Nagy Boldizsár/Jeney Petra ELTE ÁJK, 2012 ősz

Az előadások a következő témára: "Nagy Boldizsár/Jeney Petra ELTE ÁJK, 2012 ősz"— Előadás másolata:

1 Nagy Boldizsár/Jeney Petra ELTE ÁJK, 2012 ősz
A SZABADSÁG, A BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE TÉRSÉGÉNEK JOGI ALAPJAI, KITEKINTÉSSEL A BÜNTETŐ IGAZÁSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE Nagy Boldizsár/Jeney Petra ELTE ÁJK, 2012 ősz

2 A berlini fal 1961 – 1989 és Európa külső határai
A Fal fennállta alatt kb sikeres szökés valósult meg Nyugat Berlinbe. A különböző számítások szerint a Falon át menekülők közül 192 vagy 239 embert öltek meg és sokkal több személyt megsebesítettekhttp://en.wikipedia.org/wiki/Berlin_Wall látogatva: 25 February február 25. A „UNITED for Intercultural Action, European network against nationalism, racism, fascism and in support of migrants and refugees” elnevezésű ngo szerint április 13-ig 16264személyről tudunk, akik menekülés közben vagy folytán haltak meg miközben biztonságos területre akartak érkezni 2008 május 6-ig személyről tudunk, akik menekülés közben vagy folytán haltak meg = két év halott Forrás : Látogatva 2012 szeptember 13-án

3 A mozgató dilemma A dilemma: szabad mozgás v. szuverén kontroll 1 = 1992-ig, a Maastrichti Szerződésig Az Unió megalapításáig a biztonságot részesítették előnyben a szabad mozgással szemben, 2 = Maastricht és Amszterdam között A migráció és a bel- és igazságügyi együttműködés további féltucat aspektusa az Unió "közös érdekű ügyévé„ Az uralkodó gondolkodás továbbra is szuverenitás/biztonság központú. Közben azonban hatályba lépett és fokozatosan a Közösség 13 tagjára kiterjedt a schengeni együttműködési rendszer. 3 = 1999, az Amszterdami szerződés hatálybalépése után A bel- és igazságügyi együttműködés nagy részét közösségi joggal szabályozzák, azaz a biztonság vagy szabad mozgás kérdést nem eldöntik, hanem felváltják egy rugalmas és fokozatos rendszerrel, amely mind közösségi, mind közösségen kívüli eszközöket alkalmaz. Az ASZ beiktatta a Római Szerződésbe a vízumokra, azilumra, bevándorlásra és a szabad mozgással kapcsolatos egyéb politikákra vonatkozó IV címet 4 = Lisszabon A december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés a dilemmára nem ad új választ, fenntartja az Unió töredezettségét és nem vezet be közös bevándorláspolitikát, de a rendőrségi és a bűnügyi együttműködést integrálja, megszüntetve a III. pillért.

4 A biztonság új felfogása és a közbeszéd biztonságiasítása
A katonai biztonság kiegészül / felváltódik a belső a kulturális illetve a jóléti biztonsággal (Jeff Huysmans). Kialakul a biztonsági kontinuum felfogása határellenőrzés - terrorizmus - nemzetközi bűnözés - migráció. (Didier Bigo)

5 Tampere mondanivalója Európai Tanács, következtetések (1999 október)
2. Az Amszterdami szerződésben rejlő kihívás most az, hogy biztosítsuk azt, hogy a szabadságot - amely magában foglalja az Unión belüli mozgás szabadságát - mindenki biztonságos körülmények között és a joghoz hozzáférve élvezhesse.... 3. Ezt a szabadságot nem szabadna azonban az Unió saját polgárai kizárólagos előjogának tekinteni. Ennek a szabadságnak a puszta léte vonzerőt gyakorol mindazokra az egész világon, akik nem élvezhetik azt a szabadságot, amit az Unió polgárai adottnak vesznek. Ellentétben állna Európa hagyományaival, ha megtagadnánk ezt a szabadságot azoktól akiket körülményeik igazolhatóan arra vezetnek, hogy a területünkre lépésre törekedjenek. (Szükség van menekültügyi, bevándorlási, az illegális migráció elleni és határvédelmi politikákra) 4. A cél: nyitott és biztonságos Európai Unió, amely teljes mértékben elkötelezett a Genfi Menekültügyi Egyezményből és más emberi jogi okmányokból származó kötelezettségei mellett és képes a humanitárius szükségletekre a szolidaritás alapján válaszolni. Közös megközelítést kell kidolgozni a az Unió területén jogszerűen tartózkodó harmadik államokbeli állampolgárok társadalmainkba integrálására is.

6 A velünk élő dilemma: Az Európai Tanács következtetései a Stockholmi program ( ) elfogadásakor, Brüsszel, december Az Európai Tanács megítélése szerint az elkövetkező évek legfontosabb feladata az lesz, hogy szem előtt tartsuk a polgárok es más olyan személyek érdekeit és igényeit, akikért az Európai Unió felelősséggel tartozik. A kihívást az alapvető jogok es szabadságok és a sértetlenség tiszteletben tartásának biztosítása, és ezzel egyidejűleg Európa biztonságának garantálása jelenti.

7 Előtörténet

8 1976: Trevi Az út Maastrichtig
1985: Bizottsági javaslat belső határok nélküli Európára 1986- a bevándorlásért felelős miniszterek ad hoc csoportja (Dublin, Külső határ átlépési egyezmény) Együttműködés vámügyekben és a kábítószer elleni harcban

9 A Maastrichti Szerződés az Európai Unióról és a RSZ módosításáról
A VI. cím, egyetlen „K” cikk : Bel- és igazságügyi együttműködés Közös érdekű ügy: (1) azilumpolitika; (2) a tagállamok külső határainak személyek általi átlépését szabályozó és az ezek ellenőrzésére vonatkozó normák; (3) bevándorlási politika és a harmadik államok állampolgáraival (tartózkodásával, illegális migrációjával) kapcsolatos politika; (4) harc a kábítószer-függőség ellen; (5) harc a nemzetközi méretű csalások ellen; (6) igazságügyi együttműködés polgári ügyekben; (7) igazságügyi együttműködés büntetőügyekben; (8) vámegyüttműködés; (9) rendőrségi együttműködés a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés más súlyos formáinak megelőzése, és az ellenük folytatott harc céljából, beleértve az Europolt

