéssé ellenállók 4 Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert 4 Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.

25 TANULSÁGOK A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 A városi veszélyek és kockázatok nem adottságok, hanem az alapvető szolgáltatásokhoz való nem megfelelő hozzáférésnek, a gazdasági és politikai egyenlőtlenségnek és a rossz városirányításnak a termékei. (Mark Pelling The vulnerability of cities) 4 A város ellenálló-képességének a mértéke azon mérhető le, hogy mennyire képes rugalmasan reagálni, ha az infrastruktúra-hálózatának egyes elemei kiesnek 4 A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék- kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a városi rendszerek működésében.

26 TANULSÁGOK A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL 4 Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer 4 Választási lehetőség az egyén szintjén, több lábon állás az üzleti életben 4 Szociális védőelemek beépítése a rendszerekbe 4 Társadalmi részvétel a döntéshozatali folyamatban 4 Ezek a szabályok nem-katasztrófa esetén is éppen az élhetőbb, fejlődőképesebb várost szolgálják, a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik

27 A SEBEZHETŐSÉG A VÁROS TULAJDONSÁGA - NEM KÜLSŐ KÖRÜLMÉNY Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet XIII. Országos Urbanisztikai Konferencia Településeink sebezhetősége Veszélyforrások a városokban Keszthely, 2006. április 6-7. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

28 A