Életünk és a stressz Dr. Móré E. Csaba Nagykálló 2006. Március 16.

Az előadások a következő témára: "Életünk és a stressz Dr. Móré E. Csaba Nagykálló 2006. Március 16."— Előadás másolata:

1 Életünk és a stressz Dr. Móré E. Csaba Nagykálló 2006. Március 16.

2

3 STRESSZ Minden olyan esetben hajlamosak vagyunk fenyegetettség átélésére , amikor változást követelő igényekkel találjuk magunkat szemben. Minden esetben amikor /jó/létünket vélt vagy valós súlyos veszély fenyegeti , félelemnek nevezett alarmállapottal reagálunk .

4

5 Életünk stresszorai Napi kellemetlenségek - váratlan vendég..
Jelentős életesemények – házasság.. Krónikus problémák – szegénység,beteg.. Traumák – erőszak , katarsztrófa..

6

7 Stressz elemei Stresszor
ami a követelést hordozza , ami a válaszunkat kiváltja, indukálja Stresszreakció A személy /idioszinkretikus/ válaszainak összessége

8

9 Válaszaink meghatározói
Az események kiértékelésének módja -elsődleges kiértékelés :a helyzet veszélyességének megítélése -másodlagos kiértékelés :a megküzdéshez szükséges erőforrások /egyéni vagy társas/ elemzése A hatékony válaszadásra való képesség

10

11 Válaszaink létrehozói
Vegetatív idegrendszer -Szimpatikus idegrendszer : ráérez , szimpatizál a vészhelyzetben fellépő szükségleteinkre -Paraszimpatikus idegrendszer: a veszély elmúltával normalizálja a működést /Vegetatív : akarattól nagyrészt független/

12 Lehetséges válaszaink
Megküzdés Szorongás

13

14 Megküzdés Felkészülés a stresszor fogadására
Stresszorral való szembenézés Öninstrukciós tréning Stresszorral való megbirkózás Lehengerléstől való félelem legyőzése Megerősítő énállítások

15 Szorongás

16 Sigmund Freud A szorongás az a mindenütt érvényes pénz amelyre az összes indulatot beváltjuk , ha a hozzájuk tartozó képzettartalom elfojtásra kerül. Tárgy nélküli , vagy túldimenzionált félelem

17 A szorongás lehet Facilitáló vagy debilizáló Szomatikus és pszichés
Pszichotikus vagy neurotikus R. Z. Peurifoy – 1992 Anxiety, Phobas, and Panic

18

19 The Emergency Reaction to Danger

20

21 „Üss-vagy-fuss” Felgyorsult szívverés Mélyebb és gyorsabb légzés
Verejtékezés Fokozott izom feszültség Perifériás véredények összehúzódása Pupilla tágulat Emésztő tevékenység szünetelése Szájszáradás Hólyag és bélürítési inger R. Z. Peurifoy – 1992 Anxiety, Phobas, and Panic

22

23 Szorongásos zavarok Pánikbetegség Agorafóbia Szociálos fóbia
Speciális fóbia Kényszerbetegség GAD PTSD

24 GAD Túlzott szorongás vagy aggodalom legalább 6 hónapon keresztül
A személy nehezen tudja kontrollálni A további 6 tünetből legalább 3 társul: Nyugtalanság vagy idegesség Fáradékonyság Koncentrálási zavarok Ingerlékenység izomfeszültség Alvászavar A szorongás vagy aggodalom nem korlátozódik más tünetekre A szorongás fizikális, és mentális szenvedést okoz BNO 10

25 Szorongás tényképe

26 Szorongás gyökerei I. Alkoholizmus a családban
Szorongásos szülő, mint szerepmodell Kritizáló hajlamú szülő vagy családtag Gyerekkori rossz bánásmód Testi bántalmazás Szexuális bántalmazás Elhanyagolás Szokatlanul súlyos büntetés Érzelmi elhanyagolás Lélektani bántalmazás LM Mclean University of Toronto RSM

27

28 Szorongás gyökerei II. Merev háziszabályok Merev hiedelemrendszer
A látszat és a „helyes” magatartás kultusza A túl gondos szülő Az érzések elfojtása vagy tagadása Feltételes szeretet Az elvesztéstől való szorongás A szülő és a gyermek szerepének felcserélődése Titok a családban LM Mclean University of Toronto RSM

29

30 Szorongásos személyiség
Magas kreativitásszint / képzelőerő Merev gondolkodás mód Túlzott tetszésigény Túlzott önelvárások Perfekcionizmus Hozzáértő munkaerő Túlságos önuralomigény Negatív érzés elfojtása A testi szükségletek elhanyagolására való hajlam Reneau Z. Peurifoy – 1992 Anxiety, phobias and panic

31

32 A szorongás a leggyakoribb lelki betegség (WHO 1997)
A világon több százmillió beteg szenved pszichiátriai zavarban egy időpontban. 400 millió szorongásos zavar !!! 340 millió hangulat zavarban 45 millió skizofréniában 29 millió dementiában 120 millió alkoholfüggő

33 A szorongás aluldiagnosztizált
A betegeknek csak 40% beszél pszichiátriai panaszairól az orvossal Egyszerű fóbia esetén csak 8% Szociális fóbia esetén 13% !!! Pánikbetegség esetén 78% DE: csak kevésszer születik helyes diagnózis. Szomatizálás! Szádóczky et al., 1995. Gyakran nem ismerik fel az alapellátásban, a nem pszichiátriai szakellátásban. A fizikális betegséghez társuló pszichés zavart az orvos és betege is ignorálja. A betegek félnek a stigmatizációtól, ezért eltitkolják panaszaikat.

