Készítette: Kovács Nándor

Az előadások a következő témára: "Készítette: Kovács Nándor"— Előadás másolata:

1 Készítette: Kovács Nándor
A „Web 2.0” Készítette: Kovács Nándor

2 A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította , webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség.

3 A Web fejlődésének fő szakaszai
Érettség kora Megbízhatóság Web 2.0 Nagykorúság kora Együttműködés webhasználat mértéke Web 1.0 Álmodozások kora Lehetőség 1990 2000 2010 2020

4 A Web történetének főbb állomásai
1969. október 29. Az első adatcsomag átvonult a hálózaton. Len Kleinrock összekapcsolt két kutatóintézetben lévő számítógépet telefonkapcsolat segítségével. A UCLA-ból induló „Log” szóra a Stanford Research Institute „In” szóval válaszolt volna. A rendszer az utolsó betű elküldésénél összeomlott. Az újabb kísérlet már sikeres volt, de mégis az első elküldött „szó” az „LO” volt.

5 1983 június 23. - Megszületik a DNS
Mérföldkövek a web történelmében 1983 június Megszületik a DNS Nem számokat kell egy-egy oldal eléréséhez megadnunk (pl ) , hanem természetes nyelven értelmezhető címeket (pl. Létrehozták a tartományelnevezésű rendszert. A hálózatba beállított (DNS)szerverek lefordították a tartományneveket számokká. Paul Mockapetris az egyike a rendszer alapítóinak

6 Mérföldkövek a web történelmében
1990. december 25. A web történelmének legelső mérföldköve a saját születése. (World Wide Wonder) Tim-Berners Lee és Robert Cailliau létrehozták az első Web-tartalmat: a CERN telefonjegyzékét.

7 Mérföldkövek a web történelmében
1993 március 15. Az első grafikus böngésző megszületése Letölthető XWindows alá. Később ez volt az alapja a Netscape böngészőnek. A forrást a Microsoft is felhasználta az Internet Explorer 1.0-hoz. Ezzel elkezdődött a hatalmas böngészőháború

8 Mérföldkövek a web történelmében
1994. februárja Megjelenik a későbbi Yahoo! néven ismert könyvjelző lista az interneten. Jerry Yang Számos kisebb keresőnek ez jelentette a végét. Egyedüli rivális a Google. David Filo

9 Mérföldkövek a web történelmében
1995 július 16. Az Amazon.com megnyitotta „kapuit”. Számos történet látott napvilágot, hogyan született meg az üzleti terv. Egy átalakított garázsból indult a Washingtoni Bellevue-ban 2002. januártól kezdett az oldal profitot termelni. Jeff Bezos alapító

10 Mérföldkövek a web történelmében
1995. augusztus 9. A Netscape nyilvánossá válik (a vállalat részvényei óriásit ugranak felfelé) Megalapozva a 2000-es dot.com katasztrófát

11 Mérföldkövek a web történelmében
1995. szeptember 3. Befejeződik az első eBay árverés. Kerti vásár helyett, internetes zsibvásár. Sokszor bizalom alapján működik.

12 Mérföldkövek a web történelmében
1995. szeptember 7. A Google Inc. alapjai. 1998-ig Larry kollégiumi szobájában adatközpont 2006. júniusában az Oxford English Dictionary hozzáadta a Google kifejezést a szótárához Larry Page és Sergey Brin

13 Mérföldkövek a web történelmében
1995. október 24. Craig Newmark közzéteszi a apróhirdetés listáját Később Craigslist.org néven nőtte ki magát, majd több ország indított hasonló apróhirdetés oldalt.

14 Mérföldkövek a web történelmében
1998. január 17. Kitör a Lewinsky botrány A botrány először az interneten jelent meg és nem nyomtatott hírújságban. A hagyományos médiaforrások ráébredtek, hogy ki kell lépniük az Internetre. A nyomtatott változat nem tud versenyezni a világháló gyorsaságával.

15 Mérföldkövek a web történelmében
2001. január 15. Megjelenik az első cikk a Wikipédiában Ma már nagyon sok keresésnek ez az oldal a kiindulópontja. Bárki információt adhat be, tehet közzé.

