Anatómia-élettan 10-13. óra Ureczky Dóra.

Az előadások a következő témára: "Anatómia-élettan 10-13. óra Ureczky Dóra."— Előadás másolata:

1 Anatómia-élettan óra Ureczky Dóra

2 A légzés és szervrendszere
Légzési gázok cseréje Hőháztartás (hűtés) Kiválasztó szerv funkció (bizonyos bomlástermékek kilégzéssel távozása)

3 Felső légút Orrüreg Garat
Gége(gégefedő nyeléskor lezárul, így a falat a nyelőcső felé megy) Légcső (hangszalagok itt találhatók)

4 Alsó légút Két főhörgő (jobb és bal tüdőfélbe vezetnek) Hörgő
Kis hörgő Hörgőcskék Léghólyagocskák

5 - Garat: zsákszerű képződmény, összefüggésben van az orrüreggel és a szájüreggel. Lefele a nyelőcsőbe folytatódik. - Gége: alsó légutak kezdete, nyak területén, porcos. Fontos szerepe a légutak védelme. - Légcső: a gége folytatása, cm hosszú, C alakú porcok építik fel. - Hörgők: légcső alsó része kettéágazik 2 db főhörgőre, a főhörgők tovább ágaznak lebenyhörgőkre (jobboldalon 3, baloldalon 2 a szív miatt), amik szintén tovább ágaznak de már a tüdő területén szelvényhörgőkre (jobboldalon 10, baloldalon 9).

6 Léghólyagocskák Szemmel alig látható
Rengeteg hajszálér található benne (aerob edzés hatására javulhat a hajszálér hálózat) Léghólyagocskák összfelülete a legzőfelszín (légzőfelszín aerob edzés hatására nőhet)

7 Tüdő Mellüregben helyezkedik el Hasüregtől lapos rekeszizom választ el
Tüdő felszínét és a mellkas belső felületét a mellhártya két lemeze fedi, melyek egymáson elcsúsznak légzéskor

8 Belégzés: aktív izommunka (belégzőizmok:külső bordaközi izom, rekeszizom)
Kilégzés: passzív izommunka (erőltetett kilégzésnél bordaközti izom, hasizom)

9 A légző szervrendszer alkalmazkodása a rendszeres edzésekhez
Aerob edzéssel fejleszthető Szerkezeti változás: légzőhólyagok összfelületének növekedése Hajszálerezettség fokozódása a léghólyagocskák falában Légző izmok erősödése Tüdő vitálkapacitásának növekedése

10 Légzés alatt bekövetkezett térfogat változás
- nyugalmi térfogat 0,5 liter (egy légvételkor ennyi levegőt lélegzünk be) - nyugalmi légzés szám 16db/ perc - nyugalmi légzési perctérfogat 8 liter/perc 1. légzési levegő: 0,5 liter 2. belégzési tartalék: 1,5-2 liter 3. kilégzési tartalék: 1-1,5 liter vitálkapacitás: 3,5-4 liter

11 Vitálkapacitás Maximális belégzést követő, maximális kilégzési levegő mennyisége Aerob edzéssel fejleszthető (több tízéves edzés során), de nagyban összefügg testalkattal is Átlagos értéke 3,0-3,5l, nagy testű edzett sportolóknál akár 6,0-8,0literre is nőhet

12 SPIROGRÁFIA: VITÁLKAPACITÁS, MÉRÉSÉNEK JELENTŐSÉGE A SPORTBAN
SPIROGRÁFIA: légzésmérés, légzésfunkciók korszerű terheléses vizsgálata. Spirométerek lehetnek zárt és nyílt rendszerűek. Zárt rendszer: zárt térből lélegzik be, és oda lélegzik ki. Meghatározott idő alatti oxigénfogyásból következtetünk az energiatermelésre. Nyílt rendszer: külső levegőt lélegzik be, és készülékbe lélegzi ki. A kilégzett levegő mennyiség oxigén- és széndioxid tartalmát határozzuk meg. Ez az eljárás a terheléses gázanyagcsere vizsgálatokat is lehetővé tette.