10 Maastricht: döntési formák ("jogforrások") és értékelés
Konzultáció - formális döntés nélkül Közös álláspont Együttes fellépés Nemzetközi egyezmény. A Maastrichti együttműködés értékelése Ragaszkodás a nemzeti érdekek képviseletéhez, a szuverenitás elidegeníthetetlennek vélt elemeihez. A világos cél és az integrációs hajtóerő hiánya. Kompetenciák tökéletlen elhatároltsága A bonyolult döntéshozatali rendszer A döntés eredményeinek kétséges jogi státusza A demokratikus kontroll, különösen a bírósági jogvédelem hiánya Közös álláspont. Ez az eszköz a közös kül- és biztonságpolitikához hasonlóan azt célozta, hogy nemzetközi szervezetekben és konferenciákon a tagállamok egy hangon szóljanak. - Együttes fellépés. Együttes fellépést a szubszidiaritás elvének tiszteletben-tartásával lehetett elfogadni. Az ilyenek - például a magánszférában burjánzó korrupció ellen 1998 decemberében elfogadott - feladatokat tűztek a tagállamok elé és meghatározták az elérendő közös szintet, vagy az alkalmazandó standardot. - Nemzetközi egyezmény. A K 3 (2) c cikk kimondta, hogy a Tanács hagyományos államközi egyezményeket fogalmazhat meg, amelyeket azután a tagállamok aláírhattak és ratifikálhattak. Csak akkor léptek hatályba ha valamennyi tagállam ratifikálta őket. Nagy-Britannia és Franciaország nem kívánta szuverenitását a közösségi intézményeknek átengedni, a többi tagállam is meglehetősen szelektív volt e téren, amit a Maastrichti szerződéshez fűzött nyilatkozatok száma is mutat. Ismert, hogy a tagállamok belügyminiszterei nem akartak a közösségi rendszer részeivé válni. Ebből adódott a kormányközi együttműködés a közösségiesítés helyett, az egyhangú döntés követelménye a többségi helyett. A fogyatékosságot a szorosabb együttműködést igénylők részben Schengen keretében részben pedigkésőbb az Amszterdami szerződés rugalmas rendszerével orvosolták. Sem az EKSZ sem a az EUSZ nem tűzött világos és tagolt célt a tagállamok elé. Mihez kellett igazodnia például a Római Szerződés 100c cikk szerinti vízumlistájának? Hogyan, miért választódtak ki a vízumköteles országok? Az EUSZ VI címében a kritikus rendőri-, vám- és büntető együttműködésben a bizottságnak még csak kezdeményezési joga sem volt, ezért a folyamatok az államok kedve (és a vétó-szabta korlátok) szerint alakultak. Ezt a tökéletlenséget az Amszterdami szerződés az EKSZ 61. Cikkének és az EUSZ 2 cikkének célokkal kiegészítése révén orvosolja, amennyiben az uniót a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének a térségévé fejleszteni kívánja, és a kiterjeszti a Bizottság jogát a kezdeményezésben

11 EU igazságügyi együttműködés büntetőügyekben
Az EU szintű szabályozást indokoló jelenségek bűnözés nemzetközivé válása tradicionális büntető igazságügyi együttműködés nem elégséges EU sui generis érdekeit védeni kell a büntetőjogon keresztül

12 EU igazságügyi együttműködés büntetőügyekben
Dilemmák vertikális vagy horizontális együttműködés tagállami büntetőjogi doktrínák kettős büntethetőség politika bűncselekmények saját állampolgárok kiadásának tilalma territorialitás ne bis in idem elve büntető igazságszolgáltatás, állami főhatalom büntető igazságszolgáltatás szükségszerűen alapjogokat korlátoz

13 Schengen

14 SCHENGEN I. A Megállapodás (1985) és a megállapodást végrehajtó Egyezmény (1990) EGYEZMÉNY a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról HL különkiadás, 19/2. kötet, 9.o. Hatálybalépés 1993; tényleges alkalmazás (a határellenőrzés lebontása) ben kezdődik és fokozatos

15 Cél Schengen A határellenőrzés megszüntetése a belső határokon
Megfelelő kiegészítő intézkedések elfogadása A külső határok azonos szintű biztonságot garantáló védelme, beleértve a határátlépés ellenőrzését és a külső határ őrizetét. A (rövidtávú) vízumok rendszerének összehangolása, egységes vízum Szoros együttműködés vám-, rendőrségi és büntető ügyekben A menekültügyi eljárás lefolytatásáért felelős állam kijelölését szolgáló mechanizmus kialakítása Schengeni Információs Rendszer (SIS) – közös lista a külső határon feltartóztatandó személyekről és tárgyakról 1954-ben Finnország, Norvégia, Svédország, Izland és Dánia: Északi Útlevél Unió. 1960: Hollandia, Belgium és Luxemburg megszűnik a határ-ellenőrzés. + UK – Írország között sincs határellenőrzés

16 Területi és személyi hatály
Schengen Területi és személyi hatály Területi – ld. a térképet a következő lapon személyi: a tagállamok állampolgárai illetve „idegenek” “belső határok: a Szerződő Felek közös szárazföldi határai, belső légijáratokat kiszolgáló repülőterei és olyan tengeri kikötői, amelyek kizárólag a Szerződő Felek területén belüli többi kikötő között közlekedő kompok rendszeres forgalmát szolgálják ki anélkül, hogy az e területeken kívüli egyéb kikötőkben kikötnének”

17 SCHENGEN Svájc csatlakozása után
The Schengen access control model consists of the following four tiers: Measures at consulates, cooperation with neighbouring countries, border control, and control measures within the Schengen area, including return. COM (2008) 68 final (on EUROSUR), p.2, fn. 6

18 Az Amszterdami szerződés nyomán kialakult helyzet

19 A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége
A fogalmak alakulása: 1999-ig: Bel- és igazságügyek = III pillér = közös érdekű ügy 1999-től Bel- és igazságügyek = a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége = I pillér IV. Cím (Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgása, polgári jogi együttműködés) + III pillér (Rendőri és büntető igazságügyi együttműködés) Lisszaboni szerződés : Szerződés az Európai Unió működéséről, III. Rész V. cím: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség” = migráció, rendőri ügyek és igazságügyi (polgári, büntető) együtt, ismét Nincs pilléres szerkezet

20 A szabadság a biztonság és a jog érvényesülésének térsége
Szabadság = szabad mozgás+diszkrimináció tilalom+ alapjogok+személyes adatok védelme+bevándorlás és azilum Biztonság = szervezett bűnözés+terrorizmus+ kábítószer elleni harc és rendőri együttműködés (Europol, Eurojust, Európai Határőr Hivatal /Frontex/) Jog érvényesülésének a térsége= büntető és polgári bíróságok közötti együttműködés, eljárások közelítése, határon túlnyúló aktusok (másik államban pereskedés) egyszerűsítése

21 A LISSZABONI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSÉT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

22 Történet, háttér Törekvések az Alkotmányszerződésre
2002 február 28. A kidolgozására összehívott Konvent megkezdi a munkát 2004. június 18. Elfogadják a szöveget, október 29, Róma: az alkotmányszerződés aláírása (HL (2004) C310/ ) 2005 nyara: népszavazáson Franciaországban és Hollandiában elutasítják a ratifikálását – az EU gondolkodóba esik a kiútról 2007 német elnökség: „reform szerződés” nem váltja fel a Római és a Maastrichti Szerződést, hanem módosítja azokat Kormányközi Konferencia:2007. július-október Egyetértés a tartalomban: október Aláírás: december 13. Lisszabon, Ld. HL. (2007) C 306/1. Hatálybalépés: 1 December december 1. Az EUMF és az EUSZ egységes szövegei: HL 2008/115, és 47. old. 2) WHAT DOES THE LISBON TREATY INCLUDE? With regard to the institutional clauses, (part 1 of the "Constitution"), the Lisbon Treaty bears the following clauses: − the Union becomes a legal entity; − the three pillars are merged together; − a new rule of double majority is introduced (see Sheet 3 – How will decisions be taken in a Union with 27 members?) ; − affirmation of the codecision rule between the European Parliament and the Council of Ministers as the ordinary legislative procedure; − a stable presidency of the European Council (for a duration of 2 and a half years), renewable once; − creation of one position: " High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy"; − right of citizens' initiative; − enhancement of democratic participation, etc. Source: The Lisbon Treaty 10 easy-to-read fact sheets December 2007 Robert Schumann Foundation

