Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós

Az előadások a következő témára: "Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós"— Előadás másolata:

1 Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
Agrometeorológia és vízgazdálkodás 1. Előadás: Az agrometeorológia fogalma és feladata; meteorológiai alapjelenségek. Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós

2 A meteorológiai tényezők hatással vannak:
A mezőgazdasági termelés, különösen a növénytermesztés a meteorológiai viszonyoktól erősen függő termelési folyamat. A meteorológiai tényezők hatással vannak: a növénytermesztéshez kapcsolódó munkákra (pl. talajművelés, vetés stb.); Az agrotechnikai eljárásokra (műtrágyázás, növényvédelem stb.); A növények biológiai folyamataira (életfolyamataikra, fejlődésükre, termésképzésükre stb.).

3 A meteorológia elnevezése a görög filozófustól, Arisztotelésztől (Kr.e. 384-322) származik.
Tapasztalatok, népi megfigyelések. Mauritius Knauer apát ( ): Százéves kalendárium (7 éves megfigyelések, következtetések). „Ha nem egyezik is minden az utolsó esőcseppig, azért a java úgy lesz, ahogy leírtam; a Mindenhatónak különben sem határozhatom meg sem céljait, sem eszközeit.” Az 1700-as évektől már műszeres mérések (barométer-légnyomásmérő; hőmérő, szélirány, szélsebesség). Morse (1837): távíró felfedezése. Daily News (London): 1848-ban távirati időjárás-jelentés. Nemzetközi Meteorológus Kongresszus (1837, Bécs): Nemzetközi Meteorológiai Szervezet, 1951-től Meteorológiai Világszervezet (WMO).

4 Meteorológiai Intézet (1870, Budapest): állomáshálózat szervezése, éghajlati adatok feldolgozása.
Az első térképes napi időjárás-jelentés: 1891. Rádióban beolvasott prognózisok: 1936. Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ); OMSZ: 30 meteorológiai főállomás, közel 70 klímaállomás, több, mint 600 csapadékmérő állomás, 3 meteorológiai radarállomás (Budapest, Szentgotthárd-Farkasfa, Nyíregyháza-Napkor). 1999-ben Magyarország társult tagként csatlakozott az EUMETSAT-hoz, így félóránként vehetjük a METEOSAT műhold adásait.

5 Meteorológia (időjárástan, légkörtan): a Föld levegőburkában végbemenő folyamatokkal foglalkozó tudomány. Agrometeorológia szakterület: célja, hogy az éghajlatra vonatkozó ismereteket a mezőgazdaság számára hasznos információkká alakítsa. Smith (1970): az agrometeorológia a mezőgazdasági meteorológia (agricultural meteorology) kifejezés rövidített alakja. A meteorológia tudományát a mezőgazdaság szolgálatába állítja, hogy a különböző termelési területen megvalósuljon egy tudatos földhasználat, illetve növelhető legyen a termés, a természeti erőforrások kizsákmányolása nélkül.

6 Éghajlat: az időjárások rendszere valamely területen.
Idő: a légkör pillanatnyi fizikai állapota, és ezek egymásutánja az időjárás. Éghajlat: az időjárások rendszere valamely területen. Az éghajlattan vagy klimatológia célja az időjárások tulajdonságainak, gyakoriságukban, időbeli és térbeli elrendezésükben megnyilvánuló törvényszerűségeknek a megismerése. Három fő éghajlati tényező: A Nap sugárzó energiája, A sugárzást felfogó földfelszín alakja, Az előbbiek hatásait tovaszállító tenger- és légáramlatok.

7 Napsugárzás A napsugárzás mennyisége függ:
A Nap-Föld távolságtól, a levegő napsugárzás átbocsátásától, és hogy milyen irányból süt a nap. Napállandó: átlagos Föld-Nap távolságnál a légkörön kívül mérhető direkt sugárzás, azaz a Nap felé néző irányra merőlegesen álló, 1 m2 felületen 1 másodperc alatt áthaladó sugárzási energia ( Wm-2). Napközelben a Földhöz 3%-kal több, naptávolban 3%-kal kevesebb napsugárzás érkezik, mint az átlag. A felszínre viszont a felső határra érkező sugárzás 40%-a, azaz 1368 Wm-2 -rel számolva 136 Wm-2 jut.