Tájékoztató A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla összeállításának eredményeiről 2005. december 15.

Az előadások a következő témára: "Tájékoztató A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla összeállításának eredményeiről 2005. december 15."— Előadás másolata:

1 Tájékoztató A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla összeállításának eredményeiről 2005. december 15.

2 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla Nemzetközi ajánlások ENSZ-WTO-OECD: Tourism Satellite Accounts – Recommended Methodological Framework EUROSTAT: European Implementation Manual on Tourism Satellite Accounts

3 2004. évi Turizmus Szatellit Számla Ahol már létezik TSzSz… EurópaEgyéb országok AusztriaAusztrália FinnországKanada FranciaországMexico Hollandia Új-Zéland Lengyelország Norvégia Spanyolország Szlovénia Svájc

4 2004. évi Turizmus Szatellit Számla Mit vár(t)unk a TSzSz-től? • Egységes keretbe foglalja a turizmust több oldalról leíró adatokat Segít meghatározni a turizmus szerepét • a bruttó nemzeti termék termelésében • a hazai és nemzeti fogyasztásban • a nemzetközi fizetési mérlegben • a foglalkoztatásban • tőkefelhalmozásban és a turizmus költségvetési kapcsolataiban

5 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A turizmus „csak” virtuális ágazat ! Melyek a turizmus jellemző ágazatai? • Szálláshely-szolgáltatás • Vendéglátás • Vasúti személyszállítás • Közúti személyszállítás • Vízi személy-szállítás • Légi személyszállítás • Személyszállítást kisegítő tevékenység • Személyszállító eszközök bérlése • Utazásszervezés • Kulturális szolgáltatás • Sport és egyéb szabadidős tevékenység

6 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla Felhasznált adatforrások •Nemzeti számlák •Turisztikai szakmai, intézményi adatgyűjtések •Turisztikai keresletfelvételek 2004 óta • Külföldiek keresletfelvétele a határon • Lakossági keresletfelvétel •Ágazati Kapcsolatok Mérlege •Egységes gazdaságstatisztikai adatgyűjtések •Egységes munkaügyi statisztikák

7 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A számítások során figyelembe vett alapmutatók Keresleti oldalonKínálati oldalon az utazók számaaz ágazatok bruttó teljesítménye az utazás motivációja az ágazatok bruttó hozzáadott értéke az utazók költése Foglalkoztatottak száma

8 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla Mit tekintünk turisztikai motivációnak? Szabadidős utazások: üdülés, városnézés, természetjárás, rokonlátogatás, egészségmegőrzés, vadászat, sport, vallási cél és a külföldiek esetében gyógykezelés Üzleti utazások: konferencia, kongresszus, kiállítás, vásár és üzleti út Na és mit nem? Egynapos átutazás, munkavégzés, tanulás és vásárlás

9 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A nemzetközi utasforgalom jellemzői •Évek óta 30 millió felett a látogatók száma •Külföldi látogatók 2/3-a egynapos utazó • ezek fele átutazó •A „kirándulók” jelentős része határmenti (fekete és szürke) munkavállaló ingázó és vásárló •A turisztikai céllal utazók átlagosan 5,0 napot töltenek az országban

10 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla MotivációEgynaposTöbbnapos Összesen 1. Szabadidős 3 309 7 819 11 128 2. Üzleti 369 1 2001 569 3. Turisztikai (1+2) 3 678 9 019 12 797 4. Átutazás 9 943 1 964 11 917 5. Vásárlás 6 924 366 7 390 6. Munkavégzés és egyb 1 177 863 2 040 7. Nem turisztikai (4-6) 18 044 3 193 21 237 8. Együtt (3+7) 21 722 12 212 33 934 A külföldi látogatók száma, ezer fő

11 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A külföldi látogatók megoszlása, % Motiváció Egynapos Többnapos 1. Szabadidős 15,2 64,0 2. Üzleti 1,7 9,8 3. Turisztikai (1+2) 16,9 73,9 4. Átutazás 45,8 16,1 5. Vásárlás 31,9 3,0 6. Munkavégzés és egyéb 5,4 7,1 7. Nem turisztikai (4-6) 83,1 26,1 8. Együtt (3+7) 100,0 100,0