34

35 A szorongásos kórképek száma Magyarországon is kiemelkedő

36 A szorongásos kórképek gyakrabban fordulnak elő nőknél
Szádóczky et al.,

37 A tiszta szorongásos zavar 12% ffi, 22% nőknél, az arányok megegyeznek.
Szádóczky et al

38 Szádóczky et al

39 Kumulatív incidencia – női túlsúly
10 20 30 40 60 év % 60 50 Kumulatív incidenciát jelent. A nők 65 éves koráig 65%-ánál fordul elő valamilyen szorongásos zavar, míg a férfiaknál ez 31%. Szádóczky et al p<0,0001

40 Betegségkezdet: bármely életkorban előfordulhat
c t i o 0010 0020 0030 0040 0050 0060 0070 0080 0090 0100 0130 10 20 30 40 50 60 év 0120 0140 0110 Szádóczky et al

41 N. Caudatus

42 Szorongás és szerotonin
5HIAA Szerotonin transzport Receptorok Ritmus- eltolódások Endokrin anomáliák Triptofán- megvonás Raphe- aktivitás Hangulat Indulat Impulzusok Alvás Étvágy Szex Veszélyérzet Tolerancia Habituáció Aggresszió Ritmusok Stressz… 5HT

43 Szorongás és noradrenalin
MHPG Noradrenalin depléció b-receptorok Noradrenalin transzport Prekurzor megvonás LC aktivitás Endokrin anomáliák Noradrenerg gyógyszerek NA Motiváció Arousal Késztetés Jutalom Társas aktivitás Figyelem Tanulás Appetitiv viselkedés Kompetíció Stressz

44 A szorongásos zavarok aluldiagnosztizáltak
Holland adat, magyar erre vonatkozóan nincsen, de valamilyen szinten egybe cseng azzal, hogy a betegek csak 40%-a beszél pszichiátriai panaszairól orvosának Magyarországon. Ormel et al.

45 Az összes szoronogásos zavar csak 23%-a kerül felismerésre a háziorvosnál. A súlyosabbnak tűnő komorbid eseteknek is csak 65%-a. Ormel et al.

46 Csak 35%-ban adnak gyógyszert, ami nagyon kevés, még a komorbid esetekben is csak 52%.
Ormel et al.

47 A fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt szorongás nagy teher a betegnek és az egészségügynek
Emelkedett rizikó Hipertónia Kardialis progresszió Depresszió Függőség:alkohol,drog, gyógyszer Öngyilkosság A beteg túlzottan igénybe veszi az egészségügyi rendszert (vizit, diagnosztika, labor, benntfekvés, gyógyszer)

48 Hiperventillációs szindróma
A vér szén-dioxid szintjét 30 másodperc alatt 50%-al csökkentheti a hiperventilláció. Az idegsejtek PH értéke emelkedik, amely megnyilvánulhat az idegrendszer szimpatikus túlsúly tüneteiben. R. Z. Peurifoy – 1992 Anxiety, Phobas, and Panic

49 A szorongás kezelése

50

51 A szorongás kezelése Farmakoterápia Pszichiátrirai Szakmai Kollégium ajánlása :
Nagypotenciálú benzodiazepinek : Alprazolam/– XANAX ,Frontin…/ Clonazepam /- Rivotril/ Kispotenciálú benzodiazepinek /csak átmenetileg / diazepam /Seduxen/ Chlordiazepoxid / Elenium/ Medazepam /Rudotel , Rusedal/ Triciklikus, SSRI, SNRI antidepresszívumok MAO-bénítók Buspiron / Spitomin, Anxiron/

52 Farmakokinetikai különbségek

53 Biztonság „A gyógyszerfüggőséget ugyanis nem egy szer szedésének a ténye, hanem a terápiás határt szignifikánsan túllépő és növekvő adagok használata következtében fellépő funkció zavar definiálja.” Bánki M

54 A terápia hossza döntő fontosságú a kezelés kimenetelében
Szorongásos kórképekben, komorbid depresszióban 3-6 hónap utána szakorvosi javaslatra folytatható. Pánikbetegségben évekig is. Rövidebb terápia fokozza a relapsus veszélyét.

55 A szorongás kezelésére NEM ALKALMAS Pszichiátrirai Szakmai Kollégium ajánlása :
Meprobamat /Andaxin/ Barbiturátok és rokon hatású vegyületek Nem szelektív anihisztamin szerek Clomethiazol / Heminevrin / Antipszichotikumok

56 Pszichotherápia Viselkedés therápia Kognitiv therápia Relaxáció

57 Aktív relaxáció Fényképezés, főzés Tenisz, golf, lovaglás Fafaragás
Kocogás, úszás egyéb sport tevékenység Kirándulás, üdülés Bevásárlás Kötetlen programok: tánc, barátok, szex Séta R. Z. Peurifoy – 1992 Anxiety, Phobas, and Panic

58

59

60 Passzív relaxáció Biovisszacsatolás Hasi légzés Forró fürdő Masszázs
Meditáció, jóga Színház, mozi, zene Olvasás Relaxációs gyakorlatok Önszuggesztió Alvás R. Z. Peurifoy – 1992 Anxiety, Phobas, and Panic

61

62

63 Ahogy napra nap múlik Munkából kiesett idő Állás elvesztése
Házassági,partnerkapcsolati válság Szociális problémák Egészségkárosodás

64

65