16 2003. február 16. Debütál az Oddpost rendszer.
Mérföldkövek a web történelmében 2003. február 16. Debütál az Oddpost rendszer. A különböző ingyenes postafiókok mellett nagyon sokan használnak lokális telepített levelezőprogramot. A nehéz átjárhatóság miatt alakult ki a postafiókokat jól menedzselő webes felületű rendszer. Ez alapozta meg a web 2.0 és az AJAX technológia jövőjét, vagyis, hogy minden tevékenységünket a weben keresztül végezzük. ma már a Yahoo! tulajdona

17 Mérföldkövek a web történelmében
2003. március A Friendster elindul a kapcsolatépítés útján. Létrehozó: Jonathan Abrams Elege lett a névtelen online randevú helyekből, valódi névvel regisztrált felhasználók között szeretett volna kapcsolatokat kialakítani. Pár hónap alatt 1 millió felhasználója lett.

18 Mérföldkövek a web történelmében
2005. augusztus 28.- Katrina blog Michael Barnes blogbejegyzése a hurrikánról New Orleansban. Élő hírközvetítés volt, amire a vezető hírlapok sem voltak akkor képesek. Több tízezer felhasználó olvasta naponta a bejegyzéseket.

19 A Web 2.0 fogalom megszületése Platform független szolgáltatások
A web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában Dale Dougherty és Craig Line említette először a kifejezést egy közös előadásukban. O'Reilly egyébként eredetileg nem generációváltással kapcsolatos értelemben használta a kifejezést, hanem az internetes gazdaság Dotkomlufi utáni újraéledését értette alatta. Legfontosabb ismérvei: telepítés nélkül futtatható szoftverek, bárhonnan elérhető online dokumentumok, ingyenes tudástárak, egyre gyarapodó netes közösségek Platform független szolgáltatások Tim O'Reilly

20 Tim O'Reilly szerint a Web 2
Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások, illetve szolgáltatások jellemzői: A web mint platform jelenik meg Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szövegszerkesztője, a Google Docs). De ide tartoznak azok a Gadgetek és Widgetek is, melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait.

21 Az adat mint hajtóerő A felhasználó birtokolja az információt, saját maga szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt rendszerek. Részvételen alapuló tervezés Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai. Komponensalapú fejlesztés Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak össze. Laza szervezeti struktúra A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi lehetővé A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők, az új tulajdonságokról pedig azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól – ezek a szoftverek a véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verziónak nevezhetők (perpetual beta).

22 Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára. Ellentétben a hírek, linkek megosztásával, a fájlok megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket vet föl.

23 A tartalom létrehozását a böngészőn belül, külön programok igénybevétele nélkül végzik, ehhez általában az AJaX technológia segítségével létrehozott, esetleg Java vagy Flash alapú, fejlett felhasználói felület áll rendelkezésre.

24 Mi az Ajax Ajax (Asynchronous JavaScript and XML) interaktív webalkalmazások létrehozására szolgáló webfejlesztési technika. A weblap kis mennyiségű adatot cserél a szerverrel a háttérben, így a lapot nem kell újratölteni minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó módosít valamit. Ez növeli a honlap interaktivitását, sebességét és használhatóságát.

25 Az AJAX-architektúra Web-szerver Böngésző Ajax- könyvtár Ajax- eszköz
Proxi webszol- gáltatáshoz Külső webszolgál-tatásokhoz Ajax- könyvtár Ajax- eszköz URL-címezhető szoftverelem Ajax-híd Web-szerver JavaScript keret- rendszer Adat- bázis webszolgáltatás Böngésző Ajax- alkalmazás (+ böngésző-kieg.) Az alkalmazás kezdeti betöltése

26 Az Ajax a következő technikák kombinációja:
XHTML DOM (dokumentum objektum modell) XMLHttpReques XML

27 XHTML a tartalom leírására és formázására.
Xhtml= Egy HTML ami SGML-ben van definiálva HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv (Standard Generalized Markup Language) egy ISO szabványos jelölőnyelv dokumentumformátumok leírására

