A rendszerváltozás és az egészségbiztosítás

Az előadások a következő témára: "A rendszerváltozás és az egészségbiztosítás"— Előadás másolata:

1 A rendszerváltozás és az egészségbiztosítás
dr. Jávor András

2 Nem változhatnak az etikai alapelvek
A fiatalok fizetnek az öregekért Az egészségesek fizetnek a betegekért A gazdagok fizetnek a szegényekért Az egyedülállók vagy kevés gyerekkel rendelkezők fizetnek a nagycsaládosokért Mert a betegség okozta költségek nem terhelhetnek erején felül senkit sem! S Z O L I D A R I T Á S ! ! ! I G A Z S Á G O S S Á G ! ! ! M É L T Á N Y O S S Á G ! ! !

3 A RENDSZERVÁLTOZÁS Miért alakult ki a társadalombiztosításon alapuló egészségbiztosítás? Relatív független forrásteremtési mechanizmus A lakosságban tudatosuljon, hogy az egészségügy nem ingyenes – járulékfizetés! A kereszténydemokrata alapelvek érvényesüljenek!

4 Alternatívák Marad az állami finanszírozás
Teljes konszenzus volt a felszámolására MDF programja: több-biztosítós rendszer legyen, mint Németországban vagy Ausztriában Non-profit biztosítás! Elvetve: nincs elég szakember, tapasztalat, fogyó gazdaságban finanszírozási zavarok, ne az ábrándok irányítsák az egészségpolitikát!

5 Kronológia 1989 – tv a forráscseréről – forráskivonás az egészségügyből! 1991 OGY határozat az egészségbiztosítás bevezetéséről 1992 bevezetés – Parlamenti felügyelőbizottság 1993 TB önkormányzatok megválasztása, megszűnik az egységes társadalombiztosítás, létrejön az OEP

6 Kezdeti zavarok Csökkenő gazdaság – csapnivaló járulékfizetési fegyelem A TB állam az államban, noha kormányirányítás alatt áll! Nincs szakértelem, nincs kornak megfelelő informatika sem! A TB önkormányzati választás inkább előrehozott politikai választás A TB önkormányzatok minden kormány alatt politikai kontroll nélküli szerepre törnek – parlamenti vizsgálóbizottság!

7 Vagyonjuttatás Máig ható vágyálom – része az 1991-es OGY határozatnak
Mi lenne a célja: forráshiány kipótlása (időnként!) Költségei: Vagyonkezelés reorganizáció

8 Korrrekció és korrekciós kísérletek
TB önkormányzatok feloszlatása Előbb a MEH, majd a PM, végül az Eü.Min. felügyelete alá kerül az OEP 1998 – Fidesz választási programban ismét szerepel a több-biztosítós rendszer bevezetése Előkészítő bizottság alakul Politikai döntés – marad a rendszer

9 Legújabb történelem Alacsony színvonalú vezetői és szakmai teljesítmény az OEP-ben – „de azért mi mondjuk meg…” Ugyanez a minisztériumi apparátusban is! Deficites OEP kassza – eleve így tervezték évekig Év elején így kisebb hiány mutatható be „úgy is pótolnunk kell!” Szétvert finanszírozási rendszer SZDSZ-es program a több-biztosítós rendszer bevezetésére – koalíciós megállapodás

10 Az egészségügyi reform Magyarországon – 1990-1994
Az állam és az önkormányzatok szerepének törvényi tisztázása az egészségügy működtetésében A kórházak új vezetési rendszere Betegbiztosítás társadalombiztosítási alapon Törvény az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról Háziorvosi rendszer új finanszírozással --- fejkvóta! Teljesítményfinanszírozás a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban Német pontrendszer Homogén Betegség Csoportok (DRGs) Ápolási nap alapú finanszírozás a krónikus betegellátásban Induló privatizáció (gyógyszertárak, háziorvosok)

11 Az egészségügyi reform Magyarországon – 1994 - 2004
Egészségügyi törvény Néhány technikai módosítás a finanszírozási rendszerben Adminisztratív ágyszámcsökkentés a kórházi szektorban törvény útján Az egészségbiztosítás átalakítása: megszűnő önkormányzatiság – állami felügyelet Rezidens rendszer a pályakezdő orvosok számára állami forrásokból Irányított betegellátási kísérlet (a lakosság 5%-a körében) Népegészségügyi Program a prevenció erősítéséért

12 Mi a probléma lényege? Egészségdeficit! Az egészségügy forráshiányos!
Potyautasok jelenléte! A járulékfizetés nem transzparens! A finanszírozási rendszer erősen diszfunkciós! A paraszolvencia etikátlan és szakmapolitikailag kezelhetetlen! A fejlesztéspolitika ad-hoc jellegű, az amortizáció kezelése megoldatlan! Összeomló intézményrendszer – dezintegrált ellátás – rossz hatékonyság! A gyógyszerköltségek kezelhetetlenek! Egyre jobban feszítő humánerőforrás gondok! Veszélyben az orvosi tudás megszerzése és karbantartása! Megrokkant a prevenció bázisintézménye az ÁNTSZ! Az egészségügy közigazgatása, szakigazgatása alacsony színvonalú! A korszerű információ- és kommunikációtechnológia csak elvétve van jelen az ágazatban! Informatikai fejlesztési koncepció egy évtizede nincs!

13 Elöregedő társadalom – fenntartható finanszírozás?

14 Közli: Varga A.: Népmozgalmi folyamatok

15 A jövő? Közli: Varga A.: Népmozgalmi folyamatok

16 A munkaképes lakosság aránya az össznépesség százalékában

17 Egy főre jutó átlagos éves egészségügyi kiadás: összes kassza (2003)
Forrás: Kiss József

18 Kórházi igénybevétel időskorban
Demográfiai trend következtében

19 Következtetések Az idősödő népesség egyre több betegséget mutat fel (kieső aktív prevenciós politika hiányában még hatványozottabban). 2. Az elszegényedés, a gazdasági problémák a legfontosabb betegséget okozó faktorok 1+2 = növekvő morbiditással kell számolni Magyarországon! 3. Az orvostudomány innovatív eredményei folyamatosan, évről-évre több forrást igényelnek.

20 A kötelező egészségbiztosítás járulékai 2050-ig
Kezelhető így a jövő? Pillantás a jövőbe - Németország A kötelező egészségbiztosítás járulékai 2050-ig A jövedelem százalékában Prognose Cassel (mittleres Szenario) Prognose Hof Prognose Breyer/Ulrich 31,1 30 28 (TÁRKI) 26 23,2 23,1 22 18 14 Forrás: Leienbach: Die PKV im deutschen Gesundheitssystem

21 Következtetések 4. Ezért alapjaiban felül kell vizsgálni az egészségügy forrásteremtési mechanizmusát! Kizárólag munkajövedelmek járulékából nem finanszírozható már rövid, ill. középtávon sem az egészségügy, hisz a járulék, mint munkateher nem emelhető, mert rontja a gazdasági verseny-képességünket. Vizitdíj és társai nem pótolják az elmaradt járulékbevételekből hiányzó forrásokat, hisz a lakosság terhelhetősége véges (rossz gazdasági helyzetben az előtakarékosság irreális, ill. elég csak a nyugdíjra irányozva bevezetni)

22 Következtetések 5. Fokozatosan szélesíteni kell az adóalapú forrásteremtési lehetőségeket kizárólagos jelleggel? részbeni, megosztott jelleggel USA minta – MEDICARE 65 év felettiek számára? Fogyasztási adóterhelés Jövedéki adóterhelés Illetve ezek kombinációi ALAPJAIBAN KÉRDŐJELEZI MEG A JELENLEGI REFORM-IDEOLÓGIÁT, A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER KRITIKÁTLAN FAVORIZÁLÁSÁT!

23 Következtetések 6. A biztosítási rendszer maradjon
Egységes járulékmérték Bérből-fizetésből, kamatból, tőkejövedelmekre és bérletből származó jövedelmekre is kiterjesztve vagy Egységes egészségügyi hozzájárulás szociálpolitikai csomaggal együtt (hozzátartozók, gyerekek, stb.)

