Érzékszerveink MBI®.

Az előadások a következő témára: "Érzékszerveink MBI®."— Előadás másolata:

1 Érzékszerveink MBI®

2 Környéki idegrendszerünk
31 pár gerincvelői ideg (kevert idegek: érző , mozgató és vegetatív idegek is futnak benne) 12 pár agyideg van köztük csak érző (I., II. VIII) Csak mozgató ( III., IV, VI, XII) A többi kevert ideg Érződúcok Vegetatív dúcok

3 Az idegrendszer működési területei
Érző működés Mozgató működés Vegetatív működés Magasabbrendű idegtevékenység

4 Az érző működés Inger receptor Agykérgi központ

5 Adekvát inger fogalma a receptornak megfelelő inger
A receptornak erre az ingertípusra a legkisebb az ingerküszöbe Kivétel: a fájdalomérző szabad idegvégződés (nincs adekvát ingere) Ingertípusok: Fény Hő-hideg Mechanikai (tapintás, nyomás) Kémiai (szag, íz, vér CO2 tartalma)

6 Receptor Jelátalakító
A környezet különböző ingereinek hatására akciós potenciálsorozatot képeznek Emlékezz! Az inger erőssége nem az AP nagyságában, hanem frekvenciájában kódolódik!!!!! Lehet önálló érzéksejt, vagy érzékszervbe tömörülhet (=receptorsejtekből + a működését segítő sejtekből, szövetekből álló egység )

7 Analizátor = Az érző működés egysége: Receptor + bevezető ideg
+ bevezető pálya + agykérgi központ (itt alakul ki az érzet)

8 „Járulékos” dolgok Az ingerület egy része tudatosul
És emlékképek formájában rögzül A limbikus rendszeren keresztül érzelmi válaszok is kialakulhatnak (kellemes, kellemetlen, félelem stb)

9 A szem felépítése és működése

10 Szemmozgató izmok kötőhártya

11 Hólyagszemünk rétegei
Ínhártya Szaruhártya Érhártya_Sugártest_Szivárványhártya Hozzá: 3 pár Szemmozgató izom Erek nincsenek benne, átlátszó, idegek vannak A szem táplálása Belső szemmozgató izmok (sima!) A szemlencse mozgatása Csarnokvíz termelése pigmentek Nyílása a pupilla Záróizmok (sima!)

12 A sugártest működése A szemlencse alap helyzetben domború ( a szabályosan elhelyezkedő fehérjeszálak miatt) A sugártest elernyedt (1.) A lencsefüggesztő rostok megfeszülnek A szem távolra néz A sugártest megfeszül (2.) A lencsefüggesztő rostok ellazulnak A szemlencse felveszi az alapállapotát A szem közelre néz

13 A pupilla működése Fényszabályozó szerep Emlékezz!!! Pupillareflex
Kiesése: mérgezés, drogfogyasztás, agysérülés jele! A szivárványhártya izmai Körkörösek: pupilla szűkítése Sugár irányúak: pupilla tágítása

14 Ideghártya (retina) Kívülről befelé: Pigmentsejtek
Receptorsejtek (1.): csapok és pálcikák Bipoláris neuronok (2.) Dúcsejtek (3.) Erek, idegek Fény

15 Sárgafolt: az éleslátás helye
Vakfolt: a látóideg (dúcsejtek axonjai) kilépésének helye Receptormező: a látóideg egy rostjához tartozó receptorok összessége Látótér: a külvilágnak az a szelvénye, amelynek fényingereit a mozdulatlan szem egy időben érzékeli.

16 Receptorsejtek

17 Receptorsejtek működése
Fény (foton) határása ingerületi állapotba kerülnek Kulcsvegyületek: rodopszin (A-vitamin származék + opszin nevű fehérje) jodopszin (A-vitamin származék + más-más fényérzékenységű fehérje) Emlékezz!!! Farkasvakság (A-vitamin hiány)

18 Pálcikák Csapok méret hosszabb zömökebb érzékelés A fény jelenléte Színek (kék, zöld, vörös) éleslátás Fényelnyelő pigment rodopszin jodopszin érzékenység 1 foton 5-7 foton Számuk a retinában 120 millió 6 millió Legnagyobb sűrűségük A sárgafolttól kb. 4 mm-re A sárgafoltban

19 A szem fénytörő felszínei
Szaruhártya A szemlencse elülső oldala A szemlencse hátsó oldala Cél: a retina sárgafoltjára éles kép vetüljön A fénytörő felszínek fordított állású, kicsinyített, valós képet vetítenek a retinára

20 A látás analizátora Retina Agyalapi mirigy előtti átkereszteződés
Átkapcsolódás a talamuszban Látóközpont a nyakszirti lebenyben (pontszerű vetülés= egy receptormezőnek mindig ugyanaz a központi idegsejtje)

21 Átkereszteződés… Csak az retina orrfelőli részéből érkező látóidegek kereszteződnek át A külső részből érkező látóidegek nem!