23 (A Lisszaboni szerződés megoldásai)
Az elbukott Alkotmányban és a feléledő Lisszaboni szerződésben közös újítások (A Lisszaboni szerződés megoldásai) 1) Részben megszűnik a pilléres szerkezet, a rendőri és a büntető igazságügyi együttműködés „Az európai unió működéséről szóló szerződés”-ben ( az eddigi EKSZ-ben) újra egyesül a migrációval és az Unió belső politikáival és tevékenységeivel foglalkozó III. Rész V. címeként jelenik meg a következő megnevezéssel: “A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülés alapuló térség”. Öt fejezetre és huszonhárom cikkre ( §) bontva szabályozza a határellenőrzést, bevándorlást, a menekültügyet, a polgári és büntető igazságügyi valamint rendőrségi együttműködést. 2) Két külön tevékenységi fajtaként nevezi meg a jogharmonizációt, célzó jogalkotást és a mindennapi “operatív” kooperációt, mely utóbbi előmozdítására külön állandó bizottságot hoz létre. 3) A büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködés terén a nemzeti parlamentek fokozott ellenőrzési jogát rögzíti, és a Tanácsot felhatalmazza egy európai ügyészi hivatal felállítására. 2002 február 28: a Konvent megkezdi munkáját 2004. június 18.: a végleges szöveget elfogadják 2004. október 29.: Rómában aláírják „Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés”-t Megjelent: HL (2004) C 310/ 2005 nyara: Franciaországban és Hollandiában a népszavazáson nem támogatják – függő helyzet. 2007: Német elnökség „új dokumentumot” szeretne hatályba léptetni - ez lett a december 13-án aláírt Lisszaboni szerződés. 2008 június 12.: az ír népszavazás elutasítja október 2.: 64 %-al megerősíti 2008/C 115/ május 9. Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

24 Az elbukott Alkotmányban és a Lisszaboni szerződésben közös újítások
4) A kezdeményezés jogát a Bizottság egyedül élvezi, kivéve a büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködést, valamint az igazgatási együttműködést, ahol a tagállamok egynegyede együtt ugyancsak tehet javaslatokat jogalkotásra. 5) A döntéshozatal terén főszabállyá válik a “rendes jogalkotási eljárás” (új 294. cikk) amely lényegében a korábbi együttdöntési eljárásnak (EKSZ 251. cikk) felel meg és azt feltételezi, hogy – alapesetben a Tanács – a Parlamenttel egyetértésben – minősített többséggel dönt és fogad el rendeleteket és irányelveket Az Alkotmány törvényt és kerettörvényt tartalmazott volna.

25 A szerződések és az elvek
EUSZ, praeambulum: „MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvei mellett” EUSZ, 2 § (LSZ vezeti be ebben a formában) Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

26 A szerződések és az elvek
EUSZ 3 § (az EUSZ. korábbi 2. cikke) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. (2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.

27 A szerződések és az elvek
EUSZ 6 § (a 2. bekezdést a LSZ vezeti be, a 3.-at megváltoztatja) … (2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit. (3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.

28 A szerződések és az elvek
EUMSZ, 4. § (A LSZ vezeti be) (2) Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területeken alkalmazandók: … j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség EUMSZ 9. és 10. § Az EU politikáiba be kell épülnie a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek és a diszkriminációtilalomnak. EUMSZ, 67.§ Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. EUMSZ, 72. § E cím nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását.

29 A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG (EUMSZ V. CÍM) SZERKEZETE (ÁTTEKINTÉS) Fejezet Általános rendelkezések § 2. Fejezet A határok ellenőrzésével, a menekült-üggyel és a bevándo-rlással kapcsolatos politikák 77-80.§ 3. Fejezet Igazságügyi együtt-működés polgári ügyekben 81.§ 4. Fejezet Igazságügyi együtt-működés büntető-ügyekben 82-86.§ 5. Fejezet Rendőri együttműködés §

30 Az SZBJT főbb kérdéskörei- igazságügyi együttműködés büntető ügyekben (82. §)
Cél (itt is) Kölcsönös elismerés és a szabályok harmonizációja Intézkedések a bírósági ítéletek és határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése a tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése,  bírák, ügyészek képzésének támogatása az igazságügyi szervek közötti együttműködés megkönnyítése a büntető eljárások és a határozatok végrehajtása terén Szabályozási minimumok ( a tagállamok jogi hagyományai és jogrendszerei közötti különbségek figyelembevételével) bizonyítékok kölcsönös elfogadhatósága személyek jogai a büntetőeljárásban a sértettek jogai a Tanács egyhangú döntésével idevont egyéb kérdések terén A tagállamok magasabb szintű védelmet is előírhatnak, mnt a szabályozási minimum! Van vészfék a szabályozási minimumnál „amennyiben böntető igazságügyi rendszerének alapvető vonatkozásait érintené…” Európai tanács: ha egyetért- visszautalja Ha nem: 9 tagállam vagy több megerősített együttműködést kezdeményezhet

31 Az SZBJT főbb kérdéskörei – igazságügyi együttműködés büntetőügyekben – (folytatás, 83-86. §)
További intézkedések Az anyagi büntetőjog harmonizálása (tényállások, büntetési tételek) több államra kiterjedő különösen súlyos bűncselekmények esetében. (Terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.) Itt is: „vészfék” – ha büntető igazságszolgáltatási rendszerének alapvető vonatkozásait érintené – EiT elé viheti. Bűnmegelőzés: intézkedések, amelyek nem jelentenek harmonizációt Eurojust: nemzeti nyomozás indítás, javaslat bűnvádi eljárás indítására, ezek összehangolása és az igazságügyi együttműködés erősítése (kooperálva az Európai Igazságügyi Hálózattal). Felhatalmazás, hogy az Unió pénzügyi érdekei tekintetében az Eurojustból Európai Ügyészséget hozzanak létre. (Közvetlenül nyomoz, vádat emel nemzeti bíróság előtt)

32 Jogszabály-kezdeményezés
Döntéshozatal a büntető igazságügyi és a rendőri együttműködés terén (EUMSZ V cím 4-5 fejezet) (2009 előtt EUSZ VI. cím) Az ASZ hatálybalépését követő első öt évben Bizottság vagy bármely tagállam Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után Közös álláspont Kerethatározat Határozat Egyezmény 2004 május 1 után Bizottság vagy bármely tagállam Egyhangú, a Parlamenttel folytatott konzultáció után Közös álláspont Kerethatározat Határozat Egyezmény 2009. December 1 után Bizottság vagy a tagállamok ¼-e együtt Rendes döntéshozatali eljárás a 294. § szerint Egyhangúság (Parlament csak konzultál) operatív együttműködés során Egyhangúság (Parlament egyetért) bizonyos büntetőjogi kérdésekben „Vészfék” –EiT elé utalás Rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény, Jogszabály-kezdeményezés Döntéshozatal Döntés

33 A biztosok Határok, vízum, bevándorlás, menedékjog
Gazdasági, cyber -és pénzügyi bűnözés elleni harc; Szervezett bűnözés, embercsempészet, drog-kereskedelem, korrupció; Terrorizmus elleni harc; Rendőri és igazságügyi együttműködés (pl.FRONTEX, EUROPOL)_ ________________________________________________________________________________________________________ Jogérvényesítés Igazságügyi együttműködés polgári jogi és kereskedelmi jogi ügyekben Büntetőjogi együttműködés Szerződési jog és a fogyasztók jogai Alapjogok Fundamental rights = Alapjogi Charta és Alapjogi Ügynökség Gyermekjogok Gender ügyek, diszkriminációtilalom (romaügyek) Uniós polgárság Au EU polgár jogai Aktív polgárság Reding

