Áruszállítási rendszerek

Az előadások a következő témára: "Áruszállítási rendszerek"— Előadás másolata:

1 Áruszállítási rendszerek
Sasvári János

2 Áruszállítási rendszerek
Az áruszállítási rendszerek fő feladata az alap, a segéd-, az üzemanyagok, a félkész és késztermékek, valamint a hulladékok helyváltoztatása a kitermelés, a termelés, a felhasználás és a hulladékfeldolgozás helye között, azaz az úgynevezett külső szállítás.

3 Az áruszállítási igények várható változásaira ható főbb tényezők:
• a beszerzési és értékesítési piacok globalizálódása; • a termékféleségek számának növekedése; • rendelésre orientált gyártás; • a gyártási mélység csökkenése; • a JIT-elvű ellátási és termelési stratégiák bevezetése; • a kisvállalkozások számának növekedése.

4 Várható hatások: • csökken a szállításigényes tömegáruk aránya;
• csökken a küldemények nagysága, ugyanakkor nő a szállítások gyakorisága; • a nemzetközi szállítások arányának növekedése következtében nőnek a szállítási távolságok; • növekszenek a szállítási szolgáltatások minőségével (pl. gyorsaság, pontosság, megbízhatóság, rugalmasság, a szállítási határidők betartása, a szállítás közbeni áruvédelem biztosítása) kapcsolatos követelmények; • nő a szállításon kívüli egyéb logisztikai szolgáltatások (pl. rakodás, raktározás, csomagolás, vámkezelésben való közreműködés) iránti igény, nő az outsourcing aránya.

5 Az áruszállítási feladatok főbb jellemzőit meghatározó tényezők:
• a szállítandó áruk, illetve szállítási egységek jellemzői; • az egyszerre szállítandó árumennyiségek ( a küldemények) nagysága; • a feladási és rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése, és ezzel összefüggésben a szállítási távolság; • a szállítások rendszeressége, gyakorisága; • a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos kötöttségek, korlátok.

6 Az áruszállítási feladatok főbb csoportjai a feladási- és rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése szerint:

7 Szállítási láncok: Közvetlen szállítás esetében egy szállítójárművel azonos szállítópályán végzik a szállítást, az áru átrakásának igénye nélkül. Összetett szállítás esetében több szállítójárművel, különböző szállítópályákon végzik a szállítást, rendszerint több közlekedési alágazat működik együtt a szállítási feladat végrehajtásában (szállítási lánc alakul ki):

8 • a/ hagyományos megoldású esetben közvetlenül az árukat rakják át egyik szállítójárműből a másikba;
• b/ az úgynevezett kombinált szállítás esetében az árut tartalmazó zárt konténereket, vagy magát a szállítójárművet rakják át az egyik szállítójárműből a másikba.

9 Néhány tipikusnak tekinthető szállítási lánc elvi vázlata

10 Forgalomszervezési megoldások

11 Egységrakományok az áruszállításban
Fő előnyei: • az árukezelési, rakodási munkák gépesítése, illetve automatizálása; • az áruszállítási, rakodási műveletek számának csökkenése; • integrált szállítási láncok kialakítása; • az árukezelési (pl. áruátvételi), rakodási idők csökkenése; • a szállított áruk fokozottabb védelme a rakodás, a szállítás és a tárolás közbeni áruigénybevételekkel szemben; • csomagolási költség megtakarítások; • helytakarékos, gépesített, illetve automatizált tárolási technológiák alkalmazása; • az áruk dézsmálás elleni fokozottabb védelme.

12 Fő hátrányai: • az egységrakomány képző eszközök beszerzése nagy árumennyiség szállítása esetén viszonylag magas költségráfordítást igényelhet; • az üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása többlet szállítási ráfordítást jelent, célszerű ezért ilyen esetekben összehajtható, illetve csukható vagy egyszeri felhasználású, úgynevezett egyutas egységrakomány-képző eszközöket alkalmazni; • az egységrakomány-képző eszközök saját tömege, illetve térfogata miatt esetenként kisebb lehet az adott járműben, illetve tárolótérben elhelyezhető nettó árutérfogat az egységrakomány nélküli szállításhoz, tároláshoz képest.

13 Az egységrakomány-képző eszközök főbb fajtái:

14 Hagyományos áruszállítási rendszerek
A vasúti áruszállítás Főbb előnyei: • viszonylag független a külső környezeti (pl. időjárási) hatásoktól; • a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye; • szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a vasúti kocsitípusok széles választéka; • a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása; • előre jól kalkulálható a tarifarendszer.