12 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A külföldi látogatók magyarországi költekezése, milliárd Ft Motiváció Egynapos Többnapos Összesen 1. Szabadidős 27 465 492 2. Üzleti 5 99 104 3. Turisztikai (1+2) 33 565 598 4. Átutazás 38 9 47 5. Vásárlás 118 18 136 6. Munkavégzés és egyéb 4 38 42 7. Nem turisztikai (4-6) 160 65 225 8. Együtt (3+7)192 630 822

13 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A külföldi látogatók magyarországi költekezése, % Motiváció EgynaposTöbbnapos 1. Szabadidős 14,1 73,9 2. Üzleti 2,6 15,7 3. Turisztikai (1+2) 16,7 89,8 4. Átutazás 19,8 1,4 5. Vásárlás 61,5 2,9 6. Munkavégzés és egyéb 2,1 6,0 7. Nem turisztikai (4-6) 83,3 10,3 8. Együtt (3+7) 100,0 100,0

14 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla Az egy- és és többnapos külföldi látogatók költésének és számának megoszlása

15 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A lakosság belföldi utazásai, ezer fő Motiváció Egynapos Többnapos Összesen 1. Szabadidős 85 913 17 676 103 589 2. Üzleti 3 976 232 4 208 3. Turisztikai (1+2)89 889 17 908 107 797 4. Munkavégzés 13 452 569 14 021 5. Nem turiszt. jellegű 52 116 1 410 53 526 6. Együtt (3+5)142 005 19 318 161 323

16 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A lakosság belföldi utazásainak megoszlása, % Motiváció EgynaposTöbbnapos 1. Szabadidős 60,5 91,5 2. Üzleti 2,8 1,2 3. Turisztikai (1+2) 63,3 92,7 4. Munkavégzés 4,1 1,9 5. Nem turisztikai jellegű 36,7 7,3 6. Együtt (3+5) 100,0 100,0

17 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A lakosság többnapos belföldi utazásaihoz kapcsolódó költés Motiváció Milliárd Ft % 1. Szabadidős 195 729 92,8 2. Üzleti 6 133 2,9 3. Turisztikai (1+2) 201 862 95,7 4. Munkavégzés és egyéb 4 220 2,0 5. Nem turisztikai jellegű 9 118 4,3 6. Együtt (3+5) 210 980 100,0

18 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A turizmus gazdasági hatásai Látogatók turisztikai fogyasztása Látogatók összes fogyasztása 983 milliárd Ft1 377 milliárd Ft GDP 5,7%-aGDP 7,93% Összes hazai fogyasztás 8,9%- a Összes hazai fogyasztás 12,5%- a

19 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A magyarországi turisztikai fogyasztás a látogatók csoportjai szerint A látogatók végső fogyasztási kiadásai Termékek és szolgáltatások Nem rezidens turisztikai fogyasztás Rezidens turisztikai fogyasztás Hazai turisztikai fogyasztás (4,1)(4,2) (4,1) + (4,2) = (4,3) A. Specifikus termékek A.1 Jellemző termékek 1 – Szállásszolgáltatás 171 11647 783218 899 2 – Vendéglátás 93 96056 928150 888 3 – Személyszállítási szolgáltatás 31 67319 98251 655 4 – Ut. irodai, -szervezői és idegenvezetői szolgáltatás 4 83928 71133 550 5 – Kulturális szolgáltatások 15 1135 80120 914 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység 52 51722 00274 519 Összesen 369 218133 424550 426 B. Kapcsolódó és nem specifikus termékek és szolgáltatások228 148252 410480 558 ÖSSZESEN 597 366385 835983 201

