A 2010. évi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvízi védekezés tapasztalatai a résztvevő tűzoltók szemszögéből Dr. Szabó Péter tű. alezredes Borsod-Abaúj-Zemplén.

Az előadások a következő témára: "A 2010. évi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvízi védekezés tapasztalatai a résztvevő tűzoltók szemszögéből Dr. Szabó Péter tű. alezredes Borsod-Abaúj-Zemplén."— Előadás másolata:

1 A évi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvízi védekezés tapasztalatai a résztvevő tűzoltók szemszögéből Dr. Szabó Péter tű. alezredes Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

2

3

4

5

6 Előzmények – rendkívüli meteorológiai körülmények
2009. decemberétől 8 jelentős árhullám vonult le a Sajón. A teljes vízgyűjtő terület telítődése, az árvízi szükségtározók befogadóképességének minimálisra csökkent, a vízállások nagyvízi tartományban voltak. Egymásra futó, a korábbi LNV-ket megközelítő - meghaladó árhullámok érkeztek. Kiugróan csapadékos május és június. A csapadékösszegek átlagos visszatérési ideje meghaladta a 200 évet Helyenként a vízhozamok átlagos visszatérési ideje a májusi – júniusi árvizeket tekintve megközelítőleg 200 év, míg csak a júniusi árvizet számítva 500 év A soha nem tapasztalt vízmennyiség még a legtapasztaltabb szakemberek számára is meglepetéseket okozott. Szinte az összes homoklelőhely víz alá került, már-már követhetetlenné vált az utak rongálódása és elöntése, ezáltal a települések megközelíthetősége. Itt jegyezzük meg, hogy ez a kialakult helyzet próbára tette a szakembereket a kimenekítések, kitelepítések tervezésénél és a befogadó-helyek kialakításánál is, valamint az erők-eszközök eljuttatásának koordinálásában.

7 Május – rekordok A Sajó május 17-én Sajószentpéternél 402 cm-rel tetőzött, 11 cm-rel meghaladva az eddig mért legnagyobb vízszintet. A Bódva Hidvégardónál szintén május 17-én 305 cm-rel tetőzött, meghaladva az LNV-t 24 cm-rel. Május 18-án Szendrőnél 5 cm-rel haladta meg az eddigi legnagyobb vízállást. A Hernád május közötti időintervallumban tetőzött, csak néhány cm-rel maradt el az eddigi legnagyobb vízállástól. A kialakult hidrometeorológiai helyzetre való tekintettel a Kormány május 17-én órától, Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére árvízi veszélyhelyzetet hirdetett ki. A veszélyhelyzet visszavonására május 25-én 18 órakor került sor.

8 Június – újabb rekordok
Június 5-én a Sajó Sajópüspökinél 416 cm-rel tetőzött, meghaladva az eddigi legnagyobb értéket 14 cm-rel. Sajószentpéternél 4 cm-rel volt magasabb az LNV-nél. A Bódva a májusban beállt rekordot Hidvégardónál 28 cm-rel, Szendrőnél 34 cm-rel döntötte meg. A Hernád június 6-án Hidasnémetinél 25 cm-rel, Gibártnál 13 cm-rel haladta meg az LNV-t. Gesztelynél közel a 2006-os, eddigi legnagyobb árvízi szint jelentkezett. A Kormány június 2-án órától veszélyhelyzetet hirdetett ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes közigazgatási területére. A veszélyhelyzetnek megfelelően rendkívüli készültséget rendelt el a Sajó és a Hernád egyes védelmi szakaszaira, valamint a Bódva folyó Hidvégardó-Boldva közötti szakaszára. A veszélyhelyzet június 17-én órakor vesztette hatályát.

9 2010. évi árvízi védekezés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

10 A védekezés számokban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 358 települése közül 256-ot kényszerített védekezésre árvíz vagy helyi vízkár. Mintegy magán- és önkormányzati épület volt veszélyben. Közel 100 ezer ember biztonságát veszélyeztették a megáradt patakok, folyók. Több mint 3500 ház sérült meg az árvíz alatt, 284 ház dőlt össze vagy vált életveszélyessé, lakhatatlanná. 4643 fő kitelepítése vált szükségessé. 24 napon keresztül, kihirdetett veszélyhelyzetben folyt védekezés A védelmi céllal megtöltött és felhasznált homokzsákok száma meghaladta a 3,5 milliót. A csúcsidőszakban, a rendvédelmi szervek állományának helyszínre vezénylésével napi 20 ezren dolgoztak a gátakon. Az Igazgatóság állományának megsegítésére 254 főt vezényelt át az OKF Főigazgatója a katasztrófavédelem központi és területi szerveitől. A védekezést az önkormányzati és köztestületi tűzoltóságoktól átvezényelt 931 fő segítette.