28 Néhány HTML-szerkesztő program
Adobe Dreamweaver Macromedia Dreamwaver Microsoft FrontPage Microsoft Visual Studio Mozilla Composer Netscape Composer AOLpress Blockstar

29 Az Ajax a következő technikák kombinációja:
DOM (dokumentum objektum modell) : dinamikus megjelenítés és a már megjelenített információ együttműködésének kialakítására. Leginkább olyan alkalmazások kezelésére alkalmas, ahol ismételt és nem szekvenciális sorrendű hozzáférés történik a dokumentumhoz.. XMLHttpRequest: objektum az adatok aszinkron kezelésére a kliens és a webszerver között.

30 XML formátumot használnak legtöbbször az adattovábbításra a kliens és a szerver között a következő okok miatt: mind ember, mind gép számára olvasható formátum támogatja a Unicode-ot, ami lehetővé teszi bármely információ bármely emberi nyelven történő közlését képes a legtöbb általános számítástudományi adatstruktúra ábrázolására (rekord, lista, fa…) öndokumentáló formátum, amely struktúra- és mezőneveket ír le speciális értékekkel együtt szigorú szintaktikus és elemzési követelményeket támaszt, ami biztosítja, hogy a szükséges elemzési algoritmus egyszerű, hatékony és ellentmondásmentes maradjon

31 A Web 1.0 è 2.0 átmenet Web 1.0 Web 2.0 1996 2006 250 ezer webhely
Az inkább csak olvasott Web 250 ezer webhely 45 millió felhasználó globálisan 1996 publikált tartalom felhasználó által készített tartalom publikált tartalom felhasználó által készített tartalom több mint 1 milliárd felhasználó globálisan 2006 Web 2.0 Az egyre inkább írott-olvasott Web 80 millió webhely Kollektív tudás

32 Tipikus webkettes szolgáltatások és technológiák
Tartalommegosztás (sharing) Cimkézés (tagging)1 Creative commons Közösségi és kapcsolatépítő szolgáltatások/oldalak Szabványos webfejlesztési technikák (css, xml) Virtuális világok, online játékok pl:Second Life RSS, hírcsatornák, Podcasting Stb. 1A címkézés esetén a felhasználó a dologhoz hozzárendel egy vagy több címkét, ez bárkinek, bármilyen (akár egy másik címkének ellentmondó)

33

34 A Web fejlődésének fő szakaszai
Érettség kora Megbízhatóság Web 2.0 Nagykorúság kora Együttműködés webhasználat mértéke Web 1.0 Álmodozások kora Lehetőség 1990 2000 2010 2020

35 A Web 1.0 è 2.0 átmenet jellemzői
Britannica Online è Wikipedia személyes weboldalak bloggolás (webnaplózás) kattintás és doménnév-megadás kulcsszavas keresés és optimalizálás teljes oldal megtekintésének díjazása díjazás kattintásokként képernyőrészlet kivágása webszolgáltatás publikálás hozzájárulás és részvétel tartalomkezelő rendszerek wiki-alapú megközelítések könyvtárazás (taxonómia) cimkézés ("folkszonómia") „beragadt” tartalmak tartalomaggregáció A hangsúly a nagy webhelyeken van A kisebb webhelyek kerülnek a fókuszba A hardvererőforrások a fontosak Az információtartalom a fontos Az értéket a fejlesztők adják A felhasználók is termelnek értéket Célzott felhasználói körök Hálózatba szerveződő felhasználók Minden jog fenntartva Csak bizonyos jogok vannak fenntartva Hosszú fejlesztési-bővítési ciklusok Folyamatos karbantartás („örökös” béta) Szorosan kapcsolt architektúrák Lazán kapcsolt architektúrák A szoftvert PC-re írják A szoftver minden Web által támogatott eszközön működik

