BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN

Az előadások a következő témára: "BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN"— Előadás másolata:

1 BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Duna konferencia, MTA Konzervációbiológiai Szakosztály – Duna Charta Budapest, október 29.

2 Hajóvontatók Valaha a legfontosabb szárazföldi(!) távolsági szállítási mód volt Ma néhány százalékot képvisel (áruszállításban); a forgalom áttolódott a vasút – majd a közút felé Ilja Repin (1873) Hajóvontatók a Volgán Források: Lotz Károly: Hajóvontatók (187x)

3 Hajóvontatók II. József az október 30-án kelt leiratában a halálbüntetést eltörölve, azt a hajóvontatással helyettesítette: „Mivel a halálbüntetésnek koránt sincs meg az a hatása, amelyet a tartós és nehéz munka előidézni szokott... azok a gonosztevők, a kikre jövőben halálbüntetést szabnak ki, ha különben a bűntett rendkívül való nagysága miatt a büntetés enyhítésére nem lenne semmi indító ok... életfogytiglan hajóvontatásra ... ítéltessenek” (Vajna K. 1906: 535). A hajóvontatással való büntetés azonban, különösen a császár által követelt „kemény bánásmód” következtében gyakorlatilag csaknem azonos volt a halálbüntetéssel. A túlfeszített munkának, az időjárás viszontagságainak, a silány táplálásnak és az állomáshelyeken az egészségtelen kazamatákban való tartózkodásnak a rendkívül gyakori elhalálozásokban mutatkozott meg a hatása: „Elhalt ugyanis 6 év alatt 1100 rabból 721, tehát közel 2/3-ad rész. Két évnél tovább kevesen húzták ki. Az május 17-én Péterváradra érkezett 100 rab közül 1785 márcziusában halottnak mutattak ki 37-et ban két hónap alatt - nov. és decz.-ben - meghalt 75 rab, ezekből egy napon halt meg 38” (Vajna K. 1906: 536). E kegyetlen büntetési nemet - mely ellen egyes hatóságok és magas állású tisztviselők is tiltakoztak - trónra lépése után II. Leopold július 19-én kelt udvari rendeletével törölte el véglegesen. Forrás: Vízi közlekedés és szállítás In: Magyar Néprajz 5. fej. Közlekedés, szállítás. Arcanum, 2001 Szerző(k):  Andrásfalvy Bertalan et al. ill. hivatk. Vajna Károly (1906) Hazai régi büntetések … Vízi közlekedés és szállítás In: Magyar Néprajz 5. fej. Közlekedés, szállítás. Kiadó: Arcanum, 2001 Szerző(k):  Andrásfalvy Bertalan, Balassa Iván, Égető Melinda, Gráfik Imre, Gunda Béla, Kotics József, Paládi-Kovács Attila, Petercsák Tivadar, Selmeczi Kovács, Solymos Ede, Szabadfalvi József, Szilágyi Miklós ISBN:   Hivatkozás: VAJNA Károly (1906) Hajóvontatás. In: Hazai régi büntetések I Budapest

4 Hajóvontatók Forrás: a_kertesz_hajovontatok_a_tiszan_1924.jpg

5 Hajóvontatók Tetejes hajó vagy bőgős hajó (bárka, dereglye)
mek.oszk.hu/02100/02115/html/img/2-15b.jpg és Udvary Pál Budapest, Budapest, 1987 Hajóvontatók Tetejes hajó vagy bőgős hajó (bárka, dereglye)

6 Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben
A Ferencz-csatorna Új-Verbász mellett. Cserna Károlytól Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben

7 A Ferencz-csatorna Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Az egyesítés évétől új korszaka kezdődik a Bácskának nemcsak a megye végleges rendezése, hanem a miatt is, hogy ugyanekkor nyitották meg a Ferencz-csatornát; amaz a politikai, emez a közgazdasági életnek adott egészen új irányt. Kiss József, kincstári mérnök, a betelepűlők földjeinek kijelölésével lévén megbízva, először lett figyelmessé a károkra, melyeket a Telecska alatt elterűlő mocsarak és egyéb belvizek okoztak a lakosságnak. A kincstár engedélyével tehát Kúlától Verbászig egy méternyi széles levezető árkot ásatott a Cserna-baráig, majd folytatta a munkát Szivaczig. A sikertől biztatva utóbb arra a gondolatra jött, hogy a Dunát és Tiszát hajózható csatornával köti össze. Miután öcscsével a terveket elkészítette, részvénytársaságot szervezett s 1793-ban megkötötte a szerződést az udvari kamarával. Három év alatt s egy millió forintból akarták a tervet megvalósítani; de a sokféle akadály miatt csak 1802-ben nyílhatott meg az uralkodó Ferencz király nevét viselő csatorna, melynek kiépítése és fölszerelése több mint három millió forintba kerűlt. Ekkor Monostorszegnél volt összekötve a Dunával, s mind máig Zombor határán át Kis-Sztapár, Szivacz, Cservenka, Kúla mellett Új-Verbászig méter széles ásott mederben, Ó-Verbásztól Szent-Tamáson át Földvárig a kitisztított Cserna-barában, 108 kilométer hosszúságban halad a Tiszáig; vizét öt zsilip tartja. Forrás: Osztrák-Magyar Monarchia irásban és képben