34 Rendes jogalkotási eljárás forrás: http://www. consilium. europa
Article 294 TFEU (ex Article 251 TEC) 1. Where reference is made in the Treaties to the ordinary legislative procedure for the adoption of an act, the following procedure shall apply. 2. The Commission shall submit a proposal to the European Parliament and the Council. First reading 3. The European Parliament shall adopt its position at first reading and communicate it to the Council. 4. If the Council approves the European Parliament's position, the act concerned shall be adopted in the wording which corresponds to the position of the European Parliament. 5. If the Council does not approve the European Parliament's position, it shall adopt its position at first reading and communicate it to the European Parliament. 6. The Council shall inform the European Parliament fully of the reasons which led it to adopt its position at first reading. The Commission shall inform the European Parliament fully of its position. Second reading 7. If, within three months of such communication, the European Parliament: (a) approves the Council's position at first reading or has not taken a decision, the act concerned shall be deemed to have been adopted in the wording which corresponds to the position of the Council; (b) rejects, by a majority of its component members, the Council's position at first reading, the proposed act shall be deemed not to have been adopted; (c) proposes, by a majority of its component members, amendments to the Council's position at first reading, the text thus amended shall be forwarded to the Council and to the Commission, which shall deliver an opinion on those amendments. 8. If, within three months of receiving the European Parliament's amendments, the Council, acting by a qualified majority: (a) approves all those amendments, the act in question shall be deemed to have been adopted; (b) does not approve all the amendments, the President of the Council, in agreement with the President of the European Parliament, shall within six weeks convene a meeting of the Conciliation Committee. 9. The Council shall act unanimously on the amendments on which the Commission has delivered a negative opinion. Conciliation 10. The Conciliation Committee, which shall be composed of the members of the Council or their representatives and an equal number of members representing the European Parliament, shall have the task of reaching agreement on a joint text, by a qualified majority of the members of the Council or their representatives and by a majority of the members representing the European Parliament within six weeks of its being convened, on the basis of the positions of the European Parliament and the Council at second reading. 11. The Commission shall take part in the Conciliation Committee's proceedings and shall take all necessary initiatives with a view to reconciling the positions of the European Parliament and the Council. 12. If, within six weeks of its being convened, the Conciliation Committee does not approve the joint text, the proposed act shall be deemed not to have been adopted. Third reading 13. If, within that period, the Conciliation Committee approves a joint text, the European Parliament, acting by a majority of the votes cast, and the Council, acting by a qualified majority, shall each have a period of six weeks from that approval in which to adopt the act in question in accordance with the joint text. If they fail to do so, the proposed act shall be deemed not to have been adopted. 14. The periods of three months and six weeks referred to in this Article shall be extended by a maximum of one month and two weeks respectively at the initiative of the European Parliament or the Council. Special provisions 15. Where, in the cases provided for in the Treaties, a legislative act is submitted to the ordinary legislative procedure on the initiative of a group of Member States, on a recommendation by the European Central Bank, or at the request of the Court of Justice, paragraph 2, the second sentence of paragraph 6, and paragraph 9 shall not apply. In such cases, the European Parliament and the Council shall communicate the proposed act to the Commission with their positions at first and second readings. The European Parliament or the Council may request the opinion of the Commission throughout the procedure, which the Commission may also deliver on its own initiative. It may also, if it deems it necessary, take part in the Conciliation Committee in accordance with paragraph 11.

35 Minősített többség – a szavazatok megoszlása
A 2004-es és a 2007-es csatlakozások előtt Jelenleg, 2014-ig 2014 november 1 után France Germany 10 29 1 tag – 1 szavazat Great Britain Italy Spain Poland 8 - 27 Minősített többség = kettős többség Romania 14 The Netherlands Belgium Greece Portugal 5 13 12 A Bizottság vagy a főképviselő javaslata esetében Bármely más javaslatnál Czech republic Hungary A miniszterek (államok) 55% - a, (15 állam) akik az EU népességének 65 %-át képviselik A miniszterek (államok) 72 %-a (20 állam) akik az EU néépességének representing 65 %-át képviselik Ausztria Sweden Bulgaria 4 Denmark Finland 3 7 Ireland Lithuania Slovakia Luxembourg Cyprus Estonia Latvia Slovenia 2 Malta Összesen 87 345 Blokkoló kisebbség: legalább 4 állam, még akkor is ha már 3 is a lakosság több mint 35 %-át képviseli Minősített többség Blokkoló kisebbség 62 (71,26%) 26 255 (73,91 %) 91 TEU, § 16: 4. As from 1 November 2014, a qualified majority shall be defined as at least 55 % of the members of the Council, comprising at least fifteen of them and representing Member States comprising at least 65 % of the population of the Union. A blocking minority must include at least four Council members, failing which the qualified majority shall be deemed attained. The other arrangements governing the qualified majority are laid down in Article 238(2) of the Treaty on the Functioning of the European Union. 5. The transitional provisions relating to the definition of the qualified majority which shall be applicable until 31 October 2014 and those which shall be applicable from 1 November 2014 to 31 March 2017 are laid down in the Protocol on transitional provisions. ____________________________ TFEU, Article 238 (ex Article 205(1) and (2), TEC) 1. Where it is required to act by a simple majority, the Council shall act by a majority of its component members. 2. By way of derogation from Article 16(4) of the Treaty on European Union, as from 1 November 2014 and subject to the provisions laid down in the Protocol on transitional provisions, where Council does not act on a proposal from the Commission or from the High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy, the qualified majority shall be defined as at least 72 % of the members of the Council, representing Member States comprising at least 65 % of the population of the Union. 3. As from 1 November 2014 and subject to the provisions laid down in the Protocol on transitional provisions, in cases where, under the Treaties, not all the members of the Council participate in voting, a qualified majority shall be defined as follows: (a) A qualified majority shall be defined as at least 55 % of the members of the Council representing the participating Member States, comprising at least 65 % of the population of these States. A blocking minority must include at least the minimum number of Council members representing more than 35 % of the population of the participating Member States, plus one member, failing which the qualified majority shall be deemed attained; (b) By way of derogation from point (a), where the Council does not act on a proposal from the Commission or from the High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy, the qualified majority shall be defined as at least 72 % of the members of the Council representing the participating Member States, comprising at least 65 % of the population of these States. 4. Abstentions by Members present in person or represented shall not prevent the adoption by the Council of acts which require unanimity.

36 Az Egyesült Királyság, Írország speciális helyzete (21. jegyzőkönyv)
(21.) JEGYZŐKÖNYV AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGNAK ÉS ÍRORSZÁGNAK A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG TEKINTETÉBEN FENNÁLLÓ HELYZETÉRŐL 1. §: Az „Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában.” 2. § Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének rendelkezései, az e cím alapján elfogadott intézkedések, az e cím alapján kötött nemzetközi megállapodások rendelkezései és az Európai Unió Bíróságának az ilyen rendelkezést vagy intézkedést értelmező határozatai nem kötelezőek, illetve nem alkalmazhatóak az Egyesült Királyságra vagy Írországra; az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok ezeknek az országoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit sem Az eddigi III pillér kötelezte őket, most már a büntető igazságügyi és rendőri együttműködésből is kimaradhatnak

37 Az Egyesült Királyság, Írország speciális helyzete (21. jegyzőkönyv)
3. § Az Egyesült Királyság vagy Írország valamely javaslatnak vagy kezdeményezésnek a benyújtását követő három hónapon belül írásban bejelentheti a Tanács elnökének, hogy részt kíván venni egy ilyen javasolt intézkedés meghozatalában és alkalmazásában, amely bejelentéssel egyben erre jogosulttá válik. = „opt in” klauzula 4 § Ha már elfogadott intézkedéshez akarnak csatlakozni: a megerősített együttműködés szabályai alkalmazandók. (Bizottság 4 hónapon belül dönt, Ha elutasít (feltételeket szab, majd elutasít újra) a Tanácshoz lehet fordulni – ott egyhangú döntés kell ( a már résztvevők szavaznak – ld. EUMSZ 331. §) 4a § A két országra nézve kötelező, meglévő intézkedést módosító intézkedés sem kötelez őket, de a Tanács felszólíthatja a két államot a részvétel bejelentésére. Ha kívül maradnak és az intézkedés alkalmazhatatlanná válik a pénzügyi következményeket viselniük kell. 8. § Írország írásban bejelentheti a Tanácsnak, hogy nem kíván tovább e jegyzőkönyv rendelkezéseinek hatálya alá tartozni. Ebben az esetben Írországra az általános szerződéses rendelkezések alkalmazandók.