20 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla Foglalkoztatás aránya a turizmusra jellemző ágazatokban, % Ágazatok Vállalkozások száma Foglalkoztatottak száma Alkalmazottak száma EgyébÖsszesen 1 – Szállásszolgáltatás6 04228 1252 50930 634 2 – Vendéglátás32 19381 68026 553108 233 3 – Személyszállítási szolgáltatás12 62496 95616 903113 861 3.1 Vasúti személyszállítás1522 48211422 596 3.2 Közúti személyszállítás10 34459 44316 15575 598 3.3 Vízi forgalmi személyszállítás1139121321 044 3.4 Légiforgalmi személyszállítás1118 3221888 511 3.5 Személyszállítást kisegítő tevékenység6075 453515 505 3.6 Szárazföldi és vízi járművek kölcsönzése1 434344263607 4 – Ut. irodai, -szervezői és idegenvezetői szolgáltatás2 0225 7022 1277 829 5 – Kulturális szolgáltatások12 15631 1297 02638 155 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység4 7797 7041 6509 354 Turizmusra jellemző ágazatok ágazat összesen69 816251 29656 768308 065 Nemzetgazdaság összesen871 9563 133 892575 3533 709 244 Jellemző ágazatok aránya8,0 9,88,3

21 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla No. Mutató Mértékegység Érték N.gazd. egészéhez képest, % 1.Külföldiek összes magyarországi fogyasztásamilliárd Ft 822 - 2.Külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztásamilliárd Ft 597 - 3.Lakossági turisztikai fogyasztás belföldönmilliárd Ft 385 4.Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+3)milliárd Ft 983 8,9 5.Turisztikai ágazatok kibocsátásamilliárd Ft 1 934 4,6 6.Turisztikai ágazatok GDP-jemilliárd Ft 877 5,0 7.GDP a tovagyűrűző hatások figyelembevételévelmilliárd Ft 1 390 8,5 8.Foglalkoztatottak száma közvetlenülezer fő 398 8,9 9. Foglalkoztatottak száma a turizmusban halmozottan ezer fő 490 12,5 10.Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegébenmilliárd Ft 822 39,4 (a) 11.Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegébenmilliárd Ft 578 27,6 (a) 12.Egyenlegmilliárd Ft 243 – A magyarországi turizmus összefoglaló makrogazdasági mutatói 2004-ben

22 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla Nemzetgazdasági ág Mértékegy ség Érté k Nemzetgazd aság egészéhe z képest, % 1.Mezőgazdaságmilliárd Ft6663,8- 2.Feldolgozóiparmilliárd Ft395327,7 3.Villamosenergia, gáz, vízellátásmilliárd Ft5373,1 4.Építőiparmilliárd Ft8795,1 5.Kereskedelem, javításmilliárd Ft183510,6 6.Szállítás, raktározás, távkölésmilliárd Ft14248,2 7. NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN milliárd Ft 1736 8 100,0 Egyes nemzetgazdasági ágak hozzájárulása a GDP-hez

23 A 2004. évi Turizmus Szatellit Számla A TURISZTIKAI FOGYASZTÁS ARÁNYA A JELLEMZŐ ÁGAZATOKBAN Ágazatok% Turizmusra jellemző ágazatok összesen 38,6 1 – Szállásszolgáltatás 94,4 2 – Vendéglátás 44,3 3 – Személyszállítási szolgáltatás8,0 4 – Utazási irodai, utazásszervezői és idegenvezetői szolgáltatás 50,3 5 – Kulturális szolgáltatások 17,3 6 – Sport és egyéb szabadidős tevékenység 77,6

24

25 A TURIZMUS STRATÉGIA ÉS -POLITIKA LÉNYEGES KÉRDÉSEI, AMELYEKRE HOSSZÚ IDEIG NEM VOLT HITELES VÁLASZ A TURIZMUS JELLEMZŐ ÁGAZATINAK - BRUTTÓ KIBOCSÁTÁSA (TERMELÉSE) - HOZZÁADOTT ÉRTÉKE (GDP-JE) - HOZZÁJÁRULÁSA A NEMZETGAZDASÁGI TELJES GDP-HEZ FIZETÉSI MÉRLEGBEN BETÖLTÖTT SZEREPE - FOGLALKOZTATOTTSÁGI JELLEMZŐI - KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATAI - KORMÁNYZATI (INFRASTRUKTÚRA) ÉS PIACI BERUHÁZÁSAI