8 Grof Széchenyi István:
Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848. „A vaspályák ennyire kedvező eredményei természetesen a közlekedések más eszközeinek becsét igen csökkentették: különösen hatottak pedig a csatornákra, ezeknek értékét %-tel alászállitván; mi miatt azok néhol teljesen elhagyattak; másutt – igen népes gyárvidékeken – fentartották magukat, hol elegendő víz van, s az esés viszonyai kedveztek.” „A kőutak ott sokkal kevesbé szenvedtek a vaspályák által mint előre hitték; jelenleg arra szolgálnak, hogy egyes helyeket egymással, s a legközelebbi vasuttal összekössék; e részben fényesen kimutatá a tapasztalás, miszerint szaporodott közlekedési eszközök a forgalom gyarapodását eszközlik mindenhol.” Forrás: Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848.

9 „Bezzeg Nyugat-Európa” (?) 2006-os adatok
Ország Belvízi hajózás EU-27 5,6 % EU-15 6,5 % Magyarország 4,5 % Forrás: Eurostat 2007 A belvízi szállítás részaránya, az adott ország (ország-csoport) összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat 2007.

10 „Bezzeg Nyugat-Európa” (?) 2006-os adatok
Ország Belvízi hajózás EU-27 5,6 % Franciaország 3,4 % EU-15 6,5 % Magyarország 4,5 % Ausztria 3,0 % Hollandia 32,3 % Belgium 14,7 % Lengyelország 0,2 % Bulgária Románia 10,0 % Csehország 0,1 % Szlovákia (2001-ben 4,0) 0,3 % Finnország Németország 12,8 % Forrás: Eurostat 2007 A belvízi szállítás részaránya, az adott ország (ország-csoport) összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat 2007.

11 Belvízi hajózás

12 Map Waterways Europe http://www.inlandnavigation.org

13 Tengeri kikötők TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők 2010 TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők 2010

14 Tengeri kikötők TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők 2010 TEN-T EU-25 tengeri és tengeri-belvízi kikötők ’A’ kategóriájú tengeri kikötők 2010

15 Hamburg, Bréma

16 Antwerpen, Rotterdam, Amsterdam

17 Constanta és a Duna-torkolat

18 Torkolatok

19 Üzemanyag-felhasználás

20 Üzemanyag-felhasználás

21 Gazdaságos hajózás ? Ft/tkm „olcsó” – ha adott a folyómeder, a kikötő, a hajó, a személyzet, az áru Meder: eltérő rajnai és dunai meder-profil a rajnai rendszerhez kellene átigazodni Hajó: eltérő előzmények miatt eltérő flották Áru: tömegáru – a vasútról szedjük le? jelenleg 9 : 1 a befelé fuvarozás aránya (?) Személyzet: leépülő oktatás Kikötő: tervek, – a hidak és kikötők összhangja, „Bezzeg Nyugat-Európa” (1980s) NL 40 % D, B 20 % és támogatott, a többi csökken, és kicsi (tengerpart, torkolat, XVIII. sz-i csatornák) KözOP: 60% a hajózhatóság (Bezzeg-ék: „80-100%”!) => 82% Ennyire tudnánk felnövelni Ki fizetné ? És kit is tenne versenyképesebbé ?

22 A Duna hajózható !

23 A téli utazás szabályai…
A Duna háta varas, s nem kis baj rajta hajózni. Én ugyan egykönnyen nem merném járni, de mást is Intek, tartóztassa magát, és ülve vagy állva, Vagy hogyan, ott ahol van, békével legyen. Virág Benedek: Helmeczi Mihálynak. (1814)

24 BELVÍZI KÖZLEKEDÉS A DUNÁN ÉS EURÓPÁBAN
Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Duna konferencia, MTA Konzervációbiológiai Szakosztály – Duna Charta Budapest, október 29.