A tudományos kutatóintézetek értékelése, teljesítményének mérése Makara B Gábor.

Az előadások a következő témára: "A tudományos kutatóintézetek értékelése, teljesítményének mérése Makara B Gábor."— Előadás másolata:

1 A tudományos kutatóintézetek értékelése, teljesítményének mérése Makara B Gábor

2 Miért kell értékelni, teljesítményt mérni?  El kell számolni a közpénzzel  a teljesítmény összhangban van-e a költségekkel?  Vizsgálni érdemes, kutató és a kutatás oda való-e ahol van?  milyenek a versenytársai?  Érdemes megismerni a szervezetet kívülálló értékelők által  Tervezni a jövőt

3 Általában a tudományos munkát kell értékelni?  Tudományos munka folyik  felsőoktatási intézményben,  főhívatású kutatóintézetben és  közgyüjteményekben  Mikor és hol van szükség kutatóintézetre a tudomány művelésére?  A főhivatású, kutatóintézeti kutatás jellegzetességei 

4 Tudományos kutatóintézet - A feladat mérete, kb. 3-15 fõt meghaladó, több évre kiterjedõ erõfeszítés szükséges - A feladat sokirányú szakképzettséget igényel (erős interdiszciplinaritás esete) - Gyorsan változnak a feladatok - Résztvevõk nem kívánnak egyetemi környezetben dolgozni - Kiterjedés, veszélyesség, üzemszerűség (űrkutatás, oceanográfiai kutatások, Antarktisz kutatás, bizonyos mezőgazdasági kutatások, stb.) - feladatváltás esetén kisebbek a tematikus akadályok - Másodlagos az oktatás, elsősorban PhD! Egyetem és tudományos kutatóintézet Egyetem - Oktatás és kutatás egyenrangú feladatok - Oktatás és kutatás: összhang kell - Sok az egyéni kutatási téma - Nehéz egy téma interdiszciplináris megközelítése tanszékeken - Kisebb és rövidebb időtávú kutatási feladatokon dolgoznak az oktatók

5 Az értékelés célja - a minőség biztosítása, fenntartása - az intézményi dinamizmus kialakítása - az irányítás eszköze

6 Az értékelés szintje - Alapja a kutatócsoportok, vagy projekt teamek, 3-10-15 fõs szervezeti egységek egyedi értékelése - Az intézet értékelésének alapja a kutatócsoportok, projekt teamek értékelése

7 Idősávok  Az éves értékelés mindenkire kiterjedően gyüjti az adatokat, információt (pályázatok, szerződések, szakértések, kutató-nevelés, oktatás, közlemények, (nemzetközi) visszhang)  Az éves értékelés során egy független külső tanácsadó testület érzékelheti, hogy időközi változtatásra van-e szükség?  A kutatócsoportok 4-6 éves külsõ értékelése legyen aszinkron  Az aszinkron 4-6 éves team értékelés meghatározhatja a team sorsát  Az intézet értékelés az igazgatói kinevezések, pályázatok időrendjéhez illeszkedhet

8 Az értékelés munkaigénye Az értékelt munkája  Az értékelés adat-nyersanyagát az éves értékeléshez kell gyüjteni és kumulálni  Az éves team jelentések rövidek, a munka irányát mutassák be, az eredményeket elég felsorolni, töltelék nem kell  Az 5 éves önértékelés komoly írásmű Az értékelő munkája  Komoly figyelmet és idő ráfordítást igényel  Nem társadalmi munka

9 Összetett, minőségi és mennyiségi szempontú értékelés Team  Alapja a vállalt feladat  A csapattagok egyéni teljesítményei  15-30% tudománymetria,  a többi a pályázatok, szerződések, kiemelkedő eredmények, trendek és a tervek összevetéséből tevődik össze.  Intézet  A vállalt feladat, az elnyert pályázat célkitűzései, külső elvárások  Összes pályázata, szerződése, pénzügyi egyensúlya  Csoportjainak, teamjeinek kiválósága, dinamikája

10 Az értékelés alapja az önértékelő beszámoló  Az értékelt szakasz szöveges értékelése  Az eredmények összesítése  (A részlegenkénti vezetői értékelés)  Vezetői tevékenység leírása, elemzése  A világszinvonallal való összevetés  A potenciális versenytársakkal összevetés  Kitekintés a következő szakaszra  Töltelék nélkül!

11 Az értékelők köre  Minden fontos tevékenységet lefedő szakértők  Külső, tekintélyes, kiváló szakértők  Értékelésben járatosak (ez is szakma)  Nem versenytársak  Költségeik megtérítendők  Hosszabb szakaszon (>5 év) át rendszeresen visszatérnek  Véleményükhöz nevüket adják

12 „Standard Evaluation Protocol 2003- 2009” A holland Királyi Akadémia, a hollad kutatási alap és az egyetemi szövetség közös dokumentuma  éves bontást alkalmaz,  kétszintű értékelést valósít meg (csoportok és/vagy programok, valamint intézetek),  nem csupán mennyiségi adatokra épül,  képes figyelembe venni az egyes intézetek egyedi vonásait. Az adaptációt célszerû innovatív módon A nemzetközi összehasonlítás lehetõsége

13 Értékelés akkor is készül, ha nem akarjuk  Elkerülhetetlen, hogy a szakma, a versenytársak értékeljenek  Belső „értékelés” folyik a szervezeten belül, kialakul egy belső, informális rangsor  Külső rangsor is készülhet  Jobb egy gondos belső/külső rangsor, mint egy felületes külső rangsor

14 Az értékelés következményei (?)  Az értékelt team számára tükör, aminek átgondolásából tennivalói lehetnek Team, kutatócsoport  A vezető feladata az értékelés alapján cselekedni  A következmény nélküli értékelés pótcselekvés  Fejlesztési tervek, kiegészítő támogatás esélye  Új pályázat kiírása, ha a teljesítmény szerény Intézet (?)