15 Főbb hátrányai: • viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje; • viszonylag kicsi a hálózatsűrűsége, ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkezik iparvágány-kapcsolattal a vasúti szállításhoz kapcsolódóan közúti el- és felfuvarozásra, az áru átrakására, esetleg közbenső tárolására van szükség; • viszonylag nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben; • kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz.

16 A vasúti teherkocsik főbb csoportjai

17 Hagyományos forgalom:
• kocsirakományú áruként; • darabáruként, vagy; • expressz áruként.

18 A csomóponti rendszer elve

19 A vasúti áruforgalom lebonyolításának típusesetei

20

21 Hagyományos áruszállítási rendszerek
A közúti áruszállítás Főbb előnyei: • viszonylag rövid az áruk eljutási ideje; • a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik, a járművek gyakorlatilag mindegyik fuvaroztató telephelyét közvetlenül ki tudják szolgálni, ami háztól-házig fuvarozást tesz lehetővé. Így nincs szükség az áruk szállítás közbeni átrakására, minimálisra csökkenthetők a csomagolási ráfordítások, kisebb a dézsmálási veszély;

22 Főbb előnyei:(folytatás)
• szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a szállítójárművek széles választéka; • nagymértékű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez (pl. a járműkiállítás időpontja), illetve azok változásaihoz; • viszonylag kicsik a szállítás közbeni áruigénybevételek és az ebből származó árukárok; • rugalmas a szerződéskötés és a tarifakialakítás;

23 A közúti áruszállítás Főbb hátrányai: • nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, illetve az előre nem látható, nem tervezhető eseményektől, az időjárási hatásoktól, a forgalmi viszonyoktól (pl. várakozás a nemzetközi határátkelőhelyeken, városi forgalmi dugókban, közúti balesetek miatt); • a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező, illetve károsító hatása (zajterhelés, kipufogó gázok);

24 Főbb hátrányai:(folytatás)
• egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas, mivel a járművek hossza korlátozott; • a többi közlekedési alágazathoz képest leginkább élőmunka igényes és leginkább balesetveszélyes; • útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják; • a nemzetközi forgalom az egyes országok kölcsönös megállapodásán alapuló engedély-kontingensekhez kötött.

25 A közúti áruszállítás járműveinek főbb csoportjai

26 A közúti szállítójárművek maximális szélességi mérete 2,5 m, maximális magassági mérete 4,0 m.
A járművek megengedett maximális hossza (m) az alábbi táblázatban olvasható:

27 A közúti áruszállítás szervezésének és irányításának célja az, hogy a szállítási feladatokat –a fuvaroztatói igények gyors, rugalmas kielégítésének szem előtt tartásával – a szállítójárművek kapacitásának optimális kihasználásával, az üres futások minimalizálását elérve oldják meg.

28 Az áruáramlatok forrásaiból kiinduló járatszervezés

29 Az árufogadói oldalról történő járatszervezés

30 Koordinálatlan elosztóforgalom

31 A különböző koordinálási módok a következők:
• gyűjtőkörjáratok szervezése, a különböző szállítási vállalatok együttműködésével; • a szállítási vállalatok ún.csoportközpont útján való együttműködése (terminál, áruforgalmi központ alkalmazása); • az árufeladóktól a csoportközpontba történő ún. közvetlen címzésen alapuló (elosztó) forgalom szervezés. Ehhez kapcsolódnak elsősorban a központosított szállítási megbízás-kidolgozási és járatszervezési (diszpozíció kialakítási) módszerek, mint korszerű informatikai megoldások.

32 Szállításszervezés gyűjtőjáratokkal

33 Szállításszervezés csoportközponttal

34 A vízi áruszállítás Főbb előnyei:
• a többi közlekedési alágazathoz képest a legkisebb a környezetkárosító hatása; • a többi közlekedési alágazathoz képest a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag olcsó, így a belvízi hajózás a vasút fő versenytársát jelentheti a tömegáru szállítás területén; • minden árufajta szállítására alkalmas; • díjszabásai viszonylag rugalmasak.