38 Rugalmasság a döntéshozatalban
UK, Írország, részletesebben: Javaslat 3 hónap részt vesznek nem vesznek részt sikerül megegyezni ők tartják fel „átlépnek rajtuk” döntés utóbb kérik részvételüket a Bizottság engedélyezheti

39 Dánia speciális helyzete (22. jegyzőkönyv)
Dánia nem vesz részt Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában § Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének rendelkezései, az e cím alapján elfogadott intézkedések, az e cím alapján kötött nemzetközi megállapodások rendelkezései és az Európai Unió Bíróságának az ilyen rendelkezést vagy intézkedést értelmező határozatai nem kötelezőek, illetve nem alkalmazhatóak Dániára; az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok ezeknek az országoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit sem Nincs „opt in” ANNAK TUDATÁBAN, hogy az edinburghi határozatból eredő, és a Szerződések alapján továbbra is fenntartott jogi szabályozás jelentős mértékben korlátozni fogja Dánia részvételét az uniós együttműködés fontos területein, és hogy az Unió érdekében állna, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térségben biztosítsa a vívmányok integritását, ___________ (1) Az ebben a részben szabályozott, a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányuló javaslaton vagy kezdeményezésen alapuló tanácsi intézkedés elfogadását követő hat hónapon belül Dánia dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt az intézkedést. Ha úgy dönt, hogy végrehajtja, az intézkedés nemzetközi jogi kötelezettséget hoz létre Dánia és az intézkedéssel kötelezett tagállamok között. (2) Ha Dánia úgy dönt, hogy nem hajtja végre a Tanács (1) bekezdés szerinti intézkedését, az adott intézkedéssel kötelezett tagállamok és Dánia megvizsgálják, hogy milyen megfelelő intézkedéseket hozzanak.

40 Az opt in/opt out intézményi következményei
Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia képviselője nem szavaz a Tanácsban, de tárgyalásokon jelen van EP képviselői részt vesznek a rendes jogalkotási eljárásban biztosai az Európai Bizottságban rendes jogkörben járnak el Által delegált bírák az Európai Unió Bíróságában rendes jogkörben járnak el A Bizottság határozata ( október 14.) az Egyesült Királyságnak az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására irányuló kérelméről (az értesítés a C(2011) számú dokumentummal történt) (Csak az angol nyelvű szöveg hiteles) (2011/692/EU) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 331. cikke (1) bekezdésére, mivel: (1) Az Európai Parlament és a Tanács április 5-én elfogadta az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011/36/EU irányelvet [1]. (2) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban az Egyesült Királyság nem vett részt ezen irányelv elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó. (3) A fenti jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban az Egyesült Királyság július 14-i levelében bejelentette a Bizottságnak, hogy szándékában áll az irányelv elfogadása. ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A 2011/36/EU irányelv alkalmazandó az Egyesült Királyságra. 2. cikk A 2011/36/EU irányelv az Egyesült Királyság esetében az e határozatról szóló értesítés napjától alkalmazandó. 3. cikk Ennek a határozatnak az Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje. Kelt Brüsszelben, október 14-én. a Bizottság részéről Cecilia Malmström a Bizottság tagja [1] HL L 101., , 1. o.

41 Döntéshozatali résztvevők az EUMSZ V. címében 2010 júliusa után
Döntéshozatali résztvevők az EUMSZ V. címében 2010 júliusa után Miniszterek tanácsa (BIÜT)) Bevándorlási és Menekültügyi Magas szintű Munkacsoport COREPER a belső biztonságra vonat-kozó operatív együtt-működéssel foglalkozó állandó bizottság (COSI) (ld. EUMSZ 71§) Bevándorlás, Határok, Menekültügy Stratégiai Bizottság (SCIFA) * A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén működő koordinációs bizottság (CATS) Polgári jogi munkacsoport Integracios, migrácios és kiutasitási munkacsoport* Bűnüldözési [rendészeti] munkacsoport Schengeni kérdésekkel foglalkozó munka-csoport Az alapvető és az uniós polgásági jogokkal, valamint a személyek szabad mozgásával foglalkozó munkacsoport Vízum munkacsoport Terorizmus munkacsoport Általános ügyekkel és értékeléssel foglalkozó munkacsoport Polgári védelmi munkacsoport Menekültügyi Bűnügyi együttműködési munkacsoport Információcserével és adatvédelemmel foglalkozó munka-csoport IB-RELEX munkacsoport Határ munkacsoport Büntető anyagi jogi munkacsoport A bel- és igazságügy területére irányuló finanszírozási esz-közökkel foglalkozó ad hoc munkacsoport Vámegyüttműködés munkacsoport A TANÁCS HATÁROZATA (2010. február 25.) a belső biztonságra vonatkozó operatív együttműködéssel foglalkozó állandó bizottság létrehozásáról _____________________ Alapok ad hoc mcs: In accordance with Article 19(3) of the Council Rules of Procedure, the Committee approved the setting up of an Ad Hoc Working Party to address the Commission proposals for financial instruments in the area of Justice and Home Affairs ("Ad Hoc Group JHA financial instruments"). It will meet in two formations, one on Justice Affairs and one on Home Affairs, in COMIX format when appropriate. The "interpreting on request" system will apply as regards the language regime. The mandate of this Ad Hoc Group will expire when the relevant financial instruments' proposals in the area of Justice and Home Affairs for the period will have been adopted. Forrás: A Tanács előkészítő szerveinek listája. látogatva 2012 okt 5

42 Az Európai Unió Bíróságának hatáskörei
A LSZ fontos újítása - Bíróság hatáskörei kibővülnek Migráció, menekültügy, határátlépés, polgári igazságügyi együttműködés: Teljes jogkör Újdonság: már nem csak az a bíróság tehet fel előzetes kérdést amelynek a döntése jogerős, hanem bármely szintű bíróság Büntető igazságügyi és rendőri együttműködés Teljes jogkör, öt év átmenet után (ld. 36.jkv az átmeneti rendelkezésekről) Újdonság: kötelezettségszegési eljárás (az LSZ előtt elfogadottakra Bizottság öt év után kezdhet) nem függ a tagállam beleegyezésétől, hogy van-e joghatósága a bíróságnak bármely bíróság utalhat előzetes döntéshozatali eljárásra Fennmaradó korlát: Európai Unió Bírósága továbbra sem vizsgálhatja felül a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos rendőri vagy egyéb rendészeti tagállami rendelkezések megfelelőségét vagy arányosságát

43 Az SZBJT speciális vonása: sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás
Cél: gyorsítani az eljárást. Alkalmazás: március 1‑jétől Eltérések a rendes előzetes döntéshozatali eljárástól: 1 . A részt vevő felek köre szűkebb. Más tagállam nem tehet észrevételt csak a tárgyaláson szólalhat 2. Az elbírált ügyek belső intézése jelentősen felgyorsul, egy öt bíróból álló határoz arról, helyt ad-e a sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelemnek. Ha igen, megtartja a tárgyalást megtartását és a főtanácsnok meghallgatását követően rövid időn belül dönt. 3. Az eljárás a gyakorlatban főként elektronikus úton folyik. látogatva május 2. például a szabadságtól való megfosztás egyes olyan eseteiben, amikor a fogva tartott vagy szabadságától megfosztott személy jogi helyzetének megítéléséhez meghatározó jelentőségű a feltett kérdésre adandó válasz, továbbá ha a szülői felügyeletre vagy gyermekelhelyezésre vonatkozó jogvita során a közösségi jog alapján eljáró bíróság hatásköre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó választól függ.

