MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

Az előadások a következő témára: "MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI"— Előadás másolata:

1 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Pénz és pénzügyi szektor a modern gazdaságban. 2003. Február MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

2 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Kérdések - problémák Milyen funkciókat tölt be a pénz ? Miért képes ezeket a funkciókat betölteni ? Történelmileg hogyan alakult ki a pénz ? Miként kerül forgalomba napjaink pénze ? Mi a választóvonal a pénz és a hasonló eszközök között ? Mi a szerepe a pénztömeg nagyságának ? MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

3 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Kérdések - problémák Melyek a pénzügyi piacok funkciói, működésük fő törvényszerűségei, és egyensúlyuk viszonya az árupiaci egyensúlyhoz ? Melyek az infláció okai és következményei ? Mitől függ egy ország fizetési mérlegének és valutaárfolyamának hatása ? Napjaink gazdaságában milyen intézményi hátteret követel meg az, hogy a pénz betölthesse funkcióit ? MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

4 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
A pénz funkciói a pénz : eredetileg árupénz általános egyenértékes dologi, társadalmi viszonyt fejez ki, funkciói : alapvető értékmérő forgalmi eszköz másodlagos fizetési felhalmozási, kincsképző, tezaurálási MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

5 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
ÉRTÉKMÉRŐ FUNKCIÓ : az áruforgalomban az egyes árufajták egységeinek értéknagysága pénzben kifejeződő ellenértékben – az árban – általánosan és folyamatosan lemérődik FORGALMI ESZKÖZ FUNKCIÓ : állandóan a közvetlen kicserélhetőség állapotában leledzve a csere általános eszközeként az áruforgalomban az áruk mozgását – egyik tulajdonostól a másikig – közvetíti. MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

6 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
FIZETÉSI (ELSZÁMOLÁSI) ESZKÖZ FUNKCIÓ : egyoldalú jövedelemátengedést közvetít, akár végleges, akár időleges az egyoldalúság FELHALMOZÁSI ESZKÖZ FUNKCIÓ : a gazdasági alanyok vagyonuk egy részét pénzformában tartják VILÁGPÉNZ FUNKCIÓ :a pénzeszköz funkcióit a nemzetközi áru és pénzforgalomban tölti be rendszeresen MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

7 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Történeti szakaszai árupénz árupénz és pénzhelyettesítők belső érték nélküli pénz aranystandard rendszer ( ) a két világháború közötti időszak ( ) a Bretton Woods-i egyezmény ( ) szabad és irányított lebegtetés (1973-tól) MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

8 Aranystandard rendszer (1870-1914)
első nemzetközi pénzrendszer jellemzői : forgalomban van aranyérme és pénzhelyettesítők, melyek átválthatók arany kivitele és behozatala korlátlan mennyiségben szabad pénzhelyettesítők nemzetközi forgalma megengedett a nemzeti árfolyamok a behozatali (alsó) és a kiviteli (felső) aranypont között mozognak MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

9 A két világháború közötti időszak (1918-1939)
nem sikerült átfogó monetáris rendszert felállítani okai : Párizsi béke (Keynes) infláció, leértékelési verseny, válság és bezárkózás, devizakorlátozások, kedvezőtlen nemzetközi helyzet, aranyeloszlás egyenetlenné válik, kevés az arany, nincs vezető világhatalom 1930-as évek eleje (30-31) állami beavatkozás ténye : jegybank az állami költségvetést a konjunktúrától függően finanszírozza, nem az arany ! a függés (nem az aranytartalék függvénye) MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

10 A Bretton Woods-i egyezmény (1944-1973)
hazai pénz átváltása általános eszközre, dollár középpontban, rögzített aranyár 35 USD/uncia, csak a jegybankok számára konvertálható, IMF létrehozása első szakasz 1958 végéig, főbb devizák konvertibilitásának megteremtése, korlátozások, bizalom második szakasz (1962 aranypool) fix rátákon történő szabad átválthatóság előnye, liberalizált kereskedelem harmadik szakasz bomlás 1968 aranypool feladása (Gresham törvény), dollárstandard vietnámi háború, 1971 megszűnik az arany dollár átválthatósága, MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