35 Főbb hátrányai: • viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje;
• a feladó és a címzett közötti közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas, az áruk közúti és/vagy vasúti felfuvarozására és ebből következően többszöri átrakására és esetleg közbenső tárolására van szükség; • a szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényezőt jelenthet pl. a túl magas vagy a túl alacsony vízállás, vagy téli időszakban a befagyás, illetve jégzajlás;

36 Főbb hátrányai:(folytatás)
• a többi közlekedési alágazathoz képest - különösen tengeri áruszállítás esetén - a legnagyobbak a szállítás közbeni áruigénybevételek (a mechanikai hatások mellett jelentősek lehetnek pl. a klimatikus hatások okozta igénybevételek is), ezért fokozott figyelmet kell fordítani az ilyen igény-bevételekre érzékeny áruk csomagolására. Az úgynevezett tengerbiztos csomagolások viszont jelentős költségtöbbletet okozhatnak.

37 A vízi áruszállítás járműveinek főbb csoportjai

38 A folyami fuvarozásra feladott áruk díjszabási szempontból darabáruként, uszályrakományként, vagy részrakományként továbbíthatók.

39 A tengeri áruforgalom:
A vonalhajózást fenntartó társaságok hajóikat előre rögzített útvonalon, meghatározott kikötőérintési sorrenddel, meghatározott menetrend szerint üzemeltetik, és csak az adott kikötők közötti áruszállítást vállalnak a társaság által közzétett feltételek szerint és fuvardíj ellenében.

40 Szabad hajózás esetén a hajók nem egy előre meghatározott útvonalon közlekednek, hanem oda mennek, ahol az elérhető legjobb fuvardíj mellett megfelelő rakományt kapnak, és az adott rakomány rendeltetési helye határozza meg a fuvarozási útvonalat is. A bérelt hajózásnak két fajtája ismeretes: az idő – és az útvonal -bérlet.

41 A légi áruszállítás Főbb előnyei:
• nagy szállítási távolságok esetén viszonylag rövid az áruk eljutási ideje. Az IATA (International Air Transport Association=Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség) megállapításai szerint a légi áruszállítás előnye a közúti és a vasúti áruszállítással szemben már 800 km-es szállítási távolság felett érvényesül; • a többi közlekedési alágazathoz képest viszonylag kicsik az árukat érő igénybevételek, ezért viszonylag kicsi a csomagolás költségigénye is; • a szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják.

42 Főbb hátrányai: • csak az áruk egy bizonyos köre esetén vehető számításba. Általában kiesnek a légi áruszállítás köréből az ömlesztett tömegáruk, valamint a nagytömegű, terjedelmes darabáruk. Viszonylag széles a légi szállításból kizárt áruk köre is, ilyenek pl.: a gyúlékony anyagok, a robbanóanyagok, a lőfegyverek és lőszerek, a radioaktív anyagok, a sűrített gázok, a mérgek és mérgező hatású anyagok, valamint az oxidáló vagy korrózióra hajlamos anyagok;

43 Főbb hátrányai:(folytatás)
• az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakására, átmeneti tárolására van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk eljutási idejét. Az áruk eljutási idejének gyakran mindössze 10 %- át teszi ki a tulajdonképpeni légi szállítás időigénye;

44 Főbb hátrányai:(folytatás)
• a többi közlekedési alágazathoz képest a legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag magasak a fuvardíjak; • környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás, különösen akkor, ha a repülőtér lakott terület közelében van.

45 A légi áruszállítás járművei • merevszárnyú repülőgépek;
- az utasforgalomból kivont, a légi áruszállítás céljaira átalakított személyszállító gépek; - személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgépek; - kifejezetten áruszállítási célra kifejlesztett úgynevezett áruszállító repülőgépek. • forgószárnyú repülőgépek - (helikopterek).

46 A légi egységrakomány-képző eszközök

47 A légi áruforgalom lehet: - menetrendszerinti járat;
- áruszállító különjárat;

48 Kombinált szállítási rendszerek
A kombinált szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig.

49 A kombinált szállítási rendszerek főbb csoportjai

50 A kombinált forgalom növelésének célkitűzései a következők:
• a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése; • a közutak zsúfoltságának csökkentése; • a közlekedésbiztonság növelése; • a közutak elhasználódásának késleltetése; • kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás; • a vasúti és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása; • a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban tiltó rendelkezések ellenére.

