rétegek munkaerő-piaci integrációjáért”

Az előadások a következő témára: "rétegek munkaerő-piaci integrációjáért”"— Előadás másolata:

1 rétegek munkaerő-piaci integrációjáért”
„Esély a munkára – Civil együttműködés a hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci integrációjáért” 2010. április 27. JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

2 A nők munkaerő-piaci helyzete – atipikus foglalkoztatási formák
JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

3 JÓL-LÉT Alapítvány – Miért?
„… tapasztaljuk, hogy nem csak segítségre szoruló, munkát kereső asszonytársaink fordulnak hozzánk bizalommal, de a kedvezőbb gazdasági helyzetben élő asszonyok is … készséggel ajánlják fel segítségüket, buzgón vesznek részt munkánkban és vállvetve fáradoznak azon, hogy munkaközvetítésünk sikerrel járjon. … Munkaközvetítőnk súlyos nehézségeket hárított el a munkára indulók útjából, és ahol fáradozásunk sikerének elháríthatatlan akadályok állották útját, újból felvettük a harcot az első kísérletnél fennakadtak boldogulásáért.” A NŐ – című folyóirat augusztus 20-i számából JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

4 JÓL-LÉT Alapítvány – Mit?
Pályaújrakezdő anyák számára: anyabarát munkaközvetítő és tanácsadó műhely Munkatárspárosok kialakítása és felkészítése Tréningek, képzések TÁMOP műhely a kisgyerekes szülők sikeres pályaújrakezdéséért (képzés, mentorálás, elhelyezés) Munkáltatók számára: Munkaerő-közvetítés Komplex GYES-menedzsment program Esélyegyenlőségi terv kidolgozása Nemek partnersége tréning JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

5 Munkavállalás és gyermekvállalás
JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

6 Foglalkoztatási az EU-ban
JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

7 Alkalmazkodási stratégiák gyermekvállalás után
Az első gyermek születése után feladják korábbi munkájukat, évekre, olykor évtizedekre háztartásbeliek lesznek, saját jövedelem hiánya miatt függő helyzetbe kerülnek A karrier stratégiát választják, néhány hét/hónap, Magyarországon jellemzően a terhességi-gyermekágyi segély lejárta, vagy a legújabb GYES-szabályok értelmében a gyermek 1 éves kora után folytatják korábbi munkájukat Az otthoni helytállás szempontjait szem előtt tartva “lavíroznak”: könnyített munkaidejű, kevesebb felelősséggel járó, többnyire alacsonyabb kvalifikációt igénylő munkát vállalnak, lemondva a karrierlehetőségekről JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

8 Miért vonulnak ki a nők a munka világából?
Anyasági ellátások rendszere Korai kötődésről szóló pszichológiai iskola egyeduralkodóvá válása A rendszerváltást követő munkaerő-piaci recesszió következménye a nők aktivitási mutatóinak drasztikus csökkenése Család ellátása, további gyermek vállalása, esetleg a férj vállalkozásának segítése saját egzisztencia helyett Tendenciát legitimálta a hagyományos értékrend ideológiai és intézményes támogatása, a főállású anyaság, az ápolási díj, illetve a nagyszülői (nagymama-) GYES bevezetése Kivonulás helyett kiszorulás: rugalmas munkavégzési lehetőségek hiánya JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

9 Munkavállalás – szerepek, elvárások, környezet
A rossz anyaság mítosza és a karrier Munkahelyi teljesítmény-követelményeknek való megfelelés ↔ a hagyományos nemi szerepekhez kötődő párkapcsolatokon belüli elvárások Az egyéni célkitűzések „elhalasztása”, önkéntes lemondás ↔ megingott önbizalom, frusztráció A családi élettel összeegyeztethető munkahelyek csekély aránya Magyarországon: a közgondolkodás a munka és magánélet egyensúlyának megteremtését kizárólag a nők feladatának tekinti A kisgyermekes nőkkel szembeni előítéletek és diszkrimináció, újtratermelődő sztereotípiák (pl. a gyermeknek az anyja mellett a helye, vagy egy nő számára kényszer a munkavállalás) JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

10 Késztetések és motivációk
Családi élettel összeegyeztethető munkalehetőségek keresése - az otthoni feladatok ellátásának gördülékenysége fontosabb a munka motiváló mivoltánál. Pénzkereset mint motiváció, különbségek a férfiak és nők jövedelmében Visszakapcsolódás a felnőttek világába Munkavállalás, mint belső szükséglet - a teljes élet igénye JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány

11 Bérolló: különbségek férfiak és nők fizetése között
Magyarországon a gyermektelen nők és férfiak fizetése között nyolc százalék a különbség (=EU-átlag). Azonban az első gyerek megszületése után ez a különbség 14 százalékra nő, a második gyerek után 25, a harmadik gyerek után már 26 százalékos lesz a bérkülönbség férfiak és nők között! JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány