Pályaorientáció és tanácsadás az iskolában

Az előadások a következő témára: "Pályaorientáció és tanácsadás az iskolában"— Előadás másolata:

1 Pályaorientáció és tanácsadás az iskolában

2 A tanácsadó tanár tevékenysége
1. A tanár és a tanulók közös tevékenységei: - felvilágosítás - előadás - filmvetítés - látogatások szervezése - csoportos foglalkozások szervezése - csoportos beszélgetés - csoportos tanácsadás - egyéni tanácsadás

3 2. Tanári önálló feladatok:
- tanácsadói tevékenység bemutatása, ismeretterjesztés; - iskolai rendezvények adta lehetőségek kihasználása (pl.:pv. napok); - tanterv- és tanmenetkészítés, eszközkészítés, -beszerzés; - kapcsolattartás külső intézményekkel; - jelentések, összefoglalók a pályaorientációs tevékenységről; - szakirodalom gyűjtése, dokumentációs központ létrehozása; - ismertetők, szóróanyagok készítése;

4 3. Tanári közösségben végzendő feladatok:
- tanári kapcsolattartás a tantárgyak és a pályaorientáció kapcsolatának kialakítása céljából; - tanári kapcsolattartás az osztály vagy az egyes tanuló pályaválasztási problémájá- nak megoldása céljából; - továbbképzések – kollégák számára és önmaga fejlesztésére; Speciális tevékenységforma: szülői értekezlet

5 A tanácsadó tanárral szemben támasztott követelmények:
Pozitív megközelítés szabálya Folyamatos körforgás szabálya Pozitív csoporthatás szabálya

6 Az etikai felelősség vállalását segítő szabályok:
Saját felkészültség határainak ismerete; Olyan légkörben és időintervallumban foglalkozzon tanácskérőivel, amilyenben szeretné, hogy vele is foglalkozzanak. Ne szolgáltasson ki bizalmas információkat; Ne kérdezősködjön irreleváns részletekről!

7 Szakterületek és szakmacsoportok:
humán egészségügy szociális szolgáltatások oktatás (oktatás, pedagógia) művészet, közművelődés, kommunikáció (zene-, tánc-, képző- és iparművészet, színművészet-bábművészet, színházművészet, sajtó, közművelődés) egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelmi, rendészeti szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

8 műszaki gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat, finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés, minőségbiztosítás) elektrotechnika – elektronika (elektrotechnika, elektronika és távközléstechnika) informatika (szoftver) vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok) építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar, közlekedés-építő) könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme- és cipőipar) faipar nyomdaipar közlekedés (közlekedéstechnika, közlekedés-üzemvitel) környezetvédelem – vízgazdálkodás

9 gazdasági-szolgáltatási
közgazdaságtan ügyvitel kereskedelem, marketing és üzleti adminisztráció (kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés) agrár mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat, halászat, térképészet) élelmiszeripar

10 A pályaválasztás pályaalkalmasságra alapozó megközelítése
(„régi”) Minden ember személyiségjegyei fejlettsé- güknek megfelelően alkalmassá teszik őt egy pályára. - Azonos pályán ténykedőket meghatározott, a pályára jellemző képességek és szemé- lyiségjegyek jellemzik.

11 A sikert és elégedettséget az alkalmassági követelmények és az egyéni jegyek meg-
egyezőségének mértéke határozza meg. A pályaválasztás meghatározott időpontra korlátozott egyszeri esemény. Egy pálya választása lényegében tudatos, racionális problémamegoldási és döntési folyamat. (A személy vagy a szakember választ.)

12 Életkori szakaszok a karrier szempontjából
(D. Super pályafejlődési elmélete alapján): növekedés fázisa 0-14 év között kibontakozás, felfedezés, pályaválasztás év között (15-17 év a puhatolódzás, év az átmeneti fázis, a próbálkozás fázisa, napjainkban kitolódnak e szakaszok későbbre az alapképzés meghosszabbodása miatt, ami nem baj, mert érettebben választanak életpályát a fiatalok)

13 megállapodás, életpálya kiépítésének fázisa 24-44 év között
kipróbálás év stabilizáció év megőrzés, fenntartás év között, majd hanyatlás 60 év felett lelassulás év között visszavonulás 70 év felett (Az adott munkahely szervezetének modifikáló hatása jelentős.)

14 Az egyes életpálya szakaszok eltérő képzési szükségletei:
Próbálkozás: különböző munkaköri tevékenységek (önmegvalósítás) Megszilárdítás: megfelelés a munkaköri kihívásoknak Előrejutás: kompetenciafejlesztés speciális területeken, kreativitás és innovációs készség fejlesztése, képesség 3-5 évenként új területekre mozogni

15 Középső karrierszakaszok: technikai naprakészség, képességfejlesztés mások képzésében való részvételre, megfelelés a különféle munkaköri kihívásoknak és munkahelyi igényeknek, látókör szélesítése a szervezeten belül Késői karrierszakaszok: terv a nyugdíjba menetelre, hatalmi pozícióból tanácsadói (oktatói) pozícióba mozdulás, képesség a sikeresség azonosítására, tevékenységek megkezdése szervezeti kereteken kívül

16 A karrier régi és új felfogása
Naggyá a ranglétrán felemelkedve lehet válni, mások ellenében A hagyományos vállalatokban a karriernek csak egy iránya van- felfelé, minél több előléptetésen keresztül. Mindenki arra törekszik, hogy minél több embert tudjon maga alatt. A jó szakembereket vezetői szerepkörbe kényszerítik azért, hogy őket megillető bért tudjanak nekik fizetni, a produktív feladatokért ugyanis a bértarifák szerint nem jár annyi. Ez a gyakorlat sokszor olyan embereket "eredményezett", akik nem voltak jó vezetők, de már jó szakemberek sem, és így ezrek estek áldozatául a karcsúsítási törekvéseknek.

17 Új: A karrier a jövőben a következőt jelenti: naggyá válni a személyes kompetencia növelésén keresztül- mások hasznára. Az ún. know-how karrier célja: értékesebbé válni piacképes kompetencián keresztül, ami a többszörös kvalifikációt, a kommunikatív képességeket és a felelősségvállalásra való készséget jelenti. Mindenkinek be kell látnia, hogy csak a piacképes know- how és a teamképesség képes megadni a foglalkoztatás biztonságát.

18 Az ember magától öregszik, a feladat viszont értékesebbé válni
Az ember magától öregszik, a feladat viszont értékesebbé válni. Ehhez ma már nem elegendő megszerezni egy alapképzettséget és erre építeni fel a pályafutást. Az élet ma már túl hosszú egy hivatáshoz. A jövőben mindenkinek 3-6 szakmát vagy komplex szakmakombinációt kell elsajátítania és megélnie. A vállalatok a dinamikus változások világában már nem képesek többé szavatolni egész életre a munkahelyek biztonságát. Kötelességük azonban az egész életen át tartó tanulás és az "élethosszig való foglalkoztatást" felváltó "élethosszig tartó foglalkoztathatóság" számára kedvező körülmények megteremtése.

19