11 Szabad és irányított lebegtetés (1973-tól)
Piaci alapon Piszkos lebegtetés (dirty floating) (Jegybank saját érdeke alapján interveniál) Tiszta lebegtetés (Jegybank nem avatkozik be) Napjainkban nem található általános feltételű rendszer MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

12 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Napjaink pénze Elhatárolások a pénz lehet : belföldi vagy külföldi (valuta,deviza) jegybankpénz vagy kereskedelmi banki pénz jelenbeli vagy jövőbeli MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

13 A monetáris szféra szerkezete :
1. Jegybank egyéb felettes hatóságok 2. Bankok 3. biztosítók 4. szakosított pénzügyi tevékenységet végző intézmények 5. értékpapírkereskedő, brókercégek 6. egyéb kiegészítő szolgáltatást nyújtó cégek MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

14 Egyéb felettes hatóságok :
Jegybank intézményi felügyeletek (bank-, (ÉP)tőzsde-, biztosításfelügyelet) egyéb érdekvédelmi szervek (Bankszövetség) védelmi alapok (Országos Betétbiztosítási Alap, OBA, Befektetővédelmi Alapok) Pénzügyminisztérium MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

15 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Szereplők : Bankok monetáris pénzintézetek nem monetáris pénzintézetek csoportjába Egyéb kiegészítő szolgáltatást nyújtó cégek kivásárlások, tanácsadások, minősítések MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

16 A modern pénz fogalma és fajtái
a hitelpénz olyan bankpasszíva, amely forgalmi, fizetési, felhalmozási funkciót tölt be a pénz formáját tekintve : készpénz (bankjegy és érme) Számlapénz kvázi pénz : (felhalmozás) takarékbetét Eredetét tekintve : Jegybankpénz (high powered money vagy monetáris bázis) kereskedelmi bankpénz MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

17 Pénzforgalom alapján a pénz lehet :
tranzakciós pénz (narrow money) kp+látra szóló betét M1 tágan értelmezett pénz (broad money) M2 = M1+határidős betét M1 = KPF + DL MQ kvázipénz (KP+LB) MQ = DE (lekötött betét) M2 = M1 + MQ M3 = KPF + DL + DE + PE (pénzpiaci eszközök) L = KPF + DL + DE + B (kötvények) MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

18 Monetáris aggregátumok Magyarországon :
M1- szűkebb értelemben vett pénz M2- tágabb értelemben vett pénz M3 = M2+ bankrendszerre szóló értékpapírok M4 = M3+ nem monetáris állampapírok MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

19 A pénzteremtés alapelve, módja, mechanizmusa
hitelnyújtás (közvetlen, vagy ÉP vásárlás) NDC (Net Domestic Credit) deviza vásárlás NFA (Net Foreign Asset) A pénz a szereplők számára eszköz, a felvett hitel forrás A modern hitelpénz olyan bankpasszíva, amely képes betölteni a forgalmi, fizetési és felhalmozási eszköz funkciót MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

20 Pénzteremtés hatása a banki mérlegre
+ Deviza + Arany + Hitel + Értékpapír + Pénz MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

21 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Pénzmegsemmisülés Hiteltörlesztés Bank devizaeladása Bank aranyeladása Bank értékpapír eladása A hitelpénz mechanizmus körforgás jellegű, a bankok a vállalatoknak nyújtott hitelek révén juttatnak pénzt a gazdaságba MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

22 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
A bank azáltal tud pénzt teremteni, hogy sok, egymással kapcsolatban levő ügyfélnek vezet számlát P A X Bank A betéte –10 B betéte + 10 A P A vállalat Pénz – 10 Szállítók – 10 A B vállalat P Pénz Vevők – 10 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

23 Kötelező tartalék - pénzmultiplikátor
A kereskedelmi bankok likviditását biztosító (kötelező) jegybanki betéteit nevezik (kötelező) jegybanki tartaléknak, a betétekhez viszonyított arányát pedig (kötelező) tartalékrátának A pénzmultiplikátor a kötelező tartalékráta reciproka m = 1/t MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