24 Felelős egészségpolitikát!
A biztosítási rendszer a járulékfizetésen alapul A mai biztosítottak felelőssége a következő generációk iránt A demográfiai változások megváltoztatják a társadalom korösszetételét Nem adósodhatunk el gyerekeink, unokáink kontójára! Az adóalapú megoldások szétterítik a terhelést, erősítik a szolidaritást és a felelősséget! Szolidaritás és öngondoskodás A potyautasok is fizetik Minden generáció a saját ellátását finanszírozza Tárgyalási alap: Koncepcióváltás az egészségügy forrásteremtésében! 1 2 Járulékcsökkentés = gazdaságélénkítés Megbeszélés tárgya: Járulékmérték/fix járulékteher? Nem finanszírozott ellátások (3) Balesetek Több ember fizet adót, mint járulékot! PARADIGMAVÁLTÁS

25 Mire nem ad választ a versengő magánbiztosítói modell
Népegészségügyi helyzet javítása Forrásbevonás helyett forráskivonás Amortizáció finanszírozása Duális finanszírozás kezelhetetlen Orvosok, egészségügyi dolgozók bére, jövőképe Egészségügyi szolgálatok finanszírozási rendszerének anomáliái

26 A lakosság egészségi állapota
Az aktív prevenciós politika hiánya csak növeli a jövőbeni forrásigényt! A születéskor várható átlagos élettartam önmagában a gazdasági fejlődés hatására növekszik! Gazdasági versenyhátrányba kerül az ország az egészségdeficit miatt! Tudás-intenzív gazdaság igényli az egészséges, minőségi életévekben alkotó munkaerőt!

27 Legyen az egészségügyi reformnak, az egészségpolitikának is minőségbiztosítása!
Helyes-e a stratégia? Szükséglet analízis, stratégiai célok, követelmények, alternatívák kritikai elemzése Eredmény és haszon-analízis Bizonytalanságok számbavétele, várható társadalmi-gazdasági eredmények és a költségek, eredményesség/ hatékonyság/ fenntarthatóság, menedzsment stratégia Mibe kerül ez, ha a politikai váltógazdálkodás áldozatává válik? Ki viseli a veszteséget ekkor?

28 Fenntartható eü.-i reform – mit mutatnak az európai tapasztalatok
Minden szereplőt be kell vonni az előkészítésbe – konszenzus szükséges! Ki kell dolgozni és garantálni kell a leginkább elesettek, rászorultak védelmét! Flexibilitás, tolerancia és türelem – időfaktor!!! Transzparencia! Legyen bennünk kurázsi állandóan új megoldások felkutatására, ne ragaszkodjunk sikertelen ötleteinkhez!

29 Fazit: „Reformálni, nem szétverni!“
A demográfiai változások az orvostudomány fejlődésével együtt a legnagyobb egészségpolitikai kihívást testesítik ma meg ! Forrásbevonás nélkül nincs sikeres egészségpolitika ! Az emberek terhelhetősége véges és ez még sokáig így is marad ! A biztosítási rendszer tervezett átalakítása nem ad választ a főbb problémákra és az adminisztratív költségek emelkedése okán további feszültségek forrása ! A jövedelemtulajdonosok terhelhetősége több tényező függvénye – elszegényedés, gazdasági növekedés, öngondoskodás mértéke Fokozott mértékben építeni kell az adóalapú megoldásokra, ugyanakkor fenntartva a biztosítási rendszer meghatározó komponenseit (társadalombiztosítás, egészségpénztárak, kiegészítő magánbiztosítások)

30 AKKOR MOST MERRE IS MEGYÜNK ELŐRE?

31 Isten, aki meghallgat, nem vállalja át tőlünk felelősségünket, hanem a felelősség vállalására tanított meg bennünket! (Joseph Ratzinger: Isten és világ, Szent István Társulat, Budapest, 2004.)

32 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!