Települési vízgazdálkodás I. 1.előadás

Az előadások a következő témára: "Települési vízgazdálkodás I. 1.előadás"— Előadás másolata:

1 Települési vízgazdálkodás I. 1.előadás
EJF Építőmérnöki Szak (BSC) Települési vízgazdálkodás I. 1.előadás Tantárgyi követelmények, vízellátó rendszer elemei, vízigények, vízigényszámítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039.

2 Tantárgyi követelmények
Félévi aláírás megszerzése: Min. 70%-os órai részvétel Legalább elégséges ZH-k (2 db) (Minden ZH egyszer pótolható + 1 db összevont pótlási lehetőség) Szakmai tanulmány leadása Vizsga: Szóbeli vizsga Házi feladat megvitatása 2 db tétel (tételsor alapján) Előtanulmányi kötelezettség: Hidraulika I. Vizsga tételsor kiadása 14. héten Zárthelyi: 3. és 13. héten. Pótlások 1 hétre rá. Házi feladat beadása: 15. héten

3 Kötelező és ajánlott irodalom
Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja Kapcsolódó jogszabályok ( Dr. Mészáros Gábor, Dr. Karácsonyi Sándor: Vízellátás-vízszerzés. Jegyzet Dr. Mészáros Gábor: Felszín alatti víz tisztítása. Jegyzet, 1988. Dr. Öllős Géza: Vízellátás. K+F, 1987. További irodalmak a kiadott prezentációk végén

4 Szakmai tanulmány követelményei
Min. 20 oldal (12-es betűnagyság, 1.5-ös sorköz, sorkizárt szerkesztés) Szakirodalmi hivatkozás szabályainak betartása Tartalmi követelmények: Vízszerzés bemutatása Vízszerzés módja(i) Víztermelési adatok Vízszerzési létesítmények bemutatása (tervrajz vagy fotó kötelező!) Vízkezelési technológia bemutatása Technológia működésének átfogó bemutatása Technológiai hossz-szelvény Technológiai elemek részletes bemutatása (tervrajz vagy fotó kötelező!) Üzemeltetési rend ismertetése Vízellátó rendszer bemutatása Vízellátó hálózat bemutatása (Vízigények, fővezetékek és ellátó hálózat, nyomászónák, magas és mélytározók, nyomásfokozók és nyomáscsökkentők, csőanyagok és átmérők, magas-pontok) Áttekintő hálózati helyszínrajz Főbb hálózati műtárgyak, berendezések részletes bemutatása (tervrajz vagy fotó kötelező!)

5 A vízellátás-csatornázás idealizált rendszere
vízbázisok vízszerzés víztisztítás vízelosztás ipari vízfelhasználók szennyvíz vagy TFH tisztítás előkezelés (opcionális) mg-i vízfelhasználók befogadó lakossági vízfelhasználók A kivastagított tevékenységcsoportok a tantárgyhoz tartoznak.

6 Vízellátó rendszer elemei és feladata
Vízbeszerzés Vízkezelés Tisztavíz medence Vízemelés, vízgépészet Elosztóhálózat és tartozékai Víztározás Energiaellátás Irányítástechnika Feladata: térben és időben változó vízmennyiségi fogyasztói igények kielégítése a szükséges nyomáson és megfelelő minőségben.

7 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok
123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 201/2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 47/2005. (III. 11.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. r. módosításáról 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról (II. fejezet és 1. melléklet) 30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 2/1997. (II. 18.) KHVM r. a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről 38/1995. (IV. 5.) Korm. r. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 9/2008 (II.22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 2011 évi CCIX törvény a közműellátásról

8 EU Víz Keretirányelv és a vízellátás kapcsolata
Vízzel való gazdálkodás elve Takarékosság elve Teljes megtérülés elve Amortizáció is!!! Mo-i víziközmű vagyon értéke 2008-ban 1000 Mrd Ft!!!!

9 2011 évi CCIX törvény a közműellátásról
A közműszolgáltatás alapelvei: A természeti erőforrások kíméletének elve Az ellátásbiztonság elve Az ellátási felelősség elve A szolgáltatói felelősség elve A szennyező fizet elve A regionalitás elve A szolidaritás elve A költségmegtérülés elve A legkisebb költség elve A víziközművek együttműködésének elve A keresztfinanszírozás tilalmának elve

10 Vízigény – alapfogalmak
Cél: A vízigény időbeli és térbeli eloszlásának meghatározása hosszú időtávra Fajlagos vízfogyasztás (q): a vízfogyasztás egységfogyasztóra fajlagosított értéke [pl. l/fő,nap vagy l/m2,nap) Átlagos napi vízigény (Qd): Az éves vízfogyasztás 1/365-öd része [m3/nap] Napi csúcs vízigény (Qdmax): az év során előforduló legnagyobb napi vízigény [m3/nap] Órai csúcs vízigény (Qhmax): a naptári évben előforduló legnagyobb órai vízigény érték [m3/h]