24 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
A pénztömeg nagysága A pénz forgási sebessége megmutatja, hogy egységnyi idő alatt a pénz hányszor cserél gazdát az áruforgalomban Fisher – féle forgalmi egyenlet : M*v = P*Q M pénztömeg – pénzmennyiség V pénz forgási sebessége P árszínvonal Q a forgalomba került áruk mennyisége MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

25 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Jövedelmi egyenlet M pénztömeg – pénzmennyiség V a jövedelem forgási sebessége a nominál jövedelem, pl nominál GDP P árszínvonal Y reál jövedelem MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

26 A mennyiségi pénzelmélet cambridge-i egyenlete
M pénztömeg – pénzmennyiség K = 1/V pénztartási hányad (a forgási sebesség reciproka) P árszínvonal Y reál jövedelem MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

27 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
A pénzkeresleti függvény közgazdasági változók (a jövedelem és a kamatláb) és azok matematikai kapcsolódása, amelyek függvényében meghatározható az emberek által tartani kívánt pénz mennyisége Általában reálpénzmennyiségre vonatkozik MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

28 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Jövedelem Y FOGYASZTÁS C MEGTAKARÍTÁS Megtakarító saját beruházása Pénzmegtakarítás Értékpapírvásárlás Lekötött bankbetét Pénzkészlet növelése S=I önfinanszírozás BERUHÁZÁS I Saját forrásból Értékpapír kibocsátás Bankhitelfelvét Ideiglenes újraelosztás pénzteremtés MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

29 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Nyitott gazdaság Külföld belép Folyó fizetési mérleg (Current Account) (CA) Tőketételek (dK) Capital A bankrendszer devizatartalék változásai (dRES) Reserves MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

30 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Fizetési mérleg 1. Termékek exportja és importja (X,M) A) Külkereskedelmi mérleg (Trade Balance=X-M) 2. Szolgáltatások (Nonfactor services) exportja és importja 3. Kamat, Profit osztalék (Factor Services) 4. Egyoldalú átutalások (segély, bérhazautalások: UT) B) Folyó fizetési mérleg egyenlege (Current Account) 5. Közvetlen külföldi tőkebefektetések (Direct foreign investments) 6. Közép és hosszú lejáratú hitelek C alapegyenleg (Basic Balance) 7. Rövid lejáratú hitelek 8. Tévedések, kihagyások D fizetési mérleg egyenlege (Overall balance) 9. Bankrendszer devizatartalékainak változása (Reverses) MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

31 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Gazdasági szektor Felhasználás Forrás Anyagi felhalmozás (I) Államkötvény vásárlás (dBg) Pénzfelhalmozás (dMO) Megtakarítás (S) Külföldi hitelfelvétel (dKp) Bankhitel (dNDCp) MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

32 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Költségvetés Felhasználás Forrás Kormányzati kiadások (G) Transzferek (TR) Adó (T) Kötvénykibocsátás (dBg) Külföldi hitelfelvétel (dKg) Bankhitel (dNDCg) MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

33 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Külföld Felhasználás Forrás Export (X) Hitelnyújtás (dK) Import (M) Egyoldalú átutalások (R) Külföldnek nyújtott hitel (dK) Devizatartalék változás (dRES) MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

34 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Bankrendszer Felhasználás Forrás Pénzfelhalmozás (dMO) Külföldi hitelfelvétel (dK) Belföldi hitelnyújtás (dNFA) Devizatartalék növekedése (-dRES) MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

35 Flow of funds séma (tőkeforgalmi mátrix)
Gazdasági szféra Költség vetés Bank rendszer Külföld 1. Nem pénzügyi egyenleg I-S G-T X-M-R Finanszírozása 2. Pénz + kvázipénz 3. Bankhitel 4. Állami ÉP 5. Külföldi tőke 6. Bankrendszer devizatartalék változása dMO -dNDCp dBg -dKp -dNDCg -dBg -dKg -dMO dNDC -dKb dRES dK - dRES MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

36 MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI