6. A szerelés szervezettsége

Az előadások a következő témára: "6. A szerelés szervezettsége"— Előadás másolata:

1 6. A szerelés szervezettsége

2 Tartalom 6. A szerelés szervezettségének kérdései
6.1. A szerelési módszer (rendszer) megválasztása 6.2. A szerelési folyamat szervezettsége 6.3. A szerelés technikai fejlesztése 6.4. A SZTF technikai színvonala 6.5. A szerelőmunkahely szervezettsége 6.6. A szerelő termelési egység szervezettsége 6.7. Mennyiségi összefüggések a SZTF tervezésében

3 A SZERELÉS SZERVEZETTSÉGE
A tervezési dokumentációkban rögzítetteknek megfelelő - időráfordítás, célszerűség, biztonság, ütemesség,stb. – kivitelezéséhez (gyártásához) szükséges a) a szerelési módszer meghatározása Azt jelenti, hogy meg kell teremteni az összhangot a szerelés - mint termelési tevékenység - fő tényezői: a szerelést végző ember, valamint a szerelés tárgya és eszközei között. b) a szerelési folyamat kialakítása ütemesség , folyamatosság, összehangoltság c) technikai feltételek a szerelés technikája, a szerelés technológiai folyamat technikai színvonala segítse a szerelőmunka hatékonyságát, célszerűségét, korszerűségét

4 A SZERELÉS SZERVEZETTSÉGE
d) anyagellátás, anyagkezelés e) minőségellenőrzés biztosítása f) termelésirányítási feladatok Szerelési rendszerek kialakitásának néhány szempontja /empirikus, hasznosítható tapasztalatok alapján/ a kedvezõ szerelési helyzet (hozzáférhetõség) munkahelyek kedvezõ elrendezése az alkatrész ellátási, adagolási elvek kialakítása korszerû szerszámok, gépek, egyetemes készülékek alkalmazása alkatrészgyártás tökéletesítése korszerû programozási és termelésirányítási rendszerek bevezetése

5 Szerelési rendszerek (módszerek) megválasztása
Szerelési rendszerek kialakitásának néhány szempontja /empirikus, hasznosítható tapasztalatok alapján/ - a kedvező szerelési helyzet (hozzáférhetõség) - munkahelyek kedvező elrendezése - az alkatrész ellátási, adagolási elvek kialakítása - korszerû szerszámok, gépek, egyetemes készülékek alkalmazása - alkatrészgyártás tökéletesítése - korszerű programozási és termelésirányítási rendszerek bevezetése A szerelési rendszerek az alábbi szempontok szerint vizsgálhatók: a munkadarabok mozgása alapján a szakosítás mélysége alapján a szerelés üteme szerint a termelési program szempontjából a szerelés térbeli elrendezése szerint az ARGY és a SZER összefüggése alapján

6 a) A mdb mozgása alapján
Annak megfelelően, hogy a bázis -AR, ill. az arra épülő egység az SZTF egyes műveletei között milyen helyzetbe kerül, megkülönböztetünk: álló, mozgó és vegyes szerelést.

7 a) A mdb mozgása alapján
Álló (v. helyhez kötött) szerelés Álló szerelésnél a termék nem változtatja helyét, a soron következő műve- letek, vagy művelet-csoportok elvégzésére érkeznek a feladatot végzők. jellemzői: a munka tárgya a SZER folyamán áll a dolgozó mozog nagyméretű, nehéz egységek szerelésénél költséges, bonyolult anyagmozgató berendezések kiváltására lehet: koncentrált: valamennyi műveletet egy csoport végez osztott: ha több munkacsoport egyik munkahelyről a másikra mozog

8 a) A mdb mozgása alapján
Álló (v. helyhez kötött) szerelés előny: bázisalkatrész helyben marad hátrány: magasan képzett szerelőket igényel nagy alapterület igény szervezési nehézségek alkalmazása: nagy terjedelmű és súlyú, vagy stabil berendezések, továbbá elmozdulásra, rezgésre érzékeny egységek szerelésekor. Használatos gyártmány-család elven sok változatban kis sorozatban készülő precíziós műszerek, eszközök szerelésénél is.

9 a) A mdb mozgása alapján
Mozgó szerelés A mozgó szerelés alapja a műveletek szerinti munkamegosztás. A munka tárgya a munkahelyén célszerűen felszerelt és rendszerezetten elhelyezett szerszámokkal rendelkező dolgozóhoz érkezik adott műveletben. A mozgó szerelés anyagmozgató berendezést igényel, és ez kettős feladatot láthat el: csak továbbit, továbbit és egyben a munkavégzés színhelye is. Az egység mozgatása lehet: folyamatos (ekkor a szerelés mozgás közben végezhető), megszakított (a megszakítás helye a szerelési munkahely), megvalósítási formájában szabad-, vagy kényszermozgású. A mozgó szerelés előnye a nagyobb termelékenység, hátránya a mozgató berendezések beruházási költségtöbblete és a részben összeszerelt egységek relatív instabilitása.