44 Az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek
EUMSZ 69. cikk és EUMSZ 2. jegyzőkönyv szubszidiaritás elv végrehajtásának ellenőrzése EUMSZ 70. cikk SZBJT értékelés tartalmáról és eredményéről tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket. EUMSZ 85 (1) cikk és EUMSZ 88(2) cikk Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részt vesznek az Eurojust tevékenységének értékelésében Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel közösen – ellenőrzi az Europol tevékenységét. 44

45 A nemzeti parlamentek szerepe
EUMSZ 69. cikk és EUMSZ 2. jegyzőkönyv tagállami parlamentenként 2 szavazat (kamaránként 1) 8 hét áll rendelkezésre indokolt vélemény elfogadásához - 1/3 (büntető igazságügyi együttműködés esetében ¼) azt állapítja meg, hogy a jogalkotási aktus tervezete nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a tervezetet felül kell vizsgálni. A jogszabály-javaslat benyújtója a tervezetet fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja. Ezt a döntést indokolni kell. - a rendes jogalkotási eljárás keretében, az egyszerű többség esetén, a javaslatot felül kell vizsgálni. E felülvizsgálatot követően a Bizottság a javaslatot fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja.

46 A nemzeti parlamentek szerepe
Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy fenntartja a javaslatot, indokolt véleményben alá kell támasztania, hogy álláspontja szerint miért felel meg a javaslat a szubszidiaritás elvének. Ezt az indokolt véleményt a nemzeti parlamentek indokolt véleményével együtt az uniós jogalkotó elé kell terjeszteni, hogy azt az eljárásban figyelembe vegye a) az első olvasat lezárását megelőzően a jogalkotó (az Európai Parlament és a Tanács) megvizsgálja a jogalkotási javaslatnak a szubszidiaritás elvével való összeegyeztethetőségét, különös figyelmet fordítva a nemzeti parlamentek többsége által kifejezett és osztott véleményt tükröző indokolásra, valamint a Bizottság indokolt véleményére; b) amennyiben a jogalkotó véleménye szerint – a Tanács tagjainak 55 %-át képező többség vagy az Európai Parlamentben leadott szavazatok többsége alapján – a javaslat a szubszidiaritás elvével nem összeegyeztethető, a jogalkotási javaslat a továbbiakban nem tárgyalható.

47 A magyarországi általános egyeztetési mechanizmus
A szubszidiaritás speciális vizsgálata: évi XXXVI. Tv. 71 – 72. cikk „(1) Az Országgyûlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről. (2) Az Országgyûlés …, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményérõl tájékoztatja a Kormányt. (3) Az Országgyûlés …[ a kihirdetést] követő egy hónapon belül – kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti.” A kormány vagy benyújtja vagy elutasítja a benyújtást . Ha benyújtotta, folyamatosan tájékoztatnia kell az országgyűlést 72. § Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) [passarelle] bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) [családjog] bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt. Az ábra forrása:

48 EUMSZ 82. cikk Kölcsönös elismerés + jogharmonizáció
Az Unióban a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés a büntetőügyekben hozott bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és magában foglalja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését a (2) bekezdésben és a 83. cikkben említett területeken. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg, amelyek célja: a) a bírósági ítéletek és határozatok minden formájának az Unió egészén belüli kölcsönös elismerését biztosító szabályok és eljárások megállapítása, b) a tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése, c) a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzésének támogatása, d) a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítése a büntetőeljárások keretében és a határozatok végrehajtása terén. Kölcsönös elismerés + jogharmonizáció

49 EUMSZ 82. cikk (2) Amilyen mértékben az a több államra kiterjedő vonatkozású büntető-ügyekben a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködésnek a megkönnyítése érdekében szükséges, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg. E szabályoknak figyelembe kell venniük a tagállamok jogi hagyományai és jogrendszerei közötti különbségeket. E szabályozási minimumok a következőkre vonatkoznak: a) a bizonyítékok tagállamok közötti kölcsönös elfogadhatósága, b) a személyek jogai a büntetőeljárásban, c) a bűncselekmények sértettjeinek jogai, d) a büntetőeljárás egyéb olyan külön vonatkozásai, amelyeket a Tanács határozatban előzetesen ilyenként határozott meg; az ilyen határozat elfogadásakor a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz. Az ebben a bekezdésben említett szabályozási minimumoknak az elfogadása nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a személyek számára magasabb szintű védelmet biztosító intézkedéseket tartsanak fenn, vagy vezessenek be.

50 EUMSZ 82. cikk [„Vészfék] (3) Amennyiben a Tanács egy tagjának megítélése szerint valamely (2) bekezdés szerinti irányelvtervezet büntető igazságügyi rendszerének alapvető vonatkozásait érintené, kérheti, hogy az irányelvtervezetet terjesszék az Európai Tanács elé. Ebben az esetben a rendes jogalkotási eljárást fel kell függeszteni. A kérdés megvitatását követően és konszenzus elérése esetén az Európai Tanács a felfüggesztéstől számított négy hónapon belül a tervezetet visszautalja a Tanács elé, amely megszünteti a rendes jogalkotási eljárás felfüggesztését. Ugyanezen határidőn belül, egyet nem értés esetén, és ha legalább kilenc tagállam megerősített együttműködést kíván létrehozni az adott irányelvtervezet alapján, ezek a tagállamok ennek megfelelő bejelentést tesznek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ebben az esetben a megerősített együttműködés folytatására vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke (2) bekezdésében, illetve e szerződés 329. cikke (1) bekezdésében előírt felhatalmazást megadottnak kell tekinteni, és a megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

51 EUMSZ 83. cikk Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva a több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék. Ezek a bűncselekményi területek a következők: terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve ( április 5. ) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról  Hivatalos Lap L 101 , 15/04/2011 o 2. cikk Az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények (1) A tagállamok meghozzák az alábbi szándékos cselekmények büntetendővé tételéhez szükséges intézkedéseket: Személyek kizsákmányolás céljából való toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása – az adott személyek feletti ellenőrzés megváltoztatását vagy átadását is ideértve – fenyegetéssel, erőszakkal vagy egyéb kényszer alkalmazásával, emberrablással, csalással, megtévesztéssel, hatalommal vagy a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés révén, illetve anyagi ellenszolgáltatásnak vagy előnyöknek valamely személy felett ellenőrzést gyakorló személy beleegyezésének megszerzése érdekében történő nyújtásával vagy elfogadásával. (2) A kiszolgáltatott helyzet olyan helyzet, amelyben az adott személy tényleges vagy elfogadható választási lehetőség hiányában kénytelen alávetni magát az adott visszaélésnek. (3) A kizsákmányolás magában foglalja legalább a prostitúció révén történő kizsákmányolást vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, a kényszermunkát vagy -szolgáltatásokat – a koldulást, a rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot és a szolgaságot is ideértve –, a bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolást és a szervek kivételét. (4) Az emberkereskedelem áldozatának a tervezett vagy megvalósított kizsákmányoláshoz adott beleegyezése nem vehető figyelembe, ha az (1) bekezdésben meghatározott elkövetési módok bármelyikét alkalmazták. (5) Ha az (1) bekezdésben említett magatartás gyermekre irányul, büntetendő emberkereskedelemnek minősül akkor is, ha az nem jár az (1) bekezdésben felsorolt elkövetési módok alkalmazásával. (6) Ezen irányelv alkalmazásában "gyermek" minden 18. életévét be nem töltött személy.4 ……. 4. cikk Szankciók (1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2. cikkben említett bűncselekmények büntetési tételének felső határa legalább öt év szabadságvesztés legyen. (2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2. cikkben említett bűncselekmények büntetési tételének felső határa legalább tíz év szabadságvesztés legyen, ha a bűncselekményt: a) különösen kiszolgáltatott személy sérelmére követték el, ami ezen irányelvvel összefüggésben legalább a gyermek áldozatokat magában foglalja; b) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat [15] értelmében vett bűnszervezet keretében követték el; c) úgy követték el, hogy az szándékosan vagy súlyos gondatlanságból az áldozat életét veszélyeztette; vagy d) súlyos erőszakot alkalmazva, vagy az áldozatnak különösen súlyos sérelmet okozva követték el. (3) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy súlyosító körülménynek minősüljön az, ha a 2. cikkben említett bűncselekményt hivatalos személy követte el feladatának teljesítése során. (4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. cikkben említett bűncselekményeket olyan hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal büntessék, amelyek átadáshoz is vezethetnek