13 LORENZ-INDEX: testmagasságra vonatkoztatott vitálkapacitás (vitálkapacitás ml/testmagasság cm) /180=25 Vitálkapacitást befolyásolja: légzőizmok fejlettsége - légző technika fejlettsége vízi sportoknál (úszás, evezés) a tempó befolyásolja a légzést, ezért a vízi sportoknál - főleg úszás – legnagyobb a vitálkapacitás. Az úszóknál a víz nyomását is le kell győzni

14 Gázcsere (külső lézés, O2, CO2)
Légző izmok segítségével a levegő a tüdőbe áramlik Az oxigén a léghólyagok falán keresztül a léghólyagból a kisebb oxigénnyomású vér felé halad Vérben a vörösvértestekbe lép, majd ott a hemoglobin molekulához kapcsolódik az oxigén (jó légzési funkcióhoz jó keringési funkció kell, hogy társuljon ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén jusson a szövetekhez)

15 GÁZCSERE (Belső légzés)
hajszálerek és a szövetek közti folyadékok között a sejtekben és szövetekben történik a belső légzés Az erekbe a kapillárisokon keresztül jut be az oxigén és áramlik vissza a CO2. A gázok szabadon áramlanak ezért a gázcsere passzív transzport (diffúzió)

16 VÉRGÁZOK SZÁLLÍTÁSA Vérgázok nyomása
Alveoluáris vér Artériás vér Vénás vér O Hgmm 95 Hgmm Hgmm CO Hgmm Hgmm Hgmm

17 O2 szállítás alapvető tényezőjea vörösvérsejtek hemoglobin tartalma.
Artériás vér O2 telítettsége (szaturációja) 95% Vénás vér O2 telítettsége (szaturációja) 75% Szaturáció = telítettség (hány hemoglobin molekula tartalmaz oxigént. Ha mind = 100%, ha egy sem = 0%) Terhelés hatására emelkedik a vér CO2-tartalma, savi irányba tolódik el a vér pH-ja, és a hőmérséklet magasabb lesz. Hypoxiáról beszélünk: ha a szöveti oxigén ellátás nem kielégítő CO2 szállítását több mechanizmus biztosítja. Bikarbonát formájában történik.

18 KÉMIAI LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS
A légzésszabályozásban szerepet játszik a CO2 többlet (elsődlegesen) és az oxigén hiánya (hypoxia) is. Ha a belégzett levegő CO2 tartalma magas a légzési perctérfogat (nyugalmi 8 liter) megnő. CO2-nyomás fokozódása közvetlenül a vér útján serkenti a légzőközpont neuronjait. CO2 emelkedése a vér vegyhatásában is szerepet játszik, a vér pH értéke csökken és ez savi eltolódással jár. Minél kisebb a pH változás annál jobb az edzettségi állapot. CO2 nyomás növekedése mellett jön létre a hypoxia akkor jelentősebb lesz a légzésfokozódás.

19 A kiválasztás szervrendszere
Számos anyagcsere bomlástermék termelődik, mérgezési folyamatokat indítanak el, így eltávolításuk életfontosságú folyamat (légzéssel, emésztőrendszerrel és bőrön keresztül is távoznak bomlástermékek) Vese a leghatékonyabb kiválasztórendszere a szervezetnek (vizeleten keresztül) Vizelet mennyiségével a folyadékháztartást is szabályozza

20 A kiválasztó és vizeletelvezető rendszer felépítése
A vizelet a vesékben termelődik, húgyvezetéken, húgyhólyagon, majd húgycsövön keresztül ürül Vesében: Hajszálérgomolyagok (glomerulusok) vannak, ezek falán keresztül keletkezik az elsődleges szürlet (napi 180l) átszűrése a vese csatornarendszerébe Innen visszaszívódik a víz 99%-a, cukrok, sók

21 A vizelet Átlagos mennyisége 1-1,5 l
Összetétele és mennyisége is egyénileg nagyon változó Vizelet vizsgálatnál a jelen nem lévő anyagokat nézik, amik jelenléte betegségre utalhat Nem lehet benne: vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezke, cukor, fehérje, baktériumok, gombák, genny, kristályok

22 Vizeletvizsgálat a sportban
Egészségügyi vizsgálat-sportorvos Doppingvizsgálat- doppingszer bomlástermékek keresése

23 A vizeletvizsgálat A fehérje, cukor, genny jelenlétét vizsgálja. Fehérje: nem lehet a vizeletben, de van kivétel: - fizikai terhelés után - hideg hatására - tartáshiba (gerincferdülés) - terhesség - serdülőkor ha nem kivételről van szó, akkor káros és ez vesebetegség. Cukor: nem lehet, ha van benne, akkor cukorbetegségről lehet szó, de cukorvizsgálatra van szükség. Genny: nem lehet, ha van benne az a húgy utak betegsége (felfázás következménye) Urobilinogén: van, a vizelet sárga színét adja, epe utakon keresztül jut a bélbe, bélből a vérbe. A máj egy részét visszaszívja, amit nem szív vissza az kiürül. Ha sok van a vizeletben az a máj működési zavarát jelenti. Láz esetén is nő a szint.