22 Mi történik, ha különböző pontokon vágjuk át a látópályát?

23 Szembetegségek Kötőhártya gyulladás (ok: fertőzés, UV-fény, mechanikai hatás) Árpa ( faggyúmirigyek gyulladása a szemhéjon) Kancsalság ( ok: szemmozgató izmok hibája, vagy a szem fénytörési hibája) Szürke hályog ( a szemlencse elszürkülése) Zöldhályog= glaukóma (a csarnokvíz felszaporodása okozza, vaksághoz vezet)

24 Asztigmiák A szem fénytörési zavarai Rövidlátás Távollátás

25 normál

26 Rövidlátó szem Távollátó szem domborúbb laposabb
Az egészséges szemhez képest A fénysugarak a retina előtt találkoznak A fénysugarak a retina mögött találkoznának A szem tengelye Hosszabb Rövidebb A szaruhártya domborúbb laposabb Élesen láthat közelre távolra Az egészséges szemhez képest éleslátáskor a szemlencse Közelre nézéskor laposabb Távolra nézéskor domborúbb Látásjavítás Szóró (homorú) lencsével Gyűjtő (domború) lencsével

27 Időskori távollátás (ok: a szemlencse rugalmasságának csökkenése)
Farkasvakság (A-vitamin hiány) Piros-zöld színtévesztés (Emlékezz!!! Ivari kromoszómán receszíven öröklődik) Retinaleválás (pl. ütés)

28 Halló- és egyensúly érzékelő szervünk

29 A fül felépítése

30 Feladataik Fülkagyló: a hangforrás helyének megállapításában segít
Külső hallójárat: a hang vezetése Dobhártya és a hozzá kapcsolódó hallócsontocskák: emelőként továbbítják a rezgéseket a belső fül ovális ablakára Fülkürt: nyomáskiegyenlítés a dobhártya két oldalán Labirintusszerv: jelátalakítás (receptorok helye)

31 A dobhártya és a hallócsontocskák erősítő szerepe
Általában 17-szer nagyobb nyomáshullám keletkezik a kengyel talpán Izmocskák megfeszülésével (harántcsíkolt!) akár 22-szeres az erősítés

32 A labirintusszerv elhelyezkedése a koponyában

33 A labirintusszerv felépítése
Hallószerv: Csiga Egyensúlyérzékelő szerv: 3 félkörös ívjárat, tömlőcsre, zsákocska

34 A Csiga felépítése

35 A Corti-féle szerv működése
A kengyel a lökéshullámokat (az ovális ablakon át) a felső járat folyadékának adja át A csiga csúcsán a hullám átterjed az alsó járatba (majd a kerek ablakon nyelődik el) A folyadék nyomásváltozásának hatására az alaphártya és a fedőhártya eltérő ütemben mozdul el A szőrsejtek nyúlványai így hozzányomódnak a fedőhártyához

36 Hangmagasság érzékelése
Helyelv: egy adott frekvenciájú hang, a csigában mindig ugyanazon a ponton kelt ingerületet A magasabb hangokat a csiga alapján A mélyebb hangokat a csiga csúcsán érzékeljük

37 A hangerősség érzékeése
Az adott frekvenciát érzékelő külső szőrsejt mellett a környezők is ingerületbe jönnek

38 A hallás analizátora Szőrsejten keletkező AP-t a kétnyúlványú idegsejt axonjai szállítják (=VIII. agyideg) Középagy, talamusz (átkapcsolódás) Emlékezz!! Limbikus rendszer Agykérgi központ: a halántéklebenyben Ellentétes oldalra is kerül ingerület

39 Az egyensúly érzékelése
A fej térbeli helyzetének érzékelése: helye: tömlőcske és zsákocska üregüket folyadék tölti ki Egy-egy sávban receptor szőrsejtek helyezkednek el, melyek hosszú nyúlványai kocsonyába ágyazottak A kocsonyában apró mészkristályok (CaCO3) Ezek a tömegvonzásnak megfelelően ingerlik a szőrsejteket

40 A gyorsuló és lassuló mozgás érzékelése:
Helye: a 3 félkörös ívjárat térbeli koordinátarendszerhez hasonló elhelyezkedésűek Üregüket folyadék tölti ki (közlekedik a tömlőcske-zsákocska rendszerrel) Kiszélesedő végeiken a receptor szőrsejtek, Rajtuk a cső teljes üregét átérő kocsonya van A folyadék áramlása mozgatja a kocsonyát, ez ingerli a szőrsejteket.