52 EUMSZ 83. cikk (1 bek folyt) A bűnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatban egyéb bűncselekményi területekről állapíthatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Erről a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz. (2) Ha valamely harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó területen az Unió politikájának eredményes végrehajtásához elengedhetetlen a tagállamok büntetőügyekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése, irányelvekben szabályozási minimumokat lehet megállapítani e területen a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan. A 76. cikk sérelme nélkül az ilyen irányelveket ugyanazon rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni, mint amely szerint az említett harmonizációs intézkedéseket elfogadták. (3) „Vészfék” (mint EUSZ 82. cikknél)

53 EU büntető jog Kölcsönös elismerés és büntető eljárásjog
Büntető joghatóság, koordináció és üldözés Anyagi büntetőjog

54 Elfogadott jogszabályok – büntető eljárásjog
Kiadatás és Európai Elfogatóparancs Bírósági szak előtti intézkedések Bírósági szak utáni intézkedések Eljárási garanciák Kiadatás és Európai Elfogatóparancs 1957 CoE Convention First protocol 1975, Second protocol 1978 1977 Convention on the suppression of terrorism based on mutual legal assitance double criminality, exceptions, speciality rule, extensive opt outs European Arrest Warrant based on mutual recognition mandatory and optional grounds of refusal most widely used instrument triggered many (constitutional) problems in Member States Bírósági szak előtti intézkedések Movement of evidence Mutual assistance in criminal matters European Evidence Warrant (European Investigation Order) Criminal records Freezing orders Recognition of pre-trial supervision orders Bírósági szak utáni intézkedések Enforcement of sentences Financial penalties Custodial penalties Consequences of convictions Disqualification Confiscation orders Probation and parole European Protection Order Eljárási garanciák Rights of suspected and accused persons right to translation right to information access to a lawyer Victims’ rights

55 Büntető joghatóság, koordináció és üldözés
joghatóság megállapítása joghatósági összeütközések eljárások átadása (ne bis in idem) Eurojust (Európai Ügyész Hivatala)

56 Anyagi büntetőjog EUMSZ 83 (1) terrorizmus, emberkereskedelem
nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés szervezett bűnözés.

57 A Stockholmi Program Tampere 1999 – Hága 2004 - Stockholm, 2009 –
A jogok Európája: alapjogok, emberi jogok védelme, A jogérvényesülés Európája: határon áterjedő tranzakciók könnyítése polgári igazságügyi együttműködés A védelmet nyújtó Európa: beutazáskontroll, rendőri és büntető igazságügyi együttműködés A szolidáris Európa: bevándorláspolitika, menekültpolitika, együttműködés harmadik országokkal Előjel: Bizottság COM(2009) 262 végleges (2009. jún. 10)

58 Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december
A polgárság és az alapvető jogok előmozdítása Az európai polgárságnak kézzelfogható valósággá kell válnia. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség mindenekelőtt olyan egységes terület, amelyben az alapvető jogok védelme biztosítva van. Folytatódnia kell a schengeni térség bővítésének. Az ember és az emberi méltóság, valamint az Alapjogi Chartában és az emberi jogokról szóló európai egyezményben rögzített egyéb jogok tiszteletben tartása alapvető érték. E szabadságok gyakorlását és a polgárok magánéletének védelmét – különösen a személyes adatok védelme révén – például a nemzeti határokon túl is biztosítani kell. Figyelembe kell venni a kiszolgáltatott személyek sajátos igényeit, és biztosítani kell, hogy az európai polgárok és mások az Európai Unióban – és adott esetben akár az Unión kívül is – teljes mértékben érvényesíthessék jogaikat.

59 Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december
A jog és a jogérvényesülés Európája:  Meg kell szilárdítani a jog érvényesülésén alapuló európai térséget, hogy megszűnjön a jelenlegi fragmentáltság. Elsőbbséget élveznek az emberek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését megkönnyítő mechanizmusok, hogy a polgárok az egész Unióban érvényesíthessék jogaikat. Javítani kell továbbá a jogi szakemberek közti együttműködést és képzésüket, valamint erőforrásokat kell mobilizálni annak érdekében, hogy megszűnjenek a jogi határozatok más tagállamokban való elismerésének akadályai.

60 Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december
Védelmet nyújtó Európa: Belső biztonsági stratégiát kell kidolgozni az Unión belüli biztonság további javítása, és ezáltal az európai polgárok életének és biztonságának védelme, valamint a szervezett bűnözés, a terrorizmus és egyéb fenyegetések elleni küzdelem érdekében. A stratégiának a bűnüldözés, a határigazgatás, a polgári védelem és a katasztrófavédelem terén folytatott együttműködés, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megerősítését kell céloznia Európa biztonságának növelése érdekében. Az Európai Uniónak továbbá munkáját a tagállamok közötti szolidaritásra kell alapoznia, és teljes mértékben ki kell használnia az EUMSz cikkét. Beutazás Európába és a globalizáció: Hatékonyabbá és eredményesebbé kell tenni az Európába való beutazásra vonatkozó eljárásokat az Unió területére elismerten jogos érdekből beutazni kívánó személyek számára. Az Uniónak és tagállamainak ugyanakkor garantálniuk kell polgáraik biztonságát. Az integrált határigazgatást és a vízumpolitikákat e célok szolgálatába kell állítani.

61 Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december
A felelősségvállalás, a szolidaritás és a partnerség Európája migrációs és menekültügyi kérdésekben:  Az előretekintő és átfogó, szolidaritáson és felelősségvállaláson alapuló európai migrációs politika kidolgozása továbbra is az Európai Unió egyik kiemelt szakpolitikai célkitűzése. …. A megfelelően kezelt migráció valamennyi érdekelt fél számára előnyös lehet. .. Európának rugalmas politikára lesz szüksége, amely igazodik a tagállamok prioritásaihoz és szükségleteihez, és lehetővé teszi a migránsok számára, hogy maradéktalanul éljenek a tagállamok által felkínált lehetőségekkel.  A közös menekültügyi rendszer 2012-ben történő létrehozásának célkitűzése továbbra is fennáll, a védelemre szorulóknak pedig biztosítani kell a jogilag biztonságos és hatékony menekültügyi eljárások igénybevételének lehetőségét. Ezenkívül … meg kell előzni és vissza kell szorítani az illegális migrációt, és küzdeni kell ellene, mivel az EU-ra és különösen a külső határai mentén elhelyezkedő tagállamokra – a déli határokat is beleértve – egyre nagyobb nyomás nehezedik az illegális migrációs áramlások miatt. 61