10 a) A mdb mozgása alapján
Mozgó szerelés előny: nagy termelékenység hátrány: mozgatóegységek beruházása többletköltség munkatárgy instabilitása (esetleg) jellemzői: a mdb-ot anyagmozgató berendezés mozgatja a szakosítás nagymértékű betanított munkások végzik műveleti idők kiegyensúlyozottak egyenletes a termelés monoton munka Alkalmazása a gépiparban: Kisebb gyártmányok szerelésekor minden esetben Közepes és nagyobb méretű, tömegű termékek sorozatgyártásakor

11 a) A mdb mozgása alapján
Vegyes szerelés Általában a részszerelést mozgó, a végszerelést álló változattal valósítják meg.

12 b) A szakosítás mélysége alapján
A szerelési folyamat részfeladatokra, műveletekre bontható A szerelés tagolásának mélysége, az egy dolgozóra kiosztható részmunka terjedelmét, a szükséges mozdulatok, műveletelemek számát határozza meg. Megállapításakor legfontosabb objektív tényező: a gyártási program és az ebből következő sorozatnagyság: szubjektív tényezők (a dolgozók minőségi összetétele, az emberi munka humanizálása, monotónia veszély, stb.). A szakosítás lehetséges mélységét a dolgozók szakmai és általános műveltségi színvonala korlátozza és a szerelési rendszer rugalmasságának igénye is befolyásolja. Az alkalmazott tagolási mélységet a szerelés helyszükséglete, ill. a szerelési alapterület szabja meg. Az egymást követő szerelő munkahelyekből adódó sor hossza (L), a munkahelyek számával (n) és egymástól való távolságával (l) adódik: Kisebb tagolási mélység csökkenti az anyagmozgatási utakat, növeli a biztonságot, változatosabbá teszi az egyén munkáját.

13 c) A szerelés üteme szerint
Ütemezett szerelésnél a szerelés elvégzésének ütemideje meghatározott. A kötött ütemű szerelésnél valamennyi művelet kezdési és befejezési ideje megadott, jelzés szerinti időpontra esik. A kötetlen ütemű szerelésnél a meghatározott idő alatt elvégzendő művelet kezdési- és befejezési ideje szabad. A kötött ütemű szerelés előnye az egyenletes termelés, ugyanakkor a begyakorlottság előnyös hatása kevésbé érvényesül, és az ügyesebb, termelékenyebb dolgozót korlátozza az ütemezettség. Alkalmazásának feltétele a fokozott pontosságú és állandó minőséget biztosító alkatrészgyártás. A kötött ütemű szerelés korlátozásainak oldására a szerelősorok munkahelyeinek visszajelzéses rendszere, a közbeeső és ütemraktárból fázisegységek behívása, ill. ütemraktárra történő szerelés a korszerű megoldás. Ennek bevezetését a számítógépes irányítás és raktározás, valamint az adminisztráció terjedő gépesítése jelentősen elősegíti.

14 c) A szerelés üteme szerint
A kötött ütemű szerelés fontosabb jellemzői: egyenletes termelés ütemidő szerinti terhelés nem egyenletes teljesítmény ütemidőn belül ingadozik dolgozók átlagos teljesítménye jóval az ütemidő alatt marad szűk keresztmetszet hatása a szerelősor együttes hosszát a munkahelyek számának és egymáshoz való távolságának szorzata adja a szakosítás mélysége és így a szerelősor hossza hat a szerelés helyszükségletére, az anyagmozgatási út hosszára és az üzem biztonságára a termelés rugalmassága a szalag hosszával csökken, ezért kerülni kell a részletes munkamegosztást és a hosszú szalagkialakítást a munkát adott jelre vagy időpontban kezdik és fejezik be) A kötetlen ütemű szerelőszalag jellemzői: egyidejűleg többféle termék szerelhető rajta gépesíthető az anyagmozgatás műveletközi tárolás lehetősége a rendszer modulelemekből felépíthető, bővíthető jó munkakörülmény

15 d) A termelési program szempontjából
A termelési program homogenitása a gyártási programban rögzített termékek (GYM) számbavételével állapítható meg. Homogén az a gyártási program - a végtermékek különbözősége esetén is - amelyre a SZTF azonosra tervezhető, vagy a csoportképzés elveinek figyelembevételével a szerelési technológia hasonló módon alakítható ki. Homogén a termelési program, ha: A gyártmányok tagozódása hasonló a szerelési műveletek nagy része egyezik a szereléshez ugyanazok a gépek, berendezések és munkaeszközök használhatók, a műveleti sorrend és a az anyagmozgatás iránya egyezik, a műveletek száma közel azonos.