41

42 Az egyensúlyszerv analizátora
Szőrsejten keletkező AP-t a kétnyúlványú idegsejt axonjai szállítják (=VIII. agyideg) Nyúltagy, híd Középagy (átkapcsolódás) Agykérgi központ: a fali lebeny elülső-alsó része A középagyi magvak kapcsolatban vannak a gerincvelői mozgatóidegekkel, a szemmel és a kisaggyal (helyes testtartás beállítása, szemmozgások, fej helyzetének beállítása)

43 A hallószerv betegségei
Halláscsökkenés, nagyothallás Lehet: öröklött vagy szerzett Szerzett halláscsökkenést okozhat: A magzati élet során: kémiai anyagok, vírusok Baleset, agyhártyagyulladás, mérgezés stb. Gyógyszer mellékhatások!!! Zajártalom!!!!!

44 Öregkori halláscsökkenés
Középfül gyulladás Emlékezz!!! Fülkürtön át kapcsolat a garattal Külsőfül gyulladás Öregkori halláscsökkenés

45 Ízlelés és szaglás

46 Az ízérzékelés és a szaglás….
Kémiai receptorokkal történik Szükséges az érzékelt anyagok oldódása Az általuk keltett inger ritkán közömbös Összefüggés a gyomor-bélrendszer működésével Elsődleges feladat: a táplálék megkeresése és azonosítása

47 Az Ízérzékelés Szerepe a helyes táplálék kiválasztása Ízlelőbimbók
receptorsejtek+támasztósejtek Helyük: nyelv (itt ízlelőszemölcsöket alkotnak), garat, gégefedő Négy alapízt érzékelnek édes, sós, savanyú, keserű

48 Az ízlelés analizátora
Receptorsejteken keletkező AP-t Kétnyúlványú idegsejtek axonjai (VII., IX., és X. agyidegek) vezetik a nyúltagyba, majd Felszálló pályákon keresztül a thalamusba, ahonnan a nagyagy fali lebenyének elülső-oldalsó területén lévő kérgi központ dolgozza fel az ingerületeket: komplex ízérzet alakul ki( az egyes receptorok ingerületeit összegzi és tanult érzőműködésként rögzíti az agy)

49 Szaglás Receptorai: az orrüreg felső részén szaglóhámban
Primer érzéksejtek(idegsejt eredetűek) Rövid dendritjeik kötik meg a szaganyagokat Körülöttük nyálkatermelő mirigysejtek és támasztósejtek

50 Az ember szaglása… Nem jó (szaglóhám csak 5 cm2)
Nagyon gyorsan alkalmazkodik a szagokhoz (pár perc múlva már nem érezzük ugyanazt a szagot) A szaglásra számtalan feltételes reflex épül, amelyek befolyásolják a közérzetünket, az étvágyunkat stb.

51 A szaglás analizátora A primer érzéksejteken keletkező AP az
I. agyidegen keresztül Az agykéreg homloklebenyének kérgestest körüli szagló központjába kerül

52 A bőr, mint érzékszerv

53 A bőr receptorai Mechanikai (tapintás, nyomás) Hő (hideg, meleg)
Fájdalomérzékelő receptorok A bőr beidegzése sávos szerkezetű (ezek a dermatómák) és szelvényezettséget mutat.

54

55 Analizátor A receptorok ingerületeit
agyidegek vagy gerincvelői idegek szállítják a központi idegrendszerbe, ahol számos átkapcsolódás után a nagyagy fali lebenyének elülső részén található szomatikus érzőkéregbe kerül az információ.

56 A receptorok vetülése a kérgi központban:
A pontszerű (kivéve: a fájdalom) Mindig ellentétes oldali (átkereszteződés a gerincvelőben vagy a nyúltvelőben) Az ingerületet fogadó kérgi részlet nagysága arányos a képviselt testrészben található receptorok számával

57 Kétpontküszöb-térkép
Készítésekor azt vizsgálják, hogy melyik az a legkisebb távolság, amelynél az azonos időben ható két ingert a vizsgálati alany még két hatásnak érzi.

58 A bőrérzékelés analizátora
kétpontküszöb térképe

59 A fájdalom érzékelése Szabad idegvégződések a test minden pontján (kivéve: központi idegrendszer) Kp: elsősorban a homloklebenyben Nincs pontszerű vetülés (ebből következik az ún. fájdalomkisugárzás)