62 Az EiT a Stockholmi programról, 2009 december
Európa szerepe a globalizált világban – a külső dimenzió:  A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó .. szakpolitikák fokozottan beépüljenek az Európai Unió általános politikáiba. …. A szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés külső dimenzióját … az uniós külpolitika minden más vonatkozásában figyelembe kell venni és azzal teljes mértékben koherensnek kell lennie. 62

63 A stockholmi program végrehajtása – akcióterv, 2010 április COM(2010) 171 végleges
„A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában A stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv” április 20. 9 oldal szöveg, 59 oldal táblázat a javasolt lépésekkel Fenntartja a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre törekvés (céldátum: 2012) fikcióját, de konkrétan szerényebb célokat tűz Európai azilum curriculum Eurodac fejlesztése általános menekültügyi háttérré A kérelmek közös vizsgálata lehetőségének megfontolása EMTH hatásának kiértékelése Elismert védelmezettek átadása és a nemzeti elismerések kölcsönös elismerésének előmozdítása A tagállamok menekültügyi rendszerének kiértékelését lehetővé tevő mechanizmus kialakítása EU-n belüli fokozott szolidaritásról bizottsági közlemény alkotása Mechanizmus a nagy nyomás alatt levő országok segítésére menekültügyi hivatalnokok rendelkezésre bocsátására Stratégiai partnerség UNHCR-ral Az áttelepítési program (resettlement) kiértékelése és javaslat a javítására Bizottsági közlemény a menekültügyi eljárásához hozzáférésről a tranzitállamokban Regionális védelmi programok elindítása beleértve az Afrika szarva régiót 63

64 A büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről A TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA (2009. november 30.) a büntető-eljárásokban a gyanúsítottak vagy vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemtervről Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve ( október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról; AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/13/EU IRÁNYELVE (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról Jogi tanácsadás és költségmentesség (COM (2011) 326); Kapcsolattartás a családtagokkal, a munkaadókkal és a konzuli hatóságokkal (2012-ben); A veszélyeztetett gyanúsítottakra vagy vádlottakra vonatkozó különleges biztosítékok (2013) Az előzetes letartóztatásról szóló zöld könyv . - SE PRES prioritásaként elfogadták az ún utitervet 2009-ben - EU igugy együttm. regi kritikája higy az EU bj represszïv es a garanciális kérdésekkel nem foglalkozik - korábban volt törekvés átfogó b.elj garanciák szabályozására, de ez elbukott (UK) még egyhangú szavazás idején szeletenkénti szabályozás sikeresebb, azonban már EP –vel rendesiogalk elj. + QMV a Tanácsban (EP részvételi CoE szabályozási szinthez erősebb ragaszkodás, magasabb védelmi szint) COM számára priorit’s az utiterv végigvitele

65 A kölcsönös elismerés megvalósításának elősegítése - büntetőjog
Jogalkotási javaslat az eltiltás kölcsönös elismeréséről 2013 Jogalkotási javaslat a pénzügyi szankciók kölcsönös elismeréséről, beleértve a közúti közlekedési szabálysértésért kiszabott szankciókat is (2011) Rendeletjavaslat az Eurojust számára nyomozás kezdeményezésére vonatkozó hatáskör biztosításáról, az Eurojust belső szervezetének hatékonyabbá tételéről, valamint az Európai Parlamentnek és a tagállami parlamenteknek az Eurojust tevékenységének értékelésébe történő bevonásáról (2012) Közlemény az Eurojust Európai Ügyészséggé alakításáról Bizottság (2013) - nincsenek még benyújtva Eurojust/EPO 2013-ra jön ki, nyílvános konzultáció volt - a kölcsönös eslimerés nem szerepel COM priritásai között

66 Bizonyítékok beszerzése
Jogalkotási javaslat a kölcsönös elismerés elvére épülő, és a bizonyítékok valamennyi típusára kiterjedő bűnügyi bizonyításfelvétel egységes rendszeréről (2011) Jogalkotási javaslat a bűnügyi bizonyításgyűjtés közös szabályainak bevezetéséről a bizonyítékok elfogadhatóságának biztosítása érdekében (2011) Európai Nyomozási Határozat (2010) - ENYH-ra vonatkozó tagállami jogszabálykezeménzés megelőzte COM-t cél a korábbi kölcsönös eslimerés és kölcsönös jogseg’lyre épülő reszim felváltása egy kölcsönös eslimerésenalapuló átfogó szabályozással ENYH jeleneg parlamenti olvastban van COM nem nyújtotta be párhuz javaslatot és a ‘jogalkot’sban alig vesz részt ENYH lényegében a 2000 EU jogsegélyegy. irányelvi formája + kölcs elism

67 Emberkereskedelem gyermekek és nők kizsákmányolása
Anyagi büntetőjog Emberkereskedelem gyermekek és nők kizsákmányolása Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2012. december 13.) a gyermekek szexuális zaklatása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat felváltásáról szubszt. bj szabályok ‘liszbonizálása’ azaz irányelvi formába ültetése, lényege, hogy a közvetlenül hatályosul az alapulfekvő szabályozás kis mért’kben változil ‘korszerűsítik’ DK nem vesz részt ezekben a jogszabályokban azonban hogy a korábbi szabályozás kösse azt felváltják és nem hatályon kívül helyezik 67

68 Kábítószer elleni küzdelem
Anyagi büntetőjog Kábítószer elleni küzdelem Jogalkotási javaslatok egyes területeken az ellenőrzés megerősítése érdekében a kábítószer-prekurzorokra vonatkozó uniós jogszabályok módosításáról (2010) Terrorizmus Jogalkotási javaslat a robbanóanyag-prekurzorokról (2011) Jogalkotási javaslat a CBRN (vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris) vagy robbanóanyagokhoz való hozzáféréssel rendelkező személyek biztonsági ellenőrzéséről ( )

69 Számítógépes bűncselekmények
Anyagi büntetőjog Számítógépes bűncselekmények Jogalkotási javaslat az információs rendszerekkel szembeni támadásokról A számítástechnikai bűnözésre figyelmeztető európai szintű platform létrehozása Europol ( ) A számítástechnikai bűnözéssel szembeni küzdelem és a számítástechnikai biztonság terén létrejött, az állami és magánszféra közötti partnerségek európai megállapodás-mintájának kidolgozása (2011) Intézkedések, beleértve a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó joghatósággal kapcsolatos, európai és nemzetközi szintű szabályok megállapításáról szóló jogalkotási javaslatok Bizottság 2013 Az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló, évi egyezményének jóváhagyása

70 Gazdasági bűnözés és korrupció
Anyagi büntetőjog Gazdasági bűnözés és korrupció Javaslat a vagyon-visszaszerzés új jogi keretére (2011) Jogalkotási javaslat a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító (a COM(2006) 168 végleges javaslat helyébe lépő) büntetőjogi intézkedésekről (2011) Javaslat az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 1383/2003/EK rendelet módosításáról (2010) Közlemény a pénzügyi nyomozás, valamint a pénzügyi és bűnügyi elemzés európai stratégiájáról (2012) Jogalkotási javaslat a pénzmosásra vonatkozó európai büntetőjogi keret frissítéséről - EU vagyonvisszaszerzés + EU hatáskórt próbál szerezni atagállami korrupció monitorozásá lsd GRECO csatlakozá közben gazdasági válság hatására: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció büntetőjogi szankcióiról A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a büntetőjog és igazgatási vizsgálatok által biztosított védelméről Integrált politika az adófizetők pénzének megóvására 70

71 Köszönöm a figyelmüket. Nagy Boldizsár www. nagyboldizsar
Köszönöm a figyelmüket! Nagy Boldizsár