24 Az emésztőrendszer

25 Az emésztőrendszer Tápanyagokat juttathatunk a szervezetbe
Emésztés után a vérkeringésbe kerül, felszívódnak Bomlástermékek kiválasztása, kiürítése Bélrendszerbe immunológiai anyag termelődik, test védekező mechanizmusa

26 Emésztés Emésztésnek azt a kémiai sorozatot nevezzük, ami segítségével nagy molekulákból kisebbekre bomlanak Emésztőnedvekben emésztőenzimek segítségével Bél falán keresztül felszívódik a bélrendsezrből

27 Tápcsatorna felépítése
Szájüreg (fogakkal darabolás, nyállal falat képződés) Garat Nyelőcső (perisztaltikus moszgás) Gyomorszáj Gyomor (1,5l-es térfogatú Vékonybél: patkóbél (30-35cm), éhbél(2m), csípőbél (2m) Vastagbél (2-2,5m):, vakbél, felszálló vastagbél, harántvastagbél,leszálló vastagbél, szigmabél Végbél

28 Falszerkezetük - belül nyálkahártya, amiben mirigyek és hámsejtek találhatóak - kötőszövetes réteg - simaizom réteg (belső körkörös gyűrűszerű, külső hosszanti réteg) - savós hártya

29 EMÉSZTÉS A SZÁLYÜREGBEN, RÁGÁS, NYELÉS
I. felső szakasz: - szájüreg (fogak, nyelv, nyálmirigyek) - garat, -nyelőcső 1. Szájüreg: emésztőrendszer kezdeti szakasza, - mechanikai esemény (fogak, nyelv): a táplálék összerágása, falatformálás (nyelv és nyál segítségével) - kémiai esemény: emésztés megkezdése (amiláz enzim) csak szénhidrát (zsír, fehérje nem) szájüregből csak a nikotin és speciális gyógyszerek szívódnak fel, tápanyag nem

30 Valódi szájüregben találhatóak: - fogak (táplálék összerágása, felaprózása)
- nyelv (falatformálás a nyál segítségével) - nyálmirigyek: váladékuk összessége a szájnyál (1 liter/nap) - több kisebb (járulékos nyálmirigy) elszórtan - 3 pár nagyobb

31 a: - fültőmirigy (hígabbamiláz: szénhidrát- (keményítő-) bontó enzim
b: - állkapocs alatti mirigy (sűrűbb): mucin: nem emésztő enzim, falatformálásnál van szerepe (viszkozitást segíti) c: - nyelvalatti mirigy: kevert nyálmirigy de a nyákos mirigyek vannak túlsúlyban, kicsi, lapos, lebenykés mirigy (nyelv alatt) A nyálelválasztás szabályozása idegi, feltételes (táplálék megpillantására a nyálelválasztás beindul) és feltétlen. Falat képződik, mely a nyelés reflexfolyamata révén a nyelőcsövön keresztül a gyomorba kerül.

32 2. Garat: zsákszerű képződmény, izmos falú gyűrű, összefüggésben van az orrüreggel és a szájüreggel. Lefele a nyelőcsőbe folytatódik. Mechanikai esemény: nyelés 3. Nyelőcső: a garatot a gyomorral köti össze, fala simaizomzatú, nyálkahártyája redőzött. Nyelőcsőben emésztés nincs. NYELÉS: mozgása a falatot perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) mozgással továbbítja. Ez a mozgás a nyelőcsőben kezdődik és végighalad az emésztőrendszeren. Szájüreg → torokszoros → garat (gégefedő lezárja a gégét, hogy a falat a garatba jusson) → nyelőcső → gyomor

33 A GYOMOR MŰKÖDÉSE II. középső szakasz: 1. Gyomor: az emésztőrendszer sajátos szakasza, hasüregben található, zsákszerűen tágul. Alakja görbe „J”. Átmenetet jelent a száj (táplálék felvevő) és vékonybél (táplálék feldolgozó) szakasz között. Nem életfontosságú szerv Jelentősége sokféle: - táplálékot raktározza (1-2 óra) - emésztőnedveket termel (pepszin, kimozin, lipáz) - nyálkahártyája olyan faktort termel, ami B12 vitamint (vérképzéshez kell) emészti

34 Működését a vegetatív idegrendszer szabályozza.
- elsődleges feladata: a raktározás. A gyomor a tartalmát szakaszosan megőrzi, előemésztés után a táplálék porcionként továbbkerül a patkóbélbe (szakaszosan kiengedi a záróizmon, gyomorkapun keresztül) - másodlagos feladata: gyomornak az emésztésben játszott szerepe: a fehérjeemésztés megindítása.

35 Részei: - gyomorszáj - gyomorban legfelül a gyomor fenék (gyomor léghólyag) - gyomor test - gyomor kimenet legalul, gyűrűszerű záróizom zárja Gyomorfal szerkezete: belül a gyomor nyálkahártyája található, ami erősen redőzött. Gyomor jellegzetes mirigyei: - fősejtek: gyomornedv fehérjebontó anyagát termelik (pepszinogén enzimet) - fedősejtek: szabad sósavat a gyomorsavat választják ki - melléksejtek: védőanyagot termel

36 mechanikai esemény: gyomor mozgásai:
- perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) lefele lassú mozgás - keverő mozgás - hányás: a gyomor gyorsan összeszűkül, lefele gyors mozgás - kémiai esemény: a fehérjeemésztés megindítása (pepszin) csak fehérje emésztés (kimozin) tejet olvasztó enzim (amiláz) szájból, pH > 4,5 keményítőt → diszahariddá (lipáz) pH > 5 jól emulgeált zsírokat, tej, tejszín

37 Gyomornedv: 1,5-2 liter/nap
Szabályozás: - részben idegi: paraszimpatikus ideg serkenti - részben kémiai: nem hormonális, csak a hormonhoz hasonló anyagok termelődnek Gyomorból felszívódnak: - alkohol - buborékos alkohol - bizonyos mérgek - táplálék nem

38 VÉKONYBÉL EMÉSZTŐNEDVEINEK ÖSSZETÉTELE
II. középső szakasz: 2. Vékonybél: emésztőrendszer leghosszabb szakasza 6-7m hosszú. Lefutása közben szélesen kanyargó hurkokat képez. vékonybél részei: - Patkóbél, éhbél, csípőbél A megemésztett tápanyagok zöme a vékonybélből fel is szívódik (ezért az emésztés központi szerve). Mozgása: perisztaltikus (hernyószerű, lassú intenzitású) Benne 3 emésztőnedv keveredik: - bélnedv - hasnyálmirigy - epe

39 BÉLNEDV Fehérjebontó enzim: erepszin
Napi 10 liter emésztőnedvet termel, mindent bont. Fehérjebontó enzim: erepszin Szénhidrátbontó enzim: amiláz, diszaharidokat bontó enzimek: maltáz, laktáz, szacharáz Zsírbontó enzim: lipáz Fehérje: aminosavak, zsírok: glicerin és szabad zsírsavak, szénhidrátok:monoszaharidok

40 HASNYÁLMIRIGY Napi 1,5-2 liter termelődik. Szénhidrátot, zsírt és fehérjét is bontja. Fehérjebontó enzim: tripszin, kimotripszin, karboxipeptidáz Szénhidrátbontó enzim: amiláz (azonos a nyálban lévő enzimmel, keményítőt és glikogént bont maltózra és gliceridekre) Zsírtbontó enzim: lipáz (zsírokat zsírsavakra és gliceridekre bontja) A pancreas-nedv mindhárom tápanyag lebontásához szükséges, de elsősorban zsírbontáshoz.

41 EPE MÁJ: a májsejtek folyamatosan termelik az epét, (az epe) nem emésztőnedv de oldja a zsírt. Szerepe: csökkentse a zsírok felületi feszültségét (szétszórja a zsírcseppeket, hogy a lipáz tudja bontani a zsírt)

42 Vastagbél működése III. alsó szakasz: 1. Vastagbél: emésztőrendszer utolsó szakasza, vékonybél közvetlen folytatása. Lefutása közben tágult csatornarészek találhatók. A béltartalom itt tartózkodik legtovább (10-20 óra). Bélbolyhok: nincsenek, víz és ásványi sók szívódnak fel. Vitaminok szintézise itt zajlik le. A vastagbélben emésztés nincs. A tápanyag tovább nem bomlik, halad tovább és belőle víz és só szívódik fel, a nem emészthető béltartalom besűrűsödik, kialakul a széklet. Ha nem sűrűsödik be a vastagbél fala gyulladt, ekkor izotóniás oldatot kell adni. A vastagbél mozgásai: keverő és továbbító mozgások figyelhetők meg.