51 A kombiterminálok funkciói:
• rakodás; -a szállítási egységek (pl. konténerek, csereszekrények) fel-,lerakása, illetve közvetlen átrakása a távolsági és a helyi, illetve a körzeti szállítás járművei között; -a konténerek, csereszekrények, bárkák stb. ürítése, megrakása (fuvaroztatói igény esetén); -a szállítási egységek el,- illetve felfuvarozása a helyi, illetve körzeti forgalomban (fuvaroztatói igény esetén);

52 • vámkezelés, vámudvari szolgáltatások;
• tárolás; -átmeneti tárolás a helyi, illetve a körzeti és a távolsági szállítás közben; -hosszabb időtartamú bértárolás a fuvaroztatók megbízásából; • vámkezelés, vámudvari szolgáltatások; • egyéb szolgáltató funkciók (pl. büfé, éttermi, szállás-szolgáltatások a kombinált fuvarozásban résztvevő személyzet számára)

53 Konténeres szállítás

54 Nagykonténerek rakodása
a/ konténerterminálokon: • konténerek közvetlen átrakása a különböző (esetleg azonos) közlekedési alágazatok szállítójárművei között; • közvetett átrakás esetén a konténerek lerakása a beszállító járművekről és tárolótérre helyezése, illetve a kiszállító járművek megrakása a tárolótérről; • konténerek átcsoportosítása a tárolótéren;

55 b/ a fuvaroztatók telephelyein:
• konténerek le-, illetve felrakása a be-, illetve kiszállító járművekre(-ről); • tárolótéri konténermozgatás (be-, kitárolás, átrakás)

56 A közúti- vasúti huckepack szállítási rendszerek főbb jellemzői

57 A bimodális rendszerek közúti félpótkocsik vasúti szállítását teszik lehetővé anélkül, hogy ehhez speciális vasúti teherkocsikat kellene alkalmazni. A vasúti teherkocsikat speciális vasúti forgóvázak helyettesítik.

58 A bimodális rendszerek fő előnyei a hagyományosnak tekinthető közúti- vasúti kombinált rendszerekhez képest: • kedvezőbb az össztömeg/hasznos tömeg arány; • egy irányvonatban több közútijárműegység továbbítható; • a termináli infrastruktúra egyszerűbb, és ezért kisebb költségigényű, mivel nincs szükség darus átrakásra, mindössze egy, a közúti pályaszintbe süllyesztett, min. 50 m hosszú betonozott vasúti pályaszakaszt kell kiépíteni; • a rendszerrel szállítható közúti félpótkocsik %-kal drágábbak az egyéb pótkocsiknál, ugyanakkor a vasúti oldalon jelentős költségmegtakarítások érhetők el.

59 Közúti-vízi kombinált szállítás
lényege, hogy a közúti járművek megfelelően kiépített rakodókon és áthidaló szerkezeteken át saját kerekeiken felgördülnek a vízi járművek rakfelületére, illetve a vízi szállítási út végpontján hasonló módon legördülnek azokról.

60 A folyami Ro- Ro szállítás főbb előnyei:
• a kikötői állásidő csak töredéke a hagyományos hajókénak; • nincs szükség az áruk átrakására és ebből következően költséges rakodó-berendezésekre; • járművei kisvízi időszakban is korlátozás nélkül üzemelhetnek, mivel merülésük csak %-a a hagyományos hajókénak; • nincs szükség külön kikötők építésére, mivel a gördülő járművek fel-, illetve lehajtására a komplejárók is felhasználhatók.

61 főbb hátrányai: • a kifejezetten Ro-Ro üzemre épített vízi járművek beszerzési költsége nagy; • a tényleges hajóhordképesség-kihasználás a hagyományosé alatt marad a szállított járművek nagy holt tömege miatt.

62 Folyami-tengeri kombinált szállítás
A különleges kialakítású belvízi uszályokat ún. bárkaszállító hajókkal szállítják a tengeren. A szállítási láncban a bárkák, mint speciális méretű úszó konténerek vesznek részt.

63 A különböző típusú bárkaszállító hajók alkalmazása a következő előnyökkel jár:
• elmarad az áruk hagyományos átrakása a folyami-tengeri kikötőkben; • a hagyományos kialakítású hajók korszerű típusai a teljes üzemidő %-át, a bárkaszállító hajók az üzemidő %-át töltik a tengeren, az utóbbiak használata tehát több mint kétszeres hatékonyságú;

64 • üzembe állításuk nagy beruházással jár, de a termelékenység növekedésével a
szállítási költségek jelentősen csökkennek és a kikötő használati díjak is mérséklődnek; • a bárkák rakodása nem zavarja a kikötők munkáját; • a rakodás függetlenné válik az időjárástól; • a nagy teherbíróképességű és méretű bárkákon sokféle áru szállítható; • a bárkák rakodása közben nem keletkezik árukár