11 Vízigény meghatározás módjai
Számítással (mérnöki becslés). Kapcsolódó ágazati szabvány: MSZ / Óvatosan kell kezelni!!!!! Méréssel (hálózat rekonstrukciónál!) Hasonló rendszerek üzemeltetési tapasztalatai alapján. Szempontok: Foglalkoztatottság összetétele Ellátottsági színvonal Éghajlati viszonyok Kulturális szokások Település méret Település típus Gazdasági jellemzők Társadalmi rétegek aránya Vízdíj Stb….

12 Települési vízigények összetevői
Kommunális vízigény (Qk) Háztartások vízigénye Közületek, intézmények vízigénye A településen nem letelepedett emberek vízigénye (ingázók, turisták, stb..) Közterület fenntartás vízigénye Ipar vízigénye(Qi) Mezőgazdaság vízigénye (Qm) Tűzoltás vízigénye (Qt) Hálózati és szolgáltatási veszteségek (Qv) Qd= Qk + Qi + Qm + Qt + Qv

13 Ellátási színvonal (komfort fokozat)
Közkifolyós módon ellátott fogyasztó, aki a csőhálózatra szerelt közkifolyós vízvételi helytől, közúton mérve, legfeljebb 150 m távolságra lakik. Félkomfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek ingatlanán egy csapolóhely van. Komfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek lakásán több csapolóhely (fürdőszoba,WC,stb.) van. Összkomfortos módon ellátott fogyasztó az, aki a vízellátáson kívül egyéb rendszeres kommunális szolgáltatásban részesül (melegvíz, központi fütés, gázellátás, stb.)

14 Kommunális vízigény I. Lakossági vízigény: mértékadó lakosszám és a fajlagos vízfogyasztás szorzata Fajlagos vízfogyasztás hazánkban l/fő,nap, melynek értéke függ: Éghajlat, időjárási viszonyok Település jelleg, település méret Fogyasztói szokások Kulturális jellemzők Komfort fokozat Anyagi lehetőségek Alap közületi és közterület fenntartási vízigény a lakossági vízigény 30-50%-a Egyéb közületek vízigénye egyedi becsléssel határozandó meg

15 Kommunális vízigény II.
Kommunális vízigények fajlagos mutatóit részletesen lásd. Török L. tervezési segédletében! Átlagos napi vízigény: qi (l/fő,nap): i-dik fogyasztó típushoz tartozó fajlagos vízigény Ni (fő): i-dik fogyasztótípus mértékadó lakosszáma Legnagyobb napi vízigény: βn ( - ): évszakos egyenlőtlenségi tényező

16 Kommunális vízigény III.
Átlagos órai vízigény [m3/h]: Legnagyobb órai vízigény [m3/h]: βh ( - ): óracsúcs tényező fh (%): óracsúcs hányad (6% – 15%) βh és fh értékeit részletesen Török L. segédletében

17 Kommunális vízfogyasztás napon belüli alakulása

18 Ipari és mezőgazdasági vízigény
Vízminőségi igény eltérhet a kommunális vízigénytől (Pl. hűtővíz, gyógyszer gyártás technológiai vize) Alkalmazott technológia részletes ismerete szükséges. Hálózati és saját vízbázisról történő ellátás Vízigény meghatározás módja: Szakirodalom alapján Már megvalósult telepek fogyasztási adatai alapján Gyártási technológia Technológia mérete Víz visszaforgatási arányok Technológiai fegyelem

19 Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) I.
Teljes vízigény (Qt): a teljes technológiai és szociális vízigény összege Teljes technológiai vízigény (Qt,te): a teljes termelési technológia vízigénye Teljes járulékos vízigény (Qta): szociális és egyéb kiszolgáló létesítmények teljes vízigénye Frissvíz igény (Qf): átfolyó vízhasználatok és a friss pótvíz igény összege Friss pótvíz igény (Qfm): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló frissvíz igény Használt pótvíz igény (Qmu): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló használtvíz igény Pótvíz igény (Qm): használt és friss pótvíz igény összege

20 Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) II.
Átfolyó frissvíz igény (Qf,fl): egyszeri használatra igényelt frissvíz igény Vízveszteség (Ql): összes vízveszteség. A párolgási, szivárgási és kihordási veszteségek összege. Párolgási veszteség (Qle) Szivárgási veszteség (Qlsd) Kihordási veszteség (Qlc) Újrahasznált víz (Qr): soros vízhasználattal vagy recirkulációval ismételten felhasznált víz Visszaforgatott víz (Qre): ugyanabban a technológiában recirkuláltatott víz