43 FELSZÍVÓDÁS Felszívódás: az emésztőcsatornában lebontott tápanyagoknak a véráramlásba illetve a nyirokkeringésbe kerülése. 1: a száj nyálkahártyáján keresztül csak bizonyos gyógyszerek szívódnak fel 2: a gyomorból való felszívódás sem jelentős, csak bizonyos mennyiségű szőlőcukor és alkohol szívódik fel 3: a vékonybél a megemésztett tápanyagok felszívódási helye 4: a vastagbél a só és a víz felszívódás helye

44 Közti anyagcsere: közti = felszívódástól a felhasználásig
Közti anyagcsere: közti = felszívódástól a felhasználásig. A vékonybélből a felszívódott tápanyag a májba kerül, ott átalakul, vagy tárolódik és megy tovább. Felszívódás: a vékonybél fala bélbolyhokból áll (a felület ez által megnő). A bélbolyhok ostorszerűen mozognak. Bélbolyhok: a megemésztett tápanyagok építő egységei, ezeken keresztül szívódik fel Fehérje: aminosavak, zsírok: glicerin és szabad zsírsavak, szénhidrátok: monoszaharidok VÍZ és SÓ: felszívódása a vastagbélben passzív transzport formájában történik. (Passzív transzport fogalma: koncentráció kiegyenlítődés, energiát nem igényel).

45 EMÉSZTÉS ÉS FELSZÍVÓDÁS SPORTTEVÉKENYSÉG ELŐTT, ALATT ÉS UTÁN
Az emésztőrendszer (gyomor, vékonybél) terhelés alatt nem működik. A verseny előtti táplálkozásban megkülönböztetünk: - versenyt megelőző napokat és a verseny napját Versenyt megelőző napok: a szénhidrát raktárak feltöltése kap megfelelő hangsúlyt Verseny napja: verseny előtt nincs szükség evésre. A raktárak biztosítják a szükségletet. Az állóképességi sportágakban szükséges a táplálékfelvétel. Ajánlatos a fehérjeszegény étrend és a zsírok mellőzése. Csak szénhidrát dús ételek (verseny előtt 50-70gr), kis mennyiségű fehérjével, csaknem zsírmentesen. A táplálékfelvétel lehetőleg a verseny kezdete előtt 3-4 órával érjen véget.

46 Verseny közbeni táplálékfelvétel: maratoni versenyszámokban elfogadott, de minél inkább sikerül ezt mérsékelni, annál kedvezőbb hatású az eredmény. Szénhidrátot, monoszaharidot 15 percenként 3-5gr, sportitalok. Verseny, mérkőzés után: egyből nem tudunk enni, folyadékot 2-3 dl fogyasszunk. Ha megjön az étvágy (0,5-1 óra) ehetünk. Fontos a glikogénraktárak feltöltése. A túlzásoktól tartózkodni kell órával a jól edzett versenyző testtömegét visszanyeri.

47 Tápanyagok Kalorigén: fehérje, szénhidrát, zsír
Non kalorigén: víz, ásványi sók, vitaminok

48 Fehérjék A fehérjék aminosavakból épülnek fel
szabályozó illetve strukturális feladatokat látnak el. raktározódni nem képesek, Napi 3-4x fogyasszuk. 1g/kg, sportolóknak 1,5-2g/kg Jól összeállított étrenddel bevihető (tejtermékek, hús, hal, tojás), vagy fehérje táplálék kiegészítők segítségével 4,1 Kcal/g

49 Szénhidrátok A legjobb energiaszolgáltatói szervezetünknek.
Az egyszerű cukrok (szőlőcukor, gyümölcscukor, tejcukor) összetett cukrok (keményítő, glikogén) raktár: máj 120 g, izomzat 350 g anaerob és aerob körülmények között is le tudnak bomlani az izomsejtekben 4,1Kcal/g

50 Zsírok A zsírok jó energiaszolgáltatónak tekinthetők
csak aerob körülmények 9.3 Kcal/g Nagy raktár (több tíz kg)

51 Vitaminok non kalorigének szervetlen molekulák
fontos enzimek komponensek a szervezet előállítani őket nem képes, sportolók vitaminigénye megemelkedik

52 Zsírban oldódó vitaminok: DEKA
Vízben oldódó vitaminok:C-vitamin, a B vitaminok(B1, B2, B3, B5, B6, B12) és a P vitamin

53 Ásványi sók belső környezeti feltételek kialakításához nélkülözhetetlen. kálium, nátrium, magnézium klór, kalcium, foszfor, kén, réz, vas, stb. A sók a folyadékháztartásban is fontos szerepet játszanak A sportolók elsősorban izzadással veszítik a sókat Pótlása fontos (sportitalok)