Készítette: Sallai Katalin

Az előadások a következő témára: "Készítette: Sallai Katalin"— Előadás másolata:

1 Készítette: Sallai Katalin
Adózás témakör Készítette: Sallai Katalin

2 Mi az adó?

3 Definíciók Közigazgatási meghatározás szerint: Adójogi értelemben:
Az állami kiadások fő fedezeti elve és formája, olyan kötelező jellegű állam által egyoldalúan, törvényes keretek között meghatározott fizetési kötelezettség, amelyért közvetlen ellenszolgáltatásra nem lehet igényt tartani. Adójogi értelemben: Az adó az állam, illetve a jogi normában feljogosított adóhatóság és az egyén vagy szervezet közötti viszony, amelyet az egyének (illetve szervezetek) gazdasági tevékenységéhez, jövedelmi-vagyoni helyzetéhez igazodó jövedelem szabályozás érdekében anyagi és eljárásjogi normák határoznak meg, és amelyek anyagi és eljárásjogi jogviszonyokban realizálódnak. A évi XCII. adózás rendjéről szóló törvény tárgyi hatályának meghatározásakor adott definíció szerint: Az adó a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetés.

4 Az adó jellemzői: Kivetésére az állam által felhatalmazott szerv jogosult Csak jogszabályi alapon lehet előírni A befizetett adó ellenében közvetlen ellenszolgáltatást nem kap az adóalany Az adó befizetése kikényszeríthető Pénzben teljesítendő

5 Az adójellegű költségvetési bevételek közé tartoznak a „tényleges” adókon kívül:
Vámok pl: vámköteles áru Illetékek pl: eljárási illeték az okmányirodában Járulékok pl: egészségbiztosítás Hozzájárulások pl: szakképzési hozzájárulás Bírságok pl: mulasztási bírság

6 Az adó funkciói Fiskális funkció
Jövedelemátcsoportosító- szociális funkció Fogyasztás befolyásolása Politikai szerep

7 Az adórendszer egy adott országban, egy időben alkalmazott adónemek összessége és adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere. Az adórendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmények: Az arányos közteherviselés elve A haszonelv A hatékonyság elve A törvényi felhatalmazás és politikai felelősség elve Stabilitás elve A rugalmasság elve - Eu gazdasági paktumja Az adminisztrációs egyszerűség elve

8 „Söralátét nagyságú lesz az adóbevallás„

9 Az adók csoportosítása
Adó-teher viselés alapján: Közvetlen (alany és teherviselő) pl: szja Közvetett (alany és teherviselő elválik egymástól) pl: áfa Adóztatás jogosultsága szerint: Központi pl: gazdálkodó szervek befizetései Helyi pl: kommunális adó Vegyes pl: gépjármű adó

10 Adó tárgya szerint: Adó mértéke alapján: Adóalanyok szerint:
Jövedelmi típusú pl: SZJA, társasági adó, osztalékadó Vagyoni típusú pl: építmény, telek, gépjárműadó Forgalmi típusú pl: áfa, iparűzési adó Adó mértéke alapján: Lineáris Progresszív Degresszív Adóalanyok szerint: Természetes személy Jogi személy

11 Így adózunk 2011-ben Január elsejétől kevesebb adójóváírás jár, új gyerekkedvezményt vezettek be, kevesebbet kell adózni a hidegétkezési utalvány és a bónusz után is. Ez utóbbi csak január 15-től érvényes. Január 31-ig minden magánnyugdíjpénztár-tagnak nyilatkoznia kellett, ha nem szeretett volna visszalépni az állami rendszerbe.

12 Fontosabb adóváltoztatások
Szja – egységes adókulcs Valamennyi magánjövedelmünk, azaz az összevont adóalapba tartozó (főként munkajövedelmek), valamint a külön adózó (főként tőkejövedelmek) után egységesen 16% adót fizetünk. Viszont nincs változás abban, hogy az adóalap nem egységes. Szja – csökkenő adójóváírás Január elsejétől  kevesebben igényelhetnek adójóváírást, ráadásul csökken az adójóváírás havi összege forintról forintra, kisebb lett az a jövedelemhatár, ameddig teljes összegben jár az adójóváírás.

13 Szja – növekvő családi kedvezmények Egy és két eltartott esetében 10 ezerrel kevesebb, három esetén pedig 33 ezer forinttal kevesebb adót kell fizetni gyermekenként (összesen tehát 99 ezer forinttal csökkenthetjük adónkat). Nem pénzbeli juttatások – cafeteria Január elsejétől adózni kell az internet-utalvány után is, viszont kevesebb adót kell fizetni a hidegétkezési utalvány után.

14 Társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás Az egyéni nyugdíjjárulék mértékét 9,5 százalékról 10 százalékra emelték, ami szinte mindenkinél jelent egy kis fizetéscsökkenést. Nem változott az egyéni egészségbiztosítási járulék (7,5 százalék) és a munkáltatói társadalombiztosítási járulék (27 százalék) mértéke sem. Az egészségügyi szolgáltatás járulék mértéke viszont emelkedett, havi 4950-ről 5100 forintra.

15 Források http://hvg.hu

16 Köszönöm a figyelmet!