Polgári jog Biztosítási szerződés PTK XLV. fejezet a biztosítás

Az előadások a következő témára: "Polgári jog Biztosítási szerződés PTK XLV. fejezet a biztosítás"— Előadás másolata:

1 Polgári jog Biztosítási szerződés PTK XLV. fejezet a biztosítás
Közös szabályok Vagyonbiztosítás és felelősségbiztosítás Életbiztosítás Balesetbiztosítás Vegyes rendelkezések BIT évi LX. tv. 1

2 Polgári jog Biztosítási szerződés alanyai:
biztosító – több esetén együttbiztosítás szerződő: biztosítási szerződést köti, az ügy ura biztosított: biztosítási érdek hordozója kedvezményezett: csak jogosultságokat élvez károsult: felelősségbiztosításban a kárt szenvedett fél egyéb résztvevők: biztosításközvetítők 2

3 Polgári jog Biztosítási szerződés létrehozása:
„feltételes” jogviszony: szerződő fél tesz ajánlatot írásban hallgatólagosan is létrehozható: szerződő ajánlatára 15 napon belül biztosító nem válaszol – szerződés az ajánlat szerint jön létre kötelező szerződési elemek meghatározása jogszabály által tipikus általános szerződési feltételek (ÁSZF) alkalmazása 3

4 Polgári jog Biztosítási szerződés tartalma: 1. Biztosító:
kockázatviselés, biztosítási összeg fizetése biztosítási esemény: károsító esemény mely a biztosító kockázatviselését átfordítja fizetési kötelezettséggé – all risk – a szerződési feltételek rögzítik kockázatszűkítés: kizárások, mentesülések, önrészesedés, kártérítési limit tájékoztatási kötelezettség: ügyféltájékoztató tartalma jogszabályban rögzített 4

5 Polgári jog Biztosítási szerződés tartalma: 2. Szerződő: díjfizetés
díj meg nem fizetéséig a megkötött biztosítási szerződés hatálya nem áll be díjfizetési késedelem kötelemszüntető – 30. napon megszűnik a szerződés közlési, változás bejelentési és tájékoztatási kötelezettség szerződés és káresemény körülményeiről – szerződést szüntető és mentesülést eredményező kötelezettség Szerződés kötelező tartalmi elemeit jogszabály írja elő - BIT 5

6 Polgári jog Biztosítási szerződés típusai: 1. Vagyonbiztosítás:
vagyontárgy megóvásában érdekelt fél köthet (tulajdonos, bérlő) biztosítási érdek biztosított mentesítése vagyoni károktól túlbiztosítás: biztosítási összeg meghaladja a biztosítási érdeket tilos, a szerződés biztosítási összegre semmis alulbiztosítás: biztosítási összeg alacsonyabb a biztosítási érdeknél e két összeg arányában fizeti a biztosító a kárt törvényi engedmény joga: a biztosító a kárt megtérítette, annak megfizetését követelheti a kárért felelős személytől 6

7 Polgári jog Biztosítási szerződés típusai: 2. Felelősségbiztosítás:
biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés speciális szabályait a 2009: LXII. tv. tartalmazza hárompólusú jogviszony: biztosított-károsult-biztosító károsultnak fizet a biztosító, de a károsult igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti 7

8 Polgári jog Biztosítási szerződés típusai: 3. Életbiztosítás:
biztosított életével, valamely eseményével kapcsolatos kockázat átvállalása kedvezményezett: biztosított halálakor biztosító neki teljesít 4. Baleset- és betegségbiztosítás: Biztosított halálát, állandó rokkantságát, ideiglenes munkaképtelenséget előidéző biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás (baleset) kockázatának átvállalása károsultnak fizet a biztosító, de a károsult igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti 8

9 Ajándékozási szerződés
Polgári jog Ajándékozási szerződés egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható. (clausula rebus sic stantibus) Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el Ajándékozó meglévő ajándékot visszakövetelheti létfenntartása érdekében, ha a megajándékozott létfennttartását nem veszélyezteti 9