26 Fogalmak I.: Utasprofilok •Látogató (utasforgalom, idegenforgalom) •Egynapos látogató –Kiránduló –Átutazó •Turista (tartózkodó) •Vendég •Tartózkodási idő –Vendégéjszaka –Nap

27 Fogalmak I.: Utasprofilok •Látogató (utasforgalom, idegenforgalom) •Egynapos látogató –Kiránduló –Átutazó •Turista (tartózkodó) •Vendég •Tartózkodási idő –Vendégéjszaka –Nap

28 Fogalmak II. Motivációk •Turisztikai célok: üdülés, városnézés, természetjárás,rokonlátogatás, gyógykezelés,egészségmegőrzés, vadászat stb (együtt szabadidő-eltöltés) Konferencialátogatás, hivatással összefüggő utazás (együtt: üzleli utazás) •Nem turisztikai célok: vásárlás, munkavégzés, napi ingázás, átutazás

29

30

31 A TURISZTIKAI KERESLET MÉRÉSE Lakossági kereslet Külföldre irányuló Magyarországra irányuló külföldi turizmus Vizsgált változók Turizmusra fordított idő Motivációk Felkeresett magyar régiók, országok Szálláshely-igények Közlekedési módok Turizmusra fordított kiadások: turisztikai fogyasztás és annak szerkezete Külföldi kereslet Belföldi turizmus Nemzeti turizmus Hazai turizmus Vizsgált változók Az utasforgalom szegmentálása: napi ingázás (bevásárlás, munka), tranzit utazások, turizmus Magyarországon eltöltött idő Motivációk Felkeresett magyar régiók Szálláshelyigények Közlekedési módok Turizmusra fordított kiadások: turisztikai fogyasztás és annak szerkezete Turisztikai fogyasztás Turizmus szatellit számla

32 B / 1. A Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarországi lakosok száma és tartózkodási ideje * 2004 (ezer fő) Utazói csoport Egynapos látogatók száma összesen Többnapos látogatók Látogató k száma összesen 1-3 éjszakát eltöltők száma összesen 4 vagy több éjszakát eltöltők száma összesen Magyarországra látogató külföldiek21 7226 3405 87233 934 Külföldre látogató magyarok9 4622 6274 76816 858 2005. Magyarországra látogató külföldiek26 1254 9435 10536 172 Külföldre látogató magyarok10 7653 0523 94117 758 * - Tehergépkocsi-vezetők nélkül

33

34

35

36 Sorsz ám MutatóMérték egység Érték N emzetgaz daság egészéhez képest, % 1.Külföldiek összes magyarországi fogyasztásamilliárd Ft8227,5 2.Külföldiek magyarországi turisztikai fogyasztásamilliárd Ft5975,4 3. Lakosság utazással összefüggő fogyasztása belföldön milliárd Ft4854,4 4.Lakossági turisztikai fogyasztás belföldönmilliárd Ft4404,0 5.Összes hazai turisztikai fogyasztás (2+4)milliárd Ft10379,4 6.Turisztikai ágazatok összes kibocsátásamilliárd Ft19344,6 7.Turisztikai ágazatok GDP-jemilliárd Ft8775,0 8.GDP a tovagyűrűző hatások figyelembevételévelmilliárd Ft13908,5 9. Foglalkoztatottak száma a turizmus jellemző ágazataiban ezer fő3988,3 10. Foglalkoztatottak száma a turizmus céljából halmozottan ezer fő49012,5 11 Utasforgalmi export az MNB fizetési mérlegében milliárd Ft82239,4 (a) 12. Utasforgalmi import az MNB fizetési mérlegében milliárd Ft57827,6 (a) 13.Egyenlegmilliárd Ft243–