36 A Web 2.0 használat mértéke
A tevékenységet végző webhasználók %-os aránya Web 2.0-jellegű evékenység A felmérés időpontja 34% Az interneten keresztül fotókat hívatott elő vagy mutatott be. 2005. szeptember 30% Értekelt valamilyen terméket, szolgáltatást vagy személy egy online értekelő rendszerrel. 27% Megosztotta a számítógépén tárolt információkat másokkal online módon. 2005. május-június 26% Megosztott olyan információt, amit saját maga hozott létre, pl. saját mű, fotó, történet vagy videó. 2005. december 18% Az online talált anyagot (pl. dal, szöveg vagy kép) kombinálva felhasználta a saját alkotásánál. 2005. január 14% Létrehozta saját weboldalát, vagy dolgozott rajta. 13% Létrehozott weboldalt vagy blogot mások számára, pl. barátok, magán vagy munkahelyi csoportok, vagy dolgozott ilyenen. 11% Használt online közösségi vagy munkahelyi hálózati helyeket, mint pl. Friendster vagy Linkedln 8% Létrehozta saját online újságját vagy blogját, vagy dolgozott rajta. 2006. február-április

37 A Web 2.0 használata Egyének, ad-hoc és civil közösségek
A Web széles spektrumban válik kétirányúvá érzelmi megnyilvánulások, személyes véleménynapló ismeretek rendszerezése és megosztása Nemcsak információ-, hanem szoftverelőállítás is montázstechnika terjedése („mash-up”-ok) Pl: Wikipedia + Google Maps = Wikimapia Lazán formálódó közösségek „Közösségformáló” szoftverek

38 A Web 2.0 használata Vállalatok és intézmények
Web 2.0 használat alacsony fokon DE: alkalmazásintegrációban előbbre járnak („mash-up”-ok) a „webszolgáltatás” közös elem magas teljesítmény- és megbízhatósági követelmények Szolgáltatás-orientált architektúra (SOA) terjedése Szoftvergyártók „nyomulása” SOA-fronton nagy vállalatirányítási alkalmazások SOA-alapon üzleti folyamatok webszolgáltatás-alapú tervezése és megvalósítása

39 Tartalom a Web 2.0-ban Információkeresés Közösségi tartalomelőállítás
Információk az internet „mélyéből” Multimodális tartalmak kép, hang, videó, szöveg Szemantikus indexelés Pontosan célzott keresésre Minták, asszociációk, rejtett tartalmak feltárására Közösségi tartalomelőállítás Wiki: a kollektív tudás reprezentációja? Blog: gyors feledésre ítélt véleményektől a kollektív tudás előkészítéséig

40 A Web 2.0 technológiai rétegei
alkalmazásszolgáltatás, szolgáltatásszerű szoftverek, montázsok 3 . r é t e g : s z o l g á l t a t á s gyűjtőszolgáltatások, szemantikus integráció 2 . r é t e g : a g g r e g á c i ó API-k 1 . r é t e g : e l é r é s alkalmazásprogramozási interfész Egy nyilvános API segítségével lehetséges egy programrendszer szolgáltatásait használni anélkül, hogy annak belső működését ismerni kellene. multimédiás adatbázisok, egyéb, változatos infor-mációforrások 0 . r é t e g : i n f o r m á c i ó f o r r á s

41 Paradigmaváltás a platformok területén
0 . r é t e g : e r ő f o r r á s 1 . r é t e g : e l é r é s 2 . r é t e g : a l k a l m a z á s helyi távoli A PC, mint platform önálló, helyileg telepített programok helyi GUI 0 . r é t e g : i n f o r m á c i ó f o r r á s 1 . r é t e g : e l é r é s 2 . r é t e g : a g g r e g á c i ó 3 . r é t e g : s z o l g á l t a t á s helyi távoli A Web, mint platform montázsok és webalkalmazások webböngésző

42 A Web 2.0 üzleti modelljei 1 Kezdő vállalkozások Üzleti modell
rövid fejlesztési ciklusok Hozott anyagból építkeznek építenek a felhasználói közösség rendszeres és közvetlen visszajelzésére Átvágják a közvetítői láncot Az ügyfeleiket önellátóvá teszik Hagyják magukat vezérelni az ügyfeleiktől

