AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE AZ INTERSZEKTORÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN Dr. Juhász Gábor.

Az előadások a következő témára: "AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE AZ INTERSZEKTORÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN Dr. Juhász Gábor."— Előadás másolata:

1 AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE AZ INTERSZEKTORÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN
Dr. Juhász Gábor

2 ELŐADÁS VÁZLAT Az érdek és érdekeltség gazdaságszociológiai megközelítése Az érdekegyeztetés feltételrendszere Az érdekegyeztetés folyamata Összefoglalás

3 AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG GAZDASÁGSZOCIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE
az egyéni, csoportos és szervezeti cselekvést alakító motivációs rendszer kulcsfontosságú eleme; az érdekben egyfajta tudatos szükséglet ölt testet, amely arra készteti az egyéneket, hogy célracionális módon tegyenek kísérletet szükségletük kielégítésére.

4 AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG GAZDASÁGSZOCIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE
a szükséglet kielégítésére irányuló cselekvés bizonyos személyek adott szituációkban, folyamatokban realizálódó kapcsolatrendszerét hozza létre, amelyen keresztül az érdek kifejezésformát ölt. Az egyén csak ezen a rendszerszerű érdekeltségen keresztül válik képessé a kiindulópontot jelentő érdek érvényesítésére.

5 AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS FELTÉTELRENDSZERE
demokratikus, partneri, mellérendelő hozzáállás; integrációs stratégia követése az együttműködésben; heterarchikus formációk kialakítása; a „feed back” mechanizmusának szabad érvényesítése; a spontán, „alulról való építkezés jellegének” érvényesülése; legális, intézményesített együttműködési szisztéma.

6 AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS FOLYAMATA
Az egyéni, csoportos / szervezeti szükségletek feltárása és megfogalmazása; Az egyéni és csoportos cselekvéseket befolyásoló értékek, elvárások és célok meghatározása a külső, objektív társadalmi és gazdasági feltételrendszer kontextusában; A rendelkezésre álló erőforrások, kapacitások analízise és szintézise, a fejlesztési igények, szükségletek meghatározása; Az együttműködést befolyásoló személyes és társas motivációk, valamint érdekek elemzése („érdekháló-elemzés”);

7 AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS FOLYAMATA
Az eltérő érdekek mentén feltáruló konfliktusok elemzése és kezelése; Az együttműködés hatékonyságának facilitálása közös szükségletek, célok, érdekek felmutatásával, az erőforrások allokálásával: közös alapokon álló érdekeltségi szisztéma kialakításának elősegítése. Az együttműködés, a közös alapokon álló érdekeltség hosszú távon való fenntartásának biztosítása motivációs eszközök, ösztönzők beépítése, valamint szabályok generálása és bevezetése révén az intézményesítés folyamatában.

8 ÖSSZEFOGLALÁS A szektorok közti érdekközösség kialakítása és fenntartása azon múlik, hogy a szükségletek, motivációk, érdekek és konfliktusok feltárása, megfogalmazása és tudatosítása alapján kivitelezésre kerülő érdekegyeztetési mechanizmus mennyiben képes egy közösen meghatározott cél irányában allokálni és mozgósítani a különböző érdekeket egy olyan feltételrendszer keretein belül, amely minden érdekelt számára elfogadható.