21 Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) III.
Fajlagos ipari teljes vízigény: pi (db): legyártott termékek száma Fajlagos ipari frissvíz igény: Frissvíz kihasználási tényező:

22 Hazai ipari vízigények alakulása

23 Tűzoltási vízigény Az érvényes OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) alapján történik a tűzi-víz igény (vízhozam, nyomás) számítása épületenként külön-külön (építési engedélyezés során). A számítás alapja az épületben lévő mértékadó tűzszakasz. Külső és belső tűzi-víz igényt különböztetünk meg Külső tűzi-víz igény biztosítása: Tűzcsapokról (min. 200 m-ként) Tűzi-víz tározóból (Ha a tűzcsapok nem elegendőek) Vízhálózat méretezési szempontból a vizsgált hálózati szakasz által ellátott épületek közül a legnagyobb tűzszakasszal rendelkező épület a mértékadó. Belső tűzi-víz igény biztosítása: Belső fali tűzcsapokról vagy automata tűzvédelmi berendezésről Vízbekötés méretezésekor kell figyelembe venni! Tűzi-víz igény számítás részleteit lásd. a Török L. féle segédletben

24 Hálózati és szolgáltatási veszteségek
Hálózati veszteség: közüzemi vízvezeték hálózat veszteségei és mérési hibából eredő veszteségek Szolgáltatási veszteség: szolgáltatási célú vízfelhasználások vízigénye (csőhálózat öblítése). Szolgáltatási és hálózati veszteség együttesen: 8-15% Technológiai vízigények: pl. szűrő vissza-mosatások

25 Távlati előrejelzés Távlati tervezés (20-50 év):
147/2010. (XII. 23.) Korm. r. 30 éves távlat figyelembe vételét írja elő Fogyasztási prognózis készítés: Gazdasági prognózisok (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatási szektor, stb..) Politikai prognózisok Népességszám alakulás prognózisa Éghajlatváltozás hatása Országos –regionális –helyi prognózisok Javasolt alternatívákban gondolkodni a koncepciótervek szintjén Optimalizálás (költség-hatékonyság, gazdasági lehetőségek, előnyök-hátrányok, stb..) Célállapot - ütemezés

26 Vízfogyasztás alakulása Budapesten (1949-2003)

27 Éghajlat változás hatásai I. – rövidtávú hatások
Gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek az árvizek Kisebbek lesznek a kisvízhozamok A Kőrösök időszakos teljes kiapadása várható A Duna hosszabb időszakokra nem lesz hajózható Lesüllyednek a talajvízszintek A kora nyári kisvizeket nem fogja növelni az Alpok hóolvadása Megnő az aszályos időszakok hossza és intenzitása Az aszályos időszakokban nem lesz elegendő öntözési célú vízkészlet Várhatóan a környező országok növelni fogják tározó kapacitásaikat → Magyarország vízkészletei tovább csökkennek

28 Éghajlat változás hatásai II. – lehetséges társadalmi következmények
ALKALMAZKODÁS Mezőgazdaság Közlekedési hálózatok Építéstechnika Vízgazdálkodás Túrizmus Életmód Betegségek térhódítása Stb… ELVÁNDORLÁS Tenger által elöntött területek Sivatagossá váló területek Elöntéses területek Erózióveszélyes területek Gazdaságilag tönkremenő területek Stb… Távlati vízfogyasztási prognózis!?!?

29 Fogyasztási körzetek kijelölése
Cél: közel azonos fogyasztási jellemzőkkel rendelkező területek lehatárolása Főtevékenység szerinti lehatárolás: Ipari területek Mezőgazdasági területek Lakóterületek Közületi körzetek Részterületi lehatárolás szempontjai lakóterületeken belül: Komfort fokozat Laksűrűség (beépítési jelleg, szintek száma, stb..) Kulturális jellemzők Társadalmi rétegek, életszínvonal Stb…

30 Felhasznált irodalom Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja MSZ / A vízellátás fajlagos vízigényei: kommunális vízellátás MSZ / Az ipari vízhasználat fogalmai és mutatói Illés-Kelemen-Öllős: Ipari vízgazdálkodás. Vízdok Kiadó, Budapest,1983. Dr. Schultz Andrea: Budapest vízellátása Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok. Mindentudás Egyeteme, Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, oldal. Buzás Kálmán: Települések vízellátása II. Typotex, Budapest, 1991. György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó 1974. Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények VÍZDOK Budapest 1987.

31 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!