16 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint
A szerelés térbeli elrendezése, a munkahelyszervezés, a szerelés alapterület célszerű felhasználásának egyik igen lényeges jellemzője. A szerelő munkahelyek elrendezésének reális alapja a GYM családfa szerinti hierarchikus felépités. Ebből következik az a követelmény, hogy az egyes szerelő munkahelyek elrendezése lehetőleg a részszerelvények, a magasabb szintű egységek, ill. a GYM felépitésének feleljenek meg. Ez a kijelölés értelemszerűen ajánlás jellegű, mert a csatlakozó pontok kiemelésével a variációs lehetőségek elemzésének tág tere adódik. A családfa segítséget nyújt abban is, hogy a mérési helyeket optimálisan lehessen kijelölni. A szerelési elrendezési formáknak sok változata ismeretes; csak néhány - a sorozatgyártásban folyamatos szerelésre kialakított - változat vázlatát ismertetik az ábrák

17 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint
Szerelősor; soros, párhuzamos Szerelősor; tagolt Szerelősor; körvonalas Szerelősor; zárt

18 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint
Szerelősor komplexum

19 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint
Szerelőszigetek Hagyományos szerelőszalag:a szalag melletti dolgozók egymás utáni sorrendben, ütemidőn belül végzik feladatukat. Korszerűsített szerelőszalag:az elvégzendő munka mennyiségét nem személyekre hanem különböző csoportokra bontják.

20 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint
Szerelőszigetek Újszerű munkahely elrendezés: az egymással szemben ülő két dolgozó kapcsolatban van egymással. Hagyományos munkahely-elrendezés szalag:

21 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint
Szerelőszigetek U alakú elrendezések:a dolgozók egymással szemben ülnek, jobban kapcsolatba kerülnek egymással, kisebb területet igényel, könnyebb az ellenőrzés és irányítás.

22 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint
Szerelőszigetek h, forgó asztal: a dolgozónak ciklus időre kell elvégeznie a feladatot Forgó asztal:a dolgozóknak ciklusidőre kell a feladatot elvégezniük.

23 e) A szerelés térbeli elrendezése szerint
i) közbenső raktáraknak nagyobb terület, teljesítményingadozás az itt tárolt készletből kiegyenlíthető j) nagyobb önállóság, több művelet, kevesebb kapcsolat a dolgozók között k) azonos elv alapján szervezett csoportok kapcsolata

24 f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata
az elhelyezés szerint A nagy termelési egységekben (vállalat, gyár) három fő formáció alakult ki: a hagyományos gyártás, melyben a gyártó alkatrészgyártással és szereléssel is foglalkozik. Ebben az esetben mindkét technológiai ágazat tervezése, irányítása közös - a területi elkülönüléstől függetlenül - az ARMTF és a SZTF összehangolása központosított. Az alkatrészgyártástól különválasztott szerelés megvalósítása magas technikai kultúrájú, valamint nagy minőségi és kooperációs megbízhatóságú, háttéripar megléte esetén lehetséges. Ebben a szervezeti alakzatban a GYF csak AR-t vagy előszerelt egységet használ és igy a SZTF megvalósítására korlátozódik. A rendszer gazdaságos, kisebb eszközlekötést igényel, belső szervezése egyszerűbb, de külső szervezése nagyon igényes és a külső hatásokra fokozottan érzékeny; Integrált gyártó rendszer szervezésénél a megmunkáló gépek, a szerelő munkahelyek, ellenőrző, vizsgáló, beszabályozó állomások, raktárak zárt, a technológiai sorrend által meghatározott folyamatot alkotnak rövid és egyirányú anyagáramoltatással, a technológiai és kezeléstechnológiai műveletek ütemezettek és szinkronizáltak. A szerelés szervezési formái az említett három változaton belül, de kisebb-nagyobb eltérésekkel valósulnak meg.

25 f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata
a cserélhetőség szerint A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata a cserélhetőség szerint annak az ismert összefüggésnek alapján értelmezhető, melyet alapvetően a sorozatnagyság befolyásol. a konstrukciós előírások és az AR megmunkálás színvonala meghatározzák a cserélhetőség alkalmazható változatát és ezzel befolyásolják a szerelés szervezési formájának megválasztását, ill. a gazdaságosan tervezhető technikai és technológiai szintet. Ennek gyakorlati megvalósítása olyan méretlánc-mgoldások megválasztása, melyek alkalmazásával a működési feltételek teljesülnek, a GYF mindkét része: az ARMTF- és a SZTF gazdaságosan megvalósítható és biztosítható az egyes AR-ek, SZR-ek, SZE-ek utólagos, az üzemeltetés folyamán szükségessé váló utánállitása, beszabályozása, cseréje.

26 f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata
a cserélhetőség szerint

27 f) A szerelés és alkatrészgyártás kapcsolata
az elhelyezés szerint