43 A Web 2.0 üzleti modelljei 2 Nagy szoftvergyártók és –szolgáltatók
licenceladásra épülő klasszikus szoftvergyártás lassú változtatása hangsúly továbbra is a megbízhatóságon és minőségen monolítikus programcsomagok átalakítására SOA-ra szoftverfejlesztő eszközeik innovatív átalakítása, és óvatos nyitás Web 2.0 megoldások felé feltételezés: a hajtóerő az üzleti együttműködési hálózatok (pl. elektronikus üzletvitel, kereskedelem) lesznek, és nem a közösségi hálózatok

44 Web 2 után Az internet fejlődésének új szakasza radikálisan átalakítja az informatikát, amelyben a Web már mint teljes működési környezet (platform) jelenik meg, és ez a mainál jóval dinamikusabb, a felhasználók teljesebb részvételét és sokoldalú együttműködését biztosító szolgáltatások kialakítását teszi lehetővé az üzleti, közszolgálati és civil szférában egyaránt.

45 A Web 2.0 è 3.0 átmenet Web 2.0 Web 3.0 2006 2016 80 millió webhely
publikált tartalom felhasználó által készített tartalom több mint 1 milliárd felhasználó globálisan 2006 Web 2.0 Az egyre inkább írott-olvasott Web 80 millió webhely Kollektív tudás hivatalosan publikált tartalom jó minőségű, közösségi tartalom A Föld teljes, aktív népessége felhasználó 2016 Web 3.0 A megbízható és mindent átható Web 1 milliárd webhely Kollektív tudás

46 Várható jelenségek 1 Az üzleti-közszolgálati és egyéni-civil informatika egyre közelebb kerül egymáshoz: hasonló használati módok, technológiai megközelítések és tartalmak fogják jellemezni mindkét nagy területet a Web tekintetében. A vállalati-intézményi oldalon – elsősorban a megbízhatóságra és garantált teljesítményre való törekvés miatt – továbbra is óvatosabban, a SOA-kínálat köré szerveződve történik a fejlődés. A civil szférában két alapvető változás zajlik le: Egyre többen kapcsolódnak be a webtartalmak előállításába, és ezen belül növekszik a minőségi tartalmak köre. Jellemzővé válik a számítógép-platformtól független szoftverek és webszolgáltatások használata, a szoftverek „szükség szerinti” (on demand) alkalmazása.

47 Várható jelenségek 2 A szoftverek „szükség szerinti”, de megbízható használata ill. ennek elterjedése mögött nagy és dinamikusan átszervezhető kapacitású (virtualizált) információközpontok üzemeltetése és minden határon túl történő automatizálása áll. Az időszak közepe tájától ( ) kezdenek a Web-alapú informatika megbízhatóságával és működőképességével kapcsolatos ellenérzések és ellenvetések megszűnni. A Web a vállalati-intézményi SOA természetes folytatásaként jelenik meg (WOA).

48 Várható jelenségek 3 A Web mindent átható, mindenütt jelenlévő jellege az idő-szak vége felé válik meghatározó tényezővé. A szervezetek-re és a különböző berendezésekre, készülékekre nem csak az lesz jellemző, hogy egyre több információt dolgoznak fel egyre magasabb szinten, hanem az is, hogy mindezt a Web közvetítésével teszik majd. Az időszak végétől ( ) a „Web 3.0”, a „globális SOA”, a „megbízható és mindent átható Web”, a „Web-orientált architektúra” egymás felé gyorsan konvergáló technológiákat jelölnek. Az üzleti és informatikai innováció egymástól elválaszthatatlan egységet képeznek. Ennek a folyamatnak a befejeződése további 5-10 évet vehet igénybe.

