2. előadás A talajképző tényezők

Az előadások a következő témára: "2. előadás A talajképző tényezők"— Előadás másolata:

1 2. előadás A talajképző tényezők
Zentai Zoltán 2. előadás A talajképző tényezők

2 Talajképző tényezők: Dokucsajev (1846-1906) Földtani tényező
Éghajlati tényező Biológiai tényező Domborzati tényező Idő tényező Emberi v. antropogén tényező

3 Földtani tényező „amelyből és amelyen a talaj kialakul” aktív hatás kéregmozgás: orogén epirogén emelkedés erózió, sugárzás, talajvíz stb. süllyedés akkumuláció, stb. talajvíz: felszíni vizek: „Nílus”

4 passzív hatás: Talajképző kőzet fizikai, kémiai tulajdonságai, ásványos összetétele. A talajképződés kiinduló elemösszetételét jelenti. Geokémiai anomáliák (pl. só domok, Irán, Kazahsztán stb.)

5 Fizikai tulajdonságok:
tömör – laza Tömör kőzet pl. márga csernozjom szelvénye cm Laza kőzet pl. lösz csernozjom szelvénye 200 cm Mészkövön rendzina Laza meszes kőzeten humuszkarbonát szemcseméret Mállékonyság Élőlények megtelepedése Vízgazdálkodás rétegzettség

6 Magmás kőzetek. tufa, tufit Pl. riolittufa mélységi m. Pl. gránit
Vulkáni kőzetek. tufa, tufit Pl. riolittufa mélységi m. Pl. gránit vulkáni pl. riolit

7 Üledékes kőzetek: Tufák Törmelékes Vegyi Biogén Szerves Az üledékes kőzetek mennyisége a legkisebb a földkérget alkotó kőzetek közül, talajtani szempontból mégis kiemelkedő jelentőségűek. A Kárpát –medencében a talajok 98%-a üledékes, 1,75%-a magmás és 0,25%-a metamorf anyakőzeten képződött. Ű DE! a talajásványok 95 %-a magmás ásvány 5% üledékes és metamorf ásvány

8 Tufák: Vezúv (1631, 1749, 1872, 1900, 1929) Hargita (pliocén) Évi kb. 3 milliárd t. tufa Ismétlődő kitörések, eltemetett talajszintek. (Indonézia, Fülöp sz. Jáva, Chile) Andosolok

9 Törmelékes üledékes kőzetek:
Homok: 2,00 – 0,02 mm között. Lösz: 0,02 – 0,002 mm között. Kvarc 45-50% Földpát % Csillám 10 % Kalcit % Agyagásvány 15 % Amfiból 1-2 % Biogén üledékes k.: Mészkő, dolomit Kevés elem, kristályosodottság, szennyeződés, közbetelepülés, képződési környezet stb. Szerves üledékes k. tőzeg

10 Metamorf kőzetek: összetétel Szerkezet
Ásványi talaj: ha a talaj tömegének több mint 93 %-át szervetlen alkotók adják. Kőzethatású vagy litomorf talaj ha a talajképződés folyamatára döntő befolyást gyakorol az alapkőzet pl.: rendzina, ranker, nyirok

11 Éghajlati tényező Közvetlen hatás Közvetett hatás Napenergia
Napfénytartam Hőmérséklet Párolgás Csapadék Szél

12

13

14 Napfénytartam Napenergia 4450 óra/év Magyarországon 4200 -4700 MJm2
Befolyásolja: a földrajzi szélesség (3 fokonként kb MJm2 a változás) A felhőzet (végső soron a tengerektől való távolság, és az uralkodó szélrendszerek viszonya) Napfénytartam 4450 óra/év Magyarországon MJm2

15

16 A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)

17

18 Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján

19 Hőmérséklet: kémiai folyamatok /jelleg, irány, sebesség/ Vegetáció
Közép érték Járás Szésőségek kémiai folyamatok /jelleg, irány, sebesség/ Vegetáció Biogén folyamatok /működés intenzitása, periodicitása/ Inszoláció Fagyváltozékonyság Szekunder ásványok képződése

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29 Szél: (nagy szélgyakoriságú helyeken illetve időszakokban)
Párolgás Arid Szemiarid területek Száraz kontinentális Só felhalmozódás Sivatagi kérgek Szikesedés Szél: (nagy szélgyakoriságú helyeken illetve időszakokban) Közvetlen hatás Finomfrakció áthalmozása Defláció Szélverés Közvetett hatás: - növeli a párologtatást

30

31

32 Csapadék: Mennyisége Eloszlása Intenzitása Szélsőségei Beszivárgás
Hőmérséklet Domborzat Földtani felépítés Növényzet Csapadék eloszlás Maga a talaj Beszivárgás Lefolyás Párolgás