11 A 2010. júniusi ár- és belvízi védekezésben résztvevő erők száma
HÖT: Bács, Békés, Csongrád, Hajdú, Heves, Szabolcs, FTP Napi létszám fő, ebből HÖT fő + ÖT, ÖTE

12 Tűzoltók részvétele a védekezésben

13 Tűzoltók részvétele a védekezésben
Az áprilisi speciális védekezési feladatok ellátásában még elegendő volt a megye 9 Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának ereje. Az utómunkálatokhoz (főként szivattyúzás) már szükség volt néhány egység átvezénylésére a szomszédos megyékből. A májusi esőzések következtében kialakult helyzetben el kellett rendelni a HÖT-ök 24/24 órás szolgálatra való átállását. A júniusi rendkívüli helyzetben még nagyobb, eddig nem tapasztalt nemzeti összefogásra volt szükség (vízügyi szervek, katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség, civil szervezetek, önkéntesek, lakosság), az erők, eszközök koordinálása a vízügyi igazgatósággal folyamatos egyeztetetést követelt meg. A júniusi védekezési munkák koordinálására június 01-én órával állt fel a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (MKI) Operatív Törzse, mely június 17-én óráig tevékenykedett. A kezdeti időszakban a saját állomány el tudta látni a feladatokat, majd a helyzet kritikussá válásával szükséges volt annak megerősítése az ország több megyéjéből és az OKF-ről átvezényelt állománnyal.

14 Kritikus 48 óra

15 Kritikus 48 óra – erőn felül a tetőzésig
Az első napokban a gátakra vezényelt tűzoltók órán keresztül zsákoltak, pihentetésük, váltásuk és ellátásuk nem volt megoldott. Az információk és utasítások nem jutottak el a beavatkozókhoz. Vezénylések. Az erők és eszközök nem egy helyen, egy időben álltak rendelkezésre. A helyszíneken a kritikusnak számító első napokban (a tetőzésig) a gátakra vezényelt tűzoltók erőn felül, órákat is zsákoltak egyhuzamban. Ebben a kritikus időszakban a tűzoltók ellátása nem volt megoldott, a pihentetés, váltások nem lettek megszervezve. A kellő információk és utasítások nem jutottak el ebben az időszakban a beavatkozókhoz. Volt rá példa, hogy több, segítségnyújtásra érkező egységet olyan helyre vezényeltek, ahol nem volt akkora veszély, a legveszélyesebb helyeken viszont tűzoltó védekezett egész éjszaka, váltás és pihenés nélkül, a szakadó esőben. A védekezéshez szükséges anyagok helyszínre juttatása is nehezítette a tűzoltók munkáját, volt, ahol csak homok állt rendelkezésre, és volt, ahol csak zsák. Koordinációs problémák miatt sokszor felesleges munkát végeztek a beavatkozók, ezzel is gyengítve erejüket. A távolról érkező egység tűzoltóparancsnokai próbálták az irányítást és az ellátást megoldani. Ezen okokból kimondható, hogy a tűzoltók sokszor saját leleményességére volt bízva, hogy hol és mit csinálnak ebben az időszakban. A gátakon a védekezést irányító vízügyi szakemberek az ország minden részéről érkeztek, nem volt helyismeretük az adott szakaszon, így csak találgatták, hogy hol, milyen módon védekezzenek. Ezen irányítók nem voltak tisztában azzal sem, hogy hány tűzoltó van az adott szakaszon, és azzal sem, hogyan irányítsák őket. A lakosság nagy része is a védekezésben csak hátráltatta a tűzoltókat, önkényes védekezésükkel (vak gátak).

16 Tetőzés – elhúzódó védekezési feladatok

17 Tetőzés – elhúzódó védekezési feladatok
Hosszú idejű megfeszített védekezés, nagy területen. „Vak gátak” – felesleges munkavégzés, koordinációs problémák, lakosság önkényes védekezése. Segítségnyújtás az élet- és anyagi javak mentése, kitelepítések során, az élelmezésben, segélycsomagok osztásában. A nagy számban védekezésre rendelt erők megérkezése után realizálódott a helyzet, elég ember volt a gáton védekezésre. A védekezésben részt vevők ellátása javult. Éjszaka a gátakon viszont legtöbbször csak tűzoltók és a katasztrófavédelem munkatársai védekeztek, és napközben is, ha valaki(k) kiállt(ak) a sorból, akkor a tűzoltók szélesebb terpeszbe álltak, így adogatták a homokzsákokat.

18 Levonulás

19 Levonulás A védekezés utolsó napjaiban a tűzoltók szivattyúzási feladatokat végeztek. Több mint 100 szivattyú működtetése. Tankolás, karbantartás. Fertőtlenítés. Mentesítés. Vízszállítás fertőtlenítéshez, mentesítéshez. Fertőtlenítő anyagok szétosztása. Kárbecslés a Kormányzati kárenyhítéshez. Vis maior eljárások (több mint 600).

20 Normalizálás

21 Normalizálás Az összedőlt házak újjáépítése, illetve lakás vásárlás a kormányzati kárenyhítés keretében. A többezer sérült ház helyreállítása A karitatív szolgálatok segítségével. A természetbeni és pénzbeli felajánlások fogadása és elosztása a HUB koordinálásában. Az ár levonulását követő száradás miatti károsodások folyamatos felmérése, kezelése.

22 Visszacsatolás

23 Visszacsatolás Árvízvédelmi komplex kormányzati beruházások.
- Védművek Felsőzsolca, Ónod, Nagycsécs körül, - Zápor-és vésztározók a Bódván, - Mederkotrások a Hernádon, a Sajón és a Bódván. Vízkár-Elhárítási Tervek elkészítése 98 településre. Bevetés Irányítási Terv elkészítése. A 112 új polgármester, önkéntes csoportok és civil szervezetek felkészítése. Megyei Rendeltetésű Mentőszervezet (142 fő) felállítása. EU-s monitoring projektek a Bódvára és a Hernádra.

24 Köszönöm a figyelmet!