49 A Web várható fejlődése
Web 3.0 elterjedése Globális SOA Mindent átható Web megjelenése 2006 2011 2016 Szemantikus technológiák terjedése Web-orientált architektúra (WOA) SOA-ra való áttérés széles körben Megbízható Web megjelenése Web, mint platform elfogadása Írott-olvasott Web (2.0) terjedése Web 2.0-s platformok vállalati használatban Üzletkritikus alkalmazások SOA-alapon Nagy szoftvergyártók SOA-eszközöket forgalmaznak Szolgáltatásorientált architektúra

50 Következtetések 1 A Web 2.0-val nem egy újabb „pókháló” került az in-formatika épületének falára, hanem a Web az épületet körülvevő világ lüktető idegrendszerévé nőtte ki magát. A Web 2.0: információs társadalom a gyakorlatban. A Web 2.0 a vállalati rendszereket a lehető legnagyobb mértékben nyitottá teszi, és elősegíti, hogy maguk is nyílt ill. kívülről szolgáltatott rendszereket használjanak. A Web 2.0 az információfeldolgozás technológiájáról az informatika alkalmazására tereli a figyelmet a felhasználók minden eddiginél szélesebb körében.

51 Következtetések 2 A Web 2.0 újradefiniálja a szoftver fogalmát mi-közben „összegyúrja” a fejlesztést és az üzemeltetést szolgáltatássá, és ezzel megszünteti az igényt a szoftver forráskódjára a használati oldalon. A Web 2.0 működéséhez (számítógépekből álló) „hiperszámítógépekre” van szükség, amelyeken belül az egyes számítógépek, de maguk ezek a hiperszámítógépek is az internet egységes protokolljával kommunikálnak egymással. A garantált teljesítmény és a megbízhatóság csak a Web következő, 3. korszakában válnak hétköznapi jelenségekké.

52 MySpace, LinkedIn[3], Mindenki.hu, Barátikör.com, MyVIP)
Mi is ez valójában? Lássunk néhány példát! Tipikus webkettes szolgáltatások Közösségi oldalak (Social networking, például: iWiW, Orkut, Facebook[2], MySpace, LinkedIn[3], Mindenki.hu, Barátikör.com, MyVIP) Képmegosztó oldalak (például: Flickr, Indafotó[4], Picasa, Photobucket, SmugMug, Zooomr, Open Photo Project) Videómegosztó portálok (Például: YouTube, Google Videos, IndaVideó) Blogok, mikroblogok (például Twitter, Jaiku.com, Plurk) Online irodai alkalmazások (Például: Google Calendar, Google Docs & Spreadsheets, Zoho[5]) Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak) Fórumok Aukciós oldalak (például: eBay, Vatera)

53 Online kiskereskedelemmel foglalkozó vagy azt támogató oldalak (PayPal, Abaqoos)
Linkmegosztó szolgáltatások (például: del.icio.us[6], Diigo[7], kedvenceim.com, mylink.hu, Ma.gnolia.com), [8] Más oldalakat értékelő szolgáltatások, például a Digg[9] Hírforrások (feedek) (RSS, Atom (feed)) és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások (például a tartalmat szűrő Yahoo Pipes, AideRSS, FeedHub, a hírcsatornákat egyesítő FeedRinse, FeedBlendr) Hírek újrakeverését (remixelését) támogató egyéni kezdőlapok (iGoogle, Netvibes, Hírfigyelő[10]) és RSS-olvasók (Google Reader) Podcast-ok Előre megírt licencszerződések, melyek megkönnyítik a publikációt (Creative Commons, GPL) Közösségi zeneajánló oldalak (Pandora.com, Last.fm) Az internet-hozzáférés megosztását segítő közösségek (Fon[11], Meraki[12]) Online tárhely-szolgáltatók (Box.net, Dropbox) Virtuális világok (Second Life) és online játékok Egyesített beléptetőrendszerek (OpenID, TypeKey) Mashupok és a létrehozásukat támogató szolgáltatások

54 Online térképalkalmazások (Google Maps, Yahoo! Maps)
Nyílt forráskódú szoftverek közös fejlesztését támogató ún. verziókezelő rendszerek (CVS, SVN, Git, Mercurial, Bazaar) Pastebin-ek Az internet felhasználásával futó tudományos programok Galaxyzoo) valamint meteorológiai közösségek (Metnet.hu, Viharvadász.hu) Jellemzői [szerkesztés]