33

34

35 A hóvastagság 2003. február 12.-én

36 Havi csapadékösszegek 2003-ban és az 1961-1990-es átlagértékek (mm)

37 A különbözõ küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) 2003-ban

38 Biológiai tényező: EDAFON Talaj élővilág 2/3 magasabbrendű
1/3 alacsonyabbrendű fajszám – egyedszám 1014 baktérium 1011 gomba 108 alga 108 ostoros 106 csillós televény féreg 100 db földigiliszta Talaj tömeg 0,5%-a Talajképződés nélkülözhetetlen feltétele

39 (A talajban található főbb élőlények (Dolores Gende nyomán))

40 Szerves anyag biztosítása (alomtakaró) Humusz mélybekeverése
Levegőztetés Szerkezet alakítás Humuszképződés előkészítése Szerves anyag átalakítás (humuszképződés) Makro flóra: Erdő gomba fulvosavak Láp anaerob szerves anyag felhalmozódás (Aerob körülmények, oxidáció, kondenzáció, KOTU) Rét aerob és időszakosan anaerob körülmények anaerob bakteriális lebontás himatomelánsavak Sztyepp aerob bakteriális lebontás huminsavak

41 Mikro flora szerepe: (baktériumok, sugárgombák, gombák, algák)
Cellulóz bontás Tápanyagforgalom (nitrogén) Mikro fauna: (ostorosok, gyökérlábúak, csillósok) Szerves anyagpótlás Baktériumszám egyenúlyban tartás Talajuntság! Makro fauna: (fonalférgek, kerekesférgek, sertelábúak) szerves anyag aprítása szerkezeti elemekké alakítás (földigiliszták) porozitás Víz, levegő gazdálkodás Gerincesek: KROTOVINÁK

42 Domborzati tényező: Lejtőkitettség (expozició) Lejtő meredekség
I-III. ig DNY-i IV-VI. ig DK-i VII.-XII. ig DNY-i Nedvesség eloszlás, hő ingadozás, Völgyi hatás Luv oldal – lee oldal (szél felöli, szélárnyékos) Lejtő meredekség Tengerszint feletti magasság (vertikális zonalitás) 1000m /333 mm csapadék/év /5,5 C (Kárpátok) /85 Hgmm

43

44 Kárpátok vertikális növényzeti és talaj zonalitása9
m (tölgyes társulások) agyagbemosódásos barna erdőtalaj m (bükkösök) podzolos barna erdőtalaj m (fenyvesek) hegyipodzol barna erdőtalaj m (törpe fenyves) alhavasi rétipodzol barna e.t. m (havasi rétek) havasi rétitalaj 2200 m felett (növénytelen) köves sziklás váztalaj

45 Relief energia (m/km2) Makro relief /hegység, dombság, síkság/
Magashegységekben 1000 – 2500 m/km2 Mo. Északi-középhegység 350 – 400 m/km2 Síkságok 1-2 m gyakran néhány dm Mikro relief Szikesek padkásodása Feltöltött folyómedrek

46 Idő tényező ( talajok kora)
Különböző földrajzi helyeken más és idő áll potenciálisan rendelkezésre a talajképződéshez. Afrika szavanna területein akár több millió éve folyamatos lehet a talajképződés Európa északi részén a jégtakaró visszahúzódása után kezdődhetett meg a talajképződés (kb éve) A Vezúv Kr. U. 79 től

47 Talajok abszolút kora: Talajok relatív kora:
„A talajképző folyamatok időben lejátszódó és folyamatosan módosuló egyre bonyolultabbá váló strukturálódó folyamatok.” Paleotalaj Reliktum talaj

48 Antropogén tényező Talaj termékenységnek megőrzése, fokozása.
Talajpusztulás elleni védekezés Tápanyag utánpótlás Káros talajtani tulajdonságok javítása Kedvező vízzel látás stb. Kedvezőtlen hatások Közvetlen hatások: Művelt, megművelhető területek csökkenése Talaj degradáció Talajpusztulás Másodlagos szikesedés Talajsavanyodás Fizikai degradáció Talajszennyezés

49 - Közvetett hatások: Atmoszférán keresztül: Makro és mikroklímára gyakorolt hatások pl. szél (erdő telepítés, erdőirtás) Kémiai összetételre gyakorolt hatás (CO2, CH4, SOx, NOx, Radioaktív aktív anyagok) Lebegő anyag megváltoztatása (por, aeroszol) Hidroszférán keresztül: Globális tengervízszint változás Talajvíz szint megváltoztatása Talajvíz összetételének a megváltozása Édesvizek megváltoztatása Litoszférán keresztül: Redoxiviszonyokban előidézett változások Só mozgás, só mérleg, és só felhalmozódás változások Nehézfém és egyéb ipari szennyezők kibocsátásával. Bioszférán keresztül: Természetes növénytakaró módosítása Bozót, erdő, szavanna felégetése Bioszféra kapacitásának a túlterhelésével

50